Jogi tanács kérése

Üdvözlöm!

Jelzálog jogosult magánszemély vagyok egy 2009 évben indított felszámolásban. A felszámolás adásvételét egy másik hitelező megtámadta. Jelenlegi döntés: Eredeti állapot visszaállítása, új felszámolóval. A másik hitelező közben pert indított a jelzálog jogomat megtámadva.
Az új felszámoló felhívott, hogy a közbeeső mérleghez szükséges a címem. Telefonban említést tett arra vonatkozólag, hogy háta fog sorolni mert 2009-be később lett kifizetve a regisztrációs díj, mint 40 nap. Azt is közölte, hogy a hitelezői igényemet a per miatt kifogásoltba fogja rakni. A kérdésem, hogy ezt megteheti-e.

Válaszát előre is köszönöm

„(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik.”
Ez nem ugyanaz, mint Vadsuhanc esete. Vadsuhancnál azt kötötték ki, hogy a mindenkor hatályos Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Szó sem volt akkor még új Ptk-ról, csak arról, hogy a Ptk. esetleg változhat.
A fent idézett jogszabályi hely egy 2013-as törvény. Nem az áll benne, hogy "ha a felek abban állapodtak meg, hogy...", hanem hogy "a felek megállapodhatnak...". Tehát annak tudatában, hogy hamarosan lesz egy új Ptk., a 2013. évi CLXXVII. törvény hatálya alatt már ki lehetett kötni, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik.
Fenntartom, hogy Vadsuhancnál továbbra is a goto új -> goto régi érvényesül.

(Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése.)

Aham. Értem.

Bár ha a szerződésemet teljes egészében az új Ptk alá helyezem, amiben benne van, hogy a hatálybalépése előtti szerződésekre a régit kell alkalmazni, akkor..... öööö.

Egyébként, Vadsuhanc kérdésére van egy megfejtésem, de az se biztos hogy megfelelő.

A szerződése ezt írja : „A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkori hatályos Polgári Törvénykönyv és a Hpt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

De nem ezt kérdezte. Azt kérdezte, az engedményezésre mi vonatkozik. Márpedig az nem a "jelen" szerződés. Ha az engedményezés, mint új tény 2014.03.15. utáni, akkor arra értelemszerűen az új Ptk. vonatkozik. Magára a "jelen" szerződésére nem, de az már az engedményezés után irrelevánssá válik.

gerbera,

Ebben azért van egy kis ellentmondás.

KBS azt mondja, nem elég az, hogy "a mindenkor hatályos Ptk.". Hanem az kell, hogy "kifejezett megállapodás legyen".

Ez utóbbi , gondolom azt jelentheti legfeljebb, hogy a szerződésben az "új Ptk. rendelkezései az irányadók" vagy "a 2014.március 15-től hatályos Ptk. rendelkezései az irányadók" szövegnek kellene szerepelnie

De ez a Te érvelésed alapján logikailag ekvivalens.

Első esetben mindenkor hatályos, goto új Ptk, abban az van, hogy a 2014 előttiekre a régi vonatkozik, tehát a régi vonatkozik rá.

A második esetben az új szerint kell nézni, de hát abban az van, hogy a 2014 előttiekre a régi vonatkozik, tehát a régi vonatkozik rá.

Mi lenne az a "kifejezett megállapodás" ami megfelelne?

„Mi történik akkor, ha a jogosult mint a felszólításokban és mint a keresetlevelében az új Ptk-ra hivatkozik és nem a régire?”
Ő dolga. Ha eljön az ideje, majd helyreigazítod. Vagy a bíróság. Soha ne zavard meg az ellenfeledet, amikor az éppen hibázik. OFF "mind a ... mind a..." (d-vel) ON

„És azt sem értem, hogy az általam beidézett mondat miért nem minősül megállapodásnak. Ha a szerződésben nem szabályozott kérdés van akkor az érvényes Ptk rendelkezéseit kell alkalmazni a vita eldöntéséhez...”
Ki mondta, hogy ez nem megállapodás? De ahogy te nem érted, úgy ő is félreértelmezi. Megismétlem tehát: kikötöttétek, hogy a mindenkor hatályos Ptk-t kell alkalmazni. Tehát goto a jelenleg hatályos Ptk-t, ahol az a parancs van, hogy goto régi Ptk. Ki meri ennek az ellenkezőjét állítani?

Ez volt a kérdés:
Vadsuhanc
#
2019.02.26. 14:39

Tisztelt fórumozók!

Adott egy 2010. évben megkötött kölcsönszerződés. A szerződésben az alábbi mondat szerepel:

.." „A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv és Hpt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”.."

