ingatlan eladás után fizetendő adó

Köszönöm szépen!

Nem lehet összevonni.

Nálad a nem keletkezett jövedelem már nyereség? Nem vagy egy kicsit kishitű? Te ingyen dolgozol, ezek szerint. Irigyellek, biztos valami karitatív dolog lehet...

Nem, nem lehet összevonni. Amiből nem keletkezett jövedelem, ott nem kell adót fizetni, ahol keletkezik az után kell.

Ez a törvényi hely :
https://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

59-64 paragrafusok.

Nagy szükségem lenne a segítségre, mert nem tudom hogy az én esetemben hogyan érvényes rám a szjadózása.
Arról lenne szó, hogy 2004ben vettünk egy lakást az akkori férjemmel fele-fele tulajdoni hányaddal. Most 2017ben a válásunk követően házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződéssel enyém lett ennek az ingatlannak az ő része is. Vagyis csakis az én tulajdonomba került. Úgy alakult hogy másik városba kell költöznöm. Így ezt az ingatlant eladom kb.11 millió forintért és a másik városba ebből veszek kb. 10,5 millió forintért egy másikat.
Szóval azt értem hogy szja fizetni kell ha az ingatlan 5 éven belül eladom. De az én esetemben 2004 óta 1/2 tulajdont birtokoltam, 2017ben a másik felével együtt az egészet. Akkor most a jelenlegi ingatlanom 13 éve vagy 0 éve az enyém? Mennyi lesz az én esetemben a szja? Nagyon köszönöm a választ és segítséget.

Az egyik fele után nem kell adóznod, a másik fele után lehet, hogy kell. Hogy kell-e, az attól függ, milyen értéken szerezted.

Nagyon köszönöm a választ.

A jelenlegi lakásom fele tulajdonjogát 4 millió forintért szereztem Akkor mennyit kell adóznom?

moncsi,

a 2004-ben szerzett fél után nincs adófizetési kötelezettséged, mindegy mennyiért szerezted.

Ha a 4 millió forintért szerzést arra a félre érted, amit vagyonközösség megszüntetéssel szereztél, akkor azt 5.5M-ért adod el (a 11 fele), 1.5millió a jövedelmed (minusz még pár tétel lehet, lásd NAV kalkulátor, pl. ügyvédi költség), ennek 15% lesz az adó.

Lásd itt :

http://nav.gov.hu/…rok/ing_kalk

Nagyon köszönöm a segítséget. Így most már teljesen világos.
Még egyszer nagyon-nagyon köszönöm.

Én 60 000-re tippelek, mint maximum, bár nem tudni, mennyi idő telt el a vétel és az eladás közt, illetve hogy milyen típusú ingatlanról is van szó.

Nem, dehogy.

A nem állapítható meg az az ingyenes juttatásra vonatkozik, vagyis például ha ajándékozással szerzed. Egyáltalán nem választhatsz, ha visszterhes vagyonátruházással (=adásvétel) szerezted az ingatlant, akkor a szerződésnek része volt a szerzési ár is.

A kérdés, mikor szerezted az ingatlant, és mikor adtad el.

Akkor 225 000.

1,7M*0,15%

1,5M. Bocs.

Mert az nem egy fakultatív szabály, hanem kisegítő ~.

Ha az ingatlan, a vagyoni értékű jog megszerzésére fordított érték az előzőek szerint nem állapítható meg

Megállapítható. Pont. Ott a szerződés. Innentől a mondan többi része neked már irreleváns.

Az hogy Te kit utaztattál, meg mennyit takarítottál, az nem számít, ha számlával nem igazolod.

Egyébként, ha gondolod, próbálkozz be, adóbevalláshoz csatolni nem kell semmit, valljál be annyit amennyit akarsz, fizesd be, aztán elválik mi lesz. Vagy átmegy (szerintem igen nagy eséllyel, de ez magánvélemény), vagy megkérdezik, és esetleg egy kis büntit rádvágnak. Ha megéri a kockázat, próbáld meg, a Te döntésed.

Ez azért van, mert megtekintett állapotban vásárolta meg, és a szemét elszállításának költségét lealkudta a vételárból, feltételezett normális esetben.

„Elvégre a takarításról, ami több százezerbe került, nincs számlám...”

De, gondolom, a vállalkozó helyett, Te befizetted az ÁFÁ-t helyette a fene nagy jogszabályértelmezés közepette.
Vagy ha nem, akkor milyen "nem létező" összeg adózásával van problémád?

Feleslegesen rágod. Add be ahogy a kifinomult jogérzéked diktálja, aztán boxold le a NAV-val, ha nem értenének egyet.

Pénzmosással meg ne nevettess. Másfélmillás jövedelem? Majd ha naponta söpörsz be annyit, esetleg vetnek rád egy fél pillantást.

Feleségem pár hete örökölt egy ingatlant egy barátnőjétől. El akarja adni úgy, hogy a (neki) nem vérszerinti unokámnak a nevére vennénk egy másikat aképpen, hogy az unokám nevén lévő ingatlant ő is eladná. Így a kettő összegéből vásárolnánk a gyerek (nagykorú) nevére egy másikat. Milyen költségvonzatai lennének, továbbá van-e valamilyen időintervallum az új ingatlan megvásárlására? A válasz előre is köszönöm.

