Banki hitelek

kispitee
"Miután közel 2.000.000 Ft-ot kifizettem a fenn maradó hitelösszegem több mint a felvett hitel...
Ki szeretném egyenlíteni a hitelemet, mert félek ennél csak rosszabb lehet a helyzet... "
Azért legyél résen. Volt aki megtette. Átutalással fizetett, 4 nap múlva azzal szembesült, hogy még mindig százezrekkel tartozik, mert az átfutási idő alatt (=bankok tökörészése), mi amúgy 4 nap volt, még szépen növekedett neki és a különbözet megmaradt.
Azért ez kemény.

Hát Jézus!
Egy első fokú ítélet nem kerülhet a megnövekedett perérték (helyesen pertárgy értéke) megnövekedése miatt másodfokra. A semmisségnek sem lehet feltétele a kamat kockázatának felmérése. Valószínűleg az újságíró nem jól jegyzetelt.

Kedves Mindiana!

Számoltatok már azzal, hogy mi történne, ha a Bíróság semmisnek nyilvánítaná a kölcsönszerződést.
Azért azt senki ne higgye, hogy a Bíróság a kölcsön szerződés megsemmisítésével az adósságot is megsemmisíti. Nyilván továbbra is fizetni kell majd, csak új feltételekkel.
Azt tisztán kell látni, hogy a deviza hitel éppen az alacsony THM miatt volt versenyképes.
Emiatt lehetett egy szebb jövőt álmodni.
Nagyon nem mindegy, hogy egy hitel 5,5 % THM-el ketyeg, vagy 12 % THM-el megkopaszt.
A havi részletekben a forint hitelek rovására 60% többlet mutatkozott.
Akkoriban kb. 12% THM- re kaptunk volna forint hitelt.

Amikor felvettük a hitelt, a Bank megvizsgálta a családunk fizető képességét.
Valaki más is ellenőrizze, hogy mekkora jövedelemre, mekkora havi törlesztést lehetett vállalni? De főleg az érdekelne, hogy, milyen mértékben vette figyelembe a bank az árfolyam kockázatot? Olyan adós érdekel, aki maximálisan kihasználta a lehetőségeit.

Nos, az nem húzna ki a kulimászból, ha most a Bíró hozna egy ítéletet, hogy márpedig azt a hitelt forintosítani rendeltetik.
Mert bármelyik ujjam harapom meg úgyis fájni fog.
Abszolút mindegy, hogy a magas CHF árfolyam miatt kell sokat fizetni, vagy a forint hitel magas THM-je miatt.
Most csökkenő pályán van a jegybanki alapkamat, ami biztató hír. Már látni valami halvány derengést az alagút végén.

Szerintem az lenne a jó, ha a kölcsön szerződést, állandó törlesztő részlettel, és változó futamidővel futtatnák tovább, annak figyelembevételével, hogy a részletek ne lépjék túl a családok terhelhetőségét.
Ez szerintem reális igény.
Régen Apám is ilyen konstrukcióban törlesztette a hitelét. Sőt bármikor, ha kicsit több pénz állt a házhoz, akkor többet vitt be a Bankba és automatikusan annyival csökkentette az alaptőkét. Nem kellett külön előtörlesztési kérelmet benyújtani 30 000,- Ft díj ellenében. Valahogy, emberségesebbek voltak a szerződési feltételek.

Kedves Kacsa1111!

http://www.mnb.hu/
Magad is ellenőrizheted, hogy az utoljára 2011.01.25.-én közölt jegybanki alapkamat értéke 6,00%

A BUBOR fixing fülre kattintva megtekinthető a mindenkori BUBOR értéke.
A 2011.01.25.-i 2heti BUBOR úgyszintén 6,00%
Lehetséges, hogy ez csak véletlen egybe esés.
Azt sem árt tisztázni, hogy egy bank mihez rögzíti az ügyleti kamatot, napi BUBOR értékhez, vagy 1 havi BUBOR értékhez. Adott esetben ez teszi versenyképesebbé az egyik hitelterméket a másikkal szemben.

A lila köd = Homályos, megfoghatatlan.
Nem lehet számolni vele.
Mint amikor a piacon ki van írva, AKCIÓS A PARADICSOM, de nincs feltüntetve a pontos ára.
Bosszantó, vagy nem?
A zöldség piacon annyival jobb a helyzet, mint a Bankban, hogy van verseny az árusok között, mert közel vannak egymáshoz az árusok. Egy hitel esetén sokat lehet bukni szolgáltató váltáskor (lezárási díj, hitelbírálati díj, folyósítási jutalék).
Tehát igazi versenyről nem beszélhetünk.
És ezzel a bankok maximálisan tisztában vannak. Ezért emelik meg a kamatot a hitel folyósítás után. Tudják, hogy úgysem mész át a másik bankhoz.

