ingatlan eladás után fizetendő adó

Sziasztok!

Segítségeteket kérném az alábbi kérdésben:
Egy 2005.júniusában 4,7 milliórt vásárolt lakást 2008.júliusában 7,3 millió Ft-ért értékesítettünk.

Költségként egyedül a lakás utáni illetéket tudjuk elszámolni, ami 87eFt.

Kérdésem: az új szabályok szerint
((7.300-4.700-87)0,3)0,25=188,48 eFt SZJA fizetendő?

Köszönöm!

Szép napot!

Ingatlanközvetítőként szeretném megkérdezni, hogy tavaly volt ez a 2éven belűl 4.ingatlan eladása ÁFÁs téma, illetve új jogszabály 2008-ban.

Tavaly nem nagyon kaptam rá választ, hátha már idén kiderült a válasz..

Tehát azt kérdezem, ha magánszemély 2éven belül mondjuk ötödik használt ingatlanát adja el, akkor ÁFÁs lesz-e az eladás? Tavaly úgy értelmeztem, hogy csak az új, újszerű ingatlanokra volt ez a szabály, valamint a telkekre. Használt lakás értékesítésében van ÁFÁs korlát? Van-e szabály, ami tiltja, hogy magánszemély több használt ingatlant (lakást) adjon el éven belül? Ha jól tudom 25% adót kell a különbözet után fizetni az eladások után.

...most kaptam egy olyan infót, hogy az apeh honlapján vannak nyomtatványok, ezek egyikét kéne kitöltenem ( fizetés mérséklés vagy fizetési könnyítés- gondolom, az elsőt kell, ha azt akarom, hogy engedjék el.)
Ennyi elég együtt a bevallással ?
köszi.

Kedves Mindenki !

Szeretném a segítségeteket kérni : a vásárlástól számítva 5 éven belül adtam el egy lakást tavaly, és vettem is egy másikat, mindösszesen 5oo.ooo ft ráfizetéssel, amit eladtam, az panel volt,amit vettem, az egy kisebb alapterületű gázfűtéses lakás - a magas rezsi miatt adtam el.
Adóznom kell, ami kb. 2oo.ooo Ft lesz a számításaim szerint ( nem tudom pontosan, hogy mlyen számlákat számolhatok el : ingatlanközvetítő, hirdetések, stb).
Kérvényezni szeretném, hogy ne kelljen ezt befizetni-mikor megcsinálom az szja bevallást, ezt ezzel egyidejűleg kell megtennem ? Van erre valami nyomtatvány, vagy levelet kell írni az apehnak ?
Mi ennek a menete , van ebben tapasztalata valakinek ?
köszönöm előre is !
Andrea.

Sziasztok!

Ingatlanértékesítésről van szó. Pontosabban "lakóház, udvar, gazdasági épület" megnevezésű ingatlan eladásáról.
2 tulajdonos van 1/2-1/2 arányban. 3/8-3/8-ad részt 1988-ban örökölték, a bevétel ezen része adómentes. 1/8-1/8-ad részt 2004-ben örököltek.
A megnevezés miatt nem tudom eldönteni, hogy ez lakóingatlannnak minősül-e avagy sem, így az 5 éves vagy a 15 éves adómentességi szabály vonatkozik-e rá.
A 2004. évi illeték fizetési meghagyáson a megszerzett hagyaték adatainál a lakástulajdonnál szereplő értéket vehetem figyelembe szerzési értékként és a fizetett illetéket plusz ktsgként. Mivel csak az egyik volt tulaj bevallását készítem, nem tudom, hogy egy fizetési meghagyást kaptak-e vajon közösen, vagy ez a névre szóló meghagyásban lévő lakástulajdon érték az ingatlan 1/8 értéke-e.
Elnézést, ha nagyon bonyolult voltam...
Előre is köszönöm a segítséget!
Kati

MTündi:

Igen, adózni kell, mivel nem telt el 15 év. Az adó számításához szükséges kalkulátort az aláírásomban megtalálod.
Ha három tulaj van, akkor mindháromnak alá kell írnia a szerződést. Mindenkinek adózni kell, akinek jövedelme származott az eladásból.

Az alábbi kérdésem lenne:

2004 februárban vásároltam 8 millió Ft-ért egy önkormányzati bérleti jogot, a tulajdonjogot 2008 júniusában megvásároltam további 8,5 millió Ft-ért. Ha értékesítem az ingatlant csökkenti e az adóalapot a bérleti jog megvásárlására fordított összeg? Hiszen ez elvileg a megszerzéshez elengedhetetlen volt.

Sziasztok!

