Osztatlan közös tulajdon és a tulajdonosok jogai

Erre gondoltatok?

A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.21.302/2012/6.szám

Az ÚJ Ptk. hatálya alatt született az ítélet és az indokolásban nagyon szépen és egyértelműen kifejti, hogy ítélettel sem szüntethető meg a haszonélvezet.
Özvegyi haszonélvezetet említ a végén, de szerintem az indokolásban nem tesz különbséget, szerződéssel vagy törvény által létrejött haszonélvezeti jog között.

Fővárosi Ítélőtábla
17.Pf.20.300/2019/5-II.

Közöstulajdon megszüntetésefennmaradó haszonélvezetti joggal.

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA
Pf.II.20.016/2014/3.szám

Pécsi Ítélőtábla
Pf.I.20.015/2012/3. szám

drbjozsef, Grave7,

Véleményekre kíváncsi lennék.

Szerintem a Kúria állásfoglalásából egyértelműen kiderül a bírói gyakorlat.
Elolvastam kb. 50 ítéletet amiben kérik a bíróságtól, hogy az ellenérdekű fél haszonélvezeti jogát töröljék és ennek tűrésére kötelezzék, azonban felesleges próbàlkozás volt.

Az alábbiak megállapíthatók:
Nincs különbség, hogy szerződés vagy törvény hozta létre a haszonélvezeti jogot.
Nincs olyan hatályos rendelkezés ami engedné a jogosult hozzàjárulása nélkül a törlést, szóvel ítélettel nem törölhető.
Nem az az akadálya, hogy nem tiltja rendelkezés, hanem az, hogy nincs olyan ami engedné és nem is volt.
Kizárólag fedezet elvonó ügylet esetén, állapíthatják meg a hatálytalanságát 3. féllel szemben.

Ha valaki nem ért egyet érdekelne, hogy miért és mire alapozza véleményét.

Még egy utolsó ítélet számot küldök.
Amiket eddig küldtem azok mind azon állításaimat bizonyítják, hogy még közös tulajdon megszüntetése esetén sem lehet a a tulajdonostárs haszonélvezeti jogát ítélettel megszüntetni, egyebekben pedig jogszabály sem rendelkezik arról, hogy bíróság a jogosult akarata ellenére megszünteheti.
Továbbá a bírósági gyakorlat minden megyében és minden szinten egységes ebben.
Ha valamelyik dilettáns járási bíróság mégis máshogy dönt az nem fogja megállni a helyét magasabb szinten, de ilyennel még nem találkoztam.
Ha valaki esetleg azzal jönne, hogy azóta van új Ptk., arra az a válaszom, hogy az sem rendelkezik a fentiekkel ellentétesen és a bírói gyakorlat sem változott meg azóta, még csak részben sem.

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA
Pf.II.20.069/2012/2. szám

5. oldal alsó része.

Akartam mondani már az elején.

Sziasztok!

Párhuzamosan folyik kettő eljárás és az érdekel milyen hatással lesznek egymásra.

A tulajdonostársam tulajdoni hányada kényszerértékesítés során árverezésre kerül.
Ezzal párhuzamosan a tulajdonostarsam pert indított velem szemben a közös tulajdon megszüntetésére.

Amennyiben a kényszerértékesités során közzé teszik az árverési hirdetményt, arra milyen hatással lesz ha a biróság a közös tulajdon megszüntetésének módjaként az ingatlan árverezésen való értékesitesét rendeli el?

Azt ertem, hogy a közös tulajdon megszüntetesére vonatkozó per nem zárja ki, hogy kényszérétékesitesen arverezzék az ingatlant.
Azonban mi történik akkor, ha árverezéssel szünteti meg a biróság a közös tulajdont, kettő árverési hirdetmeny lesz közzétéve?
Az egyik kizarja a másikat?

Vákaszokat köszönöm!

Az a helyzet, hogy neked az teljesen mindegy. A kérdés inkább az, hogy miért mentél bele egy ilyen perbe. Ha sok felesleges pénzed van, inkább fordítottad volna valami jótékony célra.

