Jogi tanács kérése

Üdv.

Ptk. 286.§.(1). A jogosult harmadik személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárul, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetve nem igényel olyan szakértelmet, vagy képességet amelyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek a törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék.

Nos eddig is ezt mondtam, hogy nincs hozzájáruló nyilatkozat, és nem fűződik sem törvényes sem törvénytelen érdekünk annak megfizetéséhez sem.

Átvállalói niyilatkozat nem készült!!!!!!! és mint már többször hangsúlyoztam nem fűződik az ingatlan vásárláshoz sem.

????

üdv

Már hogyne volna törvényes érdeked - még igazoltad is.
De ha te jobban tudod, akkor nekem fölösleges is koptatnom a billentyűket. Minden jót!

Jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozhat Baccardi 22.

Üdv.

Nem kötekszem, elnézést.

A meghatalmazás nem alkalmas átvállalásra mert az csak az ingatlanhoz fűződik, mivel bele is volt fogalmazva: " az ingatlanhoz fűződő terhek "!!!

Ez meg NEM!Ennek a tartozásnak amit kifizettem semmi köze sem volt az ingatlanhoz!! Nem tudom lehet hogy valamit kihagytam, vagy rosszul írtam, elnézést.

Kivel szemben jogalapnélküli és akkor kitől is követelhetem vissza?

üdv

Tartozatlanul fizettél (tévedésből)tehát a juttatásnak nem volt jogalapja. Aki másnak a rovására jogalap nélkül gazdagodik, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Ptk.361.

Csakhogy nem a jogosult gazdagodott jogalap nélkül, hanem a kötelezett.

Nem, mert baccardi nem felajánlotta, pontosabban szólva tévedésből ajánlotta fel a teljesítést, melynek nem volt jogalapja, és ez a lényeg. Ha elfogadnám az okfejtésedet, akkor nem csak a kötelezettnek, hanem ennyi erővel bárki más tartozásába is betudhatta volna a jogosult a teljesítést. Végülis felajánlotta, nem?

Üdv. Kösz guba a hózzászólást.

Igazad van, csak abban nem, hogy tévedés felajánlottam. Ugyan is nem ajánlottam, csak kifizettem. Ha felajánlottam volna, akkor készült volna valami nyilatkozat féle, mert így a könyvelés is egy nagy "-" (mínusz).

Végre hogy érti már valaki hogy mit is írnék! De lehet hogy már megint tévedek??
üdv és köszi a hozzászólást mindenkitől, még attól is (kbs) aki unja!

üdv

Bocs így értelmetlen.

Így helyes: ..."Igazad van, csak abban nem, hogy ezt még tévedésből sem ajánlottam volna fel. " ....

Talán így már értelmes.

kösz

Nem felajánlotta - ténylegesen teljesített.
Az nem úgy megy ám, hogy kikérsz egy korsó sört a pultnál, én kifizetem; aztán mikor megittad, akkor szólok a csaposnak, hogy bocs, vissza a pénzemet, hiszen én nem voltam köteles fizetni helyetted.
Aki más helyett teljesít, az ettől a kötelezettől követelheti vissza a pénzt, nem a jogosulttól. Hiszen a kötelezett gazdagodott, nem a jogosult.

az otp-faktoring az nehéz dolog lesz,nekem 20 telefonhívás után sem sikerült élő emberrel beszélnem,sőt már az email-re sem válaszolnak,a többlet pénzt sem akaródzik visszautalniuk
-a te ügyedben,ha jól értem, vettél egy adósságokkal terhelt lakást,az otp-fakt kezelte már a tartozásokat és te vállaltad a lakással kapcsolatos tartozások kifizetését ,de ők a tulaj más tartozását is kifizettették veled egy kalap alá véve az összes tartozást

Részletesen leírta a tényállást az illető. A jogosultnak fizette ki tévesen. Többet fizetett, mint kellett volna.

Példa: valaki 2-szer fizeti ki a közüzemi díjat.

Félreértted, Mohos doktor. Nem baj, megesik.

Jogalap nélküli gazdagodás
361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

Két feltétel van:

• jogalap hiánya
• vagyoni veszteség az egyik, vagyoni előny a másik oldalon

Baccardi sem a kötelezett, sem a jogosult viszonylatában nem volt köteles erre a teljesítésre. Tévedésből, tehát bármelyik, vagy mindegyik fél tekintetében jogalap hiányában teljesített. A vagyoni előny a jogosultnál keletkezett, mivel neki fizetett, tehát ő lesz kénytelen visszafizetni.

Ez, ennyi! :))

A sörös példád jó, csak öngól. Te sem gondolod komolyan, hogy ha a pincér véletlenül neked számítja fel 15 hajléktalan fogyasztását, akkor majd rajtuk kell behajtanod??