Ha az unoka eladja a nevén lévő ingatlant, akkor lehet, hogy SZJA-t kell fizetnie. (Függően a szerzéskori értéktől, az eladási ártól, a szerzés idejétől).

Ha a feleséged eladja az örökölt ingatlant, akkor szinten SZJA-t kellHET fizetnie (Függően attól, mikor örökölte, mennyi volt az ingatlan értéke a hagyatéki végzésben, és mennyi az eladási ár).

SZJA-t csökkenteni másik lakás eladásával/vételével már nem lehet.

Ha az unoka lakást vásárol, akkor illetéket kell fizetnie. A feleséged lakását nem lehet kedvezményként figyelembe venni, de ha az unka 1 éven belül adja el a meglévőjét, és veszi meg a másikat (releváns időpontok a földhivatali érkeztetés), akkor a vagyonszerzési illetéket csak a kettő különbözete után kell fizetnie. (Esetleg egyéb illetékkedvezmény, fiatal első lakáshoz jutása, nem sok összegben, de sok feltétele van).

Pontos összegek a fenti adatoktól függően saccolhatók.

Már ha jól értem a

„ hogy a (neki) nem vérszerinti unokámnak ”

kitételt : a Te vér szerinti unokád, de neki nem az.

Esetleg lehet csökkenteni az illetéket, ha a feleséged illetékmentesen neked ajándékozza a lakást, Te pedig az unokádnak szintén illetékmentesen, aztán ő adja el, de tartok tőle, hogy az SZJA fizetése meg megemelkedne (az előző adatoktól függően), szóval amit nyerne a réven, azt elbukná a vámon.

Valótlan tartalmú bevallás benyújtása bűncselekmény.

(Ami meg az öt titkárnőt illeti: kétszer is nyertem már úgy neves irodával szemben, hogy nem is igen kellett csinálnom semmit, elbukták maguktól.)

Ez az ügyvéd akkor simán hülye.

Kit érdekel, mit hagysz el? Ha ingatlan nyilvántartásban szerepel, akkor ott van a bejegyzés jogcíme mellett a szerződés is, a NAV kb. 2 perc alatt kideríti a szerzési összeget, ha akarja.

A kérdés legfeljebb annyi, hogy akarja-e, vagy elhiszi neked amit bevallasz. Te kockázatod. Ha fennakadsz, biztosan bukod.

„1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról

...

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem

...

61. § (1) Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke,

...

62. § (1)614 Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:615

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
2. az értéknövelő beruházásokat;

c)616 a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
(2) A megszerzésre fordított összeg

1. az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;
2. a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték;

c)618 a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld esetében a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeg;
...

7. ha az fb) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,

ga) örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;
gb) ajándékozással szerzett ingatlan esetében

1. az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében - az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül,
vagy
2. az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén választható az átruházásból származó bevételből az e) pont szerinti érték, továbbá a ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75 százalékát azzal, hogy az így kapott teljes számított összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló törvényben meghatározott forgalmi érték minősül.

(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből
...”

Teljesen egyértelmű, hogy esetdben megállapítható a szerzési érték, és ekkor az alapján kell bevallanai, nem szabadon választott paragrafus alapján.

Én kérek elnézést, hogy leügyvédeztem a könyvelőt, nem figyeltem.
Szóval könyvelő. Hát, én is voltam, kellett is korrigálnom utána az adóbevallásomat.

Köss szerződést a könyvelővel, és legyen benne, hogy van felelősségbiztosítása, és a hibás bevallásból eredő károdat megtéríti. Lehet, hogy még egyszer át fogja gondolni a dolgot.......

A könyvelő felel azokért a hibákért, amit a kapott adatok, dokumentumok feldolgozása közben, vagy az azok alapján megállapított bevallást hibásan készíti el. Ha a papírokban nem stimmel valami, akkor nyilván nem felelős.

Esetedben nem kell semmi részedről olyan, amit Te elronthatnál, add oda neki az adásvételit a lakáseladásról. Ha úgy érzi, hogy a pontos adómegállapításhoz szüksége van a vételkori adásvételire is, majd elkéri tőled. Ha úgy gondolja, hogy anélkül is meg tudja állapítani a helyes befizetendő adót, akkor nem. Ez már az ő felelőssége lesz. De én a helyedben rögzíteném azt is, hogy megkérdeztem, hogy szükséges-e egyéb dokumentum, vagy nem. Ne azon menjen a vita, hogy ő a _kapott_ papírokból állapította meg az adót, és ha odaadtad volna a vételkori szerződést is, akkor nem ezt állapította volna meg. Legyen meg neked, hogy a 75%-olást nem a dokumentumok hiányában választotta, hanem mert szerinte nem is kell, és lehet azt választani.

Majd írd meg, mire jutsz, kíváncsi vagyok mit mer bevállalni.

Merthogy persze továbbra is hülyeség a törvény szövege alapján, az egyértelmű.

Éves SZJA bevallás 2200 Ft-ért? Öt titkárnővel?
Muhaha.