Magánvádas eljárás, 30 napos határidő

Haragszol valakire?

Konkrétan ki ellen, miért tennél feljelentést?

Tisztelt Cím!

Olyan ügyben kérnék segítséget, hogy milyen módon lehet magánindítványt tenni polgári és/vagy büntető ügyben. Sajnos nem találok olyan információt, hogy mi ennek a módja. Gondolok itt arra, hogy bármelyik bíróságon lehet? Kell -e ehhez időpont foglalás? Milyen formai követelményei vannak? Bizonyítékokat milyen formában kell csatolni?

Köszönettel:
Gvendolin

Tisztelt Cím!

Mindenhol azt olvasni, hogy magánvádas eljárás beadási határideje 30 nap. Itt is ez olvasható. Valamint ha magánvádas eljárással kapcsolatos információkat keres az ember a neten, akkor is minden oldal ezt dobja fel, ügyvédek oldala, de még bírósági oldal is, hogy 30 napon belül kell beadni.
Most kaptam arról határozatot, hogy mivel egy hónap a beadás határideje, nem 30 nap, és a hónapot úgy kell értelmezni, hogy a bűncselekmény tudomásra jutott napja a kezdeti nap, az egy hónap pedig az ezzel azonos nap a következő hónapban. Ez a két nap nem azonos. A 30. nap, és az egy hónap a törvény szerint. Egy nap eltérés van.
A feljelentés direkt az utolsó napra lett időzítve, mert meg volt adva az esély arra, hogy a bűncselekményt elkövető személy visszavonja amit állít.
Ilyenkor mi a teendő, fellebbezésbe mit lehet beleírni, hogy azt elfogadják? Mert nyilván azt nem fogja elfogadni a bíróság, hogy mindenhol félrevezető információt lehet erről olvasni.
Vagy elfogadja, ha ezt bizonyítja is az ember?
Ezen kívül miért csak 8 nap áll rendelkezésre a fellebbezéshez?
Egyéb lehetőség a fellebbezés elfogadásához?
A választ előre is köszönöm!

Tisztelt ObudaFan!

Azt írta Ön, hogy ilyen bűncselekmény nem létezik.
BTK 210 §, ez nem az?

1.) Kettő éve jogerős bírósági ítélet van birtokunkban amiben a kapcsolattartás egyértelműen le van szabályozva.
2.) Kettő év alatt 2 szer sikerült gyermekeimet elhozni láthatásra, a többi esetben NEM, mert akadályozták. Mit tudtam tenni? Amikor nem adta volt feleségem, rendőri intézkedést kértem. Kb. 100 gyűlt össze a 2 év alatt.
Ezek a rendőri intézkedések a rendőrségi rendszerben megtalálhatóak, amiket a bíróság mint láthatás akadályoztatás bizonyítéka, ki tud kérni.

Az interneten találtam a büntetőtörvénykönyvek között.
Bemásolom Önnek.

Új Btk! A kapcsolattartás akadályozása bűncselekmény

Btk. 210.§. (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabás&

A Büntető Törvénykönyv immár büntetőjogi védelemben részesíti a kiskorúval történő kapcsolattartáshoz, a kiskorú egészségéhez, erkölcsi fejlődéséhez fűződő társadalmi érdeket. Ha az a személy, akinek nevelésében, gondozásában a gyermeket elhelyezték, akadályozza a kapcsolatot az arra jogosulttal, azzal nem csupán a kapcsolattartásra jogosult személy, de a gyermek érdekei ellen is súlyosan vét.

A szabályozás célja nem a büntetés, hanem a zökkenőmentes kapcsolattartás elősegítése. Ezért került a törvénybe, hogy amennyiben az elsőfokú ítélet meghozataláig jogkövető magatartást tanúsít az elkövető, úgy büntethetősége megszűnik.

A 149/1997 (IX.10.) Korm.r. 33.§-ának (2) bekezdése szerint a gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra kötelezett a hatósági határozatban foglaltaknak önhibájából ismételten nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, és ezzel nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást. Emiatt a gyámhatóság elrendeli a végrehajtási eljárást. Aki a végrehajtást elrendelő végzésnek nem tesz eleget, azt pénzbírsággal sújthatják (5. bekezdés).

Ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a gyámhatóság a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.

Az akadályozás csak ezen bírság kiszabását követően válik bűncselekménnyé.

A bűncselekmény nem követhető el addig, míg a gyermek elhelyezéséről és a kapcsolattartásról nem született hatósági határozat. Tehát a bontóper alatti magatartás általában még nem valósíthat meg bűncselekményt, kivéve persze ha a bíróság ideiglenes intézkedésében már szabályozta a kapcsolattartást.

„A láthatás akadályoztatás és az ezt motiváló gyermekeildegenítés, ellennevelés, kiskorú gyermek veszélyeztetése is un. csekélyfokú, veszélyességű bűncselekménynek minősül?”

Ilyen bűncselekmények nem léteznek.
Némi többlettényállási elem mellett megvalósíthatnak ezek a magatartások kiskorú veszélyeztetését. Ha az megvalósul, az közvádas.

Tisztelt Traffic!

Jeleztem, de sajnos nem volt jó tapasztalatom.
Sajnos úgy alakították a dolgokat, hogy az anyát védték. A láthatás akadályoztatását ő követte el, de húzták az időt és semmit nem csináltak. HAtározatot/végzést sem hoztak.

Normális esetben a gyámhivatal feladata lenne a gyermek védelem.
Helyette anyavédelem van. Akkor is, ha ez nem éppen a gyerek érdeke. Hidd el!!

Ezért gondoltam, hogy el kellene indítani egy magánvádas eljárást.

Laci

T. Tibi2!

Az Ön által felvázolt problémákkal elsődlegesen a gyámhatóságot kell megkeresni és náluk jelzéssel élni.

Tisztelt Rigoz ill. BÁRKI MÁS aki hozzá tud szólni!

Idézlek.
,,bizonyos csekély fokú veszélyességű bűncselekmények (pl.: becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés) esetében az állam a sértett számára"

A láthatás akadályoztatás és az ezt motiváló gyermekeildegenítés, ellennevelés, kiskorú gyermek veszélyeztetése is un. csekélyfokú, veszélyességű bűncselekménynek minősül?
Lehet emiatt vádolni ill. magánvádas eljárást indítani?
Bizonyítékok szépszámmal vannak...

Köszönettel
Laci

Igen, 2018. július 01-jén vagy azt követően elkövetett bűncselekmény esetén, egyébként igen, a bíróság megszünteti az eljárást.

A határidőt csak közvádra, de magánindítvány alapján üldözendő bűncselekmény esetén lehet kimenteni.

A magánvádas és a pótmagánvádas eljárás közt a lényegi különbség az, hogy előbbi esetében a vád képviseletének a jogát átengedte bizonyos csekély fokú veszélyességű bűncselekmények (pl.: becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés) esetében az állam a sértett számára, a pótmagánvádas eljárás olyan ügyész által üldözendő bűncselekmények kapcsán jelenti a sértett vádlókénti fellépését, melyekben az ügyészség - illetve jóváhagyásával a nyomozó hatóság - a közvádas büntetőeljárást megszüntette, ilyen esetekben a sértettnek - ügyvédje útján - jogot biztosít a törvény, hogy maga emeljen vádat és képviselje azt, bíróság elé citálja azt, aki bűncselekményt követett el - álláspontja szerint - a sérelmére.

A pótmagánvádas eljárás valahol jogorvoslati jellegű, de egyébként eljárásjogilag az alapügytől külön folyó különleges eljárás, a magánvádas eljárás bizonyos bűncselekmények esetében pedig a rendszerszerű eljárás formája, ami közös, hogy mindkét esetben a sértett vádol, neki kell a vádlott bűnösségét bebizonyítania.

A pótmagánvádlókénti fellépés határideje - fő szabály szerint - az ügyészségi panaszt elutasító határozat kézhezvételétől számított 2 hónap.

Tisztelt Fórumozók!

Igaz az, hogy a sérelem tudomására jutásától maximum 30 napon belül lehet bíróságon magánvádas eljárást indítani? Ha az indító 30 napon túl indítja, akkor a bíróság megszünteti a pert?

Mi a különbség a magánvádaseljárás és a pótmagánvádas eljárás között?

Kösz szépen
Laci