„A vagyoni előny a jogosultnál keletkezett, mivel neki fizetett, tehát ő lesz kénytelen visszafizetni.”

Amennyiben a jogosult a kötelezettel szemben még továbbra is tartozást követel.

Se komolyan, se komolytalanul nem gondolom. De itt szó sincs véletlenről, téves számlázásról. Tudatos teljesítésről van szó, amit a kötelezett helyett teljesítő harmadik személy utólag meggondolt, mert - talán ismét átnézve a szerződést - rájött, hogy ezt ő eredetileg nem vállalta.

Ez nem az az eset, amikor az általam befizetett összeget egy számjegy elírása miatt a te számládon írják jóvá. Ha az történt volna, akkor igazad lenne. De itt az történt, hogy - ilyen vagy olyan megfontolásból - szándékosan befizettem a számládra. És később protestálok. Lehet, hogy a fizetésem tartozatlan volt - de veled szemben volt az. A jogvitánk eldőltéig a pénnzintézet nem utalhatja nekem vissza a pénzt, a kettőnk vitája nem rá tartozik.
Item, ha kifizeted a villanyszámlahátralékomat, - ráadásul úgy, hogy még szerződést is mutatsz igazolásul, hogy miért - akkor bizony csak tőlem fogod követelhetni a pénzt, az áramszolgáltatótól nem.

Ezt kifejtenéd Kriszta11?

Mert nekem ez hottentotta.

Ki a jogosult, aki kapta azaz a faktoring, vagy én aki fizette. És a kötelezett meg az eldó, aki helyett ez be lett fizetve?

De továbbra is azt mondom, hogy a nálam lévő meghatalmazás alapján nem leztem volna jogosult ezt kifizetni, mert nem annak tárgykörébe volt a tartozás!!!
üdv

Az a baj, hogy annyira védekezel, hogy nem írod le a teljes tényállást, így csak tapogatózunk, a másik meg még nagyobb, hogy két teljesen eltérő álláspont van.

Nos, nem mindegy, hogy kivel szemben érvényesíted a követelésedet.

Az egyik, ami mellett én is állást foglalok, hogy ez nem egy tartozás átvállalás, hanem egyszerű adós helyetti teljesítés, amit már a legelején is leírt KBS. Szerintem a tartozás átvállalás azért jött a képbe, mert erre kérdeztél rá. Ilyenkor tényleg a jogosultnak, vagyis akinek tartoznak kell nyilatkoznia, hogy elfogad-e téged kötelezettnek a másik helyett.
Itt nem erről van szó, hanem mint most leírtad, kaptál egy meghatalmazást és befizettél. Itt a jogosult kötelessége a teljesítést elfogadni, de már a §-t is leírta KBS.

Guba teljesen másik állásponton van. Azt mondja, hogy téves helyre teljesítettél és ezért tőlük kell visszakapnod a pénzedet. Viszont ha olvassa, hogy meghatalmazás alapján fizettél, talán ő is át fogja gondolni.

Na akkor kezdem előlről, mert nagy itt a zűr+zavar.

Vásárároltam egy ingatlant árverést megelőzően. A szerződésben szerepelt, hogy az ingatlanon szereplő terhekre visszatartottam "x" összeget, amelyet nekem kell kifizetni, azaz tehetmentesíteni az ingatlant.

Ere kaptam egy meghatalmazást, és ezzel kifizethettem a terheket. Ezen meghatalmazás CSAK és kizárólagosan az ingatlan terheinek kifizetésére szóltak, más kifizetésére nem vonatkoztak.

Nos miután kifizetésre került minden az ingatlannal kapcsolatban volt egy tehermentes lakásom, amely innentől jogileg eladható volt.

Korábban az szerződés megkötésekor felasorolta eladó, hogy hová tartozik amit én feljegyeztem és tévedésből fizettem ki olyan tartozást, ami nem nekem volt előírva, hanem eladó terhe volt.

Mivel a faktoring kért egy meghatalmazást, vagy valamit ami alapján én kifizethettem más tartozását én marha, gondolkodás nélül elküldtem ezt a bizonyos meghatalmazást, amit ők meg sem néztek, hogy egyáltalán van-e jogalapja hogy én kifizethessem.

Befogadták a lóvét és még válaszoltak is nekem, hogy minden tartozás megtérítve és eladót levették a BÁR listáról és átteték passzívba.

A kérdésem az volt, hogy ezt a téves kifizetést vissza kaphatom-e onnan ahová (faktoring) befizettem, mert hogy

1/ nem nekem volt előírva a tartozás
2/ a megküldött bizonyos meghatalmazás álláspontom szerint nem volt alkalmas ezen tartozás kifizetésére, mert az csak az ingatlanhoz kapcsolódott, és annak jogosultságát a faktoring meg sem vizsgálta
3/ nem volt tartozás átvállalási nyilatkozat
4/ a kifizetett pénz hitelkártya és folyószámla túlfizetési tartozás volt, amihez meg végképp nincs
köze az ingatlannak.

