meddővé tétel

Igen, vannak különböző korhatárok egyes hivatalok betöltésénél.. Mint gromek említette, ilyen a köztársasági elnöki poszt, a választott bírói megbízás, de az alkotmánybírói tisztség is. Az életkori korlátozások sajátos fajtája a felső határ húzása. Egy bizonyos kor felett már nem lehet senki bíró, ügyészó, alkotmánybíró. Az örökbefogadásnál, gyámságnál egyszerre alkalmaznak relatív (az örökbefogadott, gyámolt korához igazodó) és abszolút korhatárt.
Ezek a szabályok lényegében a rendelkezési jogot, tulajdonképpen a cselekvőképesség egy szeletét korlátozzák - egyébként teljes cselekvőképességgel bíró személyek esetében is. Vagyis mind azt igazolja, hogy önmagában nem alkotmányellenes, ha egy nagykorú személy rendelkezési jogosultságát egy magasabb életkorhoz kötik.

gromek
Én úgy gondoltam, hogy a két tőled idézett mondat üti egymást. De rájöttem, hogy nem.
Hozzászólásodból úgy veszem ki, hogy vannak más, jogszabályban rögzített korhatárok is, melyek feltételei bizonyos hivataloknak? Világosítsatok fel, kérlek, én nem jogász vagyok!
Különben szoktunk itt a fórumban nem kifejezetten jogi vitákat is folytatni. A moralizálás, meg a filozofálás nincs tiltva, csak a politizálást "moderálják". Sztem. helyesen.
És egy efféle kérdés elsősorban morálisan osztja meg az embereket. Persze én ostobaságnak, középkori sötétségnek tartom, ha valaki ellenzi, hogy egy teljesen cselekvőképes felnőtt ember azt csináljon a saját testével, amit akar. De ez csak szigorúan vélemény, vagy állásfoglalás, ill. leginkább talán értékrend, amit nem tudok(?) érvekkel alátámasztani.

• itt nincsen). Eppen ezert en a a teljes tiltast nem tartom alkotmanyosnak. (Amikor azt mondtam nem lehet teljesen korlatozni, akkor azt ertetten: nem lehet tiltani).

Szerintem csak az eletkor az egyetlen alkotmanyos (valós) korlatozas (eltekintve a varakozasi ido stb.). Nyilvan van valami onkenyesseg abban h a jogalkoto miert 18, 24 evet valaszt es az akkor jo nlesz, mig a 35 nem volt jo. De esszerutlen az az eletkor, amikor mar joval nehezebb a fogamzas (fuggetlenul attol h manapsag az elso gyerek valallasank ideje a noknel eleri a 30 evet). De lehet h nem ugyanazt a hatarozatot olvastuk :).

Kedves KBS,

lehet h volt bennem indulat de ennek az az oka, h a forumokon sokszor olyanok nyilvanitanak velemenyt (persze joguk van hozza), akik teljesen felkeszuletlenek a kerdesben es ezert valojaban nem tudnak vitazni. Ez jogi kerdes, ez nem erzelmi.

• az AB gyakorlata donti le melyek ezek). Vagyis az alaphelyzet az, hogy aki cselekvokepes (es vetokepes tehat h egyuttal felelos is tetteiert - amiert cserebe ertelemszeruen jogok is meg kell illesseK) azt az alapjogok megilletik. Itt jelzem h a kiskoru plasztikai mutete, a szuloi beleegyezes a munkszerzodesbe stb. a cselekvokepsseg hianya miatt van -- vagyis egy csomo alapjog nem illeti meg a kiskorut (de a nyagykoru ugy szabdalhatja es annyiszor magat amennyiszer csak akarja).

Alapjog korlatozasa akkor lehetseges ha kenyszerito ok van, aranyos módon, más alapjog vagy alkotmányos érdek (de ez nem lehet evolnt dolog mint a közbiztonság, közegészségügy stb.) érvényesülés érdekében és csak akkor, h egyéb módon nem érhető el a korlátozás.

A kerdes tehat h az emlitett korlatozas eseten, hogy hogyan lehet a tesztet megoldani. Nyilvan a teljes tiltas nem aranyos, igen kérdeses a más alkotmanyos erdek meglete(nyilvan más alapjog vedelme nem indokolja a tiltast, ez nem abortusz, ahol egy konkret magzat eletenek vedelme felmerulhet) es kerdes h a korlatozas milyen egyéb módszerrel valthato ki (varakozasi idő, felvilagosítas stb.). Ha az ember ezeket vegignezi akkor azt latja h nem lehet a tiltast megindokoni a jelenlegi AB doktrinak alapjan. A korlatozas gyaskorlatilag csak eletkor alapjan mukodik (gyerekszam nem): Kerdes mi legyen az eletkor.

