halapenz.hu


Dr.Attika # 2007.07.16. 18:52

Ahhoz, hogy adót tudjunk fizetni vagy határozatra vagy bevallásra van szükség. valószínúleg a táskányi pénz átvétele előtt egy adóbevallás nyomtatványt eléd tennének.

dr Zákányi Csaba # 2007.07.14. 14:02

Ha én beviszek az apeh-hez egy táska pénzt, és azt mondom: "Ehol ni, itt van a láthatatlan jövedelmem miatt keletkezett adóm!" Szerinted "OK, kedves ügyfelünk, tegye csak be ide a mackóba!" lenne a reakció?

Dr.Attika # 2007.07.14. 13:53

Dehogynem adózik. Szerintem minden jogkövető orvos ezt teszi.
Egyébként a hetvenes-nyolcvanas években a HM egészségügyi intézményeiben miniszteri parancs tiltotta meg a hálapénz átvételét. Ezt jól láthatóan táblákon felírva is jelezték.Nem vették addig komolyan, amíg Czinege le nem szereltetett jó pár orvost. Azt követően jóideig nem volt hálapénz.

dr Zákányi Csaba # 2007.07.14. 13:48

"Elvtársak, kell nekünk fridzsider?"
Ne haragudj, Attila, de egy kicsit ez jutott eszembe arról, amit írtál.
Szóval ez nem kérdés, mert hisz a nők ragaszkodnak , nemcsak a szülészükhöz, hanem a zöldségeshez, a fodrászhoz, sőt a mai világban már óvónőt, meg tanítónőt is választanak maguknak, ill. a csemetének. Van tehát igény erre, és amire igény van az előbb utóbb "kielégíttetik".
Nem ez a probléma, hanem az, hogy ezt az igényt végső soron mindannyiunk pénzén, állami pénzen teszik, miközben tkp. megvesztegetik az eü. intézmény egyik alkalmazottját.
Persze ez így nem érthető, én csak arra gondolok, hogy - túl a morális károkon - a paraszolvencia után ugye senki sem adózik, az láthatatlan jövedelem.

Dr.Attika # 2007.07.13. 19:11

Miért kell a szüléshez választott orvos? Mi a különbségtétel alapja?
A szülés nem köthető konkrét időponthoz. Az bármikor bekövetkezhet. A szülést mint a történelem bizonyította bárki levezetheti: bába asszonytól a rendőrig.
Az nem vitatható, hogy az lenne a legalkalmasabb, aki a terhesség egész folyamatát végigkiséri. Ezen nagyfokú bizonytalanság az időpont miatti helyzet miatt célszerű, ha nem konkrét orvosban, hanem konkrét "szülőhelyben" gondolkodnak a kismamák.
A "fogadott" orvos helyzetébe gondoljunk bele. Zsebretesz X ft-ot, hogy majd levezeti a szülést. Mi van , ha akkor jön rá a "szülhetnék" a kismamára, amikor ő objektíve nem ér rá?

SolnesM # 2007.07.07. 14:00

Egy kis adalék a témához :
mesékik fiatal várandós kismamák, hogy a kijelölt orvosnál szerettek volna szülni. A bibi csak az volt, hogy a terhesgondozáskor még a harmadik alkalommal sem szólt a doki egy árva szót sem a leendő mamához. Így provokálják ki a "választott orvos " intézményét.
Legyen két beteg : A tartozki a b dokihoz, C beteg a d dokihoz. Ha megcserélik a beteget mivel " fekérés" van elvileg ugye fizetni kell !

ildi75 # 2007.07.04. 10:37

Üdvözlöm, egy kérdésem lenne.
Hasonló "cipőben járok, mint kicsiwuki.
Én a XV. kerületben lakom, és VIII. kerületi II. számú női klinikán fogok szülni.
Az orvosom nem kér külön pénzt a szülésért, de tényleg igaz az, amit kicsiwuki írt, hogy fizetnem kell azért, ha nem a kerültemnek megfelelő kórházban és orvosnál szülök?
Az az igazság, hogy erről még nem beszéltem vele, és tudni szeretném igaz e, mert többen mondták már, meg ugye lentebb is olvastam.
Ezek szerint elfogadták ezt a törvényt?

remélem jó helyre írtam a hozzászólásomat.
Elnézést, ha nem. Válaszát előre is köszönöm.

Dr.Attika # 2007.03.29. 11:30

Köszönöm helyeslésed.

dr Zákányi Csaba # 2007.03.23. 19:07

Helyesen tetted.

