Biztosító követelése

Szintén az Aegonnál van a lakásunk biztosítása. Az ingatlan mellett élet, baleset és ingóság biztosítás is van a csomagban.
Elköltöztünk a lakásból, ezt követően egy másik cégnél kötöttem elég kedvező biztosítást a lakatlan ingatlanra. Jelzálog terheli a lakást, ezért szükséges biztosítani. Amikor a körülményeket elmondtam az ügynöknek, ő rögtön rávágta, hogy érdekmúlás miatt felmondhatom a régi biztosítást. Az új biztosítás megkötése után egyből értesítettem az Aegont arról, hogy érdekmúlás miatt felmondom a biztosítást. Kérték, hogy küldjem el az adás-vételit, erre válaszoltam, hogy még nem adtuk el, viszont nem lakunk benne, sem a biztosított személyek, sem az értéktárgyak nem találhatók már a biztosítás helyén. Ráadásul az ingatlan lakatlan, ami más kockázati besorolás alá esik. Erre ismét az évfordulós felmondás volt a válaszuk, illetve az, hogy módosíthatom a biztosítást, de ebben az esetben változik az évforduló is.
Tegnap felhívott az üzletkötő, akivel a biztosítást évekkel ezelőtt megkötöttük, hogy nem rendeztük az esedékes negyedéves díjat. Elmondtam, hogy mi a helyzet, és hogy nem kívánok olyan szolgáltatásért fizetni, amit nem vehetek igénybe. Megértő hümmögés volt a válasz, majd bizalmasan elárulta, hogy már küldik az ügyvédi felszólítást, de azt javasolja, ne fizessünk.
Mi a megoldás erre a helyzetre? Mire számíthatunk?

Ez alapján történő ügyfél érvelést a bíróság elfogadja?

2/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről

2.A Ptk. 205/A.§ (1) bekezdése alapján általános szerződési feltétel az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Ettől különböző az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre határoz meg. A lényegi különbség közöttük az, hogy az általános szerződési feltétel esetében az egyik fél a szerződési feltételt több szerződés megkötése céljából határozza meg, míg az egyoldalúan, előre meghatározott szerződési feltétel esetében nincs ilyen cél. Az általános szerződési feltételnek nem fogalmi eleme az, hogy ténylegesen több szerződésben is alkalmazták, hanem elegendő, ha az egyik szerződő fél egyoldalúan azzal a céllal határoz meg egy feltételt, hogy azt több szerződésben kívánja használni. Fogyasztói szerződésnek mindkét típusú szerződési feltétel részét képezheti. Szabályozásukban közös, hogy az ilyen feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy az általános szerződési feltételt, vagy az egyoldalúan, előre meghatározott feltételt a felek egyedileg megtárgyalták-e. Ha tehát a felek között nem vitás, vagy a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy a felek között olyan fogyasztói szerződés jött létre, amely egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott szerződési feltételt tartalmaz, vélelem szól amellett, hogy azt egyedileg nem tárgyalták meg. Ezt megdönteni a fogyasztóval szerződő fél csak úgy tudja, ha minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a vele szerződő fél részére ténylegesen fennállt a szerződési feltétel tartalmi befolyásolásának a lehetősége. Ez akkor valósul meg, ha a fogyasztónak reális lehetősége nyílt a szerződési feltételek módosítására, azaz a feltételt előre meghatározó fél ténylegesen is lehetővé tette számára, hogy megfontolás tárgyává tegye annak tartalmát, s azzal kapcsolatban akaratát érvényesítse. Ha a fogyasztóval szerződő fél bizonyítja, hogy a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt akkor az már egyedileg megtárgyaltnak minősül. Nem elegendő a vélelem megdöntéséhez, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok csak azt igazolják, hogy a fogyasztó a szerződést, illetve az annak részét képező feltételeket csupán azok tartalmát megismerve fogadta el.

Nem védeni akarom az üzletkötőket, de hiába szerepelt a szerződésben, hogy a Biztosító perelheti a hátralékos díjat, ez sosem történt meg, és van olyan biztosító nem egy aki a mai napig nem él ezzel a lehetőséggel.
Amelyik most biztos, hogy vagy ügyvédi felszólítót, vagy " végrehajtót " küld az az Aegon, Groupama,Uniqa, Union. De lehet hogy holnap többen lesznek.Az utóbbi években kezdték el ezt a jogot gyakorolni.

Siker. Törölték visszamenőlegesen a szerződést, és csak 30 napos dijat kell kifizetnem.
Viszont azt nem tudom, hogy mi lett volna ha közben ellopják a kocsimat, és dijnemfizetés miatt nem téritik a kárt. Tavaly október óta egy levél nem jött, hogy fizessek.

