Banki hitelek

„olyan ügyvédekkel hozzák össze, akik az ilyenkor szokásos díjazások negyedéért-ötödéért elvállalják képviseletüket”

Nocsak! Hát nem sikerdíjért?

KBS: milyen meglepő...

Mennyi az ilyenkor szokásos díjazás? Ennek ismeretében értékelhető a negyede, ötöde ügyvédi munkadíj.

Sziasztok!

Legyetek szívesek segíteni!
A DunaCorp Faktorház Zrt. mi jogon keresgél a városban, ahol élek, s tudakozódik utánam? Ehhez van joguk? Mellette fenyegetőzik a végrehajtással. A végrehajtásnak mi a hivatalos menete? Nekem van egy hitelem...Nem tudom fizetni...átadják "ennek a cégnek", és utána mi jön???
Nekem is van egy végrehajtásom folyamatban kb. több, mint 1 éve, s még nincs belőle semmi. Itt pedig az enyém lenne a pénz..

Kérlek Bennetek mielőbb válaszoljatok, ha időtök engedi!!! Nagyon szépen köszönöm...

Sziasztok!
Azt még hozzá kell tennem, hogy telefonon informálódtak!!! Mit tehetek???
Köszi!

Minden kérdező ezt kérdezi.olvass vissza és ha nem tiszta valami akkor kérdezz.:)

Kedves "Csillagszem63"!
Ez egy faktoráló cég ( nem himihumi követeléskezelő) legalábbis a PSZÁF-tól erre van engedélye. Valószínűleg valamelyik önnek hitelező cég eladta neki a tartozást. ( nem engedményezett). A neten elérheti a honlapjukat. A honlapon van egy panaszbejelentő rész. Azt kitöltve, elektronikusan küldje el. Azt nyomtassa ki. Vélhetőleg arra választ fog kapni és abból kiderül, hogy milyen tartozását faktorálták.

Nem igen vagyok járatos a témában csak hallottam dolgokat és sok dolog nem világos:

• Ha ingatlan fedezetes hitele van az embernek az azt jelenti hogy ha nem tudja fizetni a hitelt akkor vihetik a házát az embernek. Ez eddig tiszta sor. Ha most előfordul az a lehetőség hogy már több a hitel összege mint az ingatlan értéke akkor is ha nem tudja fizetni az ember a hitelét akkor csak a házát vesztheti el vagy így már mindenét elveszítheti?

Én mint naív kis felhasználó az ingatlan fedezetű hitelnél arra gondolnék hogy csak a házamat bukhatom.
Valakitől viszont azt hallottam hogy a teljes tartozást behajhatják valamilyen formában.
Viszont ha ez így van akkor ha már nem tudja az ember fizetni a hitelét(kevesebbet keres mint előtte mondjuk) akkor hogy hajtja be a tartozást a bank? élete végéig vonja a fizetéséből a valahány százalékot? Milyen kamatot kell fizetni a behajtás alatt? ha többet kell mint a hitel alatt akkor csak tovább nő a tartozás. Ez aztán öröklődik gyerekről gyerekre 200 generáción át?
Legyen konkrét péda:
Emberünk felvesz 10 millát CHF alapon 3 évvel ezelőtt egy új építésű lakásra. keres nettó 200Kt hiteltörlesztése indulásként 80K(adóstárs nincs).
Jelenleg felmegy a hiteltartozása 15 millára és a hiteltörlesztése 120Kra.
Elveszti a hunkahelyét az ember új melóhelyen keres 80K nettót. értelemszerűen nem fizeti a hiteljét. Elárverezik az ingatlanát ami jelenleg érhet kb 7-8 millát de aztán lehet hogy csak 6 milláért lesz eladva. Ezt levonják a 15 millás tartozásból így ujra csak 9 milla tartozása lesz.
Ezt a 9 milla tartozást ha behajthatja a bank az emberen(tegyük fel hogy nincs más ingósága ingatlana) akkor af izetéséből vonhatnak le valahány százalékot. mintha 33% ot olvastam volna itt valahol.
Nettó 80Knak a 30% a az 24K. Havi 24K levonásból soha nem jön össze a 9 millás tartozás levonása ha kell a 9 millára is valami kamatot fizetni.Ha 5% kamatot kellene fizetni csak akkor az évente 450Kt jelentene. De ha havi 24Kt tudnak csak levonni akkor még a kamatot sem fedezi megintcsak a levonás. Vagy ilyenkor már nem kell kamatot fieztni csak tőkét?
Vagy nem is hajthatja be a pénzt a bank mert csak az ingatlan volt a fedezet.