Kedves mindenki úgy nem csökkenthető a törlesztő részlet ,hogy a bank csak a tőkét számolja aktuális árfolyamon, a kamatot pedig a felvétel kori árfolyamon? Ugyanis a futamidő feléig a havi részletek nagy része a kamat meg a sallangok, amit nekik nem kellett megvenniük chf-ért.
Lakáshitelek esetén így túlélhetnénk az első tíz évet, addigra csak rendeződik ez a helyzet. Ezzel a megoldással a banknak is csak az EXTRA profittól kell elbúcsúzniuk.A nyereségük megmarad.

Kedves Fórumozók!

Én úgy gondolom, hogy ez a semmissé nyilvánítás dömping, amolyan utolsó szalmaszál effektus.

Ezek szerint senki sem tartozik, a gonosz bankok zárjanak be és jónapot?

Szerintem ez nem így lesz...

Egy barátom most nemrég nyújtott be a bíróságra keresetet szerződés semmisségének megállapítása iránt, amelyhez ugye ahogyan mondják - különeljárásra nincs szükség.

A hiánypótlási felhívásban a bíróság kérte a 6% illeték lerovását.

Kérdés az, ha valakinek nincsen félmillája kifizetni az elmaradt törlesztőt, akkor hogyan fog megfizetni egy húszmilliós "pertárgy" érték esetében hat százalékot?

Ha a kéglire felvett CHF 2008-ban 15 millát ért, de ma 26 milla, akkor mennyi a pertárgy értéke?

Ha a kéglije most 32 milla, akkor megilleti bármilyen oknál fogva illetékkedvezmény, feljegyzés vagy mentesség?

Ja és még ezt találtam itt...

BH1999. 176. II. Bankkölcsön folyósítása esetén az aránytalan előny - pl. túlzott mértékű ügyleti kamat - kikötésének lehetősége nem kizárt [Ptk. 523. § (2) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT r. 7. §].

NEM REKLÁM!

Ha valakinek kell INGYEN ÉS BÉRMENTVE olyan kamat-kalkulátor program ami az MNB oldalról minden bejelentkezéskor frissíti magát - Pofonegyszerű, csak bepötyögöd az összeget, esedékességet,stb...+ tudsz emelni százalékpontot is, pdf-be menteni -írj egy mailt és átküldöm, vagy felteszem egy FTP tárhelyre.

The Sandman!

Ptk. 523. § (2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

A 39/1984. (XI. 5.) MT rendeletet hatályon kívül helyezte a 105/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet az Európai Únióhoz történő csatlakozáskor.

Úgy gondolom, hogy ez a szabály az uzsorásoknak a malmára hajtotta a vizet.
A devizahitelek kamatai egyébként kedvezőek voltak a hitelfelvétel pillanatáig. Csak később emelkedtek meg.

A 6% illetékről:
A lehetetlen helyzetbe került adós eldöntheti, hogy milyen indokkal kér segítséget barátaitól.

• Azért, hogy egy hibás kölcsönszerződés miatt a barátját is magával rántsa az anyagi el lehetetlenülés útján.
• A bíróság közreműködését kérjék. (Az utolsó szalmaszál effektussal egyetértek.)

Jól át kell gondolni a lehetőséget, mert nem babra megy a játék, nem olcsó a Bíróság beavatkozását kérni, és a Bank ügyesen osztotta a lapokat, sok adu van a kezében. Ezért kell átgondolni, hogy milyen jogalapon támadható a szerződés egyáltalán. Úgy látom azért nem reménytelen.

A programot töltsd fel a szoftverbázisra, biztosan mást is érdekel.

OTP áldozat!

Hogy mi lesz tíz év múlva, azt a múltbéli és mai döntéseink határozzák meg.
Mindenkinek jogában áll várni a Messiást eljövetelére, de addig is élni kell valahogy.

The Sandman!

Jobban utána néztem ennek a BH1999.176. Legfelsőbb Bírósági határozatnak.
Tömörítve összefoglalom a lényeget.
Előzmények:
A per tárgya egy változó kamatozású hitel volt. Az adós, valamint annak 4 kezese (továbbiakban: az adós) megtagadta a törlesztést.
A pénzintézet pert indított az adós ellen.
Az adós a bíróság előtt úgy érvelt, hogy az alaptőkét, már visszafizette, a kamat fizetésére pedig nem kötelezhető, ezért nem hajlandó többet fizetni.
Az adós kérte a Bíróságot, hogy uzsora és megtévesztés miatt semmisítse meg a kölcsönszerződést. Erre irányuló igényét a Bíróság viszontkeresetként kezelte.

Összegzés:
Az adós 7 év haladékot nyert, ugyanis a per ideje alatt nem fizette sem a tőkét, sem a kamatokat.
Végül azonban mégis fizetnie kellett a tőkét, a kamatokat, továbbá késedelmi kamatot és a perköltséget.

