elbirtoklás

Sajnos nem tudom elküldeni semmilyen formában a megállapodást,de aláírta és ügyvéd előtt elismerte e földmérés helyességét.Ki van az is emelve hogy ő nem kér többet csak azt amit a földhivatali nyilvántartásban szerepel és továbbiakban semmilyen követeléssel nem kíván élni.Négyzetméterre pontosan annyit kapott amennyi ott szerepel.Az utcában sokan tudják bizonyítani azt hogy évek (12-15) óta vitatja a telek határait és mindig többet akar.Ma beszéltem az ügyvéddel.Ő azt mondta hogy megtámadhatja a bíróságon de nem sok esélye van.Papíron elismeri a telekhatárokat de fáj neki hogy elkótyavetyélt 50eft-ot.Ugyanis én csak úgy voltam hajlandó belemenni a földmérésbe ha az fizet aki többet téved.Olvastam egy bizonyos birtokvédelmi eljárásról.Ez mit takar pontosan és az én szempontomból eredményes földmérés után van e haszna elindítani?

Birtokvédelmi eljárásban jogerős és végrehajtható határozat születik arról, hogy hol van a telekhatár.

Tisztelt Jogi Fórum!

Egy ügyvéd által írt levélből jutott tudomásunkra, hogy az elhalt nagyapánknak van földje, mi erről nem tudtunk, amikor a bíróságra minket beidéztek akkor ismertük meg a tényeket. Megjegyzem mi nem tudtunk erről, hogy ez a föld létezik. Először az elbirtokolni akaró, azt mondta, hogy megvette, majd nem volt meg a vételei szerződés és ezután jött az elbirtoklás. Különböző tárgyalások voltak, már előttünk, mire hozzánk értek, mert rólunk egyáltalán nem tudott a családban senki sem. Voltak távoli rokonok akiknél kezdték a kikérdezést, mindegyikük lemondott az örökség akár hányadik rendbeliségéről és lassan, 5 tárgyalás után jutottak el hozzánk, akik örökösként ténylegesen szóba jöhetünk. Mi mivel eddig nem is tudtuk ,hogy van ez a birtok, mivel nagyapánk halála után nem is keresett meg minket senki, sőt a tényleges gyerekeit sem úgy gondoltuk, hogy hát akkor maradjon nálunk ( sajna nem ismervén a törvényt). Nagyapánk halála előtt nem tartotta a családjával a kapcsolatot, arról sem tudtunk, hogy meghalt, köztemetése volt és pár évvel később jutott csak tudomásunkra a haláleset. Mi nem is kerestük, hogy maradt-e utána valami, csak ez most derült ki. Két tárgyalást tartottak velünk, mert az 5 unokát megosztva két tárgyalásra idézték be. Mivel mi azt mondtuk, hogy maradjon a családé ami eddig is volt, ezért közjegyzőhöz kellett menni, ahol nevünkre nevesítették a birtokot, majd jött az ítélet, ahol kimondták, hogy az elbirtoklás sikerült és mi vagyunk a vesztesek és az összes perköltséget ( mi csak kettőre voltunk beidézve előtte nem is tudták, hogy vagyunk), meg az ügyvédi költséget a nyakunkba varrták. Mi ebben nem akartunk belenyugodni, na nem a birtok elvesztésébe, hanem a költségbe és másodfokon fellebbeztünk. Meg is kaptuk a választ, hogy a Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasítja. Megállapították, hogy érdemi felülbírálatra nem alkalmas az elsőfokú ítélet, mert haláleset történt az ítélet kihirdetése előtt 6 nappal és az elhunytnak az örököseit kell bevonni a perbe. A napokban kaptam egy végzést a városi Bíróságtól, amiben leírják, hogy haláleset miatt félbeszakadt az eljárás a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig. Kérdésem az lenne az üggyel kapcsolatban, hogy ez mit jelent, egy újbóli tárgyalás sorozatot, vagy csak megkérdezik az elhunyt örököseit, mi közben megváltoztathatjuk-e a döntésünket és nyilatkozhatunk-e újból, hogy köszönjük, de nem kérjük az örökségünket. Köszönöm a válaszukat!

Újbóli tárgyalást jelent. Akkor nem kell a perköltséget megfizetni, ha a perre okot nem adtál és az első tárgyaláson elismerted a követelést. Jelen esetben szerintem ez azt kell, hogy jelentse, hogy az első olyan tárgyaláson, ahová meg is idézett a bíróság.
De egyébként így ezek után a helyedben megpróbálnék ajánlatot tenni a felperesnek, hogy ha nem kell perköltséget fizetned, egyezséget kötsz.

