Hogy is van ez?

dorka:
Először is azt kell majd tisztázni, hogy milyen időpontban érvényes jogszabályi állapot vizsgálata a per tárgya.

Végiggondolva az eddigieket kénytelen leszek magamat részben felülbírálni. A lényeg a következő:
Az Étv fogalommeghatározása szerint van olyan, hogy építmény, és az építményeket két csoportba lehet osztani; épület és műtárgy.
Az építmény fogalma: „építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).”
Az épület fogalma: „jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.”
A műtárgy fogalma: „mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).”

Mindezek alapján az épület fogalmához hozzárendelhető az építmény fogalma is, hiszen az épület egyben építmény is, így a talaj, a felette lévő légtér...stb szerepet játszik. Még ha nem is olyan módon, mint azt te korábban írtad. Nem kell a levegőt, vizet..stb-t "megakasztania". A lényeg, hogy a térben kell elhelyezkednie.
Együtt értékelve az épület és a műtárgy fogalmát, valamint azt, hogy az építmény nem lehet más, vagy épület, vagy műtárgy, akkor viszonylag könnyen belátható, hogy egy emberi tartózkodás, vagy tárolás céljára szolgáló építmény (lábakon álló tető) sokkal inkább nevezhető épületnek, mint út, híd, torony, vagy egyéb hasonló rendeltetésű nyomvonalas műszaki alkotásnak.

Ami az időintervallumot fontossá teszi, az nem is ebben az összevetésben a legfontosabb, hanem az OTÉK fogalommehóghatározásai között szereplő kerti építmény fogalma.
2012. 08. 06-ig a fogalom így nézett ki:
„Kerti építmény: az építési telken belül pihenés, játék, szórakozás, kikapcsolódás céljára szolgáló műtárgy [pl. hinta, csúszda, homokozó, lugas, szökőkút, kerti tó, kerti grill, kerti pavilon, terasz, kerti víz- és fürdőmedence, kerti épített tűzrakóhely, kerti zuhanyozó, kerti napkollektor, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel kialakított kerti tető, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő].”
Ezt követően máig a kerti építmény fogalma: „a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.”

Magyarán a felsorolás elmaradt, a műtárgy, mint alapkövetelmény viszont megmaradt. A korábbi szövegben ugyan szintén műtárgyként említi a kerti tetőt, de legfeljebb 20 m2 területig tekinti annak, ami nyilvánvalóan nem lehetséges, hogy a kis tető műtárgy, míg a nagy már épület. Szerintem ezért is maradt el a módosítás után a felsorolás, mivel az részben ellentétes volt a törvény fogalommeghatározásával.

„Mindezek alapján az épület fogalmához hozzárendelhető az építmény fogalma is”
Pontosabban az építmény a nemfogalom (genus) és az épület species. :) Sajnos, kissé bizonytalan, hogy mi az elkülönítő jegy (differentia specifica). Magam részéről az "emberi tartózkodás céljára szolgáló" és a "teret vagy helyiséget zárja körbe" jellemzők konjunkcióját használnám. De be kell ismernem, hogy az előbbit a "rendeltetés [...] illetve tárolás céljából", utóbbit a "vagy részben" szövegrész gyengíti.

:)

Képviselő testületi tag tiszteletdíjának felajánlása egy egyesület részére, ugyanúgy működik, mintha az Önkormányzat nyújtana támogatást az egyesületnek?
Ugyanúgy kell elszámolni vele? Van erre jogszabály?
Csupán mert amikor a képviselőtől felajánlott pénzt úgy kaptuk csak meg, hogy az egyesületnek alá kellett írni, hogy az Önkormányzat által nyújtott támogatással elszámol.
Nem gond az elszámolás természetesen, csak furcsa, hogy a fizetés/tiszteletdíj felajánlás is Önkormányzati támogatásként működik.
Így van ez? Vagy a jegyző rosszul értelmezett valamit?
Ha van jogszabályi hivatkozás, szívesen venném.

társasház alatt lévő,saját tulajdonú garázsokat nem gk.tárolónak használják.így az egyenként 28nm2-es helyiségeket a többi autós sem tudja megvenni,ill.rendeltetésszerűen használni,valamint a nevetségesen alacsony 1000 Ft/ db. helyiség közös költségét nem tudjuk emelni ,részrehajlás miatt! Tehetünk valamit? Mit mond a jogszabály? köszönettel várja a választ-iren345@freemail.hu Bp.ről

Szintén fogalommeghatározásban szeretnék segítséget kérni.