Casco szerződésem első 2 negyedévét befizettem, 3.4.-et nem tudták levenni a folyószámlámról, erről semmiféle értesitést nem küldtek. Közben biztositó váltást inditottam. De elsőre megtagadták, mert nem 30 nappal korábban küldtem el a felmondást. ( ugyanis ők az évfordulót nem a kötés napjától számitják, hanem a kötés hónapjának első napjától)Kötöttem közben idénre egy másikkal szerződést. Most egy egy ilyen levél amit nem tudok értelmezni, összegről sehol nem irnak: Továbbra is érvényesnek tartják a szerzést 2014.februárig.
"A biztositási dij esedékességétől számitott 30.nap elteltével a szerződés megszünik, ha addig a hátralékos dijat nem fizették meg, és a biztositott halasztást nem kapott, illetőleg a biztositó dijkövetelést birósági uton nem érvényesitette."

q

Akkor is. Ezt egyoldalú nyilatkozattal nem teheted meg.

Tisztelt marcika, íródeák!
Ugyanez a problémám nekem is ezzel a biztosítóval. Most várom a felszólító levelet, mert lejár a 3 hónapos nemfizetés.
Annyiban más a helyzetem, hogy én az elején tájékoztattam levélben a biztosítót, hogy nemfizetéssel megszüntetem a lakásbiztosítást, és nyilatkoztam, hogy a 3 hónapos kockázatviselésükre nem tartok igényt.
Ilyen esetben is követelhetik a díjat? Akkor is, ha felmentettem őket a kockázatviselés alól?
Az Önök ügye hogyan végződött?
köszönöm, ha válaszolnak: "aegonfan"

„Nincs előttem, de szinte egészen biztos vagyok benne, hogy az ajánlaton, amit aláírtál, arról is nyilatkoztál, hogy az általános szerződési feltételeket megismerted, megértetted és elfogadod.”

„megszűnt a biztosítás és Z hónap y napjáig jár a kockázatviselés”
Fából vaskarika. Amíg mindkét fél szolgáltatással tartozik, addig a szerződés nem szűnt meg.

Felhívtam a PSZÁF-ét és a következő tájékoztatást kaptam:
A kockázatviselés időszakára ki kell fizetni a díjat, de a biztosítónak kellet volna küldeni egy levelet, hogy díjnemfizetés miatt x hónap y napjától megszűnt a biztosítás és Z hónap y napjáig jár a kockázatviselés.
A 3 hónapot bizonyítani kell az ÁSZF-el. Továbbá bizonyítania kell, hogy ha ez a szerződés alatt modosult, akkor küldött tájékoztatást az ügyfélnek, arról, hogy hol olvasható el.
Az AEGON-nál az ÁSZF-t csak regisztrált felhasználók olvashatják el. Ez teljesen szabálytalan. Viszont kérhetem, hogy írásban küldjék el nekem.

Ennyi.

A válasz is ugyanaz lesz. :)
Szívesen.

Szép jó napot.

Ugyanebben a helyzetben vagyok,ugyanennél a biztosítónál (köszönöm KBS, megtaláltam :) )
Uyanaz lenne a kérdésem mint Íródeáknak, mert nem egyértelműek számomra a válaszok (bocsi csak egy sima villanymérnök vagyok) :
„"Jogos a biztosító követelése, vagy csak pszichikai nyomásgyakorlás? Közben kötöttem más biztosítónál lényegesen olcsóbban biztosítást, nem szívesen fizetném be a horror díjukat. Ha beperelnek, mennyi az esélyem nekem, mennyi a biztosítónak? Én még ilyennel nem találkoztam, pedig volt jónéhány biztosításom az életem folyamán. Mit csináljak? Kérlek segítsetek. Köszönöm.”"

És ez elég is.

Nincs előttem, de szinte egészen biztos vagyok benne, hogy az ajánlaton, amit aláírtál, arról is nyilatkoztál, hogy az általános szerződési feltételeket megismerted, megértetted és elfogadod.

Nem vagyok meggyőződve, hogy 10 évvel ezelőtt is fent volt. De mindegy is, akkor internetem sem volt még.
Ha bármit megrendelünk, vagy bármire szerződünk megpróbálunk előtte tájékozódni persze, elsősorban a neten, de azért ez nem várható el az egyszerű átlagembertől. Ne legyen már az a standard, hogy ha nincs interneted, akkor ki vagy zárva a korrekt tájékoztatásból és ezáltal jó alany vagy a csőbehúzásra.
Ez helyzettel való visszaélés. Nem?

Pedig kéne. És fenn van az interneten is.

