A "szomszéd" fogalma

Én is köszönöm, a beadvány meg elment! Megláttyuk!

wers, köszönet neked amiért ezt leírtad, eddig nem tudtam hogyan működik a dolog.
Üdv.
Miklós

(előre bocsátom, engem is itt tanítottak meg rá, magamtól nem jöttem rá)
kijelölöd az idézendő szögrészt, és alul találsz négy gombot, a "rendben" fölött van az "idézet", ha arra kattintasz, megdönti a szöveget és kiteszi az " jeleket.

Bingo, Gerbera!
Ptk 167§! Kösz a segítséget; ezt is mindenképpen beleveszem!

"Ezt kellene valahogy a közigazgatási jogra és az adott helyzetre applikálni."

úgy bizony kedves Gerbera, ezen dolgozom!
Van rá valami konkrét ötleted?

:-) Nem kell elvezetni az ivóvizet, inkább ide kellene vezetni:-)

Elárulnád, hogy kell itt dölt meg kurziv betüket applikálni? Én nem látom!

Éppenséggel a Ptk.-t értelmezve is kimutatható, hogy szomszédnak nem csak a közvetlen fal- vagy telekszomszédot kell tekinteni. A Ptk. (ráadásul éppen a telki szolgalomnál) úgy fogalmaz, hogy "ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon."

Képzeljük magunk elé a törvény szerinti élethelyzetet, és vegyük észre, hogy:
Mivel az átjárással érintett szomszédok közül legfeljebb 2 a közvetlen telekszomszéd, de adott esetben az ő tűrésükkel még nincs megoldva a megközelítés problémája, logikus, hogy itt "szomszédok"-on valamennyi olyan telektulajdonost kell érteni, akiknek telke a közút és a céltelek között az átjárással érintve van, tehát nemcsak a közvetlen telekszomszédokat.

Ezt kellene valahogy a közigazgatási jogra és az adott helyzetre applikálni.

„ivóvízelvezetési szolgalmi ügyről van szó”

Az ivóvizet mióta kell elvezetni?

Nagyon hálásan köszönöm mindkettötöknek ezt a fölbecsülhetetlen értékü információt! Nekem magamnak sehogy se sikerült hozzájutnom, pedig a végén még a méltóságos Kúriát is fölhívtam.

Ám ha már itt tartunk elmondhatnátok a véleményeteket arról is, hogy magában az ügyben van-e esélyem, és érdemes-e a határozat ellen keresetet indítanom. Minthogy a határozat másodfokú, erre -csak jogszabálysértésre való hivatkozással- a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál lenne lehetöségem.
Az ügy nagyon rövid összefoglalása:
egy több telken átvonuló ivóvízelvezetési szolgalmi ügyröl van szó; egy szolgáló telek négy másikat lát el egy a múlt század hatvanas éveiben épült vezeték segítségével. A vezeték 2011-ben a szolgáló telek területén meghibásodott, a tulajdonos a javítást megtagadta. Ezzel vette kezdetét az az áldatlan élet-halál harc az ivóvízért, amelyben mostanra minimum 300 munkaórám és tetemes költségem fekszik, anélkül hogy akár csak az elsö kapavágást megtettük volna.
Számtalan bonyodalom és komplikált fordulat után a kormányhatóság elsö foka szolgalmat alapított a vezeték tulajdonosai javára, melyet -fellebbezés után- a másodfokú hatóság is helyben hagyott, - egy "jelentéktelen" különbséggel; minket, mint a vezeték legvégén elhelyezkedö tulajdonosokat kizárt a szolgalom gyakorlásának jogából, azzal az indokkal, hogy a Korm rendelet (gondolom a 58/2013) 76 § 5-6 bek szolgalom alapítását csak SZOMSZÉDOS ingatlanok esetében esetében teszi lehetövé, mi pedig a vezeték földrajzi elhelyezkedése folytán nem vagyunk közvetlenül szomszédosak a szolgáló telekkel.

A "szomszédos ingatlan" fogalmának értelmezésénél hivatkozik az említett KK véleményre.

Az említett törvény szándéka nyilvánvalóan az, hogy azok számára is biztosítsa az ivóvízhez jutást, akiknek az ingatlana történetesen nem viziközmü törzshálózat mentén fekszik, nem pedig az , hogy KIZÁRJA azokat, akiknek olyan pechük van, hogy a szomszédjuk telke SEM fekszik közvetlenül törzshálózat mentén, így értelem szerüen csak több telken keresztül tudnak vízhez jutni.

Hogy látjátok, elegendö ez az ingatag érvelés egy keresethez? "Eljárási hibának" minösíthetö ez a bizarr jogértelmezés?
Mennyi lenne egy ilyen eljárás költsége, ha nem sikerül?

Ez van benne, de időközben kiadtak egy másik KK véleményt, hogy ezt már nem tartják fenn.

