Hogy is van ez?

Istvánkaa,

„Tht.42.§(1) Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.”

Kedves fórumozók, és válaszadók!

Az utolsó előtti "kertitörpe" témához szeretnék kapcsolódni, mégpedig a tekintetben, hogy a gyorsan félresöpört "nem helyhez kötött" félmondat lehet a megoldása az építmény stb fogalmak kikerüléséhez.(?)
Mivel az építmény helyhez kötött, ha valami nem helyhez kötött, akkor az nem építmény. (kérdezem)

Például kutyaház, lerögzítve a talajhoz, oldalfalakkal, tetővel, 1,5 m2 az építmény nem?

Ha tárolót építek, amelynek nincsenek oldalfalai, csak fedett teteje van, (tehát négy lábon álló tető) viszont a talajhoz nem rögzítem, akkor elvileg nem építmény.
(szerintem teret sem határol körbe, de ezt hagyjuk)

Helyi hatóságnak föltettem a kérdést szintén kutyaház példával, kikerülő választ kaptam, mi szerint ha tető van akkor épület, és bele számít a beépítettségbe, ha nincs, pl pavilon akkor nem számít bele, de a településkép miatt az önkormányzatnak jeleznem kell...

Nagyon gáz a szabályozás.....
Ha építek egy nem talajhoz rögzített tárolót, és a hatóság úgy gondolja, hogy az mégis építmény, akkor milyen jogi úton lehet ezt rendezni, illetve ha előre állásfoglalást kérek egy jogásztól, aki szintén úgy gondolja a tv alapján ahogy én, akkor a véleményetek szerint az állásfoglalással neki merjek állni tárolót építeni?
Köszönöm válaszaitok!

Tisztelt Fórumozok!
Van egy külterületi ingatlanom, a vásárláskor mezőgazdasági besorolasssl vol 3% építési lehetosegem.
Ezt a szabalyozasi tervben módosították, megszűnt az építési lehetőség, új tény, hogy egyrészre véderdőt jelöltek ki.
Kártalanítást kaptam érte. Most új szabályozási terv lépett érvénybe, sajnos hiába kértem a partnerségi egyeztetés során, hogy csökkentsék a véderdő nagyságát, adjak vissza a 3%-os beépítési lehetőséget, beadvanyon, elutasították!
Azt tudni kell, hogy a véderdő nem létezik, csak a szab.tervben!
A besorolás, szántó, rét!
Eltelt 17 ev a korlátozás óta véderdő nincs!
Nem értem, hogy lehet igy korlátozni a tulajdonjogot! Kötelezettsége nincs az Önkormányzatnak arra vonatkozóan, hogy ha szükség van a véderdőre, telepítse, vegye meg az ingatlant?
A Kártalanítási összeget minimális volt, 20% értékcsökkenést állapítottak meg, nem fedezi az igazi értékcsökkenést az ingatlanra építési lehetőség nélkül nem tudom eladni az ingatlant.
Mit is tehetnék ezután? Bele kell nyugodnom, hogy így korlátozhatnak a jogaimba?

Nem létezik a véderdő ez nem hamis nyilvántartás az Önkormányzat részéről? Ők megtehetik ezt?

Ha az előző szabályozási terv alatti nem valósult meg a véderdő, akkor miért korlátozhatja meg az ingatlant?

Mit tehetnék?

A válaszokat előre is köszönöm!

Étv.
„Kártalanítási szabályok
30. § * (1) * Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg.

(2) * A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.

(3) * Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére a helyi építési szabályzat módosításával, a tulajdonosnak - kérelmére - a (2) bekezdés szerinti kártalanítás jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó.

(4) * Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása (a továbbiakban: érdekelt). Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, a tulajdonos kezdeményezheti a kisajátításról szóló törvény szerinti eljárást.

(5) * Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá a 21. § szerinti változtatási tilalom, a 19. § (3) bekezdésében elrendelt tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó külön jogszabályok az irányadók.

(5a) * Nem jár kártalanítás, ha a 13. § (1) bekezdés szerinti építési jog keletkezését követően nem történt a helyi építési szabályzatnak megfelelő telekalakítás vagy nem kezdődött meg építési tevékenység, és az építési jogot a települési önkormányzat az építési jog keletkezésétől számított 7 évet követően módosítja vagy megszünteti.

(6) * A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás történt. Ha nem határozzák meg azt, akinek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a kerületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az érdekében a kártalanítási kötelezettséggel járó előírás szükségessé vált, a tilalom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települési önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli.

