ingatlan eladás után fizetendő adó

Tisztelt Dr. B. József!
Köszönöm én is így tudom. Az eredeti kérdést is elolvasná, mert a költségek megosztását nem tartanám indokoltnak, kivéve az illetéket mert az névre szólt. A számlákkal igazolható költségeket én számolnám el. A feleségem 30 én 70 százalékban voltunk tulajdonosok.

1653 adóbevallás súgója, 04-es lap:
"Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt:
· a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat (illeték, ügyvédi költség stb.);
· az értéknövelő beruházásokat;
· a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat (hirdetési díj, ügyvédi költség stb.), ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is."

Köszönöm, akkor meg kell osztani a költségeket is.

Itt is megtalálhatod:
https://nav.gov.hu/…/16SZJA.html
Ezt keresd!
16SZJA kitöltési útmutató [3014 KB]
Példák is vannak a költségek megosztására.

KBS,

Az való igaz, hogy a Szja tv. 62. § (1) bekezdésében az illeték nincs nevesítve, csak "megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat" ír. De ha egyszer a NAV, akinek be kell fizetni a sarcot, minden egyes útmutatójában, cikkében, kalkulátorában benne van, akkor miért ne számolná el az ember?

Ha implicite benne lenne a törvényben, hogy NEM lehet elszámolni, akkor evidens. De ha nincs, és maga a NAV írja mindenhol, hogy lehet, akkor, klasszikussal élve "De hát ki vagyok én, hogy felülbíráljam őt?"

Dettó ugyanez a hirdetési díj / ingatlanközvetítő díjjal.

Ahogy az illeték szerintem egyértelműen megfelel a "megszerzéssel összefüggő más kiadás" definíciónak, úgy a hirdetés is egyértelműen megfelel az "átruházással kapcsolatos kiadás" nevű halmaz egyik elemének.

Persze, tök lényegtelen, hogy szerintem megfelelnek-e. A NAV-nak viszont nyilvánvalóan megfelelnek, innentől pedig minden vita csak lartpourlart.

Találtam egy ilyen bekezdést, ezzel mi a helyzet?
"Mérséklés
A NAV az adót az Ön kérelmére mérsékelheti vagy elengedheti az Ön jövedelmi, vagyoni és
szociális körülményeire, valamint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó
jövedelem lakáscélú felhasználására tekintettel."

Az, hogy részletfizetést enged a NAV általában, de mérsékléshez is csak igen ritkán járulnak hozzá, csak nagyon indokolt szociális helyzetben. Mondjuk ha négyen éltek a lakásban minimálnyugdíj+ápolási díj+családi pótlékból (kb. 15000+fő), és nincs semmi más vagyon, na akkor.

Kérni amúgy bármit lehet, kérjed, de nagy reményeket ne fűzzél hozzá.

Oké, köszi!

„Az való igaz, hogy a Szja tv. 62. § (1) bekezdésében az illeték nincs nevesítve”
Mondtam, hogy az illeték a megszerzés költsége. De az eladáskor kifizetett közvetítői díj hogy a fenébe lenne az?

Az az értékesítés költsége.

Hogy a fenébe lenne az, hiszen nyilván nem az. A megszerzés a (1) pont, a (3) az átruházás költsége, ami simán lehet az eladás is, nem csak a vétel. Legalábbis a NAV szerint az, és ki vagyok én... ugye.

Elnézést, igazatok van.

Érdeklődnék, hogy egyik ismerősöm örökölt egy házat és el szeretné adni. Az önkormányzat 7 millióra értékelte fel. Ő viszont 8 millióért szeretné eladni. Mennyi adót kellene fizetnie eladás után?

Mikor örökölte? Mikor akarja eladni? Fizetett illetéket?

ebben az évben örökölte és idén szeretné eladni. Szülei haltak meg és ő az egyedüli örökös.

Akkor kb. 150 ezer forintot.

Szeretném megkérdezni, hogy az 5 évet, ami után már nem kell adót fizetni egy ingatlan vételára és eladási ára közötti különbözet után, honnan kell számolni, az adás-vételi szerződés földhivatali benyújtásának időpontjától vagy a tulajdonjog bejegyzésének időpontjától.

Egy olyan helyzet miatt kérdezem, amelyben az adás-vételi szerződés megkötése és benyújtása (és természetesen a teljes vételár kifizetése és a vagyonszerzési illeték megfizetése), illetve a tulajdonjog tényleges bejegyzése között egy hiba miatt 15 év telt el. Melyik időpont számít az adózás szempontjából az ingatlan mostani eladásakor?

Köszönöm!

Mindig a szerződés benyújtásának napja számít (kivéve az öröklést). Ha az 15 éve volt, de AZ alapján jegyezték be most a tulajdonjogot, akkor már nem kell adót fizetni.

1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról1
...
60. § (1) Az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz - benyújtották.

Nagyon köszönöm!

Szeretném megtudni ha az ingatlant eladtuk akkor az abból kapott összeget ingatlanra kell e költeni(akkor adómentes a pénz)? Ha ingóságra költenénk akkor kell e valamilyen adót fizetni? Válaszukat várom, és előre is köszönöm!

Arra költöd, amire akarod, ennek az adózáshoz semmi köze.

Szeretném megtudni, hogy ha olcsóbban veszem a lakàst, mint amennyiért a régit eladtam, akkor nem kell illetéket fizetnem.
A kérdés, hogy egy üdülőövezeti telek elsdása és abból az összegből lakás vásárlása esetén is ugyanígy érvényes és így illetékmentes?

Emilia,

KBS ugy erti, hogy adozas utan. Vagyis adoznod kell a jovedelmedbol, a megfelelo szabalyok alapjan, aztan a maradek penzzel csinalsz azt, amit akarsz.

Az a szabaly, hogy ha lakascelra koltod a lakaseladasbol befolyt jovedelmedet, akkor az utan nem kell adozni, mar sok evvel ezelott megszunt.

Helyette viszont van az 5 eves szabaly, ha a szerzest koveto 5 ev utan adod el a lakast (tehat 2012-ben szerezted, es 2017-ben adod el peldaul), nem kell adot fizetni, az 5 even belul meg egy savos rendszerrel csokken a fizetendo ado. Datumok es osszegek eseten lehet konkretabban is szamolni.