Biztosító követelése

És örökre elveszíti az ügyfelet, nem éri meg, persze egy ügyvédnek az az érdeke ezt mondja, ínekem ez a véleményem

Ezért nem kötök biztosítást !

"Miért ne, amikor te fogod állni a költségeket?"

... azt tudom, hogy van lehetősége (ha szabályosan végigvitték az előtte szükséges cselekményeket), de mi a gyakorlat? Nekem nem tűnik életszerűnek, hogy pár ezresért bíróságra menjenek, ráadásul ezek az ügyek mindenképp a negatív megítélését erősítenék az ügyfélkörben. Sokaknak - nekem is - amúgy is rossz tapasztalata van, pl. a korrupt kárbecslők miatt.

„Van tudomásotok arról, hogy pár ezer forintért jogi útra terelte az ügyet az Aegon?”
Miért ne, amikor te fogod állni a költségeket?

Na itt csak a respirót kérik...nem az éves díjat

Díjtól és ügyfélminősítéstől is függ a "behajtás"..

Kedves Fórumtagok!
Ugyanaz a helyzet nálam is, nem fizettem, megszüntették az Aegonnál a lakásbiztosítást, de követelik a 3 havit.
Kérdéseim:

1. A levelezés tértivevények nélkül folyt (a részükről:)), jelenleg Dr. Popper Klára ügyvédtől kaptam egy formalevelet és csekket. Így is bizonyítani tudják, hogy felszólítottak és ez megalapozhat egy bírósági eljárást (gondolom a végrehajtás csak a bíróság után jöhet)?
2. Van tudomásotok arról, hogy pár ezer forintért jogi útra terelte az ügyet az Aegon?

Köszönöm a válaszokat!

„(Ui. a szerződés 3 hónappal az esedékes díjfizetés elmaradása után elméletileg megszűnik).”

543. § (1) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

(2) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

Ha a biztosító idejében érvényesíti a követelését, akkor nem szűnik meg.

Ennél szájbarágósabban nem tudom elmagyarázni.

Tisztelt Szakértők!
Az alábbiakban nem találtam pontos magyarázatot arra, hogy amennyiben kifizettem évfordulóig a lakásbiztosítási díjat, és nem mondtam fel évforduló előtt 30 nappal (olyan záradék volt a biztosításomban, mely szerint 3 éven belül nem mondhatom fel, különben a tartamkedvezményt ki kell fizetnem), hanem az évforduló utáni nappal kezdődően kötöttem egy másik lakásbiztosítást, akkor az első biztosító mi alapján követeli tőlem az évforduló és a díjfizetés hiánya miatti, a díjfizetés elmaradást 3 hónappal követően megszűnő első lakásbiztosítási díjat? (Ui. a szerződés 3 hónappal az esedékes díjfizetés elmaradása után elméletileg megszűnik). Kárigényt természetesen nem tettem abban az időszakban (sem, és az előző 3 évben sem), amikorra biztosító ezt az elmaradt befizetést követeli.

Rendben, amennyiben 60 napon belül bírósághoz fordul akkor igazat adok, de 10 000 szerződésből max egy ilyen ha lehet, mégpedíg ott ahol nagy kárkifizetés volt és úgy abszolut egyet is értek..

Még valami ha egy ügyfél késedelemben van melyik az a biztositó, amelyik intervenció helyett egyből bírósági keresettel él, valószínű csak megcsúszott a fizetéssel vagy elfelejtette.. Nem túl életszerű véleménym szerint, de hiszem majd ha láttok ilyet:)

Az már csak hab a tortán, hogy ha a te értelmezésedet elfogadnánk, akkor vajon mi értelme lenne annak a szabálynak, hogy a szerződést évfordulóra lehet felmondani.

Világosan fogalmaz.

Ahogy idézted: (2) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.

De ezt együtt kell értelmezni ezzel:

543. § (1) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

(2) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

Tehát: ha a biztosító bírósághoz fordul a 30 (meghosszabbított határidő esetén 60) napon belül, akkor a szerződés nem szűnik meg (a biztosító veszélyviselése sem ér véget, és követelheti a díjat évfordulóig.

Ezt egyébként már többször le is írtuk. A probléma ott van, hogy kiragadsz az összefüggésből egyetlen mondatot, azt idézgetve, csak azt felejted el, hogy az a bizonyos mondat tartalmaz egy feltételt is, így nem árt utánanézni, hogy ez a feltétel vajon mikor is teljesül.

Kedves mzsolti!

ezzel csak az a baj hogy a PTk világosan fogalmaz:

(2) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.

Ezt akkor hogyan kell értelmezni?

Én is így tudom, hogy díj-nemfizetés esetén a biztosító a respiró lejárta előtt egy ún sztornóstopot alkalmazhat, mely nem azonos a respiróval (így a respiro leletle után már nincs kockázatban) de kérheti az évfordulóig esedékes díjat. Sőt, ha az évforduló időközben bekövetkezik és az üf. nem mondja fel szabályosan a szerződést (min. 30 nappal évforduló előtt) a következő időszak díja is a per tárgya lesz.

Kár nélkül is lehetséges.

Ha volt kára akkor igen!

Én ilyenről még nem hallottam , de mindegy

Nagyobb összegű - nem lakossági, hanem vállalkozói vagyonra vonatkozó - vagyonbiztosítás esetére tudok konkrét példát, amikor nem akarta veszni hagyni a biztosító a kb. háromnegyed éves díjat, és perelt.

Pontosan, mivel felmondani a biztosítási év végére lehet, így a biztosítási év végével szűnik meg a veszélyviselés.
Abból, hogy a biztosítók nem szokták érvényesíteni a hátralevő időre járó részt, még nem az következik, hogy erre nem lenne lehetőségük.

És szerinted felmondással történő megszűnés esetén mikor szűnik meg a veszélyviselés?

545 &
(2) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.

Csodálom hogy ez az apróság elkerülte a figyelmét Ügyvéd Úr..

A Biztosítók is csak respiróra járó díjat kérik, mindenhol.

Pedig be is volt idézve, ki is volt emelve.

Ptk. 543. § (1) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
(2) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

A szerződést éves díjjal kötik, az csak kedvezmény, hogy havonta vagy negyedévente lehet fizetni. Ezért a díj az évfordulóig jár. Ha a biztosító határidőben bírósághoz fordul az igényével, akkor ezt meg is ítélik neki. A díjfizetés elmulasztása miatt csak akkor szűnik meg a szerződés, ha a bíróság nem fordul határidőben bírósághoz.

Najó nem fogunk dűlőre jutni...,a respiro időszaka 60- 90 nap pont, ha kára van az ügyfélnek kérheti az éves díjat, ha nincs akkor addig míg a kockázatviselése végett ért..

Ládd, Kolléga, nem mindenkinek egyértelmű.

De.

Tehát 60 napig elhúzhatja igen, de nem évfordulóig..