Követelés és ítélet:
A Pénzintézet igénye kb. 2 millió Ft 35% kamat + 6% késedelmi kamat.
A Bíróság ítélete kb. 1,7 millió Ft 28% kamat + 6% késedelmi kamat + kb. 0,43 millió perköltség és illeték.

Az ügy érdekessége:
A Bíróság rávilágított, hogy az időközben hatályon kívül helyezett 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 7. §-a (3) -ból levezethetően elvileg lehetséges, hogy a pénzintézet az általa nyújtott kölcsön után aránytalanul magas kamatot kössön ki. Ennek ellenére a Bíróság ítéletében nem a pénzintézet által követelt 35% kamatot, hanem a kölcsönszerződésben megfogalmazott 28% kamatot ítélte meg. A Bíróság a döntését azzal indokolta, hogy az adós rendszertelen fizetése miatt, a pénzintézet már a változó kamat alkalmazását megelőzően felbontotta a kölcsönszerződést. A Bíróság a pénzintézet követelését is 0,3 mFt-al mérsékelte.

Nem derült ki, hogy a bíróság miért terhelte az adóst 100% mértékben a perköltséggel és illetékekkel, annak ellenére, hogy a pénzintézetnek sem adott igazat teljes mértékben, tehát részítélet született.
A költségek viselésének mértékét adós (benyelte), nem fellebbezte meg, ezért a Bíróság később már nem vizsgálta.

Az adós nem tudta bizonyítani az uzsorát és a megtévesztést sem, az adós viszontkeresetét minden pontban elutasította a Bíróság.

A kamat mértéke természetesen éves kamat.
Ha abból indulunk ki, hogy az adós az adott pillanatban fizetésképtelen volt, de 7 év múlva már fizetőképessé válhatott, akkor a pénzintézet követelése a 7 év elteltét követően kb. 22,2 millió lett volna (kamatos kamattal).

A pereskedés után az adósnak a perköltséggel és illetékkel együtt kb. 15,9 milliót kellett fizetnie, tehát még pervesztesként sem járt azért rosszul, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a per ideje alatt a pénzintézet alkalmazhatott ügyleti kamatláb csökkenést is.

„tehát még pervesztesként sem járt azért rosszul,”
Ja. Alig kellett a tőkeösszeg nyolcszorosát visszafizetnie. Az is nagyon életszerű, hogy valakinek per pillanat nincs néhány tízezer forintja a részlet fizetésére, de a következő hét évben olyan jövedelemre tesz szert, amiből játszva félretesz havi 200 ezret a pervesztés esetére - és még meg is él mellette.
Szóval igazad van: tagadják csak meg bátran az adósok a törlesztést.

Kedves Fórumozók!

Ehhez mit szóltok?

Felkértek, hogy segítsek egy UniCredit felmondott szerződés ügyében rendbe hozni a hitelügyet.

A feleséggel két héten keresztül napi telefon és mail kapcsolatban voltam.

Iratokat megkaptam, kértem tulilapot is de azt nem találták, újat meg nem tudtak hozni.

A szerződésen az állt, hogy a férj a tulajdonos és ezt a bank le is ellenőrizte.

Kidolgoztam egy tervet és felkerestem őket.
Kiderült, hogy az ingatlan osztatlan közös tulajdon és a tulajtárs egy 70 éves néni, aki Angliában él.

Előkerült egy szerződés amelyben megosztották az ingatlan használatát úgy, hogy a nénié a kisebb a pasasé a nagyobb használati joga.
Benne áll hogy mindketten magyar állampolgárok - a néni már ezer éve nem az és a szig. is lejárt...
Ezt egy ügyvéd ellenjegyezte.

A férj azt mondta, sem az öreglányt nem látta 30 éve és a jogásszal sem találkozott soha.

A hitelügyintéző csak intézte az aláiratásokat meg miegymást...

Az irat vélhetőleg hamis, most küldtem el a megkereséseket miután felkutattam az idős hölgyet és leányát azóta már Dél-Afrikában.

Leszerződtek a bankkal, felmarkolták a zsetont de a 24 hó türelmi idő után csak 6 havi törlesztőt fizettek
Elmaradás miatt felmondták a szerződést.

Ennyi, de...

Vajon egy jelzálog-kötelezettség vállalásánál nem szükséges minden tulajnak jelen lenni szerződéskötéskor?

Megterhelhető-e az osztatlan közös tulajdon a másik beleegyezése nélkül?

Ha vh. vagy más jogérvényesítésre kerül sor, mi történik?

Ki és mit követelhet?

Az ügy 2008-ban kezdődött, nem évült el a balhé - ki és mire számíthat szerintetek?

Köszönöm a válaszokat!

A szerződés - a neveket töröltem:
http://kep.psharing.com/572598.jpg
http://kep.psharing.com/572599.jpg