Adott egy ingatlan két tulajdonossal. Egyik tulaj dugig adóssággal, másik tiszta elvileg, de viszont van egy jelzálogjog bejegyezve úgy hogy nincs utalás melyik tulajdonrészre.

Akkor az mindkettőt tutira terheli?

Igen, ha nincs utalás, akkor az egész ingatlant terheli.

Jelzálogjog, de magánszemély részére bejegyezve... Ez miben különbözhet a VH jogtól?

Jelzálogjogosult több éve nem lépett, elfelejtődhet? Vagy csak fél tulajdonrészre Ő sem tud lépni?

Egyelőre még azt se tudjuk, lejárt-e illetve fennáll-e az a tartozás, amelyet a jelzálog biztosít.
Mi a konkrét problémád? Mert nekem úgy tűnik, kissé nagy ívben kanyarodtál rá.

Lehet tényleg nagy az az ív.
Adott egy ingatlan két tulajdonossal. Az egészet terheli egy zálogjog, és az egyik tulajdonost egy nagy NAV VH jog.
Senki nem lakik benne.
Van rá mód hogy a zálogjogosult helyébe lépjek ( pl kifizetve, megegyezve vele) aztán a fél tulajdonrész tulajdonosává válni?
A gond hogy egyik tulaj sem elérhető, vagy ha elérhető nem együttműködő.
Tehát a zálogjog jogosult végül tulajdonos hogyan lehetek én, mi szükséges hozzá?
Gondolom első lépés: zálogkövetelés kiderítése még mennyi van belőle...

Elvileg van. De bonyolult, és nem csak rajtad múlik, kell hozzá a zálogjogosult egyező akarata is.

Egyszerűbb, ha megveszed az árverezett részt, aztán majd indíthatsz közös tulajdon megszüntetése iránti pert.

Köszönöm a választ!
Ha megvárom az árverést akkor valszeg egyben írják ki, de akkor meg nekem drága lesz 1/1-ben megvenni.
Csak így van esélyem, és ezért közelítem a csak zálogjogos részről.

Akkor nemcsak annyi hogy megbeszélem a jogosulttal, fizetek neki, a földhivatal meg beír engem mint jogosultat?

Tisztelt Jogi Fórum! Az első kérdésem az lenne, hogyan közreműködhetnek ügyvédek olyan ingatlan adásvételi szerződéseknél, ahol az ingatlan valójában csak egy melléképület? Hogyan adható egy melléképületre ingatlan vásárlási kölcsön? Kinek lenne a feladata, hogy az építmény besorolását ellenőrizze az adásvételnél, kölcsönfelvételnél, végrehajtási eljárás során?

A másik kérdésem, ha ügyvéd előtt létre jön egy telek használati megosztási szerződés osztatlan közös tulajdonú telek esetén, akkor hogyan fordulhat elő, hogy a telken található ingatlanok elhelyezkedése nem felel meg a helyi építési előírásoknak, és az önkormányzat egyes osztályai is egymástól teljesen függetlenül adnak ki információt az építményről, annak értékéről, valamint a megosztott telekrészeken évekkel később derül csak ki, hogy az építmény nem is lakóingatlan?

Az önkormányzat fennmaradási engedélyt nem akar kiadni a 30 éve fennálló építményre, amit 30 évig lakásként használtak. Megtehetik ezt?
Várom megtisztelő, segítő válaszukat!

Megtehetik.
A többi kérdésed meg nem kérdés, hanem panaszkodás.

bregana,

„Az első kérdésem az lenne, hogyan közreműködhetnek ügyvédek olyan ingatlan adásvételi szerződéseknél, ahol az ingatlan valójában csak egy melléképület?”
Miért, szerinted melléképületet nem lehet eladni? Vagy tilos megvenni?

„Hogyan adható egy melléképületre ingatlan vásárlási kölcsön?”
Aki kölcsönt ad, az arra ad, amire csak akar. Egy gyufáskatulyára vagy egy hámozott luftballonra is lehet kölcsönt felvenni. Ha van, aki ad. Nem tilos az.

