Kft ügyvezetője meg akar lépni. Segítséget kérek

A kft. tagjai a cég tevékenységéért a tételes jog szerint korlátozott felelősséggel felelnek, ám az ügyvezető mint vezető tisztségviselő befelé (a cégen belül) korlátlan felelősséggel tartozik a saját tevékenységéért.

Szia Papus,

javaslom tartsd meg ezt a jó kapcsolatot, és arra alapozd megoldást. Ha sikerül a bizalmat helyretenni - akkor könnyen megoldjátok a dolgot. Inkább értsd meg, minthogy letámadd, mert attól csak bezárkózik... Remélem ez sikerre vezet majd.

Attila

Szia Szajberattila!

A válaszod kimerítő és megnyugtató. Valójában ezt is vártam. A lényeggre is rátapintottál - miért nem akar fizetni ? -
Az okot én is keresem.
Egyszerűen nem tudom. Mivel közeli ismerős, eddig bíztam benne, sápot nem kértem és nem kaptam tőle. Havi bruttó jövedelme 500-800e ft.
Igaz a közmondás adod a kisujjad, viszik a karodat.

Üdv. papus

Szia Papus!

Esetedben két viszonyt kell különválasztani: a cég és a hatóság között viszonyt a köztartozások miatt, valamint a cég és az ügyvezető közötti viszonyt a munkaviszonnyal és az elszámolással kapcsolatban.

A köztartozásokért a cég felel a hatósággal szemben, nem mondhatod tehát, hogy az ügyvezető elvitte a pénzt, nála van, keressék őt. Ha a köztartozást a cég nem rendezi, első nekifutásra a tartozás elnehezedésével számolhat (bírságok), harmadik-negyedikre pedig a felszámolás is szóba kerülhet. Ha a „cég” azt akarja, hogy maradjon, a cégnek fizetnie kell. Mivel a felszámolás a hatóságnak sem érdeke (többletmunka, bizonytalan kimenetel stb.), ezért ha a cég nehezen tud fizetni, akkor kérhető tőlük részletfizetés.

Ami a kft. és az ügyvezető közötti kapcsolatot illeti, én először is „felszámolnám” a jövőre nézve, ezt a nem kívánatos viszonyt: az ügyvezetőt visszahívnám, a munkaviszonyt megszüntetném. Ezzel veszteséget minimalizálsz: nem nőnek a cég terhei tovább.

A másik lépésem az lenne, hogy elszámoltatnám az ügyvezetőt. Az ügyvezető ugyanis elvárható gondossággal köteles a céget vezetni, el kell tudni számolnia az általa felvett bevételekkel, kiadásokkal, a kiadások indokoltsága is vizsgálható. Mivel elmondásod szerint az ismerősöd munkaviszonyban állt a céggel, ezért az összes, általa termelt bevétel a céget illeti meg – neki pedig elvileg a fizetése jár. Ha tehát nem nincs meg a kasszában, bankszámlán vagy a cég tulajdonába kerülő vagyontárgyakban a pénz (amiket a pénzből vett, és a cégre kért számlát), azt köteles a cégnek visszafizetni – és ez adott esetben több is lehet, mint a köztartozásra kifizetett összeg. Ha nem tud elszámolni, akkor sikkasztás miatt büntetőjogi felelőssége is felvethető: minél nagyobb a hiány, annál nagyobb a büntetési fenyegetettség. Az elszámoláshoz kellenek a számlák, kiadási-bevételi bizonylatok stb. – ezek nálad vannak, könyvelte valaki a céget?

Ami a munkabér és járandóságai, valamint a bevétel közötti viszonyt illeti azt fontos kiemelni, hogy munkabér akkor is jár, és ez után a járandóságokat arra az időszakra is meg kell fizetni, amelyikben a cég nem termelt nyereséget, viszont amikor termelt ott a nyereség a cégé, azt „csak úgy” nem lehet kivenni. Én ezt az elvet tartanám irányadónak a számolásnál. Nem szabad tehát elfelejteni, hogy ha az ügyvezető rendesen be volt jelentve, de semmit sem csinált, akkor is fizetni kell a cégnek a járulékokat. Szóval a második lépés lényege, hogy az elszámolás alapján megnézném, mennyi (van-e egyáltalán) követelésem az ügyvezetővel szemben.

A harmadik lépés a követelés érvényesítése lesz: ha van tartozása a cég felé, akkor az követelhető tőle. Ezt is lehet perben és peren kívül. Elsősorban peren kívüli megállapodásra törekednék, csak a végén folyamodnék perhez. De mielőtt lépnék, átgondolnám a helyedben, miért zárkózik el az ember a fizetéstől: megharagudott, vagy nincs pénze? Vagy nem haragszik, pénze is van, de akkor miért nem akar fizetni? Arra törekednék tehát, hogy mindenekelőtt megértsem, hogy miért tesz így, és helyreállítsam a normális viszonyt – akkor van a legnagyobb esély a fizetésre. Ha szeretne, de nem tud fizetni, akkor adnák neki haladékot – viszont egy tartozáselismerő nyilatkozatot elvárnék a haladékért cserébe, lehetőleg közokiratba foglalva (bár az egyszerű okirat is sokkal többet fog érni, mint a semmi!). Csak a végén pereskednék, legutolsó megoldásként.

Tehát:

1. felszámolni a munkaviszonyt
2. csinélni egy elszámolást
3. megegyezni, és ha nem megy, perelni

Üdv.: Advocatto

2 éve bevettem a Kft -be egy ismerősömet, hogy tudjon munkát vállalni és megtettem ügyvezetőnek. Mindkettönknek más és más a szakterülete így mindketten a kft nevére külön-külön számláztunk. A megállapodás értelmében mindenki csak annyi fizetést kap amennyit termelt, minusz a járulékok. Õ felvette mindig a bevételének a 90%-át, mondván a járulékokat majd később fizeti be. Mivel építkezett és megbíztam benne így mint tulajdonos beleegyeztem, mondván előbb-utóbb ugyis rendezi a számlát. Mivel kezelhette a Kft számláját így az összegeket Õ vette le a Kft számlájáról. Most meg azonnal ki akar lépni, csinálni egy BT-t, hogy annak égisze alatt folytassa eddigi munkáját, remélve hogy így megszabadul ez eddig felhalmozott járulék fizetési kötelezettségek alól, holott simán ki tudná fizetni. Õ ezzel a megoldással viszont a csődbe kergetne.

Előre is köszönök minden segítséget!