Önkormányzat mire kötelezhető?

Nem tudhatjuk, hogy az adott telek beépíthetősége nem oldalhatáros-e? Ez eddig nem derült ki semmiből.
Egy oldalhatáros beépítési módú telken minden további nélkül lehet pl szabadon álló épületet építeni, a lényeg, hogy egyik oldalon legalább 4 m oldalkert biztosított maradjon.
Természetesen egy szabálytalan épületnek azért lehetnek szabályos részei is, melyek azonban nyilván önmagukban nem képeznek jogalapot a fennmaradásukra.

nanemaaa,

Én nem tudom, csak kérdezem : az általad írt eresz szabályok kifejezetten az oldalhatáros beépítési módra vonatkozik az OTÉK-ban. Ezt ilyenkor simán analógan alkalmazhatjuk egy nem oldalhatáros beépítésre, akár szabálytalan épületre?
Lehet egy szabálytalan épületnek szabályos eresze?

Ha a klímát egy éven belül létesítették, akkor a jegyzőhöz fordulhatsz birtokvédelemért. Ha az önkormányzat településképi bejelentéshez kötötte esetleg a klíma létesítését, akkor ez ügyben is indíthatsz eljárást. Ha túl van az egy éven, akkor a kerítésedre épített épülettel együtt a klíma ellen is szintén birtokvédelemért a bírósághoz fordulhatsz. Az átnyúló eresz lehet egyébként szabályos, ha az a terepcsatlakozás felett legalább 2 m-re van és 50 cm-nél nem nagyobb az átlógása. Viszont a csapadékvizet a saját telkére vissza kell vezetni. Nyilván nem úgy, hogy a telkeden épít pluszban egy folyókát. (Mondjuk szabálytalan épület esetében szabályos eresz túlnyúlásról beszélni elég bizarr.)

Oczella Eva

Én csak egy laikus vagyok egyébként, de ezt a szabályt ismerem.
Mi több, nagyon sok mindent itt tanultam meg laikus fórumozóként.
Ha valamiben tévedtem, úgyis kijavítanak az „okosok”.

Kedves Szomorú Örökös,

köszönöm a segítséget!
üdvözlettel
Oczella Éva

Oczella Eva

„Azt állítják, van egy olyan jogszabály, amely szerint (hétköznapi nyelvre lefordítva), ha valaki szabálytalanul építkezik, de 10 évig "megússza", akkor már nem lehet lebontatni az építményt......Kérdésem, valóban van ilyen jogszabály?”
Igen, sajnos van, viszont soha nem kaphat hivatalosan semmilyen engedélyt
és nem fogják neki felrajzolni a térképre, ha valóban szabálytalanul építette.

„És mivel most a csapadékelvezetést megoldották, így a hivatal szerint nincs további probléma. Nekünk életünk végéig nézni kell, ha kilépünk a teraszunkra, egyrészt ezt a sufnit, amit közvetlenül mellé építettek”
Az a baj, hogy ha a hatóság így elfogadta, akkor igen, néznetek kell életetek végéig vagy elköltöztök. Nincs más alternatíva.

„valamint el kell viselnünk, hogy ettől a sufnitól 1 méterre, a terasz korlátunktól 108 centiméterre felraktak egy klímát is.”
Ebben az esetben is 1 éves jogvesztő határideje van, hogy a jegyzőnél birtokvédelmi eljárást indítsatok. Utána már csakis bíróság játszik.

Jó reggelt kívánok, ha lehet, még egy kérdésem lenne a korábbi melléképülethez (sufni) kapcsolódóan, amely a kerítésünkre épült, vagyis telekhatárra.
Most már a Megyei Kormányhivatalnál van az ügy, akik azt mondják, a helyi önkormányzat úgy továbbította feléjük a helyszíni szemle jegyzőkönyvét, hogy becsatolt egy légi felvételt, amely szerint ez a sufni 11 évvel ezelőtt épült.
Azt állítják, van egy olyan jogszabály, amely szerint (hétköznapi nyelvre lefordítva), ha valaki szabálytalanul építkezik, de 10 évig "megússza", akkor már nem lehet lebontatni az építményt.
És mivel most a csapadékelvezetést megoldották, így a hivatal szerint nincs további probléma. Nekünk életünk végéig nézni kell, ha kilépünk a teraszunkra, egyrészt ezt a sufnit, amit közvetlenül mellé építettek, az ereszcsatornával, amit rábiggyesztettek pár hete olyan módon, hogy a csatorna már a kerítésen belül, tehát a mi oldalunkon van rögzítve (!!!!) valamint el kell viselnünk, hogy ettől a sufnitól 1 méterre, a terasz korlátunktól 108 centiméterre felraktak egy klímát is.
Kérdésem, valóban van ilyen jogszabály?
köszönöm, Oczella Éva

