Határeset. Elfogadom?

drbjózsef: köszönöm a kiegészítést.

entropia,

Szerintem itt sokkal fontosabb elem a "kiszolgáltatottság" bizonyítása. Ezt sem részletezi a jogszabály, talán a joggyakorlat sem teljesen egységes, mindenesetre erősen szubjektív, és a bíróság feladata minden körülmény és részlet feltárása és mérlegelése ennek során.

Ha szerinted az evidens, akkor akár kétszeres alatt is lehet valami uzsora, bár ahhoz tényleg nagyon egyedi körülmények kellenek.

KBS: köszönöm. Mint mondtam ez konkrét bírónő ebben a konkrét ügyben ennek a félen túli sérelemnek a bemutatását kérte.

Nem (csak) a %-os arányokon múlik. A római jogban "felén túli sérelemnek" hívták a jogintézményt, de már akkor sem kellett ezt szó szerint venni.

Köszönöm a válaszokat.

Pontosítás, kiegészítés:

drbjózsef: a bírónő levezetésén alapul, amit mondtam.
Kovács_Béla_Sándor: régi PTK, ha nem is uzsora néven. A periratból vettem a szóhasználatot.

Nem uzsora, az teljesen más. Feltűnő értékaránytalanságnak hívják - és egy kivételes szabály. Piacgazdasági környezetben nemigen alkalmazzák.
Egyébként is: "nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta".

Olyat olvastál valahol, hogy a 99,99% felülárazás még nem, de a 100,001% már uzsorának számít?

Először is szeretnék elnézést kérni, hogy megint egy kisarkított helyzettel fárasztom a szakértőket, de a leírt eset azonban valós történet.

Van egy szerződés, amelyben a szolgáltatás piaci értéke és az ellenszolgáltatásért megfizetett ár között MAJDNEM (néhány % híján) kétszeres a különbség. Rövid idő elteltével azonban bőven a piaci érték kétszeresére nyílik az olló és nagyon sokáig ott is marad.

Átminősül-e uzsoraszerződéssé az eredetileg megkötött szerződés, ha az árat megfizető szerződő fél kiszolgáltatottsága továbbra is fennáll?