Banki hitelek


Dr.Attika # 2012.08.30. 04:42
Kovács_Béla_Sándor # 2012.08.30. 05:18

Kár. Az lett volna a jóhiszemű verzió. Hiszen a bankot nem érdekli, nem is kell, hogy érdekelje a vagyonmegosztás. Ő az adósoktól egyetemlegesen követel. Ergo: nyuszika kifizetheti ugyan a fennálló tartozás felét egyösszegben; de nem szabadulhat a maradéktól sem. Már a bankkal szemben.

Dr.Attika # 2012.08.30. 05:57

Nyilván a házassági vagyon közösség alatt vették fel a kölcsönt. Ezt szünteti meg a bíróság és meghatározza, hogy ki mennyivel tartozik. Ezt a banknak is el kell fogadnia. Itt nem jelzálogról van szó. Meg kell indítani a vagyonmegosztást.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.08.30. 06:38

Ez egy rettentő nagy tévedés.
Semmiféle jogalapja nincs annak, hogy a bíróság a bankkal szembeni egyetemleges kötelezettséget megossza.

Dr.Attika # 2012.08.30. 06:51

Van joga.
Szerződésmódosítás bírósági úton (241-242. §)
Ptk. 241. §-ához:
A szerződéses szabadság általános elve alóli kivételként szabályozza a törvény a szerződés bírósági úton történő módosítását - lehetővé téve így egyes esetekben a megbomlott egyensúly méltányossági szempontok szerinti helyreállítását akkor is, amikor a felek között e kérdésben nincs konszenzus. A kivételességet jelzi, hogy a szerződés tartalmát a bíróság csak az itt szabályozott hármas, együttes feltétel megléte esetén változtathatja meg.

1. a tartós jogviszony
Ptk. 241. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint a szerződés bírósági módosítására mint rendkívüli intézkedésre csak a huzamos vagy ismétlődő szolgáltatásokkal teljesíthető szerződések esetén kerülhet sor. A bírói gyakorlat ennél szélesebb körben tartós jogviszonynak ismeri el az olyan szerződéses kapcsolatokat is, amelyek a felek egymással szemben követendő magatartását hosszabb időre meghatározzák - függetlenül attól, hogy a teljesítésre egy aktussal kerül-e sor vagy sem. A jogviszony minősítésekor lényeges elem a szerződésből eredő kölcsönös jogosultság és kötelezettség ténye. Ha az egyik fél teljesítése lezárult, a jogviszony annak ellenére nem minősíthető tartósnak, hogy a másik fél teljesítésével összefüggésben a szerződéses kapcsolat még fennáll.
A jogviszony tartóssága mellett sem kerülhet sor az olyan szerződés bírósági módosítására, ahol az a jogszabály eltérő rendelkezése folytán kizárt.
2. a körülményekben a szerződéskötést követően bekövetkezett változás
A felek tartós jogviszonyában csak olyan körülmények megváltozásának figyelembevételéről lehet szó, amelyek a konkrét (meghatározott felek között fennálló) szerződés feltételeihez tapadnak. Nem ad a törvény felhatalmazást arra, hogy a gazdasági élet egészét vagy egy-egy szerződéstípusba tartozó szerződések minden alanyát érintő változások esetén a bíróságok az egyes szerződéseket a Ptk. 241. §-ának alkalmazásával módosítsák.
Csak a szerződéskötést követően bekövetkezett körülmény-változás szolgálhat a módosítás alapjául. Ebben a körben azonban nem csak a szerződés megkötéskor már ismert körülményekre hivatkozással kizárt a szerződés bírósági módosítása, hanem akkor is, ha a szolgáltatás-ellenszolgáltatás meghatározásakor a felek a jövőbeli bizonytalansági tényezőkkel számoltak, vagy amelyekkel az adott helyzetben az ésszerű üzleti kockázatvállalás keretében számolniuk kellett volna.
3. az érdeksérelem
A tartós jogviszonyban utóbb bekövetkezett változás csak akkor indokolja a szerződés bírói úton történő módosítását, ha a szerződés változatlan tartalommal fennmaradása a fél lényeges és jogos érdekének a sérelmével járna. A kivételes bírósági beavatkozás kiváltásához szükséges érdeksérelem akkor éri el a lényeges mértéket, ha az olyan súlyú, amelynek alapján megállapítható, hogy a felek a megváltozott körülmények között a szerződésüket az eredeti tartalommal nem kötötték volna meg.
A mérlegelés e körben nem korlátozható a sérelmet állító fél személyére és a szerződés őt érintő körülményeire. A bíróságnak a szerződő felek érdekeinek együttes és kölcsönös mérlegelése alapján kell abban a kérdésben állást foglalnia, hogy a bekövetkezett lényeges érdeksérelem orvosolható-e a szerződés módosításával úgy, hogy a módosítás ne a másik felet sújtsa egyoldalú, s esetleg a körülmények változása által kiváltott sérelmet meghaladó mértékű hátránnyal, s ne sértse a szerződéses egyenértékűség elvét.

Sherlock # 2012.08.30. 07:43

Ez finoman szólva is szembemenne a mainstream jogalkalmazással.