(7) * A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg az e törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat véglegessé válásának a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A főváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fővárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fővárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmező a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerződő felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a fővárosi és megyei kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(8) * A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozattal szembeni közigazgatási pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani.

(9) * A tulajdonost, haszonélvezőt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minősül. Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani.

(10) * A fővárosban a tulajdonos a (4) bekezdés szerinti igényét - választása szerint - a fővárosi vagy kerületi önkormányzatnál terjesztheti elő. A megvétel vagy a kisajátítás tekintetében a (6) és (7) bekezdés fővárosra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(11) * A települési (a fővárosban a fővárosi és a kerületi) önkormányzatot kártalanítási kötelezettség nem terheli, amennyiben a településrendezési eszköz (1) bekezdés szerinti előírása területrendezési tárgyú jogszabály települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.

(12) * Ha az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet meteorológiai obszervatórium védőtávolságával összefüggésben építési tilalmat ír elő, és ebből az ingatlan tulajdonosának, haszonélvezőjének kára származik - ide nem értve az (5) bekezdésben foglalt eseteket -, a tulajdonost, a haszonélvezőt kártalanítás illeti meg, amely az állam kötelezettsége.”

Tisztelt "nanemaaa'
"Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani."

Az adásvételbe a kamatokkal növelt értek számít be, vagy a kamat nélküli összeg?

Ha jól értelmezem akkor kérhetem az ingatlan megvételét vagy a kisajatitast attól függetlenül, hogy "kártalanitaottak?
Mert az nagyon kevés volt, egy építési teleknek több az értéke mint egy építési lehetőség nélküli teleknek.

Ezekre nem lehet válaszolni, kérdés, hogy hogyan állsz a 7 évvel, illetőleg mit tartalmazott az a megállapodás, aminek keretében kártérítést kaptál. Az nem lehet kárigény, hogy utólag kevesled azt az összeget, amit egyszer már elfogadtál, és ki is fizették neked.
Erre jó példa az örömlány esete, amikor megtudta, hogy a nála lévő 20 ezres hamis.
"Te jó ég, akkor engem megerőszakoltak!"

Tisztelt nanemaa!
A kártalanítási bírósági végzés útján lett, megitelve.. Tudomásul vettem, csak én úgy gondoltam kevés a 20% értékcsökkenés , de ezzel már nem foglalkozom.
A törvényben olvastam, hogy "ki kell kenyszetiteni," hogy megvegye az Önkormányzat!

Hiszen nem valósult meg amiért az ingatlant korlatozza, nincs véderdő!

Azért kérdeztem, hogy ilyenkor a kamat nélküli kártalanított összeget veszik figyelembe és levonják az ingatlan vételi árából?

A Kormányhivatalba a kell benyujtani, hogy vegyék meg az ingatlant?

A válaszokat előre is köszönöm!

A kamatok számítását, beszámítását nem tudom. Az biztos, hogy a már kifizetett összeget levonják az árból.
Az önkormányzatnál kell gondolom kezdeményezni a megvásárlást. Ha nincs egyezség, akkor érdemes esetleg próbálkozni a kormányhivatalnál kisajátítást kérve.

Tiszteletem!

Ahhoz szeretnék segítséget kapni, hogy egy fejezeti kezelésű előirányzat terhére nyújtott lakossági (energiamegtakarítási) pályázat esetében, ahol 3 éves fenntartási időszakra köteleztük a kedvezményezettet, jogunk van-e a fenntartási időszakot követően a helyszínen ellenőrizni a magát a beruházás FENNTARTÁSÁT is. Az Ávr. szerint a papírok ellenőrzésére később is (akár 5-10 évvel) sor kerülhet, de egy szót sem ír magának a beruházásnak a FENNTARTÁSÁRÓL és konkrétan annak ellenőrizhetőségéről.
Szerintem a Támogatói okiratban előírt 3 év után ezt már nincs jogunk ellenőrizni, az elidegenítési tilalom lejár, a terméket, eszközt ezután eladhatja, leszerelheti, stb.. Viszont a munkáltatóm ki akar küldeni több helyszínre is ezt is leellenőrizni, pedig ez a határidő már eltelt és hiába próbálom meggyőzni, hogy ehhez nincs jogosítványunk, csak a papírok bemutatásához és úgysem élhetünk semmilyen szankcióval akkor sem, ha (már) nem találjuk az eszközt.
Tudna nekem olyan jogszabályi hivatkozással segíteni, amely ezt alátámasztja, vagy ha nincs igazam megcáfolja?
Nagyon szépen köszönöm a segítséget!