Az alapjogok eletkor alapjan valo korlatozasa tekintetebn nem vegeztem felmerest ezert csak ami eszembe jutott emlitettem. A közt elnöki pelda nem szerncses egyebkent mert a korlatozast ( az eletkort) maga az alkotmany rogziti. A politikai reszveteli jogoknal a cselekvokepsseg az egyetlen feltetel (ha eltekintunk az allampolgarsag, buntetlen eloelest jellegu feltetelektol, de ezek ahhoz kellenek ha az alapjog egyaltalan alkalmazando legyen az illetore, illetve mas oldalrol az allamnak joga van hoza, pl. a büntetes következménye). A valsztottbiroi eletkor vagy a neveloszuloi/ gyami min. eletkor amik eszembe jutottak szerintem nem vonthatok alapjogok ala, ezeket az esszeruseg hatarain belul nyilvan lehet korlatozni.

Ha ehhez hozzaveszem a nemzetkozi gyakorlatot (ami a csekelvokepesseg hatar folott nehany evet kovetel meg), akkor a teljes tiltas vedhetetlen. A kerdes megintcsak az, hogy hany evet varunk 18 utan: 3-5-6-ot?. A fenti alkotmanyjogi ervek mellett az sem szerencses ha egy nemzetkozi osszehasonlitas - szelsosege leszunk. Raadasul mivel elerheto kozelsegben a mutetet minden tovabbi nelkul megcsinaljak pl. Ausztriaban 21 eves korban (es a TB itthon sem tamogatna gonoldom) szinten erthetetlen a korlatozas kitolasa pl. 30 evre is (hacsak nem politikai okok, a konzervativ szavazok kepviselete van mogotte). Tovabbi problema h a kerdes nem kulonosen akut: igaz, a korlatozasok miatt is, de szazas nagysagrendu mutetet vegeztek eddig is, kulfoldon sem gyakoriak ezek Vagyis a dolog gyakorlati jelentosege (veszelye ha ugy tetszik) kicsi. (Mas ervekkel, pl. hogy miert van az, hogy altalaban nok vegeztetik el a mutetet es a korlatozas leginkabb oket erintene nem foglalkozom). Ezzel szemben az abortuszok szama 10,000es, ha nem szazezres nagyagrendu ugy, amely kerdesre egyeseknek a tiltason kivul szinten nincs semmifele valasza. Ezek olyan kerdesek, amelyeket nem tiltassal, szigoru korlatozassal (ez a legegyzserubb, csak egy tv-t kell hozni es a kerdes rogton meg is oldottuk - gondoljak egyesek), hanem komoly, sajnos nehez es sziszifuszi tarsadalmi munkaval, meggyozessel kell kezelni.

A probleme tehat inkabb az, hogy meg a szakmai forumokon is hianyzik a jogi, pragmatikus erveles ebben a kerdesben (es mas kerdesekben is), helyette van erzelmi, vallasi alapu erveles ami szeritem nem helyes.

Abszolút egyetértek veletek, a művi meddővé tétel akár teljes tilalma is alkotmányos lehet. Az alkotmányos alapjogok soha sem az "azt csinálok amit akarok" elvre épültek, hanem a világon mindenhol és minden korban egy nagyon kifinomult mérlegelés eredményeként az egyes jogok egymás határait szabták meg, egy sokelemű érdekrendszer eredőjeként, melynek egymásra (és nem egymás ellen) ható elemei többek között a rendhez, a személyes szabadsághoz, a szociális biztonsághoz, a társadalmi stabilitáshoz, és a társadalmi mobilitás fenntartásához (ez utóbbi az esélyegyenlőség szélesebb spektrumú interpretációja) fűződő érdekek. Ha az alkotmánybíróság ítéletet mond alapjogi kérdésekben ezen érdekekből származó alapjogok közötti egyensúlyt állapít meg, mely egyensúly azonban dinamikusan változhat, és változik is.

