Jogi tanács kérése

Rendben van így cselekszünk. Köszönöm szépen a segítséged!

Nem felmondani kell a szerződést, hanem elállni tőle, és ne a kérdező tegye, hanem a nagynéni, aki a szerződést kötötte.

Üdv!
Élet társammal öt éve közösen építettünk egy családi házat de a telek az ő nevén van.
Kérdésem hogy az ingatlan az én nevemre is került?
Kölcsönt is közösen vettük fel.
Válasz előre is köszönöm.

Kedves Sándor! Önnek is köszönöm és úgy írjuk bele.

Tisztelt Fórumozók !

Egy Bt-nek férjem volt a beltagja én a kültagja 100-100 ezer Ft tőkével. Alkalmazott nem volt.Mivel elég speciális volt a tevékenység én nem kívántam és nem is tudtam volna folytatni a BT tevékenységét férjem március végén hirtelen bekövetkezett halála után.Én rendesen bejelentett munkaviszonnyal rendelkezem,de nem a BT-ben.
A cég nevén ingatlan,gépkocsi nem volt.Hagyatéki tárgyalás még nem volt.Két gyermekem van,ebből az egyik kiskorú.
Férjem nevén van a családi házunk,amit a két gyerek örököl és én leszek a haszonélvező.

A cégnek az APEH felé fennálló tartozása 2010 évre keletkezett.Kb.300 ezer Ft.
Kérdésem a következő:

Mi a teendő a BT-vel kapcsolatosan? Ki kell e fizetni Nekem, vagy az Örökösöknek a tartozást?

Köszönöm.

Attila; azt hogy kinek a nevére került a ház, nyilván látja a tulajdoni lapon. Valószínűnek tartom, hogy az élettárséra.
A kérdésed inkább arra vonatkozhat, hogy nyilvántartáson kívüli tulajdonosa vagy-e annak a háznak. Nos, szerintem nem. Ahhoz kellett volna egy ráépítési szerződés. Viszont elszámolási igényt támaszthatsz az élettárssal szemben.

Ha a kapcsolat fennáll, és nincs vita, akkor célszerű lenne a dolgot most rendezni egy tulajdonjog megosztással.

Zsuzska, a bt ügyeit egyedüli tagként neked kell intézned. Célszerű lenne egyszerűsített végelszámolást csinálni. Ennek során valamennyi tartozást - az adóhátralékot is - rendezni kell. (Ha a bt. nem fizetné meg a tartozásait, akkor a beltag örökösei a hagyaték erejéig úgyis felelnének értük.)

Három kérdésben szeretném a jogi segítségeteket kérni.

Tartásdíj esetén a visszamenőleges hatályú leszállító ítélet után, a túlfizetéssé átalakult tartozásra kérhet-e kamatot a jogosult?
A másik, hogy a Vht. 40. 41. § -okat hogyan kell értelmezni? Kit terhel a végrehajtói díj, ha a végrehajtás időpontjában jogos volt a követelés, de a leszállító ítélet után megszűnt a követelés (de azt a vh kérő nem jelentette be,sőt annak tudatában kérte tovább a végrehajtást, hogy tudta hogy túlfizetés van)
A harmadik kérdés, hogy ha egy vh megszüntetési perben a két fél a számítások egyeztetése és igazolások alapján kölcsönösen megegyezik, hogy mondjuk a mai napon akkor 40 ezer Ft túlfizetés áll fenn.Mit lehet tenni a bírósági ítélettel szemben, ha saját számítást végez (számítási hiba van benne)és az ítéletben közli, hogy a bíróság számítása szerint 20 ezer Ft túlfizetés áll fenn.Ez utóbbi számomra azért érthetetlen, mert egyezség történt, a bíróság pedig újabb jogvitát indított el ezzel.(Tudom, lehet mondani hogy nem nagy összeg,de akkor is vita tárgya lett. Mint ahogy a túlfizetéssé vált tartozás alatti kamatok is.Ez utóbbi követelési lehetőségére a bíróság külön felhívta a figyelmét az ítéletben a volt vh kérőnek.)

Nagyon köszönöm előre is.

1. Szerintem lehet.
2. A vh. kérő.
3. Látni kellene az ítéletet. HA számítási hiba, kijavítást lehet kérni, ha érdemi, fellebbezni lehet.

Sziasztok !

