ajándékba kapott ingatlan értékesítése

én azért ezt ügyvéddel is átbeszélném, mert nem istenbizony, hogy így ki tud bújni

Nos, a dolog a végső kimenekülési terv egy 12 hónapra kötött, kizárólagos ingatlanos szerződésből lenne. Magyarul, anyukàm szerződött októberben, ilyen jó kis kizárólagosságosan és nem értékesítik az ingatlant, nem történik semmi, nekünk pedig sürgős lenne.
Viszont ha bont, esedékessé válik a vetelár 5 % jutaléka + ÁFA.

Szerintem jogilag ez simaliba, így ki tud bújni a szerződésből, mert az ún. személyi körön belül cserélt gazdát az ingatlan, ez a nagy terv.

Nagy hülyeség?
Gyors számolás alapján ez az eladási àr 25 %-ának a 15 %-a egy millió forinttal kevesebb, mint a bontàskor (további 12 hónapon belüli értèkesítéskor) esedékes 5%.

„jó sokat, ha édesanyád nem ajándékozza neked, akkor lehet, hogy ő jóval kevesebbet (vagy semennyit) nem fizetett volna.”

Az államnak is kellenek a bevételek.

sahozea, mire is jó ez nektek?

Illetékkel semennyivel. Azt a szerzéskor kell fizetni, neked nem kellett, mert egyenesági rokonotól szerzés illetékmentes.

Adót kell fizetned. Mégpedig az eladási ár 25%-ának a 15%-át. Jó sokat, ha édesanyád nem ajándékozza neked, akkor lehet, hogy ő jóval kevesebbet (vagy semennyit) nem fizetett volna.

Tisztelt Hölgyek, Urak!

Édesanyám ajándékozási szerződéssel átadja nekem a lakásának 1/1 tulajdonjogát, majd az ingatlant én azonnal értékesítem. Mennyi illetékkel kell számolnom?

Köszönettel,
ZEAZEA

Úgy lehet, megérné az eladás előtt felbontani az ajándékozási szerződéseket. Bár ezt már alighanem színlelt ügyleteknek minősítené az adóhatóság.

Illetve nem az "utolsó ajándékozás" után, hanem HA ajándékozással szerezted, és illetékfizetés nem volt, akkor az eladási ár 25%-át kell jövedelemnek tekinteni, és azt csökkenteni az időmúlással, és abból megfizetni a 15% szja-t.
Ilyen esetben semmi más csökkentő tényező nem számítható be.

Pontosan.

Kovács_Béla_Sándor és drbjozsef!

Köszönöm segítségüket! Úgy értsem, hogy az utolsó ajándékozás után kell az adót megfizetni, igaz? Az (20M x 0,25)x 0.9 az adóalap és annak a 15%-a?

Boldog Új Évet!
Rongyos

Rongyos : 675.000.-

Az, hogy lakáscélra költötted a bevételedet, már nem számít.

Olyan félmillió körül. (5 millió az időmúlás miatti szorzóval csökkentve és annak a 15%-a.)

Üdv!

Segítséget kérnék az alábbi ügyben.
2014-ben vettem egy ingatlant 6.9millió forint értékben, tulajdonjog enyém, haszonélvezeti jog édesanyámé.
Sajnos vita miatt ajándékozási szerződés útján lemondtam a tulajdonjogomrol anyám javára, de később kibékültünk és 2016-ban visszakaptam szintúgy ajándékozás útján.
2018-ban ezt az ingatlant 20m forint értékben eladtam, egy 21.5m házat vettem belőle, pontosabban a felét (feleségem nevén a másik fele).
Mennyi adókötelezettségem keletkezett emiatt vajon?

Köszönöm szíves segítségüket!
Rongyos

Köszönöm a segítséget. :)

Az adó alapja az eladási ár 25%-a.
Cserepótló vétel esetén, lakásingatlanra az eladási ár és a vételár közötti különbözetre vetik ki a szerzési illetéket.

Alapból egyik is, másik is önbevallásos.

Tisztelt Fórumozók!

2018-ban ajándékoztam a lányomnak egy családi házat. Ő 1-2 hónapra rá eladta, vásárolt egy jóval drágább panel lakást.Az lenne a kérdésem, mi alapján kell kiszámolni az adót. Azt nézik mennyiért adta el a házat, vagy mi van az ajándékozási szerződésben?
A lakás illeték fizetésekor az eladási és a vétel ár különbözetéből jön ki az illeték összege?

JudgElf,

„Az adó alapja az ajándékozási szerződésben szereplő összeg és az eladási ár különbözete?”

Nem. Ha ajándékozás volt a szerzés és illetékfizetés is volt, akkor a megállapított illetékalap számít a szerzéskori értéknek, nem érdekes, hogy mi lett a szerződésbe írva. Ez vonható le az eladási árból.

A szerzést követő ötödik évben már nulla az adó alapja.

Akkor lesz adó is. Nem is kevés. Olyan millió körül.

Mekkora összeg után fizettél ajándékozási illetéket?

Illetéket akkor fogsz fizetni, ha a megszerzett ingatlan értéke nagyobb az eladottnál. Az alap a különbözet lesz, a mérték 4%.

Az egy jó kérdés, hogy hogyan állapítják meg a szerzéskori értéket. De hogy visszterhes szerzésnek minősül, az biztos.

Arra is van egyébként rendelkezés, ha visszterhes szerzés esetén sehogy se állapítható meg a szerzéskori érték. (Igaz, az meg eléggé egybe vág azzal, mintha ajándékozással szerezte volna.)

... és a 25% ajándékozási szorzó helyett, itt a vagyonmegosztásról szóló határozat szerinti érték vonható le. Vagy más?

Így az 1/2 hányadot 2017-ben szerezted.

Tisztelt Urak! (drbjozsef, Kovács_Béla_Sándor)

Köszönöm a gyors választ!

A tulajdon lap szerint "közös vagyon megszüntetés"-ésével kaptam vissza az 1/2 részt.
Akkor így más szabályok érvényesek, mint az ajándékozásnál?

Nem tudjuk. Attól függ, hogyan "kaptad vissza" azt a hányadot: szerződés felbontásával, újabb ajándékozással, valami visszterhes ügylettel vagy a házassági közös vagyon megosztása címén.

Hogyan kaptad vissza, szerződéssel visszaajándékozta? Mi a szerzés jogcíme a tulajodni lapon a 2017-es "visszakaptam" esetén? Ajándékozás?

Ha a fenti, akkor a lakás fele 2015-ös, a másik fele 2017-es szerzés. Ha 26 millióért eladod idén, akkor az egyik fele után 13milliónak a 25%-ának (ajándék) 15%-ának (szja kulcs) a 60%-a (2015) az adó, tehát 292.500.- Ft, a másik fele után 13milliónak a 25%-ának a 15%-a az adó (2017-es szerzésre még nincs kedvezmény 2018-ban), tehát 487.500.- Ft, mindösszesen 780.000.- Ft.

Ajándékozás jogcímmel szerzett ingatlan esetén semmi nem vonható le, de ha más lenne a jogcím akkor is csak az ún. értéknövelő beruházások, ami NAV szerint valami fejlesztés kell legyen (új fűtésrendszer, hőszigetelés, komfortfokozat emelés, efféle). Egy normál lakásfelújítás (még ha az "értékét" értelemszerűen növeli is) nem számít.

Megjegyzem, hogy ha jövőre adod el, 2019-ben, akkor a régebbi félre 70%, a másikra 10% kedvezmény járna, tehát összesen 585.000.- Ft SZJA-t kellene fizetned.