Nos akkor ez van.

Kérdezném mégegyszer: ahová befizettem a pénzt onnan vissza követelhetem-e, vagy egyetemlegességre hivatkozással ahonnan befolyik majd? ( eladó és faktoring)

Ennyi a lányeg. Kösz a töürelmet eddig is.

üdv

KEDVES JOGÁSZOK, ÜGYVÉDEK, JOGI SZAKÉRTŐK!

SÜRGŐS JOGI SEGÍTSÉGRE LENNE SZÜKSÉGEM!

2008.08.30-án (azaz 3 napja) vásároltam egy 1995-ös évjáratú Fiat Punto gépkocsit! Az eladó egy magánszemély volt, aki kezdetben 450000 Ft-ra hirdette az autó vételárát! Az adásvétel előtt az autót átvizsgálta egy közösen felkért (az eladó és általam felkért) szerelő, aki 3-4 hibát "talált" az autón, melyet SZÓBAN közölt velem! Ezt követően az eladóval végülis 410000 Ft-os vételárban egyeztünk meg! A hibákat tehát TUDOMÁSUL VETTEM, elfogadtam, s a szerelő által említett 3-4 hibával megvásároltam a gépjárművet 410000 Ft-os vételáron!
3 nap alatt kb. 50 km-t mentem az autóval, s ez idő alatt éreztem, hogy az autó nincs olyan jó állapotban, mint azt az adásvételkor hittem! A szerelő által említett 3-4 hiba mellett további hibákat fedeztem fel, ezért ma (3 nappal a vásárlást követően) elvittem az autót két, egymástól független szerelőhöz, akik egybehangzóan megerősítették, hogy az autó több, komolyabb hibával rendelkezik, melyekről az adásvétel pillanatában nem tudtam, azonban nyilvánvaló, hogy már akkor is fennálltak ezek is!

Miután nyilvánvalóvá vált, hogy az autó több hibával rendelkezik, mint amennyiről tájékoztattak, ezután az autót azonnal VISSZAVITTEM AZ ELADÓNAK, és követeltem az autó vételárának visszatérítését, vagy pedig a hibák javítási költségének megtérítését! Azaz próbáltam élni az egyoldalú elállási jogommal, mert szerintem az eladó a szerződés megkötése során rosszhiszeműen járt el, s a szerződés teljesítése hibás!

Mielőtt folytatnám, szükségét látom az adásvételi szerződés bemásolására:

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS
GÉPKOCSI ELADÁSRÓL

AMELY LÉTREJÖTT EGYRÉSZT: …………………………………………………………….
………………………………………………………... szám alatti lakos (továbbiakban eladó)
születési hely: …………………………… anyja neve: ………………….………….
szem ig. száma: ………………………………….,
MÁSRÉSZT: ……………………………………….…………………………..……………….
………………………………………………………… szám alatti lakos (továbbiakban vevő)
születési hely: …………………………… anyja neve: …….……………………….
szem ig. száma: ………………………………….,
között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel:

1. Az eladó eladja a tulajdonában lévő ……………..………………………..……… típusú,
………………………………….. forgalmi rendszámú, ………………………… alvázszámú,
……………………………………………………………… motorszámú személygépkocsiját.
2. A kölcsönösen kialkudott …………….. Ft, azaz ….……………………………………….
………………………………………………………….. forint vételárat a vevő a szerződés aláírásának megtörténtekor készpénzben és egyösszegben kifizeti az eladónak.
3. Az eladó a vevőt a gépkocsi műszaki állapotáról, (esetleges) sérüléseiről részletesen tájékoztatta, aki ezt tudomásul vette.
4. Az eladó kijelenti, hogy a gépkocsi per-, és tehermentes, valamint annak tulajdonjogával szabadon rendelkezik. Továbbá kijelenti, hogy a gépkocsi jövőben előforduló hibáiért szavatosságot NEM VÁLLAL.
5. A vevő kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés aláírásától számított 15 napon belül a gépkocsi átírásáról gondoskodik és őt terheli az ezzel kapcsolatos költségek.
………………………………...…………, 200…... év ……………….…………. hó ….. nap

………………………………… …………………………………
eladó vevő

Előttünk, mint tanúk előtt:

1. tanú: ………….………………………. 2. tanú: ..….…………………………….
cím: .…………….………………………. cím: ……….…………………………….
szem. ig. szám.: ….…………………….. szem. ig. szám: …..…………………….

Ez tehát az adásvételi szerződés, melyet kitöltöttünk!
Az eladó nem teljesítette semelyik követelésemet sem, azaz nem hajlandó semmilyen felelősséget vállalni az autó hibáiért, mert arra hivatkozik, hogy az adásvételi szerződés 3. és 4. pontja mentesíti őt a felelősség alól, valamint, hogy vannak olyan hibák, melyekről neki sem volt tudomása, továbbá, hogy egy ennyi idős használ autó nem lehet tökéletes!

