állandó lakcím

(Bólogat)

dr kormos

Akár a házi- akár a fogdoki, a páciensnek jogában áll évente egyszer másik körzetbe átjelentkezni, vagyis akár másik város fenti egy-egy orvosához.

Azonban 2-3 hónap alatt -ezt az időintervallumot te írtad- szerintem senki sem lesz "annyira" beteg hogy ide-oda jelentgesse magát.

A kérdésed mögött más ok szerepelt, és arra (is) meg lett válaszolva.

ml.

"vagyis akár „másik város” fenti egy-egy orvosához."

és azonos város másik fogorvosi körzetébe átjelentkezni (lakcímváltoztatás nélkül)?

OFF
„Ez a fórum nem azért van, hogy szakmai berkeken belül cseverésszen valaki és szellemeskedjen.”
Akkor talán azért, hogy valaki laikusként más laikusoknak félrevezető, téves tájékoztatást, sőt tanácsokat adjon.
ON

Tisztelt Fórumozók!

Abban szeretnék segítséget kérni, hogy:
5 évvel ezelőtt a lányom élettársa hozzánk költözött, ( a lányom nagyothalló rokkantnyugdíjas, a párja siketnéma rokkantnyugdíjas, de dolgozik mellette)
A fiút bejelentettük anno hozzánk állandóra. 8 hónappal ezelőtt teljesen megszünt az élettársikapcsolatuk a fiú agresszív magatartása miatt. Azóta a lányom ha teheti rokonoknál vagy ismerősöknél van, mert nem bírják látni sem egymást, és elkerülendő a fiú esetleges újbóli dühkitöréseit a lányommal szemben.A lányom "menekül" itthonról, a fiú meg azóta is a szobájukban lakik. A fiúnak senkije nincs, akije van meg már rég elfordult tőle. Ez miatt a fiú miatt is indult a lakásunkra végrehajtás,( amit valamilyen szinten rendezni tudtam) de ezen kívül is vannak kölcsönei, amit most fizet ugyan, de augusztusig vonnak még tőle és csak szeptembertől lenne hajlandó elmenni innen albérletbe. Próbáltam tolerálni, nem akartam utcára tenni, de mostmár egyre nehezebben tartható a helyzet. Szinte idegenné vált, nekünk kell alkalmazkodni hozzá, a kisebbik gyermekem tartós beteg, szóval egyre nehezebb. Nekem a rezsibe egy fillért nem ad, ez így megy majd 8 hónapja. Most megtudtuk, hogy adóvisszatérítést kap, közel 150.000.- ft-ot, és megkértük, hogy akkor július 1-től költözzön el, mivel akkor anyagilag meg tudná oldani most is. A lányom beszélt vele, de szinte meg sem hallgatta és azt mondta, nekünk semmi közünk hozzá, hogy mennyi pénzt kap, lenne eszünk elküldeni hamarabb mint szeptember, és nem úgy néz ki mint aki hajlandó elmenni. Régen egy alapítvány által lakott albérletben, ahová már nem veszik vissza, amit én próbáltam intézni neki, de ő sem hajlandó oda sem vissza menni. Ki jelenthetem, vagy mit tudok tenni vele, hogy most ne elszórja a pénzét,mint ahogy szokta hanem gondoskodjon magáról?
Köszönöm előre a tanácsokat!

Mint azt alább már többször leírtam, ennek semmi köze a bejelentett lakóhelyhez vagy a kijelentéshez. A lakóhely bejelentése nem keletkeztet jogot az ingatlan használatára, a kijelentés nem szünteti meg a jogot.

Köszönöm a választ. Ez érthető, de esetleg tud Valaki valamit mondani, hogy mit tehetek?
Például ha kijelentem, mert szerintem semmi joga itt lenni, egyáltalán ki jelenthetem, amikor még itt van?
Tudom, maga a kijelentés nem oldja meg a problémát, illetve azt, hogyitt van.
Ha például, kicseréltetem az ajtót, amire úgyis ebben a hónapban szeretnék sort keríteni, akkor eleve új bejárati kulcsok lesznek, és nem adok neki kulcsot. De a cuccai itt vannak. Ha nem hajlandó elmenni, megtehetem-e, hogy kipakolom a cuccait mondjuk a folyosóra? Tudok valahonnan segítséget kérni ez ügyben?