„Kinek lenne a feladata, hogy az építmény besorolását ellenőrizze az adásvételnél, kölcsönfelvételnél, végrehajtási eljárás során?”
Mindig, akinek érdekében áll. Adásvételnél a vevőnek, kölcsönfelvételnél elsősorban a banknak, végrehajtásnál a végrehajtást kérőnek.

„A másik kérdésem, ha ügyvéd előtt létre jön egy telek használati megosztási szerződés osztatlan közös tulajdonú telek esetén, akkor hogyan fordulhat elő, hogy a telken található ingatlanok elhelyezkedése nem felel meg a helyi építési előírásoknak, és az önkormányzat egyes osztályai is egymástól teljesen függetlenül adnak ki információt az építményről, annak értékéről, valamint a megosztott telekrészeken évekkel később derül csak ki, hogy az építmény nem is lakóingatlan?”
Hogyan fordulhat elő? Hát előfordult? Akkor pont így. Mit akarsz igazából kérdezni?

„Az önkormányzat fennmaradási engedélyt nem akar kiadni a 30 éve fennálló építményre, amit 30 évig lakásként használtak. Megtehetik ezt?”
Természetesen. Ha az építmény nem felel meg az OTÉK vagy a HÉSZ szabályainak, akkor nem lehet legalizálni sehogy.
Sőt, ha esetleg a tűzvédelmi előírásokat is sérti, akkor akár 30 év után is lebontathatják.

Élesbe fordult az osztatlan közös tulajdonok megszüntetése a 2020. évi LXXI. törvény alapján.
Bármely tulajdonostárs kezdeményezheti a megosztást -illetve ha nem alakítható ki két, a területi minimumot elérő önálló földrészlet-, akkor a bekebelezést.

Nincs elővásárlási jog, kifüggesztés, hatósági jóváhagyás, nem kell földművesnek lenni, nincs az 1 ha-os korlát, szabadon lehet a tulajdonos társaktól tulajdoni hányadot vásárolni.

Ha érdekli a lehetőség keressen!

+36-20-2528350

Sziasztok,

Közös tulajdon megszüntetése esetén, ha a felperes a keresetlevélben nem kéri az alperes tűrésre való kötelezését, akkor a bíróság nem rendelkezhet a megszüntetésről?
Ha mégis rendelkezik, akkor eredményesen támadható?

Dehogynem.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén ki felel az ingatlanon elhelyezkedő bokrok, fák által okozott kárért?

Ha nincs használati megosztási szerződés akkor mindenki vagy csak az aki ültette?

Ha van megosztási szerződés akkor, egy a szomszédnak kárt okozó fa annak a felelőssége akinek a részén van, vagy a fa mint a főfal vagy a tető, akkor is osztatlan közös ha van megosztási szerződés?

@Pruny
az SzJA törvény 3.§ 29. pontja szerint a példádban szereplő gyökeres fa az ingatlan részét képezi.
A gyökeres fát érintően ettől ettérő törvényi értelmezésről nem tudok.
Ebből eredően megosztási szerződés esetén azé a fa, akinek a területén eredt. Ha a megosztási határvonal átmegy a fán, na akkor közös.
Akkor pedig a 2013. évi CLXXIV. törvény 4.§ (3) bekezdése szerint
"Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el."
6. § (1) "A 2–5/A. §-t alkalmazni kell a közös tulajdonban álló ingatlant természetben megosztva használó tulajdonostársak egymás közötti viszonyában is."

Énszerintem nem pont ez volt a kérdés.

Megosztási szerződés esetén szerintem egyértelmű, hogy a terület kizárólagos használójáé a tulajdonjog, így a felelősség is.

Nem megosztott közös területen álló fa esetén harmadik személlyel (aka szomszéd) szemben szerintem közös, egyetemleges felelősségük van a tulajdonostársaknak. Aztán egymás között, belső viszonyaik tekintetében lehet vizsgálni, hogy kinek róható fel a kár, ki járt el a tőle elvárható gondossággal.
(Például : ha az egyik tulajdonostárs ki akarta vágatni a fát, erre a tulajdonostársát (mert mondjuk ő ültette) többször felszólította, de ez mégsem történt meg, akkor a fa által okozott kár rá eső részét joggal követelheti a tulajdonostársától)