Kérdésem, hogy az adásvételi szerződés 3. és 4. pontja valóban mentesíti-e az eladót mindenféle felelősségvállalás alól, azaz valóban nem élhetek semmiféle igényérvényesítéssel az eladóval szemben?
Amennyiben az adásvételi szerződés nem zárja ki a szavatosság érvényesítését, azaz jogom van visszakövetelni az autó vételárát, illetve megtéríttetni a javítás költségeit, akkor mennyi időn belül tehetem ezt meg?
Kinek kell bizonyítani, hogy a hibák az autó megvásárlásakor is fennálltak?
Milyen úton és milyen eszközökkel kényszeríthetem az eladót igényem teljesítésére, amennyiben nem hajlandó semmilyen együttműködésre?
Egyáltalán van jogom bármit is követleni használtautó vásárlása esetén magánszemélytől?

MEGTISZTELŐ SÜRGŐS VÁLASZUKAT ELŐRE IS KÖSZÖNÖM!

Üdvözlettel:
Fekete Ildikó

„ De itt szó sincs véletlenről, téves számlázásról. Tudatos teljesítésről van szó, amit a kötelezett helyett teljesítő harmadik személy utólag meggondolt, mert – talán ismét átnézve a szerződést – rájött, hogy ezt ő eredetileg nem vállalta.”

A jogalap hiánya akkor is megáll, ha tévedésből fizetsz,akkor is tudatosan, de később kiderül, hogy tartozatlanul.Ez a különbségtétel tehát nem lesz releváns.

A "más helyett való fizetés", amire hivatkozol, viszont már valós jogalapot teremt. Csakhogy itt nem lehet más helyett való fizetésről beszélni, az ugyanis feltételez egy megállapodást a teljesítő és az eredeti kötelezett viszonylatában. Jelen példánkban ez hiányzik, mert van ugyan egy megállapodáés a felek között, de az vitathatatlanul nem vonatkozott erre a teljesítésre. A sörös példád is ezért hibás.

„Az nem úgy megy ám, hogy kikérsz egy korsó sört a pultnál, én kifizetem; aztán mikor megittad, akkor szólok a csaposnak, hogy bocs, vissza a pénzemet, hiszen én nem voltam köteles fizetni helyetted.”

Ha nincsen köztünk megállapodás a kifizetésre vonatkozóan, akkor honnan veszed, hogy az én sörömet fizetted ki? Nem, te akkor egy sörrel többet fizettél ki, mint amennyit megittál, tehát a plusz fizetést joggal követeled vissza a csapostól.

Kedves Mindenki!

Gyermek utáni pótszabadság számításához kérnék segítséget. Nekem éves szinten 26 nap szabadság és 4 nap pót jár. Július 22-én kezdtem dolgozni. Ha egyben számoljuk a szabadságokat, tehát éves szinten 30-at veszek időarányosan, akkor 13 nap jön ki az év végéig július 22-tól. Ha külön számolom a szabadságot és a pótszabit, akkor 12+2 nap, azaz egyel több. Tud valaki segíteni ebben?

Köszönöm:

Zsorka

egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hibákról van szó. Azoknak a hibáknak a vonatkozásában, amelyekre az autó korának elhasználtsági fokának ismeretében számítani lehet, nem nagyon lehet követelésed. A 3. pont nem mentesíti a felelősség alól az eladót, véleményem szerint a 4. pont sem, részint mert ilyen általánosan és ellentételezés nélkül nem lehet lemondani a szavatossági jogokról, részint azért is, mert rosszul is van fogalmazva, az eladó ui. a jövőben előforduló hibákért - amennyiben ezen a hiba okát kell érteni - eleve sem tartozna szavatolni, az ugyanis csak az eladáskor már meglévő hibák viszonylatában áll fenn. Ha nem kereskedőtől vetted, akkor neked kell bizonyítanod a hibák meglétét.

Köszönöm Guba a hozzászólásaid úgy gondolom, - mivel már sok ügyvéddel beszéltem - hogy igazábol nincs tartozás átvállalás, sem a ráutaló magatartás itt nem állja meg a helyét, mivel nincs jogalap.

Innentől kezdeve beadom a fizetési meghagyást egyetemlegességi alapon, ahol az 1.számú kötelezett lesz az eladó a 2. számú pedig a faktoring.

Ez így jó?

üdv

Ja!!!

Kérdés:

Ha már be van adva egy fizetési meghagyás, ahol a bíróság kiküldte a címzett részére, de még nincs benne jogerősítés, akkor azt a jogerősítés kiadásáig vissz lehet vonni?

Köszi üdv