Ez úgy értsem, hogy én először azt mondtam, hogy igényt tartok a birtokra és most pedig nyugodtan, mondhatom, hogy meggondoltam magam és köszönöm még sincs igényem a szóban levő telekre, lemondok róla és akkor nekem nem kell fizetnem semmi költséget, ők pedig elbirtokolhatják. Ezt megtehetem akár egy levélben a felperesnek vagy ha újraindul a tárgyalás akkor nyilatkozhatok, hogy köszönöm, de mégsem tartok rá igényt?

Ha először azt mondtad, hogy ellenzed a kereset teljesítését, akkor pervesztesség esetén kell fizetned perköltséget.
Kivéve, ha sikerül velük egyezséget kötni.

Tisztelt ObudaFan!
Az első tárgyalás sorozat után született egy ítélet, ahol a felperes elbirtoklás címén megszerezte a szóban forgó telket, a bíróság kötelezte az alpereseket( vagyis minket), hogy egyetemlegesen külön felhívásra a Magyar Állam javára 180 000Ft eljárási illetéket valamint 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 450 000 Ft ügyvédi munkadíjat mint perköltséget. Mi a ránk szabott 630 000Ft ellen éltünk határidőn belül a fellebbezés lehetőségével. Erre kaptuk a választ, hogy a Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasítja. Ilyenkor ezzel a kiszabott összeggel mi a helyzet, ezt nem kell megfizetni, csak azt amit az új tárgyalások után hoznak egy újabb ítéletbe és abban kiszabnak? Azt sem értem, hogy azoknak a tárgyalásoknak költségeit amiben nem mi voltunk érintettek azt miért ránk terhelik?
Mi most ha újból indul a tárgyalás sorozat és jelezzük a bíróság felé, hogy nem kívánjuk megtartani a telket, erre van mód és akkor minket milyen költség terhel, mivel volt már egy ítélet amit hatályon kívül helyezett a Törvényszék? Tudunk szabadulni ettől a tehertől? Köszönöm a gyors válaszokat, bocsánat, hogy ennyi mindent kérdezek!

Valami nagyon nem kerek. A fellebbezést a fellebbezési kérelem (és esetleg ellenkérelem) keretei között bírálják el. HA csak a perköltségről rendelkező részt támadtátok, akkor az ítélet érdemi részét nem helyezhették hatályon kívül. Ahhoz pedig nemigen kell új eljárás.

Kerek az.

Pp. 252. § (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése.

örökség

Majd a bíróság meghatározza újra a perköltséget. Az én véleményem szerint a hatályon kívül helyezés ellenére nem lehet úgy tekinteni, hogy ez az első tárgyalás lenne majd, és ha eddig vitattad a követelést, végképp nem lehet azt mondani, hogy a perre okot nem adtál. Ezért javasolnám az egyezségkötést, ha a másik fél erre hajlandó.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a gyors válaszodat és a tanácsot!

Nincs mit.

Valaki tudna-e válaszolni,hogyan lehetséges,hogy a szomszédom a telekhatárt rajzon megváltoztatta és bejegyeztette a földhivatalnál. Most az én tulajdonom követelné sajátjaként. Többször jártam a földhivatalnál de nem igazán segítő készek. Szerintük nem lehet vissza állítani hiába tudom bizonyítani az eredeti "kimérési" rajzzal a szándékos átrajzolást. Milyen ügyvédet kell fogadnom,hogy vissza lehessen állítani az eredeti állapotot a térkép váz rajzon?Valaki tud-e ebben segíteni? Debrecenben!

Tisztelt Fórumozok!

A következő kérdésekre szeretnék választ találni!
A kérdésem az lenne, hogy a nagyszüleim házát (akik már meghaltak) a gyerekek örökölték viszont az önkormányzat leakarja bontatni (egyenlőre nem tudni mikor még csak építési tervben szerepel) mert utat akar csinálni abból és a kertszomszédja házából! Viszont mi nem szeretnénk ha ez megvalósulna, mivel terveink vannak a házzal és a hozzá tartozó kertel! Tehát a kérdésem a helyi önkormányzat a beelegyezésünk nélkül kisajátíthatja-e a nagyszülői házat? (A ház a nagyszüleim tulajdonában volt, mivel meghaltak így a gyerekeik örökölték, hitel, egyéb adósság nincs rajta)!
Előre is köszönöm a segítséget!