A következő lenne a kérdésem:
Nyaraló (hobbi) eladása esetén (ami már 12 éve a tulajdonunkban van) mi alapján és mennyit kell adózni?
Valamint ha hárman vagyunk ennek a hobbinak a tulajdonosai akkor kinek kell adóznia? Ja és még egy kérdés: ha eladjuk akkor az adás-vételi szerződést mind a hármunknak alá kell írni igaz?
Segítségeteket előre is köszönöm!
Üdv: Bognárné Tünde

„Még valami lett volna. Ha édesanyám most (2 éves az ingatlan) úgy dönt,hogy a testvérem „örökrészét“ kifizetjük az eladás során kapott vételárból, akkor kell-e fizetnie bármilyen illetéket ill. adót? Magyarán, mivel járunk jobban: ha előre kifizetjük vagy megvárjuk, míg anyukám elhalálozik és a testvérem örököl?”

Válasz: Akkor jártok jobban, ha megvárjátok míg a testvéred örököl, mivel akkor valószínűleg nem kell illetéket fizetnetek.

Részletes válasz: Az általad felvázolt helyzet polgári és adójogi (illetékjogi) jogviszonyt is jelent.

1. A polgári jogviszony

A testvéredet örökrészét édesanyád ki akarja fizetni, ami lehetséges. Az édesanyád és a testvéred között megkötött írásbeli szerződésben a testvéred lemond az öröklésről egy a szerződésben meghatározott összeg fejében. A szerződés tartalmát azonban érdemes jól átgondolni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 600. § d) pontja szerint: Kiesik az öröklésből aki lemondott az öröklésről.

A Ptk. 603. § (1) bekezdése szerint: Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben egészben vagy részben lemondhat az öröklésről.

2. Az adójogi (illetékjogi) jogviszony

2.1. Az öröklésről történő lemondás illetékvonzata

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 9. § (1) bekezdése szerint: Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni. Ha az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni.

Tehát illetékfizetés szempontjából olyan helyzet áll fenn, mintha édesanyád az öröklésről történő lemondás fejében a testvérednek juttatott ellenértéket ajándékként adná.

Az illetékfizetés szempontjából jelen ajándékozás az I. csoportba tartozik (az ajándékozó gyermeke kapja az ajándékot), és az általános illetékmértékek vonatkoznak rá, mivel az ellenérték (ami jelen estben pénz) alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni.
Az illetékkulcsok mértéke: 18 millió forintig 11%, 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18%, 35 millió forint feletti rész után 21%. (Itv. 12. § (1) bekezdés b) pont)

2.2. Az öröklés illetékvonzata

Az öröklés utáni illetékkulcsokat is az I. csoport szerint kell meghatározni, de mivel itt lakástulajdon-szerzés (öröklés) történik, ezért az illetékkulcsok a következők: 18 millió forintig 2,5%, 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 6% 35 millió forint feletti rész után 11%.
(Itv. 12. § (1) bekezdés a) pont)

Az illetékkulcsok itt kedvezőbbek, azonban nem ez az igazi előnye a szabályozásnak hanem az Itv. 16. § (1) bekezdés c) pontja, mely szerint: Mentes az öröklési illeték alól a 12. § szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint.

Az Itv. 16. § (5) bekezdése szerint: Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentesség alkalmazása során az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: lakás) után megállapított illetékalapot kell csökkenteni. Amennyiben az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a 20 millió forintból a lakás tiszta értékének levonásával fennmaradó összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesülnek az illeték alól.

Tehát az illetékfizetés szempontjából akkor jártok jól, ha a testvéred nem mond le az öröklésről, mert az örökléskor, ha az örökrészének tiszta értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor nem kell illetéket fizetnie. Ugyanez kettőtökre vetítve, ha a lakás tulajdonrészét ti ketten öröklitek, és az örökrész tiszta értéke (édesanyátok tulajdonrésze) nem éri el 40 millió forintot, akkor nem kell öröklési illetéket fizetnetek.

„Csak pontosítás okán: tehát adózási szempontból olyan a hitel mintha nem is létezne?”

Igen, ahogy nandy írja. Nem kell bevételként figyelembe venni az adóköteles jövedelem kiszámításánál (nem kell pluszban leadózni).

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. § (3) bekezdése szerint: „A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében - e törvény alapelveinek figyelembevételével - csak törvény állapíthat meg.”

Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerint: „A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: azt a kapott vagyoni értéket, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsönt, hitelt), továbbá a magánszemély által korábban átadott vagyoni értéket a magánszemély (halála esetén örököse) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot); a kapott vagyoni érték ingyenes vagy kedvezményes használata révén a magánszemély által megszerzett vagyoni érték (igénybe vett szolgáltatás) azonban - hacsak e törvény egyéb rendelkezéséből más nem következik - a magánszemély olyan bevételének minősül, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni.”

Csak a pontosítás okán: tehát adózási szempontból olyan a hitel, mintha nem is létezne?

Köszönöm Nandynek a választ!
Még valami lett volna. Ha édesanyám most (2 éves az ingatlan) úgy dönt,hogy a testvérem "örökrészét" kifizetjük az eladás során kapott vételárból, akkor kell-e fizetnie bármilyen illetéket ill. adót? Magyarán, mivel járunk jobban: ha előre kifizetjük vagy megvárjuk, míg anyukám elhalálozik és a testvérem örököl?
Köszi: Annah

annah:

Dehogynem logikus. Amikor hitelt vettél fel, az neked bevétel volt. Most, hogy visszafizeted, kiadás lesz.