Ebből is látszik, hogy ugyan az Alkotmánybíróság formailag nem politizál, nem politikai döntést hoz, de valójában ez kizárólag politikai döntés kérdése, hogy egy adott időszakban adott térben létező társadalom milyen egyensúlyi vektort hajlandó elfogadni az alapjogok kérdésében. Ésd ez nem jelenti azt, hogy minden alapjog tekintetében a többségi véleményt fogja támogatni az Alkotmánybíróság (jól belegondolva ez több esetben súlyos és feloldhatatlan jogi konfliktushoz vezetene a jogrendszerben)

Az adott kérdésben én úgy látom, hogy az Alkotmánybíróság álláspontja nem engedi meg, hogy a 18 évtől eltérő korhatárt szabjon bármely törvény, de megengedi az általános tiltást. Bár mint korábban kifejtettem, én az általános tiltást nem tartom jónak, az okait is kifejtettem.

És ez kifejezetten politikai, szociológia kérdés, csakúgy minta legtöbb alapjogi probléma.

gromek írja"a művi meddőtételt nem lehet teljesen korlátozni". Én nem értem, hogy következik ez abból, hogy "Alapjogot meg csak meghatározott módon, szigorú feltételek mellett lehet korlátozni. " Sztem ebből pont az következik, h. lehet teljesen korlátozni a meddővé tételt, csak pont úgy, ahogy mondtad "szigorú feltételek mellett".
Amit azonban valóban nem lehet, az a 18. életévtől eltérő másik korhatár és az élő vér szerinti gyermekek megléte - mint feltétel. Ezt mondta ki az AB.
Nekem bajom az eü. miniszter pár héttel ezelőtti parlamenti megnyilatkozásával van, amelyben kijelentette készül már az új jogszabály, melyben 26 éves korhatár fog szerepelni, és "nem lesz itten semmi alkotmányos gond". Ezek szerint én vagyok a hülye - egy miniszter biztos komoly ember.
Tőletek azt kérdem: mire alapozza az optimizmusát, vagyis mennyivel alkotmányosabb a 26. életévhez kötni az önrendelkezési jog tárgy szerinti korlátozását, mint a 35-hez?

Hááát... Ami a politikai felhangokat illeti - attól éppenséggel a te hozzászólásod sem mentes. (Sőt, én jókora indulatot is kiérzek belőle, de ez már abszolút szubjektív.)

Az érvelésed tetszetős, de hibás. A politikai részvétel joga (benne a választás és a választhatóság joga) ugyanúgy alapjog, mint az első generációs jogok. Az életkorhoz kötése "meghatározott módo, szigorú feltételekkel" történő korlátozásnak minősül, így alkotmányos. Miért ne lenne az az önrendelkezési jog egyes szegmenseinek hasonlkó korlátozása is. (Mondd csak: dönthet egy kiskorú önállóan kozmetikai műtétről.) Ráadásul erősen vitatott, hogy egy végleges testi fogyatékossággal járó - mert hogy egy biológiai alapfunkciót megszüntető - műtét elhatározása részét képezi-e az önrendelkezésnek. Látom, szerinted igen. Nem vagy egyedül ezzel az álláspontoddal; viszont azt is tudomásul kellene venned, hogy ugyancsak sokan ezt másként gondolják. S akkor számukra az önrendelkezés jogával manipuláló érvelésed teljességgel súlytalan.

Kedves Rite Csillaggal (nomen est omen).

Senkionek nincsen alkotmányos joga a köztársasági elnöki pozícióra, választottbírónak lenni stb.

De - ha ismernéd az alkotmányjog alapjait - akkor tudhatnád, hogy az önrendelkezéshez való jog (az emberi méltóságoz való jog részeként) alapjog.

Alapjogot meg csak meghatározott módon, szigorú feltételek mellett lehet korlátozni.

Következésképpen a művi meddőtételt nemlehet teljesne korlátozni. Másrészt nem értem ha több országban egyáltalán nem szabályozzák (más országokban ha van életkori korlát akkor az jellemzően 18-21 év, de max. 24 - lásd az AB határozatot) akkor itthon miért kéne ennél jobban korlátozni. Ráadásul Ausztriában a korhatár 21 év, az ország feléből 2 óra alatt elérhető.