Üdvözlettel:
Zsófia

Ha felvázoltad neki az aggályaidat, és ennek ellenére ragaszkodik az eljárás lefolytatásához, akkor inkább tedd, amit ő akar. Arra ügyelj csak, hogy ne te legyél az ellenőrzés vezetője, mert az felel mindenért.

HZsófia,

Kimész, leellenőrzöd a papírokat, jelzed, hogy ez rendben van-e vagy sem, aztán leellenőrzöd a terméket is, ha van kipipálod, ha nincs, akkor leírod, hogy eladta, és mellé azt is, hogy ez is rendben van, hiszen a 3 éves elidegenítési tilalom lejárt. Ha a főnöknek nem tetszik, majd ő indítson eljárást vagy pert, vagy amit akar, és majd az illetékes hatóság helyreteszi.

Pontosan azt a jogszabályi hivatkozást mutathatod neki, ami alapján te itt kijelentetted, hogy 3 év az elidegenetítési tilalom. Az csak meg van, melyik?
Feltételezem olyan szabály nincs, ami leírná, hogy konkrétan 3 év után eladható, hiszen ez csak felesleges megerősítés lenne.

Például a CSOK törvény se engedi meg konkretice, hogy 10 év után eladd a házat. Csak azt mondja, hogy addig nem adhatod el. Tehát logikus...

Ez nem pont az az eset, amikor a kivétel erősíti a szabályt? Ha leírják a kivételt, nyilván azért mert a szabály a kivételektől eltekintve nem ez.

Szürreális történetem: végrehajtást kezdeményezett ellenem az önkormányzat vagyonkezelő cége 1,8 milliós összegre, közös költség tartozás címén, egy olyan lakásra, aminek 11 éve nem én vagyok a tulajdonosa és nem is én lakom az ingatlanban. A történet pikantériája, hogy közel 20 éves időszakra 2003. január és 2021. októbere közötti időre követeli tőlem az adósság megfizetését. Megkerestem őket, tulajdoni lappal igazoltam, hogy nem én vagyok a tulajdonos, lakcímkártyával a tartózkodási helyem. Mire azt a választ kaptam, hogy régebben (2010 az új tulajdonos előtt) volt tartozásom, ők most (3 éve!) vették át a régi társasház kezelőtől a munkát és ő adóssággal adta át a házat. Közöltem velük, hogy ez engem mennyiben érint, hiszen az adósság követelésének jogossága 5 év után elévül, ráadásul rajtam mind a régi közös képviselet, mind a lakás jelenlegi tulajdonosa vastagon behajtotta a tartozást. Erre annyit közöltek, hogy szedjem össze a befizetési csekkjeimet és a peres papírjaimat (12 évvel ezelőttről) addig ők nem tudnak semmit sem tenni. Ordenáré jogtalanság, de miközben az illetékes bíróságtól kértem a végrehajtás leállítását, a végrehajtó zárolta a bankszámlámat. Ilyenkor mit tudok tenni????????? Vagy az önkormányzat az atyaúristen, hogy bármit megtehet jogtalanul?

Ugyan, ugyan. Van veled szemben egy jogerős ítélet (vagy azzal azonos hatályú fizetési meghagyás), azt hajtják végre. Nincs itt semmi látnivaló.

Valószínűleg véletlenül kimaradt a történetből, hogy mikor szereztél és hogyan a végrehajtásról és azt megelőző fizetési meghagyásról.

Vadsuhanc! Nem véletlenül maradt ki, csak nem akartam hosszúra nyújtani a történetet. Akkor szereztem róla tudomást, amikor a végrehajtási lap megérkezett a jelenlegi címemre a végrehajtótól. Érdekes módon, ő tudta a címemet, míg a végrehajtást kérő a régi lakcímemre adta be a közjegyzőhöz, mivel úgy tudta, hogy én vagyok a tulajdonos és ott lakom. A közjegyző is odaküldte ki, majd miután visszament a postára, vélelmezett küldeményként emelkedett jogerőre. Most már csak azt nem tudom, hogy csak a tizenegy évvel ezelőtti tartozást kell igazolnom, vagy ki kell fizetnem a jelenlegi tulaj 11 éves tartozását is, mint egy becserkészett hülyegyereknek. Az önkormányzatnak mindegy, hogy jogtalanul is, de valaki fizessen - ez a lényeg! Ez így megtörtént és pillanatnyilag így áll, tőlem várják a 11 évvel ezelőtti iratokat, amikor még az adóhivatali papírokat is csak öt évig köteles megtartani az ember.