Amennyiben oldalhatáros beépítés van, de a szomszéd épület az oldalhatártól kb. egy méterre van, akkor a határ és a szomszéd ház közötti rész is a szomszéd oldalkertjének minősül? Kutyát tart ott a szomszéd elzárva, és kb. két havonta takarít utána. Egészen pontosan az előkertjéből a felém eső mintegy 5x5 méteres rész és a háza hátánál lévő 1x10 méteres rész van a kutyának lekerítve. Az előkert tudom, hogy szabálytalan kifutónak az OTÉK szerint, és az oldalkert is, de ebben a helyzetben nem tudom, hogy ez oldalkert-e.

Én nem vagyok a kutyatartás ellen, de gondolnám, vagy legyen szabadon a kutya a telken belül, vagy legyen a hátsókertben bezárva, legalább is ahonnan származom, így volt szokás.

Azon az oldalon a miénk a kerítés, szeretném rendbe tenni, de sajnos ezen kívül van más gond is, szeretnék tisztán látni legalább a kutyával kapcsolatban.

Tisztelt Forumozok,
juliusban vasarolt 8.emeleti panel tarsashazi lakasunk
felujitasara sajnos csak mostanaban talaltunk kivitelezöt. A 35 eves, elvizkövesedett radiatorokat is le kellene cserelnünk,- mar meg is vettük- de a szövetkezet nem ad engedelyt, "mert jelenleg jol müködik a rendszer, nem levegös" - mondtak.
Egy nehany oras munkarol van szo, de szamunkra belathatatlan következmennyel jar, mert addig nem tudunk beköltözni, miutan ez a munka felujitas resze.
Kerdesem, hogy van-e joga ehhez a szövetkezetnek?
van-e jogszabaly vagy rendelet, hogy az allagfelujitast "türni" kell?
Valaszotokat elöre is köszönöm!

Fűtési időszakban radiátor csere. Hogy is van ez? Végülis csak párszáz személy otthoni melegét kockáztatnád.

A fűtési szenzonban is lehet radiátort cserélni un. csőfagyasztás módszerével. Ez a társasház fűtési rendszerét nem érinti, ezért nem is kell engedélyeztetni.

„A fűtési szenzonban is lehet radiátort cserélni un. csőfagyasztás módszerével. Ez a társasház fűtési rendszerét nem érinti, ezért nem is kell engedélyeztetni.”

Már hogy-ne érintené, hiszen a rendszert le kell állitani, anélkül nem tudsz fagyasztani.
Fagyasztással csak a viztelenitést tudod megsporolni...

Most tényleg az a kérdés, hogy pusztán a radiátorokat hogyan lehet kicserélni egy nyomorult társasházban?
Tehát: nincs csővezeték-csere, csak fűtőtest? És a kérdező kivitelezője elakadt.
Nem igaz...

Az a kérdés, miért ódzkodik a közösség, hogy menet közben akar a kocsin kereket cserélni, ami elvileg lehetséges, kivitelezhető - Bondnak tuti sikerülne. Az, hogy kockázatos vagy mentes-e, az figyelmen kívül hagyható (szerinte). Ja, és a legfontosabb, műkszik-e a műtét után tovább?

Valaki a szagos oldalhatáros témámmal kapcsolatban esetleg tudna segíteni? Gondolom ez építési hely lenne, csak nincs beépítve. Nem vagyok rossz szomszéd, és megtanultam, hogy a kutya után maradó télen is büdös.

gerilege
A kérdésedre a válasz az OTÉK fogalommeghatározásai között van. Az elő-, oldal- és hátsókert az építési teleknek azon része, mely nem minősül építési helynek.
A kérdéses telekrész az elmondásod szerint oldalhatáron álló építési helyen belüli telekterület, így az nem minősül oldalkertnek.