Dr.Attika # 2007.03.20. 13:07

Csaba! Tudjuk mindketten, hogy a szavak elválasztásával egészen más értelmet nyer egy-egy kifejezés. Példaként. Más amikor azt mondjuk, hogy : El! K.rtunk!, vagy pedig Elk.rtunk! Itt a kérdező egyértelműen attól fél, hogy a fogadott( zsebbe dugott 60.000,- Ft-os) orvosa mellett még hivatalosan is kérhetnek e tőle pénzt. Jogilag tudjuk, hogy nem. A válaszomban azért közelítettem meg ezt a kérdést, hogy ő is bátran merjen amellett dönteni, hogy nem!

dr Zákányi Csaba # 2007.03.15. 12:54

Persze azt én is tudom, Attila, hogy mi a demagógia szó jelentése, a szójátékot meg azért haszmáltam, hogy tompítsam pejoratív értelmét. Mert ugyanis az indulatodat én magam is osztom ezzel kapcsolatban, de amket meg írtál tényszerűen nem igazak, hanem olyanfajta jelszavak, amiket egy népgyűlésen mond a hordószónok. Pár nappal ezelőtt részletesen elemeztem a mondataidat, de valahogy az a hozzászólásom elveszett, így most, ha lehet eltekintek ettől. De a ha visszaolvasod, amire ezt a vicces megjegyzést írtam, talán nincs is szükség erre.

ico2 # 2007.03.11. 20:51

Ha egy orvos rendelkezésre áll éjjel is, akkor szerintem nyugodtan kérhet plusz pénzt. (Erkölcsileg, nem jogilag)
Igaz, nem szerződhet a szülőnővel, a kórházzal áll jogviszonyban. Akkor viszont tessék az ügyeles orvosnál szülni.
Milyen alapon kéne éjjel 3-kor bemennie szülést vezetni? Valószínűleg neki sem az a munkaideje, ha nem ügyeletes.

Dr.Attika # 2007.03.11. 18:41

Zavarba hozol Csaba. Mit jelent a magóg kifejezés? Demagógot akartál írni, de véletlenül különírtad? A demagóg jelentését ismerem , sőt ide is firkantom: "A demagógia (a görög δημος (demos, nép) és αγωγειν (agogos, vezetés) szavakból) a retorika azon fajtája, amely az érzelmekre és az előítéletekre próbál hatni. H. L. Mencken definíciója szerint a demagóg"

„valaki, aki olyan tanokat hirdet, amikről tudja, hogy hamisak, olyan embereknek, akikről tudja, hogy idióták.”
Én ezt tettem volna, amikor a szülő nőt levevő "orvost" minősítettem?

dr Zákányi Csaba # 2007.03.11. 16:10

Jujj, de magóg!

Dr.Attika # 2007.03.10. 19:20

Nincsennek már szülészek, akik szülést levezetnek orvosként, hivatástudatból, hozzáértés gyanánt. Csak ilyen kis senkiházik léteznek, akik az életet adni készülő anyát "megkínálják" 60.000,- Ft-al.
Ilyen szarházira én nem bíznám a szülést. Ebben az országban mindennek lehet forintosított ellenértéke, egynek nem a gyermek szülésnek.

dr Zákányi Csaba # 2007.03.05. 14:03

Kegves kicsiwuki!
Ha az orvos megmondta, h. nála a szülés 60 ezer Ft, akkor bcs-t követett el, lásd fentebb. Ez még akkor is így van, ha a doktor ezért a pénzért a rendelkezésére áll éjjel nappal, tehát külön szolgáltatást nyújt, mivel ő abban a kórházban alkalmazott, esetleg közalkalmazott, aki a "munkavégzésre irányuló újabb jogviszonyt nem hozhat létre", azaz a szülőnővel sem "szerződhet le". Ez tehát vesztegetés. Legálisan csak a kórháznak kell fizetnie, ha ragaszkodik az egyik dolgozójához. A kórház - gondolomm - majd kitalálja, hogy mennyit, mint ahogy az is a kórházra tartozik, hogy a szülészt hogyan díjazza a plusz munkáért.