„Nekünk azt mondta az ügyintéző az építéshatósági szemlén, hogy 100 légköbméterig az önkormányzat hatásköre és csak felette a kormányhivatalé. És ez a sufni kb. 15 légköbméter.
”
Ez persze csak akkor lenne igaz, ha az önkormányzat a helyi rendeletében településképi bejelentéshez kötötte volna a 100 lm3 alatti melléképületeket. Ez esetben viszont nem tehette volna át a kormányhivatalhoz. Szóval itt valaki füllentett. ;)

Köszönöm szépen a gyors visszajelzést és a hivatkozásokat a paragrafusra.
Nekünk azt mondta az ügyintéző az építéshatósági szemlén, hogy 100 légköbméterig az önkormányzat hatásköre és csak felette a kormányhivatalé. És ez a sufni kb. 15 légköbméter.
A háló valóban nem akadályozza meg az ázást, csak esztétikai okokból raktuk fel ideiglenesen. Valójában egy normális kerítést szeretnénk csinálni, de nem tehetjük meg, mert ehhez a dróthálóhoz is rögzítve van a sufni, és ha kárt teszünk benne, akkor még minket perelhetnek be.

Köszönöm a tanácsokat még egyszer. üdvözlettel Oczella Éva

Oczella Eva,

„Ezáltal a garázsunkat évek óta áztatja.”
Emiatt fogja a jegyző elutasítani a birtokvédelmedet. Mert a jegyzői út csak egy évnél nem régebben folyó birtokháborítás esetén járható. Polgári úton marad a birtokper szomszéd ellen a bíróságon. Vagy tovább mész a közigazgatási úton, az építésfelügyeleten át.

„Ezután hozott egy határozatot, mely szerint az önkormányzat nem illetékes a szabálytalan építés, a csapadékvíz elvezetés ügyében, ezért tovább küldte az egész ügyet a kormányhivatalnak”
Igaza volt, az építésfelügyeleti hatóság már évek óta a kormányhivatal. Itt a szomszéd jó eséllyel sérti az OTÉK 47. § (8)-at.

A csapadékvíz szabálytalan elvezetésének mi köze a hálóhoz? Ha leveszed, az befolyásolja-e szomszéd ellen folyó építésrendészeti eljárásban releváns tényeket, azaz, hogy ázik a garázsod a szomszéd csapadékvize miatt?