„Én mint naív kis felhasználó az ingatlan fedezetű hitelnél arra gondolnék hogy csak a házamat bukhatom.”
Rosszul gondolod. Lehetne olyan is - de ezek a kölcsönök nem olyanok.

Elemezzük a deviza hiteleket az alkalmazott kamat irányából is.

A hitelszerződés szerint:
„A Bank a kölcsön összegét ügyleti kamatlábát ... jogosult ... egyoldalúan megváltoztatni.
A Bank a kamatnak az Adós számára kedvezőtlen változtatására akkor jogosult, ha a tőke és pénzpiaci kamatlábak emelkedése, a Bank forrásköltségeinek a változása ezt szükségessé teszi.”

A Bank eredeti szándéka az lehetett, hogy elkerülje a Svájci jegybanki alapkamat (továbbiakban: SNB-Libor) emelkedéséből származó kockázatot.
Nézzük meg mi történt valójában. Amikor felvettem a hitelt az SNB-Libor 2,5% körül volt, és a Bank 5,5% kamatra adta. A kamatrés egyszerű kivonással számítható 5,5-2,5=3,0 Ez a szolgáltatás ellenértéke, amely megilleti a bankot az elvégzett szolgáltatásért.
A hiteltermék meghirdetésekor tehát a folyósításban résztvevők (beleértve a Bankomat is) összességében 3,0% kamatréssel elégedettek voltak.
A hitelfolyósítást követően az SNB-Libor csökkent, most kb. 0% körül jár, tehát nem lehetek messze a valóságtól ha úgy gondolom, hogy a Svájci állampolgároknak fizetni kell, hogy a svájci bankok őrizzék a megtakarított pénzüket. A Bankom azonban emelte az ügyleti kamatot kb. 6-6,5%-ra, tehát a törlesztés időszakában duplájára, kb. 6%-ra emelkedett az alkalmazott kamatrés, ezzel egyenes arányban nőtt a folyósításban érdekeltek haszna, aminek a költsége engem terhel az kölcsönszerződés értelmében.
Úgy érzem, hogy ez a viselkedés a jó erkölcs határait már átlépi, de elképzelhető, hogy az uzsora határait is.
Szabályosan járt-e el a Bank az ügyleti kamatláb emeléssel?
Szabályos-e a szerződés, ilyen szabályozatlan kamat alkalmazásával?
Vannak-e objektív határai az uzsora megállapításának, vagy a bank kedve szerint emelheti a kamatot a csillagos égig.
Megtámadható-e a szerződés a Ptk. alábbi szabályainak bármelyike értelmében?
Ptk. 200. § (2): „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik.”
Ptk. 202. § „Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).”
Ptk. 227. § (2) „A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.”
Ptk. 210. § (1) „Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.”

Szerintem azok vannak tévedésben, akik a deviza hitelek kamatait a Magyar jegybanki alapkamattal mérték össze, hiszen a Bank következetesen kiáll a hiteltermék deviza elszámolása mellett, következésképpen reális igénynek tartom, hogy az ügyleti kamat is a svájci jegybank irányadó kamatát kövesse.
Lehet, hogy mégis én vagyok tévedésben, mert megtévesztett a szerződésben írt „CHF elszámolási alapú” megfogalmazás? Hiszen az ingatlan nyilvántartásban is devizában van bejegyezve a jelzálog jog.