No várjál. Az elején azt írtad, hogy igazoltad, hogy a "tartózkodási helyed" máshol van. De a lakcímed még mindig hivatalosan ugyanaz? A jegyzőnek valószínűleg az első dolga volt, hogy lekérte az adataidat a lakcímnyilvántartásból. Ha még mindig oda vagy bejelentve, akkor gondban vagy. Ha meg rossz helyre küldték az FMH-t, akkor azt bíróság előtt fel lehet hánytorgatni.

Borzi,

Természetesen a megfelelő helyen (!) és időben (!!) kérted a kézbesítési fikció megdöntését? Ugye?

borzi

„Akkor szereztem róla tudomást, amikor a végrehajtási lap megérkezett a jelenlegi címemre a végrehajtótól. Érdekes módon, ő tudta a címemet, míg a végrehajtást kérő a régi lakcímemre adta be a közjegyzőhöz, mivel úgy tudta, hogy én vagyok a tulajdonos és ott lakom. A közjegyző is odaküldte ki, majd miután visszament a postára, vélelmezett küldeményként emelkedett jogerőre.”

Azon a végrehajtási lapon rajta kellett lennie, hogy a vélelmezett kézbesítés miatt a vh-lap kézhez vételét követő 15 napon belül ellentmondást nyújthatsz be az eljáró közjegyzőhöz (ahhoz, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta). Megtetted? Mert amit itt leírtál, az alapján egy perben elég könnyű bizonyítani, hogy a követelés jogos vagy jogtalan. Ha nem nyújtottad be, akkor azonnal tedd meg, mert ha kifutsz a határidőből, akkor semmilyen jogi eszközöd nem marad a tartozás elhárítására.

Szerintem először is azt kellene tisztázni, hogy amikor kiköltöztél a bérleti szerződést felmondtad-e? Röviden a kérdés lényege..Tudod-e igazolni, hogy megszüntetted a bérleti szerződést az önkormányzattal. Ha nem és Te vagy még mindig papíron a bérlő akkor az önkormányzat követelése jogos. ( Az, hogy mennyi hajtható be belőle és mi évült el azt majd csak azután) Szóval jelenleg papíron Te vagy a bérlő vagy sem ?

Vadsuhanc

Közös költséget követelenek tőle egy olyan lakásra, aminek majdnem 20 éve nem tulajdonosa. Az önkormányzat itt az önkormányzati vagyonkezelőt jelenti, aki társasház kezelést végez és közös képviseletet is ellát.

oligaliga: Természetesen a végrehajtási kifogást rögtön megtettem, sőt felvettem a kapcsolatot az önkormányzat vagyonkezelőjével, tőlük jött az a válasz, hogy szedjem elő a régi papírokat, befizetést igazoló csekkeket esetleges periratokat, mert nekem is volt tartozásom. Valóban volt, 2010 előtt, ami ki lett fizetve, ez is látható a tulajdoni lapon. Ezt leírtam a válaszoló jogásznak is, azóta (2. nap) nincs válasz.
vadsuhanc: az saját tulajdonú lakás volt, nem bérlemény. Ezért csodálkoztam, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy nem én vagyok a tulajdonos, így a közös költség fizetésére kötelezett, s arról sem tudnak, hogy nem ott lakom, mert ha lekérik a tulajdoni lapot azon minden látható. Beküldtem a tulajdoni lap másolatot is nekik, amit én kértem le, a lakcímkártyát, ahova tíz éve be vagyok jelentve.

Borzi

Nem végrehajtáési kifogást kell benyújtani, hanem a fizetési meghagyásnak ellentmondást.

Az önkormányzat vagyonkezelőjével meg nem érdemes beszélgetni, majd a keresetlevélben leírja, hogy szerinte miért tartozol egy olyan lakás közös költségével, ami 11 éve nem a tiéd, illetve azt is, hogy melyik időszakra követeli tőled azt a közös költséget. A fizetési meghagyásban ennyire részletesen nem szoktak leírni semmit.

Ha a régi tartozásod kifizetéséről megvannak a papírjaid, azokat majd a bíróságra kell benyújtani, HA megkapod a keresetlevelet.

oligaliga
Jó, akkor küldök egy ellentmondást a fizetési meghagyásra. Egyébként a végrehajtási lapon az szerepel, hogy 2003. január 1-től (!!!!!!) 2022. december 31-i időszakra fizessek 1.807.000 ezer forintot. Amit 2010-ig még értek, utána már nem. Döbbenet! Szerinted ezt várhatóan mivel fogják indokolni????
Köszönöm a pontos segítséget! :-)