Tisztelt Cím,

az alábbi ügyben kérném a tanácsukat. Családi házunk kerítésére a szomszédunk ráépített egy sufnit, (közvetlenül a kerítésre, konkrétan rá van erősítve-csavarozva). A csapadék elvezetést úgy oldotta meg, hogy gyakorlatilag átvezette a mi telkünkre a vizet. Ezáltal a garázsunkat évek óta áztatja.
Próbáltunk vele beszélni, de hiába, ezért az önkormányzathoz fordultunk, első körben a jegyzőhöz birtokvédelmi eljárás keretében. Ő megnézte a képeket, amelyeket készítettünk, és azt mondta, ez annyira szabálytalan ügy, hogy tovább küldte az építéshatóságnak.
A hatóság 3 hónapig ült rajta (megint téli hónapok voltak, a garázsunk tovább ázott), azután többszöri telefonálgatásunk után kijöttek helyszíni szemlére. Azonnal belekötöttek a mezőgazdasági hálóba, amelyet a drótkerítésre erősítettünk, hogy minél kevesebbet lássunk a sufniból. Saját fülünkkel hallottuk, ahogy a szomszédnál (egyúttal ott is szemléztek) elmondta, ez a sufni teljesen szabálytalanul épült.
Ezután hozott egy határozatot, mely szerint az önkormányzat nem illetékes a szabálytalan építés, a csapadékvíz elvezetés ügyében, ezért tovább küldte az egész ügyet a kormányhivatalnak. Egyúttal kiküldött nekem egy felszólítást, hogy vegyem le a mezőgazdasági hálót, mivel a településképi kézikönyv szerint nem rakhattam volna fel.
Azonban a mezőgazdasági hálóra a szomszéd azóta felszerelt egy ereszt a sufni oldalára (az eresz teljes mértékben a mi telkünkön található), és ezért, valamint azért is, mivel a jogi eljárás még zajlik (a kormányhivatal még nem szemlézett), egyenlőre nem nyúlhatok hozzá.
Most újabb szemlét jelentett be az önkormányzat, 2 hét múlva jönnek ellenőrizni a mezőgazdasági háló eltávolítását, és nyilvánvalóan még engem fognak megbüntetni, amiért nem hajtottam végre.
Mit tehetek, kihez fordulhatok? Nyilvánvalóan jogsértést követ el ellenem a szomszéd folyamatosan, sok százezer forint kárt okozott és akkor még nem beszélek az optikai részéről a dolognak, hogy a teraszom mellett áll egy rozoga sufni a kerítésre építve. És a végén még én fizetek bírságot.

Egyébként a topic eredeti címében megfogalmazott kérdésre az a válasz, hogy mindenre és semmire.

Az viszont fontosabb, hogy csak bíróság vagy AB kötelezheti az önkormányzatot.

Ilyen aspektusban, a kérdést úgy lehet értelmezni, hogy rendelet alkotási múlasztása miatt perelhető-e az képviselő-testület, közgyűlés? Sztem gumicsont.

Eva46,

A 1990. évi LXV. tv. (2) bekezdése szerint "a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől" függően határoz az önkormányzat, képviselő-testület vagy közgyűlés, attól függően milyen a községetek.
DE először írásban benyújtani az igényt.

....még egy megjegyzés: voltam bent az önkormányzatnál, és egy az egyben "elhajtottak". Mondván, hogy majd a közgyűlésen (ahová már állítólag az aláírt beleegyezéseket vinni kell) mindent meg fogok tudni.
Jogszerű eljárás ez?

Köszönöm a válaszokat, közmű már akkor is volt az utcában, amikor megvettük a telket.
Azt nem értem, hogy pl. Siófokon az idegenforgalmi adóból meg tudták csinálni az aszfaltozást, itt pedig az ingatlan adókból nem?

De. Önkormányzati tulajdon.....és nyilván meg is fogja csinálni, ha majd lesz pénze rá. Lehet, hogy mostanában nincs.
Azt viszont nem árt tudni, hogy először közművesíteni szoktak és csak utána szilárd burkolatot készíteni. Nyilván itt is így lesz, hiszen az senkinek sem tetszene, ha a szép új utat szántanák fel fél év múlva a csatorna, vagy a gázvezeték miatt.
Egyébként meg vélhetőleg a 300 sem fedezi a teljes költségeket, így ez is valamiféle társulás keretében történne, amihez az önkormányzat is hozzá szokta adni a magáét.
A helyedben először bemennék az önkormányzathoz és tájékozódnék. Ott valószínűleg pontosabb válaszokat fogsz kapni.

Egész biztos hogy nálatok is lesz aszfaltút - előbb utóbb., előbb ha bevállaljátok a telkenkénti 300 eFt-ot, utóbb ha esetleg nem...

Máshol meg a gázvezeték- és/vagy a víz-csatorna vezeték kiépítéséért kellett a lakóknak mélyen a zsebükre nyúlnia. Az önkormányzat mindent képtelen önmaga elvégezni, finanszírozni.

Azt kellene megvizsgálni, hogy egy esetleges másik vállalkozó a 300 eFt/telek ajánlat helyett nem tudná-e ugyanazt kedvezőbb áron elvégezni.