Újabb kérdés: Ha bíróság megsemmisítene egy hitelszerződést, abban az esetben ki állapítja meg, mekkora összeggel szállhat ki az adós?
Ha a folyósításkori árfolyammal ki lehetne szállni, akkor most nem koptatnám a billentyűket, értelemszerűen a kevés szabadidőmet hasznosabban el tudnám tölteni.
Lehet, hogy elcsépeltnek tűnik, de számtalan munkával töltött időm megy veszendőbe, mert a megkeresett pénzt mintha talicskával tolnám egy feneketlen kútba, ez semmiképp nem jó így. Biztosan sokan éreznek hasonlóan.
A történetünk már-már a Shakespeare által megformált Velencei Kalmár-hoz hasonlít.

Jóhiszeműen azt is feltételezhetjük, hogy csupán adminisztrációs vagy számítógépes program hiba történt a Bankban, és emiatt a Bank kamatcsökkentés helyett kamat emelést alkalmazott. Senkinek nem jutott eszébe idáig, hogy ezt szóvá tegye?
Érdemes panasszal élni?

A Velencei Kalmárral mi a problémád? Félműveltség, ó...

Na tessék, sikerült átvennem a helyesírási hibádat.

A velencei kalmár. Igy helyes?

Üdvözlök mindenkit!

Kisebb segítséget szeretnék kérni ebben a svájci frank zűrzavarban...
Közel 4 éve vásároltam egy autót hitelre, a törlesztőrészlet 45.000 Ft volt, most 65.000 Ft.
A felvett kölcsön 2.520.000 Ft volt, a mai napon 2.537.133 Ft.
Miután közel 2.000.000 Ft-ot kifizettem a fenn maradó hitelösszegem több mint a felvett hitel...
Ki szeretném egyenlíteni a hitelemet, mert félek ennél csak rosszabb lehet a helyzet... S ha így haladunk amikor lejár a futamidő a bank kitalál valamit, hogy még tovább fizessem....

Nincs valamilyen állami segítség a deviza autó hitelekre, mint volt, ill. van, ha jól tudom a deviza lakás hitelekre?
Ill. felesleges lenne esetleg ügyvédhez fordulnom a hitelem ügyében? Jobban járok ha minél hamarabb kiegyenlítem?
Előre is köszönöm...

Kedves kispitee,

„Ki szeretném egyenlíteni a hitelemet”

egy összegben? pont most, amikor egekben van a svájci frank???
hogy a klasszikust idézzem: bombaötlet!:)

„Nincs valamilyen állami segítség a deviza autó hitelekre”

ha elveszíted az autódat, az nem okoz olyan szociális gondot, mintha a lakásodat veszítenéd el...tehát nincs.

„felesleges lenne esetleg ügyvédhez fordulnom a hitelem ügyében”

és mit szeretnél, mit csináljon az ügyvéd?

„Jobban járok ha minél hamarabb kiegyenlítem?”

lásd fentebb.:)

Nyugodtan forduljál ügyvédhez, mivel az ügyvéd csak arra vállalkozik, hogy képvisel és eljár az érdekedben, de a hiteledet biztos, hogy nem fogja tudni csökkenteni vagy megszüntetni...
(Csak azért javaslom, mert az ügyvédnek is van saját privát hitele, így keres rajtad egy kis pénzt és legalább ő tudja majd fizetni a saját hiteltörlesztését, ha már Te nem nagyon tudod a tiédet...)

Sziasztok!

Tegyük fel, hogy nekem van egy érvem/gondolatmenetem, ami kétséget kizáróan bizonyítja, hogy nem igaz a bankoknak az az állítása, miszerint nekik veszteséget okozott volna az árfolyamváltozás, ha azt nem terhelik az ügyfelekre. Tehát egy nagyon egyszerű levezetéssel kimutatható, hogy az összes részletmegemelés, amit erre hivatkozva hajtottak be a hitelesektől, teljesen indokolatlan és alaptalan volt.

Kérdésem: tegyük fel, hogy a gondolatmenetem helytálló, és azt a bíróság is elfogadja. Ebben az esetben megtörténhet-e az, hogy a bíróság az összes bankot kötelezi az eddig jogtalanul beszedett plusz pénzek visszafizetésére az összes devizahitelesnek? Ha megtörténhet, akkor tudok én a visszafizetett összegből valahogy részesedni?