kicsiwuki # 2007.03.04. 18:12

Üdvözlöm,nekem egy olyan kérdésem lenne,hogy ugy tudom ,hogy július 1-vel fizetni kell a szülésért ha választott dokinál szülök.Akkor is fizetni kell ha a körzetembe tartozó korházban szülök csak ott van a választott dokim is?Ugyanis az orvosom megmondta,hogy 60.000ft a szülés nála és ha még plusz kell fizetni a szülésért is már majdnem 100.000ft -nál tartok?
Válaszát köszönöm

pixel # 2005.05.27. 22:17

Rám akkor a 253. § (1) tartozik?
Egyébként
251-252-be mindenképp az orvos.
Kérdés az, hogy hogy bizonyitható?
hangfelvétel jó???

dr Zákányi Csaba # 2005.05.27. 09:09

Hát igen, ha lett volna türelmem végigolvasni, akkor tudhattam volna.
Lehet azonban, hogy a 252.§ játszik, mert az állami eü. keretében működő orvos általában önálló intézkedésre jogosult dolgozója a költségvetési szervnek, ami a kórház, nem?

Banyamancs # 2005.05.25. 17:39

Várj, ezt azért én így nem jelenteném ki konkrétan!

Mi a helyzet a 251.§-sal?

dr Zákányi Csaba # 2005.05.25. 17:28

Köszi, úgy emlékeztem, hogy közfeladatot ellátó személy is elkövetheti...
Eszerint nem vesztegetés.

Banyamancs # 2005.05.25. 17:16

Vesztegetés

250. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

  1. vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy,
  2. más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
251. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgozója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig, fontosabb ügyben történt kötelességszegés esetén, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
252. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető

  1. a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg,
  2. a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

253. § (1) Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetőleg ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
(4) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.
254. § (1) Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan előnyt költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik.
255. § (1) Aki azért, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki azért, hogy a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt fogad el.
255/A. § (1) Nem büntethető a 250. § (1)-(2) bekezdésében, a 251. § (1) bekezdésében, a 252. § (1) bekezdésében és a 255. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
(2) Nem büntethető a 253. §-ban, 254. §-ban és 255. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Vesztegetés feljelentésének elmulasztása

255/B. § (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést (Btk. 250-255. §) követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alapján az elkövető hozzátartozója nem büntethető.

A gond eleve ott kezdődik, hogy az orvosok nem hivatalos személyek, csak közfeladatot ellátó személyek. És még amit innen ki lehet olvasni valamilyen szinten: aki adja a hálapénzt, azért, hogy jobban bánjanak vele, az is bűncselekményt követ el...?

(Én sem értek a büntetőjoghoz, jó lenne, ha erre tényleg adna valaki választ!)

dr Zákányi Csaba # 2005.05.25. 16:47

Law 1
A zsarolás tutira nem áll meg, de a köznyelvben "vesztegetés" -nek nevezett a BTK-ban nem tudom micsoda esetleg igen, nem gondolod?

Law1 # 2005.05.24. 12:49

Nem értek a büntetőjoghoz. Józan paraszti ésszel még a zsarolás felé tendáltam volna, hisz kiszolgáltatott helyzetben van a páciens, és csak a hálapénz ellenében reménykedhet „megfelelő” ellátásban. Megnéztem a Btk-ban a zsarolás fogalmát, mely szerint:

„aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A Btk. 138. § szerint a törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

Szerintem nehéz bizonyítani, hogy valaki azért fizetett hálapénzt, mert az orvos súlyos hátrányt helyezett kilátásba, akár azzal, hogy azt konkrétan kimondta, vagy akár azzal, hogy egyes szolgáltatásokat megtagadott.

Igazából nem tudom a választ a kérdésedre. Az biztos, hogy etikai szempontból mindenképpen elitélendő, hogy ha egy orvos a privátkassza tuningolása érdekében pénzt fogad el egy pácienstől olyan szolgáltatásért, mely a TB alapján amúgy is járna.

dr Zákányi Csaba # 2005.05.21. 07:07

K. Law 1 !
Tudom én, hogy hogyan megy ez a gyakorlatban ! Az a legritkább eset, ha utólag, valóban a hála kifejezéseképpen adják. Volt már olyan, aki elsírta magát, mert nem fogadtam el. Az a leggyakoribb, hogy a kollégák felveszik a fapofát, és átveszik a borítékot, de jobban szeretnék, ha a fizetésük elég lenne a szinvonalas életvitelre.
Künönben én is úgy gondolom, szépen lassan el fog tűnni a korrupciónak ezen széles konszenzuson alapuló formája.
Ha kérik, szerintetek milyen bűncselekmény történik meg ?