Igen, ebben igazad van. De! Egy biztosítás megkötése a valóságban úgy működik, hogy eljön a biztosítási bróker, elmondja, amit jónak lát, természetesen kifényezve, csak a pozitívumokat kidomborítva. Felveszi az ajánlatot, aláírod, kifizeted az első negyedéves díjat, majd 2-3 hónap múlva küldi a biztosító az ÁSZF-et a kötvénnyel és rengeteg reklámanyaggal (kössél még ezt, meg azt, meg amazt) együtt. Na, akkor derül ki, hogy mit is írtál alá, ha egyáltalán akkor már elolvasod. Vagy berakod szépen a pakkot szépen a szekrénybe és örülsz, hogy van biztosításod és intézheted tovább a hitelt.
Soha nem kapod meg az ÁSZF-et tanulmányozásra az aláírás előtt.

ObudaFan rögtön az elején mondta: a Ptk. 543. § sántikálóan kógens, a felek eltérhetnek tőle. Az ÁSZF-et pedig bár egyoldalúan alakítja ki a biztosító, azt a biztosított elfogadta - így pedig már kétoldalú.

Köszönöm szépen az eddigieket :-) De kérlek segítsetek még, mert én ezt nem értem :-(.
A PTK szerint:
"543. § (1) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

(2) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja."

A biztosító az ÁSZF-ben egyoldalúan 90 napra hosszabbítja az esedékes díj meg nem fizetése utáni kockázatviselése idejét, és erre az időszakra biztosítási díjat követel a PTK-ra hivatkozva, holott a PTK csak 30 napot szab meg kockázatviselésként. Erre a bújtatott kötelezettségre nem kellene felhívnia a biztosított figyelmét szintén az ÁSZF-ben?

Gyakorlatilag így korlátlanul bármennyi kockázatviselési időt és az erre az időszakra járó díjat biztosított nyakába varrhatják, anélkül, hogy a delikvens tudna róla? Vagy én nem értelmezem jól a szituációt?

Szerintem nem. Önmagában az, hogy erre az időre is kockázatban áll a biztosító nem ellensúlyozza kellően azt a hátrányt, hogy a szerződés a törvényben előírtnál hosszabb idő múltával szűnik csak meg. A kockázatviselés ugyanis egyszerűen csak a díj ellenszolgáltatása. Ha ez elég, akkor kár itt megállni, írhatnak 11 hónapot is.

„Az ÁSZF viszont nem említi sehol, hogy biztosítási esemény hiányában is megilleti erre a 3 hónapra díj a biztosítót.”

Dehogynem. Pont most idézted: „Díjfizetés hiányában a biztosítás az első elmaradt érvényes díj esedékességétől számított 3 hónap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat bármely okból nem fizették meg.”

Amíg a szerződés nem szűnik meg, addig jár a díj. Már csak az lehet kérdés, hogy ez a feltétel érvényes-e.

Az ÁSZF azt írja, hogy "A díjfizetés elmaradása a biztosítás megszűnését vonja maga után. Díjfizetés hiányában a biztosítás az első elmaradt érvényes díj esedékességétől számított 3 hónap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat bármely okból nem fizették meg."
Az ÁSZF viszont nem említi sehol, hogy biztosítási esemény hiányában is megilleti erre a 3 hónapra díj a biztosítót. Csak a következőről találtam benne rendelkezést: "Amennyiben a biztosítási esemény a biztosító biztosítási díjjal nem fedezett kockázatviselésének ideje alatt következik be, de a biztosítás még nem szűnt meg, úgy a biztosítási időszakra járó és meg nem fizetett érvényes díja(ka)t a biztosító az esedékes biztosítási szolgáltatás, illetve a térítés összegéből levonhatja. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a teljes biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti." Sehol nincs arról szó, hogy biztosítási esemény hiányában mi a biztosított kötelezettsége, illetve a biztosító követelése. Hivatkozhat a biztosító a PTK-ra, ha az ÁFSz-ben erre nem hívja fel a figyelmet? Ebben az esetben jogosan követeli a 3 havi díjat a biztosító?

Esetleg - de nem hivatkozik az ÁSZF-re, ha jól látom. Egy ilyen feltétel (az elnyújtott veszélyviselés) inkább csak életbiztosításokra jellemző, vagyonbiztosításban nagyon szokatlan lenne.

Igen, de ez csak egyoldalúan kógens szabály, csak a biztosított hátrányára nem lehet eltérni tőle. Az pedig, hogy általában a biztosított hátránya lenne, hogy díjnemfizetés miatt még egy darabig nem szűnik meg a szerződés, azért nem egyértelmű. Tehát ha az ászf 3 hónapról rendelkezik, akkor azért nem egyértelmű ez szerintem.