Nem jelenthed ki - de ismétlem: nem is ez számít, hiszen nem a lakóhelye fontos neked, hanem az, hogy ne legyen ott.
Ezen a téren viszont sok biztatót nem lehet mondani. Természetesen szólítsd fel írásban, hogy hagyja el a lakást. Ha azonban ezt nem teszi meg önként, csak perrel tudod kilakoltatni. Egy ilyen per viszont szeptemberig - amikorra az önkéntes távozást ígéri - el sem kezdődik, nem hogy véget érne.

A kizárás, kipakolás jogszerűtlen.

Köszönöm!

Sziasztok!
Elköltöztem otthonról, mivel albérletbe költöztem ezért csak tartozkodási helyen élek.De édesanyámmal rossz a viszony és arra kényszerit h jelentkezek ki, de sajnos nem tudok állandó lakcimre bejelentkezni, én ezt közöltem vele, ö megerre h kijelenthet mert ö a lakás tulajdonos. Tényleg megteheti? Ilyenkor mit lehet csinálni ha nem tudok más állandó lakcimre bejelentkezni?

Tiszteletem.Ha egy olyan családtag(haszonélvező)bejelentkezik egy olyan ingatlanba az ott lakók tudta nélkül,amit több 10 éve nem látogat,hogy lehetne kijelenteni mivel a valóságban nem lakik ott???A családtagok véletlenül tudták meg,hogy 4éve bejelentkezett oda a régi családtag.Köszönöm.

Kedves Forumozók!
Szasza19-éhez hasonló a problémám. Adott egy ház, külfökdi állampolgár tulajdonossal, aki évek óta nem él a házban, a fia viszont igen, és oda is van bejelentve. Kijelentheti őt a fiú beleegyezése nélkül? Vagy tehet bármi mást?
Válaszokat előre is köszönöm.

Ronesz, az "ott lakók" örüljenek, hogy a haszonélvező csak bejelentkezett. Ha akarna, be is költözhetne, az "ott lakók" meg mehetnének.

Pöttösnek ugyanaz.

Üdv mindenkinek!
Akinek az adott városban
településen lakcímkártyán szereplő a tartózkodási helye ott indulhat-e az önkormányzati választáson? Választó és választhatósági joga van-e??Vagy csak az állandó lakcímen?
Nyugi nem én akarok indulni:):)
Köszi a választ még az idén :)

1997. évi C. törvény

a választási eljárásról

Idézet:

"13. § (1) A névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek a lakóhelye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van."

Jelölni viszont bárhol jelölhetik.

sziasztok!

segítséget szeretnék kérni a következő ügyben:
barátnőm bécsbe költözött, ott szeretne férjhez menni hónapokon belül. szeretne bécsben állandó lakcímet, ahhoz viszont itt, Mo-n ki kell jelentkeznie. Van itthon egy lakása, ahová jelenleg is állandó lakosként van bejelentkezve. Lehetséges-e az, hogy innen kijelentkezik, a lakásába csak ideiglenesként jelentkezik be és bécsbe lesz az állandó lakcíme? lehetséges az, hogy itthon nincs állandó lakcíme?
illetve mi ennek az eljárásnak a folyamata, melyik törvény, rendelet szabályozza ezt??

előre is nagyon köszönöm a segítséget!!

Cathy

1992. évi LXVI. törvény

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

"A lakcím bejelentése és nyilvántartása

26. § (1) A Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetőleg, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy az illetékes külföldi külképviseleti hatóságnál kell bejelentenie.

(3) A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges.

(4) A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották, továbbá, ha az illetékes települési önkormányzat jegyzője megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

(5) A külföldön élő, a 4. § (2) bekezdés alapján a nyilvántartásba felvett polgárnak a lakóhelyét első alkalommal a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban, lakóhelyének megváltoztatását pedig - személyesen vagy levélben - a központi szervnél vagy az illetékes konzuli hivatalnál kell bejelentenie.

(6) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes jegyzőnél jelenti be."

Még több a végrehajtásáról:
146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról

"(Az Nytv. 26. §-ához)

29. § (1) A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme szerint illetékes jegyzőnél kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél is bejelentheti.

(2) A lakcímbejelentésről a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyző a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.

(3) A letelepedett jogállású polgár a nyilvántartásba való bejelentési kötelezettségét a 21. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás során az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedett jogállást igazoló okmány, valamint az érintett személyi adatairól és első bejelentett lakcíméről kiállított hatósági bizonyítvány bemutatásával teljesíti.