1. A Ket. 15. §-ának (1) és (2) bekezdéseivel összevetve az 1997. évi LXXVIII. törvény 53/A. § (2) bekezdésének az ügyfél jogállására vonatkozó rendelkezése szűkíti-e az ügyfél fogalmát?

Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/A. §-ának (2) bekezdése szerint az építésügyi és az építés-felügyeleti hatósági eljárásokban ügyfélnek minősül az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, továbbá akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, valamint akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás az adott üggyel összefüggésben adatokat tartalmaz, így vizsgálni kell a következők ügyféli jogállását:

1. az építtető, valamint
2. ha nem azonos az építtetővel, az ingatlannal rendelkezni jogosult,
3. a közterület kivételével a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal, ingatlanokkal közös határvonalú (telekhatárú) - telekkel rendelkezni jogosult, kivéve a telekegyesítésre és a telekhatár rendezésre irányuló építésügyi hatósági eljárásokat,
4. jogszabályban meghatározott esetekben a tervező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr és a kivitelező.

Építési ügyekben az ügyfélfogalmat meghatározó Étv. 53/A. § (2) bekezdésének első fordulata majdnem szó szerint azonos a Ket. 15. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal.

Az Étv. 53/A. § (2) bekezdésének második fordulata hatósági kötelezést tartalmaz, amikor előírja, hogy a hatóságnak az a)-d) pontokban foglalt személyek ügyféli jogállását az adott üggyel összefüggésben vizsgálnia kell. E rendelkezés nem tekinthető az első fordulathoz képest szűkítő rendelkezésnek. Ebből következően az Étv. 53/A. §-ának (2) bekezdése a Ket. 15. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott ügyfélfogalmat nem szűkíti.

2. A szomszéd ingatlan tulajdonosának ügyfélként milyen jogosítványai vannak az építéshatósági eljárásban?

Az Étv. 53/A. §-ának (3) bekezdése az építési hatósági eljárásban irányadó szabályként rendelkezik az eljárásról való értesítés speciális szabályairól. Emellett eltérő rendelkezés hiányában az építési ügyekben is alkalmazandó a Ket. ügyfelek jogait meghatározó valamennyi rendelkezése, beleértve a Ket. 29. §-ában foglalt eljárás megindításáról szóló értesítésre, a döntések Ket. 78. §-a alapján történő kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket is.

3. Az illeszkedés kérdésének vizsgálata során miként értelmezendő az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés?

Az Étv. 18. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint, amennyiben a helyi építési szabályzat, vagy szabályozási terv nem szabályoz teljes körűen, akkor az Étv., valamint az egyéb építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit alapul véve kell az illeszkedés kérdésében dönteni és vizsgálni kell, hogy a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke - a beépítettség és építménymagasság - valamint a beépítés módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik-e a meglevő környezethez.

A jogszabályi rendelkezés 2006. május 1-jétől hatályos módosítása egyértelművé teszi az illeszkedés szempontjainak vizsgálatát, felsorolja mindazokat az értékelési szempontokat, amelyeket az illeszkedés vizsgálatánál figyelembe kell venni. Ezek a szempontok átfogják a beépítés paramétereit, amit teljes körű szabályozásnál a helyi építési szabályzat, vagy szabályozási terv az adott építési övezetre vonatkozóan általában előír. Ha ezeken a paramétereken belül valamelyikre vonatkozóan nincs szabályozás, helyi előírás, akkor abban a vonatkozásban az illeszkedés vizsgálatával kell dönteni. A gyakorlatban sokszor problémát okoz, hogy térben milyen tág környezetet kell alapul venni az illeszkedés vizsgálatához. Általánosan elmondható, hogy ez szűk (a szomszédos telkekre való leszűkített) környezet nem lehet, a telektömb, de leginkább az adott építési övezet határai által körbevett környezet lehet az illeszkedésnél irányadó.

A 3/2010. (XI.8.) KK vélemény alapján nem tartják fenn.

Egy nagyon speciális közigazgatási jogi kérdésben kérném jogtudósi segítségeteket.
Egy számomra kedvezötlen kormányhivatali határozat elleni fellebbezéshez meg kellene találnom egy törvényt, amelyre hivatkoznak, amelynek azonban a szó szoros értelmében nyoma veszett:
A legfelsöbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1/2007. KK véleményéröl, annak is a lV. pontjáról van szó, amely állítólag a "szomszéd" fogalmára nézve ad eligazítást.
Elöször ezen az oldalon kerestem:
http://www.lb.hu/hu/kollvel?…
itt azonban az 1/2008-al véget ér a lista.
Itt azonban tájékoztatót találtam az elvi döntések felülvizsgálatáról:
http://www.lb.hu/…izsgalatarol
az 1/ 2007-et azonban se a továbbra is alkalmazandó, se a hatályon kívül helyezettek között nem találtam. Tudnátok segíteni?