Ha az útra szükség van, akkor megfelelő kártalanítás fejében erre van lehetőség.

Üdvözletem!
Az elbirtoklással kapcsolatban lenne nekem is kérdésem:
1.)A vásárolt telkünk mellett van egy kicsi ápolatlan, igénytelen földterület, szemlátomást senki nem gondozza. Bekeríthetem-e a sajátommal egyben és úgy gondozom?
2.)Ha ennek az ominózus teleknek nagyon sok tulajdonosa van a tuljadoni lapon (van aki Kanadában) de a tulajdonosok között valakinek már végrehajtási jog van bejegyezve a tulajdonrészére, ebben az esetben hogyan működik az elbirtoklás?
3.) Ha a jelenlegi tulajdonosok közül valaki megvétózza az elbirtoklási szándékomat, akkor nincs semmi lehetőség?
4.) Hogyan kéri a bíróság bizonyítani, hogy az elbirtokolni kívánt területet 15 éve gondozom?
Várom válaszukat, előre is köszönöm.
Üdv: Deman

1. Elvileg természetesen nem jogszerű, ha bekeríted, de ha senki nem kér birtokvédelmet, akkor nem fog történni semmi.
2. Ha a végrehajtási árverésen elkél az ingatlan, természetesen a vevő birtokba veheti és akkor sehogy. Egyébként folyik.
3. Akkor nincs.
4. Tanúkkal leginkább.

Tisztelt Ügyvéd Úr,

Érdeklődni szeretnék, hogy önkormányzati utcarészt el lehet-e birtokolni? Story röviden: 37 éve vásárolt telek kerítése végig az utcában kintebb van 5 méterrel /kb. 20 tulandonso esetében/. Most az Ök kitalálta, hogy hozza beljebb mindenki a kerítését, mert illegális területfoglalók vagyunk és megbírságol. A térképeken persze 5méterrel beljebb van a kerítés berajzolva, kvázi ezt tudta minden tulajdonos, de eddig sosem nyúlt a kérdéshez 37 évig. Más kérdés, hogy jogos-e, illetve illetve ekrölcsös-e 37 év semmittevés után most ezt kérni tőlünk?

Köszönöm

Segítségre lenne szükségem közös tulajdon elbirtoklása kapcsán.
Közös tulajdon megszüntetése iránt per van folyamatban. Testvérek között, mivel öröklés jogcímén az anyai részen osztoznak. Egyik testvér bentlakó, a másik 3 már legalább 30 éve, a visszatérés szándéka nélkül elköltözött, nem is nagyon járt arra, vagy tartotta a kapcsolatot a bentlakóval. Most persze követelnek használati díjat, illetve a rájuk eső rész megváltását, végső esetben árverést.
Felmerült bennem, hogy ennyi idő után szóba jöhet az elbirtoklás kérdése is. Ezt ebben a perben, viszontkeresetként lehet érvényesíteni. Ha igen, akkor ugyebár illetékköteles, amit a tulajdoni hányadok értéke alapján kell kiszámolni, vagy van rá valami általános illeték?

Előre is köszönöm a segítséget.

Szóba jöhet. De ez sem az az igény, amelynek az érvényesítésével tanácsos ügyvéd segítsége nélkül próbálkozni. Elég ugyanis egyszer elrontani.

Szeretnék kérdezni valamit:
30 év után az elbirtoklás bekövetkezik-e és aztán megszakítható-e, ha a földhivatali nyilvántartásban nem szerepel? Előre is köszönöm.

Üdv.Mindenkinek!
Elbirtoklási idő eltelt 1961-1972 között 20 nm területre, még csak elbirtokló által állítva, de a az elbirtoklást beigazoló feltételek még nem bizonyítottak elbirtoklók részéről.
Kérdésem az lenne, ha betudják ennyi év után bizonyítani az elbirtoklási feltételek meglétét, akkor az akkori törvényt, vagy a jelenleg érvényben lévőt alkalmazzák ítéletnél?
Másik kérdésem lenne: igaz-e, hogy földsáv rész elbirtoklása csak 2004 évtől lehetséges?
Köszönettel venném a hozzáértőktől a válaszokat

És 72 után mi történt?

Elhunytak az akkori tulajdonosok, 3 örökösük azonnal eladta az ingatlant. Nem tudtak az elbirtoklásról, sem ilyen szándékról, tulajdoni lap rendben.

De azzal a 20 négyzetméterrel mi történt? Visszafoglalták a vevők?