Goa0628
Láttam már olyat, hogy szövetkezeti ház esetében maguk a hőleadók (radiátorok) is a szövetkezet tulajdonát képezték. Ha esetedben is ez áll fenn, akkor a szövetkezet évszaktól függetlenül is megtagadhatja a hozzájárulását a cseréhez. Ennek egyébként tök egyszerű oka van, ha mindenki szabadon cserélgethetné a radiátorok típusát, méretét, akkor nem lenne biztosítható valamennyi lakás azonos hőmennyiségű fűtéssel történő ellátására, mert minden lakásban más lenne a hőleadás, illetve a hőveszteség és a ház felfűtésének költségei indokolatlanul emelkednének.

nanemaaa köszi! Akkor viszont ez egy joghézag nem? Mert szabadon álló beépítésnél ugye mindkét oldalon van oldalkert. Ha viszont oldalhatáron álló beépítés van, akkor az oldalhatár felé esetleg elhagyott rész, mivel elvileg építési hely, nem oldalkert, viszont akkor oda bármit lehet tenni, amit a 35. § (6) tilt, tehát még akár árnyékszéket is? Sajnos a szomszéd nem működik együtt.

gerilege
Ez szerintem nem joghézag, hanem hatályos jogi szabályozás. ;) Egyébként jól látod, ez a teleknek azon része, ahol az ingatlan tulajdonosa kiélheti építési szándékait. A jogszabály szerint lényegében közömbös, hogy azon a bizonyos telekterületen lakóépület, vagy bika istálló áll. Mellesleg eddig is megoldható volt, csak vagy a lakóépület mögött, vagy azzal egybeépítve kapott helyet. A szomszéd szempontjából ez közömbös, mert a számára zavaró funkció mindhárom esetben ugyanolyan távolságra van az ő épületétől. ;)

Köszi még egyszer. Még egyszer kérdeznék, hogy biztosan jól értem-e. Körülbelül úgy néz ki a dolog, mint ezen a képen, kb. 18 méter a telek szélesség:
http://imgur.com/ZOSZdPK
A piros G-vel jelölt rész egy az előkertben álló beton garázs, a zöld K-val jelölt részen és az épület oldalhatár felé eső keskeny zöld csíkon van a kutya bezárva. Akkor ha jól értem, ami OTÉK szerint szabálytalan, az az előkertben lévő K betűs részen a zárt kutya tartás, és a G garázs. Ami elvben szabályos, bár furcsa, az a keskeny zöld csíkban a zárt kutya tartás.

Sajnos a helyi rendelet egyáltalán nem szabályozza a házi állat tartást.

Tisztelt Szakértők!

A szomszédom építetett egy kerti építményt 6 tartógereda, tető kb 18m2. Mindez oldalra került, és a kerítésen átlóg a tetőből, és a csatorna is. Az építmény az előkertbe került,így a mi házunk elejét csúfítja a belógás. A férjemet megkérdezték, hogy a csatorna átlóghat-e, de tető részről szó sem volt.Nem mellesleg a lakás közös, az én véleményemet meg sem kérdezték.Tehetek-e ezek után valamit?
Köszönettel:Lizy

Tisztelt Szakértők!

A szomszédom építetett egy kerti építményt 6 tartógereda, tető kb 18m2. Mindez oldalra került, és a kerítésen átlóg a tetőből, és a csatorna is. Az építmény az előkertbe került,így a mi házunk elejét csúfítja a belógás. A férjemet megkérdezték, hogy a csatorna átlóghat-e, de tető részről szó sem volt.Nem mellesleg a lakás közös, az én véleményemet meg sem kérdezték.Tehetek-e ezek után valamit?
Köszönettel:Lizy

„.Tehetek-e ezek után valamit?”

Igen, tehetsz, szemrehányást a férjednek...:)))

Lizi14
Eljárást kezdeményezhetsz a területileg illetékes építésfelügyeleti hatóságnál. Az eljárás illetéke 15.000 Ft, de ha szomszédot valamire kötelezni kell, akkor visszatérítik.

Csak ez enyhén-szólva "udvariatlan" akció lenne, miután a szomszéd kérte a beleegyezést a csatorna elhelyezésébe most miután elkészült megtámadjuk !

T. Groszfater!

Mint írtam arról volt szó, hogy a csatorna a kerítés vonalába esik, arról szó sem esett, hogy az eresz rész át fog lógni. Rajzot nem mutatott, és úgy készítette el, hogy a kivitelezésnél hozzá sem tudtunk szólni, hogy mi az ami még belefér az elfogadhatóba. Csak a férjemmel kell ezt megbeszélni?-cselekvő képes személy vagyok, a férjem nem a gondnokom.
Köszönöm, hogy elolvasta levelem.:Lizy

Lizi14!

Ahogy nanemaaa írta, 15000 Ft.-ért az épitésfelügyeleti hatóság megmondja rendben van.e a csatorna és az eljárás végére az is kiderül nálatok ki hordja a kalapot...