Úgy tudom, Amerikában van egy olyan gyakorlat, hogy ha valaki megnyer egy pert egy cég ellen, és az ügye sok más embert is érint, és a bíróság úgy dönt, hogy a többi embert is kártalanítani kell, akkor a pert kezdeményező személy jutalékot kap a teljes kártérítés összegéből. Van valami hasonló lehetőség nálunk is?

Nem, nem, nincs. Szerintem.

Még egy csodadoktor.

De amúgy remek ötlet, nemde? :)

Lehet hogy remek az ötlet, de ezt ebből nem lehet tudni.

Úgy értem, az a remek ötlet, hogy ha találok egy jogalap nélküli gazdagodót, akkor még jutalmat is kapok.

Kedves Kacsa1111,

először is köszönöm a választ, s lehet csak én érzem kissé csípősnek a válaszaidat.
Igen, egy összegben szeretném lezárni a hitelt.
Hogy miért? Mert külföldön dolgozom és most van lehetőségem adósságrendező hitelt kapni az itteni banktól, ill. FÉLEK ATTÓL, HOGY MÉG ROSSZABB LESZ A HELYZET!! Ha 1-2 hónapon belül a svájci frank 300 vagy 320 Ft lesz? Akkor? Senki nem jós....
Oké, lehet visszamegy 250 vagy 230 Ft-ra, de ki tudja...
Te mit tennél a helyemben? Várnál, s reménykednél, hogy nem buksz nagyobbat?
Én pesszimista vagyok, s szerintem egyre rosszabb lesz a helyzet...
A jogi segítség kérésem pedig arra irányult, hogy hátha tud valaki olyan intézkedésről ami lekorlátozza a bankokat, miszerint ne a felvett hitel kétszeresét hajtsák be...
Köszönöm, szép estét!

Szia kbs,

Megértem, hogy szkeptikus vagy, és tudom, hogy amit írtam, nagyon önhitten hangzik, de olyan egyszerű a levezetés, hogy képtelen vagyok benne hibát találni, mégis én is nehezen hiszem el. Igazából nem is értem, hogy miért nem vetette ezt fel eddig senki, és miért csak a mellébeszélés folyik a csapból is, amikor a helyzet a napnál is világosabb.

Az a probléma, hogy nem tudom, most mit tegyek. Ha ebből Magyarországon nem lehet tisztességes úton hasznot húzni, akkor is úgy érzem, hogy a nyilvánosság elé kell tárni, mert ami itt folyt ebben az országban a devizahitelezés kapcsán, az az évszázad legnagyobb és legaljasabb szélhámossága volt (és most is tart).

Egy Nyírfa ügy, egy Happy End, egy Nomentána vagy az összes állami korrupció, lopás is csúnya dolog, de ott azért csak pár ezer forintot húztak ki az emberek (adófizetők) zsebéből egy-egy alkalommal. De itt a legszegényebb, vagy majdnem a legszegényebb szézezreket sarcolták meg sok millióval, sokszor tönkre téve életeket, családokat, egy olyan pofátlan és nyilvánvaló hazugság alapján, hogy nem is értem, hogy képzelték, hogy ezt meg lehet úszni. Vagy ha meg lehet, akkor tovább tényleg nincs miről beszélni, lezárható minden vita azzal, hogy vegyük tudomásul: ezt a mi világunkat a bankrendszer uralja, és azt tesz bárkivel, amit akar. Törvénytől, igazságtól függetlenül.

Kedves Al Bundy!

A Magyar bírói gyakorlat szerint.

1. Nem fog olyan ítélet születni, amit egyik fél sem kér.
2. A per különféle kifogások előterjesztésével 5-10 évig elhúzható.
3. Mire precedens értékűvé válna, addigra az érdekeltek kifutnak a 5 év elévülési határidőből.
4. Ha azt mondod, hogy "kétséget kizáróan bizonyítja", akkor az hiteles forrásokból származó információ legyen, másképp könnyen becsületsértésbe fordulhat.