A szerződést a hitelező 2015. január 01. napjával felmondta. 2016. évben a tartozást engedményezte egy követeléskezelő cégre.

Kérdésem az, hogy a szerződésre, az engedményezési szerződésre annak jogkövetkezményeire valamint az elévüléssel kapcsolatosan melyik Ptk-t kell alkalmazni jogvita esetén?

Ez volt a válaszod:

Kovács_Béla_Sándor
#
e-mail
2019.02.26. 15:01

Őszintén még nem láttalak nagyon más véleményét elfogadni. Nyilván egyszerűbb , ha a kérdező nem kérdez vissza.

Köszönöm eddigi válaszaidat az átsiklás pedig kölcsönössé vált.

OFF
„nekem egy laikusnak nincs szégyenkezni valóm, ha esetleg nem értem a dolgot.”
Hát nem pont ezt mondtam?

A másik rovatot nem keresem vissza - nem fogsz csuklóztatni -, de nagyon valószínű, hogy ott nem ezt kérdezted. Hiszen miért is kérdezted volna meg még egyszer ugyanazt, ha már kaptál választ? Te ilyet nem szoktál.

Nem tudom, megfigyelted-e, hogy egy ideje tartózkodom attól, hogy a kérdéseidre válaszoljak. Néha átsiklok rajta, hogy te kérdeztél. Ígérem, ez után még jobban figyelek. Csak hogy ne legyen problémád a cinizmussal.
ON

Kedves KBS!

Irántad eddig tanúsított tiszteletem miatt nem akartam szóvá tenni - de a cinikus hozzászólásod miatt most megteszem- hogy 2019.02.26-án 15:01 órakor az Engedményezési szerződés c. topicban ugyanerre a felvetésre az volt a válaszod, hogy .."2014. március 15. után már az újat."

Nyilván, ha Te mint ügyvéd sem tudod a választ és ugyanarra a kérdésre pár hét leforgása alatt ellentétes választ adsz akkor nekem egy laikusnak nincs szégyenkezni valóm, ha esetleg nem értem a dolgot.

„És azt sem értem,”
Nem baj. Én se értem, hogy van az a dolog a kvarkokkal, pláne a bozontokkal, és ládd, mégse görcsölök rajta.

És azt sem értem, hogy az általam beidézett mondat miért nem minősül megállapodásnak. Ha a szerződésben nem szabályozott kérdés van akkor az érvényes Ptk rendelkezéseit kell alkalmazni a vita eldöntéséhez...

Köszönöm a válaszokat!

Még egy kérdésem lenne. Mi történik akkor, ha a jogosult mint a felszólításokban és mint a keresetlevelében az új Ptk-ra hivatkozik és nem a régire?

Úgy, úgy. Semmit nem jelent ez a mondat. A szerződés új Ptk. hatálya alá helyezéséhez kifejezett megállapodás kell.

Ha a szerződés így rendelkezik, akkor az új Ptk-t kell alkalmazni azzal, hogy az meg úgy rendelkezik, hogy a te esetedben még a régit kell alkalmazni.

Tisztelt Fórumozók!

A következő kérdésekben szeretnék tanácsot, véleményt illetve iránymutatást kérni.

A régi Ptk. hatálya alatt kötöttem egy kölcsönszerződést. A kölcsönszerződésben az alábbi mondta szerepel:

.„." A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkori hatályos Polgári Törvénykönyv és a Hpt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni..." ”

A szerződésben - többek között - sem az elévülésről sem az engedményezésről nincs szó. Amennyiben pld. az elévülésre hivatkozok - amely magában a szerződésben nincs kitárgyalva és szabályozva - akkor melyik Ptk-t kell alkalmazni a régit vagy az újat?

Ha a bíróság megállapítaná, hogy az új Ptk-t akkor a szerződés többi - szabályozott kérdésre - melyik Ptk vonatkozik? A törvény megengedi, hogy ugyanazon jogvitában ugyanazon szerződésre egyszerre alkalmazható a régi és az új Ptk?

Köszönöm a megtisztelő válaszokat.

Akkor nem kötelező gépjármű felelősségbiztosításról beszélünk? Sima baleset-biztosítás? Akkor miért fizetne az egyik fél biztosítója a másik félnek?

Balesetbiztosítás 1

Milyen tantárgy ez? Mert ha nem valami speciális kgf biztosítási kurzus, hanem általános polgári jog, esetleg a kötelmi jog különös része, akkor fölöslegesen túlbonyolítod.

@Kovács_Béla_Sándor
Nem láthatatlan a kommentje, köszönöm a válaszát!