(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be.

30. § (1) A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz - a szülő (törvényes képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni.

(2) Az újszülött első lakóhelyeként az anya lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét - a születés tényével együtt - az anyakönyvvezető jelenti be.

(3) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek (a továbbiakban: nevelésbe vett gyermek) lakóhelyét - a szülőjének lakóhelyével megegyezően - a gyámhivatal állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként - ha az fontos okból érdekében áll - a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás helye szerinti gyermekotthont vagy - ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult - a nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét.

(4) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének (törvényes képviselőjének) lakóhelyével.

31. § (1) A polgár lakcímbejelentési kötelezettségét - a (2)-(5) bekezdések szerinti esetek kivételével - személyesen, illetve törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján teljesítheti.

(2) Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti.

(3) A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

(4) Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a szállásadó gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt tekintetében is.

(5) A munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületben lakó polgár bejelentését a lakóhely tekintetében szállásadónak minősülő személy (képviselője) is elvégezheti.

32. § (1) A lakcímbejelentést - a 29. § (3) és a 30. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a 3. számú mellékletben előírt adattartalmú bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben a szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia.

(2) A bejelentőlapon szereplő személyi adatokat a személyazonosító igazolvány, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmány adattartalmával egyezően kell kiállítani. Ilyen okmány hiányában az adatok igazolására szolgál

1. bevándorolt esetében a jogerős bevándorlási engedély,
2. a letelepedett jogállású polgár esetében az érvényes letelepedett jogállást igazoló okmánya,
3. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében érvényes úti okmánya,
4. menekült esetében a menekültkénti elismerésről rendelkező jogerős határozat.

(3) A bejelentkezés teljesítésekor a polgár a személyazonosító igazolványát vagy - amennyiben személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik - más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát köteles bemutatni és a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát leadni.

33. § (1) A lakcímbejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó

1. a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője;
2. az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő);
3. a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató;
4. a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak megbízottja.

(2) Szállásadó továbbá

1. a kereskedelmi szálláshely (szálloda, fogadó, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátortábor, panzió stb.) vezetője a szálláshelyre befogadott polgár, valamint az irányítása alatt álló szálláshelyen lakó alkalmazott és hozzátartozói tekintetében;
2. a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium, bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy hozzátartozó esetében.

(3) A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más hatóság jogerős és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási helyet változtatónak a lakcímjelentőlapján a „tulajdonos”, „bérlő”, illetve értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.

34. § (1) A bejelentett lakcím valódiságát az adatok alapján a jegyző ellenőrzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós vagy a bejelentőlapot a szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb okból nem felel meg a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentkezést el kell utasítani.

(2) Ha a polgár által bejelentett lakcím nem szerepel a helyi címnyilvántartásban, de a lakcím valódiságát hiteltérdemlően igazolja, a bejelentést el kell fogadni és egyidejűleg a jegyző a nyilvántartást módosítja.

(3) Ha a jegyző a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a bejelentett lakcím nem valós, megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímét be nem jelenti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti elutasításról, illetve a lakcím érvénytelenségének megállapításáról a jegyző a bevándorolt, illetve letelepedett jogállású polgár, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetén haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

35. § (1) Ha a polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait „lakcím nélküli”-ként kezelik.

(2) A bíróság vagy más hatóság - amennyiben a lakás használatának megváltoztatására vonatkozó döntés végrehajtásának foganatosítására sor került - erről értesíti a jegyzőt, aki hivatalból intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a döntéssel érintett polgár új lakcímet nem jelent be, illetőleg a jegyző a bejelentett lakcímről nem szerez tudomást, az (1) bekezdésnek megfelelően kell eljárni.

(3) Ha a polgár igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott, a jegyző a 34. § (3) bekezdés szerint jár el. Nem szerepeltethető „fiktív” jelzéssel a lakcím, ha a jegyző eljárása során megállapítja, hogy az érintett - a lakás végleges elhagyásának szándéka nélkül - átmenetileg nem tartózkodik a lakásban.