• különben nem jogi hanem politikai állásopontot fejtesz ki, de akkor annak nem itt van ahelye.

the big cat
hát igen elgondolkodtató az AB ezen eszmefuttatása hogy nem lehet kor alaőpján diszkriminálni
ennek tükrében elvileg köztársasági elnök is lehetne egy éppen a nagykoruságát elérő személy a sor folytatható

Sziasztok! Én a teljes tiltás híve vagyok, van a fogamzásgátlásnak több más módja is, csak fel kéne nőni hozzá. ... Már maga az eredeti szabályozás is morbid volt, hogy egyáltalán lehetett ilyen műtétet Mo-n végeztetni. Ami a gyermektelenek adóztatását illeti, nem mindenki tehet arról, hogy nem lehet gyermeke. Vannak másfajta okok, betegség, ami miatt nem lehet valakinek gyermeke. A szabályozási ötlet egyébként diszkriminativ véleményem szerint Olyan nő még nem született a földön, aki a halálos ágyán nem bánta volna meg, hogy nem szült gyermeket....

Hát igen: volt nekünk egy operetthadseregünk...

Az már egy másik téma, hogy a jelen ált. munkanélküléségi helyzetben ÖNKÉNT megy férfi és nő (!) fizetett katonának.

Az utóbbi 15 évben az akkro még sorköteles fiatalok 70-80%-a menekült meg a teljesen értelmetlen sorozott szolgálattól, és még fizetni se kellett. Ha már sorozás, akkro szerintem az égbekiáltóan értelmetlen volt, súlyos pénzeket dobtak ki a semmire, a fiatalokat 1-1,5 évre elvonták az életük folytatásától, csakhogy megtanuljanak padlót mosni.

Un. gyermektelenségi adó kellene bevezetni, mondjuk egy vélelmezett gyerek 18 éves koráig.

Csupán a törvényhozók elhatározásától függ, ahogy valaha volt füstadó, hídadó stb.

Manapság meg van luxusadó egyes ingatlanokra kivetve.

Tudok olyan egészséges fiatalemberről, akinek a szülei annak idején megbundázták a dolgot a sorozóorvossal, és inkább fizetett a srác x évig adót mintsem "fókázás" a laktanyafolyosón...

Nekem tetszik az öteleted, de vajh átmenne-e az alkotmányossági vizsgán?
És azért lehessen gyermektelenül is maradni, lécci!

Akinek nincs gyerek arra vessenek ki adót, akinek van legalább három az kapjon az államtól elismerést +jutalmat. Az olyan kitétel, hogy "nem akarok" gyereket kéretik figyelmen kívül hagyni.

Meglásd 20-30 év múlva nem lesz gond, hogy ki fizessen az államnak nyugdíjjárulékot...

Régebben aki nem ment katonának - és ez akár egészségi okból történő felmentés volt -, annak a fizetésének x %-át levonták katonadó formályában.

A haza védelme ill. a népszaporulat előlendítése.

Ezt nemigen lehet kiolvasni az AB határozatból, és furcsa is lenne, ha ezt lehetne kiolvasni., Mindössze azt lehet kiolvasni, hogy nem lehet kor laapján különbséget tenni.

Az Ab-nak egyáltalán nincs oylan kötelezettsége, hogy figyelmen kívül hagyjon hasznossági, morális, történelmi, szociális szempontokat, csak arra kell figyelnie, hogy ezek a jogrendszerben koherensen képződjenek le.

És természtesen elképzelhető alkotmányosan nem aggályos szabályozás, pl. a teljes a tiltás. De máshoygan is megoldható.

Szerintem az az abszurd, hogy egy jogi egyetemi docens abban reménykedik, hogy a jogalkotó az eddigi alkotmányellenesnek bizonyult szabályozás helyett egy újabb alkotmányellenes szabályozással fogja korlátozni a meddővé tételt. Én azt olvastam ki az AB határozatából, hogy bizony a "legfőbb törvényhozók szándéka" pont az volt, hogy minden nagykorú (nő) elvégeztethesse a beavatkozást.
Talán valóban hasznos lenne demográfiai szempontból, ha korlátoznák a meddővé tételt, de ugyanilyen hasznos lehetne az is, a intelligencia hányadoshoz kötnék a szavazati jogot legalábbis politikai szempontból, szociális, meg etikai szempontból az is hasznos lenne, ha nem szülhetnének azok évente gyerekeket, akik azokat állami gondozásba adják, egészségügyi szempontból mily' hasznos lenne, ha betiltanák a dohányzást és az alkoholfogyasztást, a piacgazdaság szempontjából, ha betiltanák a szakszervezeteket stb, stb. Számos esetben hasznos lenne a polgárok alkotmányos jogainak csökkentése. Az AB-nak viszont pont úgy kell döntenie, hogy ezeket a hasznossági szempontokat ne vegye figyelembe.
Persze lehet, hogy tévedek, és elképzelhetőek alkotmányos szempontból nem aggályos korlátozások a meddővé tétellel kapcsolatban. Én azonban nem tudok elképzelni ilyeneket. Lehet, hogy kevés a képzelőerőm.