Az eladásból származó jövedelem kiszámításánál viszont mindegy, hogy vettél-e fel hitelt. Nem vonhatod le. De "bevételként" sem kell pluszban leadózni.

Veron:

Az attól függ, hogy mennyi a csereszerződésben szereplő érték, és mennyiért vetted a cserélendő lakást.

Mert attól még keletkezhet jövedelmed (elvileg), hogy "szőrén" cseréled a lakást.

Kérdésem a következő
a lakás 1991-ben lett a tulajdonom mert a nagymamám rám íratta a lakást.Nos 2008-ban a fele lakást eladtam 1600000 Ft-ért és egy háztartásban lakom a vevővel együtt. az a kérdésem mennyi adót kell fizetnem, vagy kell-e ? köszönöm.

Köszönöm a választ aszinak !

Üdv Richárd

a kérdésem a következő:van egy zártkerti ingatlanom amit most kívánok eladni Ebben az ingatlanban lakott az apám aki most tölem értéknővelő beruházás néven 2,5 millió forintot követel.ezt az összeget az eladáskor kell fizetnem ,ezt én letudom vonni az adó alapból?
Egyébként ezt az összeget egy bírósági igazságügyi szakértő állapította meg. mert jelenleg a bírósági tárgyalások is folynak.És milyen jogcímen kéne átadnom ezt az összeget ,hogy neki ezután adóznia keljen?

Üdvözlet Mindnyájatoknak!
Némi tanácsra szorulok, így még nem jártam, noha eladtam-vettem már néhány lakást. Eladnám a 2 éve épített házunkat, melyben tulaj az anyukám is. A két eladott lakás ellenértékén felül hitelre is szükségem volt.Ha most értékesítem az ingatlant, "papíron" keresek rajta néhány milliót.Csak hát én a hitelt és kamatait készülök visszafizetni a banknak a jelenlegi árfolyamon. Terhel-e SZJA fizetési kötelezettség ez után?Tulképp jövedelmem -ugyebár- mégsem képződött(dik). (logika szerint nem,de ez nem logikus ország)

• még valami: Ajándékozhatja-e illeték nélkül édsanyám a testvérem potenciális "örökrészét" az értékesített tul.hányada után?

Nagyon köszi: Annah

Kedves Fórumozók!

Az alábbiakban szeretném segítségeteket kérni:

Ha 5 éven belül vásárolt lakásom értékkülönözet nélkül elcsrélem egy másik ingatlanra, kell fizetnem SZJA-t?

A válaszokat Előre is Köszönöm!
Veron

Köszi szépen a gyors választ.
Mindenjót!

A bevétel és a jövedelem nem ugyanaz!
Ha 900.000,-Ft a bevételből a részed, akkor abból levonható a szerzési érték. Ha utóbbi több volt, mint az eladási ár, akkor nem keletkezik jövedelem, nincs mi után adózni.
Ha kevesebb a bevételnél a "költség", akkor a különbözet után kell adót fizetni - majd 2010-ben, ha idén adod el.

Üdv Mindenkinek!

Olyan kérdésem lenne, hogy az idén nevemre kerül egy ingatlan felének az 1/3-da, napokon belül közjegyzőnél lesznek a papírok. Mi az örökösök ezután elszeretnénk adni mielőbb és ugye ebből jövedelmem lesz kb 900 000 ft
Azt szeretném megkérdezni, ezután az összeg után kell adót fizetnem?
Megköszönném a mielőbbi válaszokat!
ÜDV!

Hoppá! nandy gyorsabb volt:)

ricsi73

Ha a lakásodat a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében (jelen esetben ez a 2005. év) vagy az azt követő negyedik év utolsó napját (jelen esetben ez 2009. december 31.) megelőzően adod el, akkor az eladásból származó adóköteles jövedelem kiszámításakor figyelembe kell venned a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget is, vagyis azt az összeget ami után az adót nem fizetted meg.

A lakásszerzési kedvezményt a bevallásodban érvényesítetted, így a bevallás évét a 2005. évet kell a kedvezmény érvényesítése évének tekinteni – nem a jövedelem szerzésének évét a 2004. évet –, és a négy évet ehhez viszonyítva kell számolni.

Jogszabályi háttér:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXXVII. törvény (Szja tv.) 2008. január 1. napjától hatályos 62. § (7) bekezdése szerint:
Az Szja tv. 2008. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén a (6) bekezdés alkalmazásában számított összegbe be kell számítani a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget, ha az ilyen lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy az azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.

Szja. tv. 62. § (7) Az Szja tv. 2008. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén a (6) bekezdés alkalmazásában számított összegbe be kell számítani a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget, ha az ilyen lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.

Mivel a kedvezmény érvényesítésének éve: 2005, ezért 2009.12.31-ig ne add el.