(4) A lakcím érvénytelenítése, illetőleg „fiktív” jelzéssel szerepeltetése esetén a jegyző haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

36. § (1) A mozgószálláson (mozgó lakókocsiban, hajón lévő szálláson, kihelyezett idényszálláson) történt elszállásolást, amennyiben a polgár más bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, lakóhelyként, egyéb esetben tartózkodási helyként kell bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szálláshely esetén a lakó- vagy tartózkodási hely címeként a munkáltató székhelyét, ennek hiányában telephelyét kell bejegyezni. E lakcímet a székhely (telephely) szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni.

(3) A hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő huszonnégy órán belül be kell jelentenie a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.

(4) Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett „lakcím nélküli” bejegyzést kell tenni.

(5)

37. § (1) Helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, házszám, épület, lépcsőház, szint, ajtó számozásának változása és területátcsatolás miatt költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie. A lakcímadat ilyen megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról - az eredeti bejegyzési időpont változatlanul hagyásával - a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél előterjesztett kérelemre a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyző a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt állít ki és kézbesít a polgár részére.

(2) A jegyző az (1) bekezdés szerinti változást hivatalból vezeti át a nyilvántartáson.

38. § Nem tartozik lakcímbejelentési kötelezettség alá a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagja tartózkodási helyének bentlakásos iskolára (tanfolyamra) vezénylés miatti változása, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítőknek, továbbá a szerződéses tisztes és honvéd rendfokozatú állománynak a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek által biztosított elhelyezése.

39. § (1) A jegyző - amennyiben a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak - átvezeti a nyilvántartáson a lakcímbejelentés adatait, és megküldi a bejelentőlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló leadott hatósági igazolványt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.

(2) A lakcímbejelentés adatainak a nyilvántartáson való átvezetéséhez szükséges technikai feltételek hiányában a jegyző - a nyilvántartási és ügykezelési feladatok teljesítése után - köteles a bejelentőlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló leadott hatósági igazolványt a lakcím szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek megküldeni feldolgozásra.

(3) A körzetközponti jegyző a feldolgozott bejelentőlapot haladéktalanul megküldi a központi szervhez.

40. § (1) A polgárnak három hónapon túli külföldi tartózkodását, továbbá annak megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy a konzuli tisztviselőnél a 3. számú melléklet szerinti bejelentőlappal kell bejelentenie.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést a jegyző feldolgozza, ezt követően a jelentőlapot haladéktalanul megküldi a központi szervhez. A konzuli tisztviselőnek a jelentőlapot feldolgozás céljából öt munkanapon belül kell megküldenie a központi szervhez."

köszönöm szépen!!!

Cathy

Tisztelt Cím!

Annyi kérdésem lenne, hogy a haszonélvezet esetén, ha az lakáskölcsöntartozás miatt szerződés szerint megszűnik, és átkerül arra, aki a kölcsönt átvállalja, az új haszonélvező eljárhat-e az előző (tartozás miatt megszűnt) haszonélvezővel szemben az irányban, hogy költözzön és jelentkezzen ki a lakásból?

Köszönettel.

Miért szűnik meg a haszonélvezet a kölcsöntartozás nem fizetése esetén? Ha a szerződés szerint tényleg megszűnik (és a "régi" haszonélvező is aláírta a szerződést...), akkor természetesen eljárhat: felszólítás és ha az eredménytelen, lakáskiürítési per útján.

Úgy tudom, hogy eleve a kölcsönszerződés úgy lett megkötve (jogász is jelen volt, mert a tulajdonosok fiatalkoruak és nem rendelkeznek jövedelemmel), hogy esetleges fizetésképtelenség esetén automatikusan lekerül a kölcsönt felvevő félről a haszonélvezet, viszont a törlesztés így áthárul a tulajdonosokra. Emiatt lenne törlesztést átvállaló (nem tulajdonos) fél azzal a kikötéssel, hogy haszonélvezet átszáll rá, fizeti továbbra a kölcsönt, viszont az aki felvette, de nem fizette, költözzön ki a lakásból.

Nem lesz ez így jó. A kölcsönt folyósítót nem érdekli, hogy hogyan egyezett meg a kölcsönfelvevő harmadik személyekkel, ő nem engedi ki a kötelemből. Az illető tehát könnyen úgy járhat, hogy a haszonélvezetét elveszti (mert lemond róla), de a kölcsön továbbra is őt terheli.

Egyébként sem tiszta ez az ügy, magyarázatra szorul, miért kötöttek ilyen enyhén szólva furcsa szerződést.