Idézek egy keddi újságcikkből:

"A jogász szemszögéből:

• Abszurd elképzelés lenne, hogy egy 18 éves lány ilyesmiről dönthessen, de nem is ez áll az Alkotmánybíróság határozatában - mondja Tóthné Fábián Eszter, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar polgári jogi és polgári eljárásjogi tanszékének címzetes egyetemi tanára.

A bírák csupán hatályon kívül helyezték az eddigi szabályozást, és a törvényalkotókra bízták, hogy milyen új korlátozást vezetnek be. A legfőbb törvényhozók szándéka tehát nem az volt, hogy minden nagykorú nő elvégeztethesse ezt a beavatkozást."

A docens asszony szerint valamiféle korlátozásra mindenképpen szükség van, hiszen egy társadalomban nem csupán az egyén, a közösség érdekeit is figyelembe kell venni. Magyarországon így is elég riasztó a helyzet, folyamatosan csökken a születésszám.

Véleménye szerint 30 éves kor alatt mindenképpen akadályozni kellene a fogamzásgátlás ezen lehetőségét, és szülés tekintetében is legalább három gyereket tart ideálisnak. Kettő ugyanis még csak a szűlőket pótolja.

Továbbá Pál Attila szülész-nőgyógyász professzor már 35 évre tolná ki a korhatárt a meddővé tétellel kapcsolatban - és aki kérné annak már nyugodt szívvel ajánlaná, hiszen nincs mellékhatása, és a műtét után nem érez semmi változást.

Ugyanakkor volt már nála egy 28 éves, kétgyermekes nő, hogy strerilizálja, de nem végezte el a kért műtétet., mert azzal a két gyerekkel még bármi történhet.

Nem egy olyan esetet látott már, amikor történt egy baleset, és a szülők mindent megtettek volna, hogy születhessen még egy gyermekük.

Szintén akarhat valaki gyereket újra, ha új házasságot köt. Sohasem lehet tehát tudni, valóban örökre szól-e az elhatározás.

A professzor hozzátette: ha az Országgyűlás nem szab korlátot a műtét elvégezhetőségére, az orvosoknak végrehajtóként tudomásul kell ezt venniük. - Más kérdés viszont, hogy ha olyan nő kéri, hogy tegye meddővé, akinél ez a módszer megitélése szerint nem indokolt, ilyenkor a lelkiismeretére kell hagyatkoznia.

Az új szabályozás július 30-től lép életbe, vagyis ha addig a parlament nem dönt újabb korlátokról, nyár közepétől bármelyik nő kérheti a végleges és visszafordíthatatlan fogamzásgátló módszert.

Egyébként ezen önkéntesen kért műtétért 40 ezer forntot kell befizetni az egészségbiztosító kasszájába.

Tehát az új Parlamentnek van szűk két hónapja dönteni...

Ha jogot adunk a sterilizációra, adjunk jogot az öngyilkosságra, mindenféle öncsonkításra, az is csak önrendelkezés. De ha jogot adunk, akkor azt adjuk mindenkinek, ebben igazat adok az AB-nak. De: akkor az öncsonkító ne jöjjön x év múlva, hogy öncsonkítása eredményéből az adófizetők közös pénzéből kezeljék ki. Sőt, ő fizesse ki öncsonkításának összes költségeit is, ne az én adómból.

Oppá! Szóval blöff! Az viszont nem az, hogy a világ megismerhetetlen, hiszen ahogy Newton tévúton járt, úgy Einsteinről is be fog ez igazolódni, a tökéletes megismerés bűvös abszcisszáját csak mindig közelítheti, de soh' el nem érhetendi az EMBER tudása? Ne haragudj, ez gyerekes dolog, olyan, mint amikor arról vitatkoztunk, van-e két egyforma gömb, vagy atom. Egyébként Occam tétele az entitások felesleges szaporításáról valóban nem tudományos tétel, hanem csak a "józan észre " apelláló axióma, hisz bizonyítani nem lehet.

Sziasztok! Azt hiszem, hogy a jog és az erkölcs határkérdéshez érkezett az AB a sterilizációs jogszabály alapján. Véleményem szerint a mai társadalompolitikának igenis tudomásul kell vennie a csökkenő népességet és az azzal járó társadalmi problémákat. Mindezek figyelembevételével senkinek sem adnám meg azt a jogot - kivéve az egészségügyi indokot, az élet védelmét - hogy bárkit is bármilyen indokkal sterilizáljon.