Amúgy, és zárójelben jegyzem meg: amikor vettétek a telket bizonyára azért volt olcsó (...) mert nincs szílárd útburkolat az utcában... (Ha esetleg örökölt telek, a hátrányok miatt akár el is lehetett volna adni...)

Monalisa
laikus hozzászóló

Kérdésem a közutakra vonatkozik, ugyanis községünkben (Pest megyében) a mi utcánk még hepehupás földút, a kocsik tengelyig süllyednek esős időben. Most felmerült az a "lehetőség", hogy önerőből (lakásonként 300ezer Ft!!!) leaszfaltoznák. Felajánlottak egy általuk "kedvezőnek" tűnő hitellehetőséget is, 20 évre.
Lehet, hogy rosszul tudom, de azt hiszem, hogy a közutak önkormányzati tulajdonban vannak, ergo az aszfaltozás kivitelezése is az önkormányzat dolga lenne. Több olyan településről is tudok (budapesti és vidéki utcák), ahol ez a lakóknak nem került külön költségbe. Mellesleg ingatlan adót is fizetünk.
Önök szerint ez helyes eljárás?
Válaszukat előre is köszönöm.

Ha az ügyet hatósági ügyként kezeljük, akkor jegyző, de ha tulajdonjogi kérdésként (mert pl az önkormányzatnak nincs fák védelméről szóló rendelete, akkor önkormányzati ügy ...ergo polgármester, vagy pl közgyűlési bizottság.

Még ha te ültetted azt a fát valaha akkor se vágd ki most önhatalmúan, mert utóbb mindenféle kifogással jöhetnek és megbírságolhatnak... A veszélyességet jelentsd be írásban, valamint hogy a faanyagra nem tartasz igényt. Amennyiben engedélyezik a kivágást/darabolást sk. elvégezheted, lévén nincs közmunkás a faluban. (Az elszállítás természetesen az ő dolguk.)

Ismered: rendnek lennie kell...

Egy bizonyos félreértést kell eloszlatnom, nekem nem kell a fa, mert nem azzal fütök, csak azért mert viharban már nagyon veszélyesek, ujakat szerettem volna ültetni helyettük, mint ahogy ezeket is én ültettem anno. Szoval igen, ha az önkormányzet a komunális embereivel rendbetartaná...... De az igazság hogy nálunk nem költ az önkormányzat még komunális emberekre se, nem hogy a közterületre. Mindenki maga tartja rendben, gondozza az elötte levö területet.

Jelzem a hatáskör jegyzői, ami 1970 óta az.

Igaz ami igaz, pl. az utcánkban lévő nem kevés közterületi fát az önkormányzat egységesen gondozza, pl. minden év tavaszelőn kommunális emberek jönnek és kellően visszavágják az ágakat, a rőzse meg összegyűjtve úgyszintén általuk elszállításra kerül. Évente 2-3 alkalommal permetezésre is sor kerül.

Tehát valóban nem önkényeskedjünk...

Az önkormányzat helyesen járt el. A közterület, rajta a burkolatokkal, növényekkel az ő tulajdona. Ha bemenne valaki a házadba és el szeretné hozni a lépcsődet, te annyit kérnél érte, amennyiért anno csináltattad? Nyilván, hogy van eszmei értéke is, ráadásul a felnevelsére is költöttek. Monalisával ellentétben az a véleményem, hogy az utcai fákat nem azért ültetik, hogy a lakosoknak legyen tüzelőjük.

Mellesleg, ha tényleg életképtelen a fa, nem kell, hogy kivágd, elég jelezni az önkormányzatnak, netán kérni, hogy vágja ki. Az ugyanis az ő felelőssége, ha valakire, vagy valamire ráesik egy elkorhadt fa, vagy az ága.
Én is így tettem hasonló esetben, és ki is vágták, sőt ültettek is helyette másikat. Igaz, így meg kénytelen voltam tüzelőt venni, s nem a közösből lenyúlni....

Bocs, nem jó, túl beleéltem magam. Mert a közterületi fakívágásnak is van rendelete, engedélyezése, és esetleges be nem tartása esetén külön bírság szabható ki.

Valahogy meg kellene velük egyezni: te kivágod és tiéd a rőzse (...) a többit meg vitesse el az önkormányzat.