A Bíró főként a hitelszerződést veszi figyelembe, és a hatályos jogszabályokat...

Vajon van olyan szabály, ami megköti a Bank kezét, hogy, milyen forrásokat vehet igénybe?

Szerinted mennyivel lennél előbbre, ha bebizonyosodna, hogy a Banknak nem volt szüksége devizára a hiteledhez?

Jó erkölcsbe ütköző, megtévesztő, vagy uzsorás szerződés?
Ezek szerintem igen nehezen megfogható, szubjektív dolgok. Amolyan gumiszabályok.

A Bíró beköti a szemét, előveszi a mérlegét, vár egy kicsit, azután megnézi melyik irányban mutat a mérleg nyelve, és meghozza a döntését?

Kérnéd a kölcsönszerződés semmissé nyilvánítását?
Valószínűleg a Bankok felettes szervei könyvelési dokumentumokból meg tudják állapítani, hogy a bankok milyen mértékben vettek igénybe deviza forrásokat a deviza alapú hitelek folyósításához.
Valószínűleg a parlamenti képviselők könnyebben jutnának egyezségre egy jogszabályi változtatás kapcsán, ha objektív vizsgálati anyagokra támaszkodhatnának.

Engem egyébként az sem érdekelne, ha a Bank a marslakóktól kapna ajándékba pénzt, és azt hitelezné nekem tisztességes kamatra, neki pedig száz százalék haszna lenne az üzleten. Hasonlóképpen az sem érdekelne, ha a Bank igazgatója kiutalna a dolgozóinak minden karácsonyra 2 milliárd prémiumot és emiatt a Bank veszteséget könyvelne el év végén.
Tehát nem tartom helyesnek pusztán a Bank nyereségéből következtetéseket levonni.
Ami bennünket érint az az, hogy velünk miként számol el.
Amikor felvettem a hitelt, akkor a családi költségvetésbe úgy illesztettük be, hogy a hiteltanácsadó szerinti +/- 20% kilengést viselni tudjuk.
De +70% kilengés sehogy nem fér bele a családi költségvetésbe.
Az hogy, ilyen mértékű lett a kilengés az nem a mi hibánk, viszont teljesen el lehetetleníti a mindennapjainkat, feléljük a tartalékainkat, és ez nem helyes. A baj az, hogy a bank "ügyesen" úgy fogalmazta meg a kölcsönszerződést, hogy nekem mindenből a rosszabb jusson.
A Bank a deviza árfolyamot fixálta a mindenkori deviza árfolyamokhoz, a kamat meg lóg a levegőben.
A Bank a kamattal úgy játszik ahogy akar.
Miközben a svájci jegybanki alapkamat történelmi mélyponton van, addig a nekem felszámított ügyleti kamat magasabb mint szerződéskötéskor meghatározott ügyleti kamat. Mi ez, ha nem harácsolás?

Sokszor én is úgy érzem, hogy a hitelem csak színleli, hogy deviza alapú, valóságban azonban éppen annyira svájci, mint amennyire egy tehén lila.

Semennyire.

Akik kételkedtek a bankok beperelésének lehetőségében, azoknak és mindenkinek akiknek devizahitel problémája van.(eddig a legkomolyabb és legösszeszedettebb jogi segítség ingyen!)

http://mszfszk.hu/index.php?…

és itt lehet tömörülni:

http://www.facebook.com/pereldbeabankod

Kedves Al Bundy,

„olyan egyszerű a levezetés, hogy képtelen vagyok benne hibát találni”

milyen levezetés? egyet sem írtál le, csak ezt:

Tegyük fel, hogy nekem van egy érvem/gondolatmenetem, ami kétséget kizáróan bizonyítja, hogy nem igaz a bankoknak az az állítása, miszerint nekik veszteséget okozott volna az árfolyamváltozás

nos, akkor hallhatnánk is? mert eddig csak feltételeztük, hogy van ilyen érved...