A biztosítónak nem kéne megvárnia, hogy a büntető ügyben határozat szülessel, ami kimondja a vétkes sofőr ittasságát, mielőtt elindítja a polgári pert, amiben szeretné behajtani a társaság által kifizetett összeget?

Van értelme az ellenkereset-levélben vitatnom a követelés jogalapját és kérnem, hogy ejtsék, mivel az At. XXVIII. cikk (2) bek. alapján "Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg."

Logikailag én úgy látom, hogy a biztosító elhamarkodta ezt a keresetet és egy rendőrségi jegyzőkönyv alapján akarja bizonyítani az vétkes ittasságát, miközben ezt a bíróságnak kéne kimondania, hogy perelhető legyen polgári perben.

Mire hivatkozzak?

Köszönöm válaszát,
Gjobs

„Megint az az érzésem van, hogy láthatatlanok a hozzászólásaim.
”

Nem biztos, hogy vigasz, én látom. Sőt, még értem is :)

Megint az az érzésem van, hogy láthatatlanok a hozzászólásaim.

@Gjobs776: Hát Én inkább szakértő kirendelését kezdeményezném.

Kedves rigoz!

“Vádlott terhére egyéb törvényes úton megállapított”, egyedüli megállapítás, amit kaptunk az egy nyomozati irat, ami szerint megtörtént a mintavétel, de nem felelt meg a mintavételi protokollnak, így a bíróság kizárhatja a bizonyítékok közül. Ha ez megtörténik, akkor a biztosító sem mondhatja, hogy ittas volt a vétkes, tehát nem követelheti rajta a már kifizetett kárösszeget! Jó irányból közelítem meg?

A viszontkereset-levelet én ebbe az irányba vinném el, ejtse a bíróság a keresetet, amíg nem születik a büntetőben ítélet!

Köszönöm,
Gjobs

Én először felszólítanám, írásban, tértivevénnyel, hogy kézhezvételtől 8 napon belül szüntesse meg a jogsértő gyakorlatot, és állítsa vissza a kerítést az alapító okirat használati megosztási rendelkezései szerint. Ha ezt nem teszi meg, az ő felelősségére és költségére elvégeztetem.

Ha ezt tényleg nem teszi meg, kérnék birtokvédelmet a jegyzőtől, kötelezze rá ő. Vagy fognám, és elbontanám a kerítését, visszaállítanám a helyére. Ha előbbit kéred, utóbbit nem teheted a döntéséig.

Kedves Szakemberek!
Megvettem egy társasházi lakást egy olyan 4 lakásos házban, amiben 4 tökegyforma lakás van, így a tulajdoni hányadok egyenlôek. Az emeleti két lakásnak ugyanaz a tulaja, földszinti két lakásból az egyiket vásároltam meg januárban. A ház kb 1000 nmes telken fekszik és két utcát fog át. Az egyik utca felôl (ahol a lépcsôházi bejárat van)egy kisebb elôkert van, míg a hàz mögött egy nagyobb kertrész van, ahová egyébként a lakások nappalija és terasza néz.
Úgy vásároltam meg a lakást, hogy a ház mögötti részt hosszanti csíkokban osztottàk fel a tulajdonosok a tàrsasházi alapító okirat azonnrészében, ahol a kizárólagos használatról rendelkeznek. Így a földszinti lakóknak a teraszuk alatti két középsô hosszanti csík jutott, míg az emeletieknek a két szélsô.
Ma arra mentem oda, hogy az így kijelölt területhez nem tudok hozzáférni, mivel a fenti lakó a kert (több, mint) felét elöl és hátul is lekerítette, kapuval elzárta, mondván, hogy a fele kert ôt illeti meg, hiszen ô gondozza a kertet. Hm.
Az általam megvásárolt lakás évek óta lakatlan volt, de a korábbi tulajdonosok kifejezetten nem egyeztek bele az újrafelosztásba, ugyanakkor nem zavarta ôket, ha a felsô szomszéd az ô kertrészükön is csinál valamit, hiszen nem laktak ott.
A kerítés miatt gyakorlatilag a saját ablakom alatt nem tudok elmenni a házat körbeölelô járdán sem illetve nem tudom használni a társasházi alapító okiratban rendelkezésemre álló másik utcára nyíló kaput sem. (Csak a másikat).
A kérdésem az, hogy kérhetek-e ez esetben birtokvédelmet a jegyzôtôl, illetve mi történhet (jogilag - mert arra tudom nincs válasz, ha a szomszéd pofán ver), ha elbontom a kerítést és a kaput?

Köszönettel,
saperka