Occam borotvája nem tudományos tétel, hanem egy jól hangzó blöff.

A világ megismerhetetlen. Ezt viszonylag könnyű belátni. A természettudományok módszerei csak időleges válaszokat adnak, bizonyos feltételezések (szabadon választott, ám időről időre megdőlő axiómák) mentén, de korrektet soha, mivel az nem lehetséges. Azaz állíthatjuk, hogy atermészettudomány nem más mint hit bizonyos axiómákban, és története folyamán eddig egy biztosat sikerült bebizonyítania, azt, hogy mindig tévúton járt.

Ha egy szöget akar beverni a falba, ahhoz kalapácsot célszerű használnia. Ám ugyanez a kalapács nagyon gyenge hatásfokkal lesz alkalmazható ablaküveg tisztítására.
Ezzel azt akarom mondani, hogy a természettudományos módszerek messzemenőkig alkalmasak lehetnek bizonyos ismeretek megszerzésére, ugyanakkor teljességgel alkalmatlanok a jelenségek egy más körének megközelítéséhez. Szvsz pl. a lélek, Isten (ha tetszik: a természetfölötti) vagy az erkölcsi parancsok ez utóbbiba sorolandók

Ohó, és Descartes? Persze nem modern, de az, hogy "kételkedem, tehát gondolkodom, gondolkodom, tehát vagyok" - persze nem megdönthetetlen, de munkahipotézisnek, vagy kiinduló axiomának azért elmegy.
Én úgy tudom, a szolipszizmuson még többen röhögtek, mint az objektivizmuson miközben több szerénységre intették hangoztatóját.
A kozmológiával úgy érzem ingoványos talajra tévedtél, de csak arra kérlek olvasd vissza korábbi hozzászólásodat, mert szerintem joggal merültek fel bennem a kritikai észrevételek. Ráadásul túl gyorsan írsz, mert így adódhatott, hogy felcseréltél két betűt, így pont az ellentétét írtad annak amit valóban akartál. A modern fizika szerint ui. pont a kaZUalitás jellemzi az univerzum működését szemben a korábban gondolt kaUZalitással.
Azt írod el kell fogadni bizonyos axiomákat amelyekből kiindulhatunk, és melyek változtathatók. Én azt mondom választhatóak is. A magam részéről "Occam borotvájában " hiszek, szégyellném idecitálni egy ilyen "gnosszeologus" társaságban, előző megszólalásom utolsó mondatában erre reflektáltam.
Ja és még valamit. Abban is hiszek, hogy aki valóban meg akarja ismerni a világot annak a természettudomány módszereit kell alkalmaznia. Erősen valószínű, h. még így sem jár teljes sikerrel - kedves Béla Sándor, hisz a világ valóban nem egyszerű , de ha más utat követ, akkor biztos tévutra jut, bár addig igen érdekes, izgalmas gondolatokkal csiklandozhatja az agyát.

Attól tartok mégsem ismred eléggés modern fizikát, ha oylan állítást keresel benne, amit én sem mondtam, és az sem állított soha. A modern fizika mindösze azona véleményem van, hogy a "mindig is létezett" kifejezett egyszerűen nem is értelmezhető, a volt, van, lesz, a múlt, jelen, jövő létezése relatív csak a mi szubjektíve megválasztott időhatározásunkhoz képest értelmezhető, a kazualitás nem létezik.

Azt nem tudom, hogy ebből te honnan vetted, hogy változatlanságot állítana, vagy hogy a mi szubjektíve definiált univerzumunk mindig is létezett volna, már, ha a mindignek van jelentése egyáltalán.

Mint saját magad is megállapítottad, véleményed az objektív létezésről, vagy nem létezésről szubjektív, és mint ilyen objekítve nem bizonyítha. mint ahogy egyébként semmi. Azt sem tudod bizonyítani, hogy rajtad kívül létezik bármi, sőt azt sem, hogy te létezel. Ezért fölösleges olyanokat álítani, hogy az ideák léteznek, vagy nem léteznek.

Sokkal egyszerűbb elfogani bizonyos axiómákat közös kiindulópontnak, amelykeről azonban tudnunk kell, hogy változtathatók, sőt változtattandók. Ezzel együtt persze fel kell adnunk a megismerhető és koherens világ elméletét is, de ettől még nyugodtan lehet élni.