Az alábbi kérdésben szeretnék megnyugtató választ kapni.
Édesapám 2009.január 7-én elhunyt, hagyatéki tárgyalása rendben lezajlott. A temetési költségeket egymagam fizettem, a két másik testvéremnek nem volt megtakarítása, amit erre a "célra"fordíthatott volna. Kis idő elteltével -miután mindenki megnyugodott - részletes listát készítettem arról, hogy a költségek harmadolása után hogyan oszlanak meg a terhek. A Húgommal mindent sikerült rendeznem, de a Bátyámmal ezzel szemben a hitegetésen és a mellébeszélésen kívül nem jutottam előbbre.
Tudom, hogy az örökösöknek a temetési költségekből is egyenlő arányban kell kivenniük a részüket, így nem tudom, hogy milyen eszközzel tudnám "behajtani"az engem megillető összeget.
A tartozás elismerő nyilatkozat jó megoldás lehet???
Köszönettel:
Anny

Attól pénzed még nem lesz. Az csak a bizonyítást könnyíti meg (egészen pontosan: nem kell bizonyítanod), de ez esetben a bizonyítás amúgy sem gond.

Obudafun!

Nagyon szépen köszönöm. A 3. kérdésben igazat kell adnom a bíróságnak, mert levonta azt a két tételt, ami más címen lett átutalva. Ezt tudomásul veszem, és így mégiscsak jól számolt.
A 2. kérdésben köszönöm a megnyugtató álláspontodat, akkor ezek szerint valóban nem engem illetne.
Az 1-es kérdésnél viszont én ezt gondolom laikusan, kérlek írd meg, ha hibásan gondolkodom.
Szóval: ha kérte volna a kamatokat addig, amíg tartozás állt fenn és ezt mondjuk a vh kérésben érvényesíti, akkor elfogadom. Bár nem folyt be összeg, mert a követelés megszűnt. Ha viszont már 6 hónapja megszületett a jogerős határozat a leszállításról, mégpedig visszamenőlegesen 2009-es évre is vonatkozóan. 2009-ben is ezáltal túlfizetésbe kerültem az ítélet alapján, akkor én nem tudom elképzelni hogy az jogos.

Tulajdonképpen az én elméleten szerint ha ő előjön azzal, hogy 2009-ben a régi ítélet szerint volt tartozásom és erre ő kamatot kér, akkor én előjöhetnék azzal, hogy azt az ítéletet hatályon kívül helyezte egy újabb ítélet és arra az időszakra túlfizetés áll fenn, a túlfizetés miatt kamat járna nekem.(én nem akarok kérni kamatot, csak jogilag szeretnék tisztán látni) Úgy olvastam valahol, hogy követeléssel szembe állítani csak azonos alapon lévő követelést lehet. Mindkettő kamat, tehát én úgy gondolom, hogy a két kamat kiegyenlíti egymást és kész, nem követel senki semmit a másiktól, hagyjuk egymást békében.

Előre is köszönöm a választ ismételten.

Akkor mit lehet tenni, ha hasonló helyzet alakul ki a családban - újra temetési költséget kell kifizetni - akkor én is tárjam szét a kezem ?? Ez van, és kész??
Tényleg mit lehet tenni??
Sok választásom nincs, arra gondoltam ugyanis, hogy ezzel -akár közjegyző előtt aláírt - tartozáselismerő nyilatkozattal - hagyatéki hitelezőként lépek fel a soron következő hagyatéki tárgyaláson.
Megtehetem???

Big Joe, azt ObudaFan nem úgy értette. Azt mondta, éppenséggel az jogosult kamatra, akinek a túlfizetés visszajár.

„Tényleg mit lehet tenni??”

Valaki azt mondta, hogy nincs mit tenni?

Fogalmam sincs, mit tehetek !!!
Ezért fordultam segítségért...

Kedves Kovács_Béla_Sándor és Kedves ObudaFan!

• A bíróság az alperes késedelmi kamatigényével kapcsolatosan utal arra, hogy az időszakosan visszatérő szolgáltatások tekintetében a bírói gyakorlat mellőzi az esetenkénti lejáratnak megfelelő kamatfizetési kezdő időpontok meghatározásával történő marasztalást.Ilyenkor az ú.n. középarányos időtől számított kötelezéssel él. A kötelezett ilyenkor az első elmulasztott teljesítés vagy részlet napjától a teljesítésre vonatkozó bírósági határozat napjáig terjedő időtartam középarányosától, azaz annak felére eső naptári naptól köteles viselni a késedelmének jogkövetkezményét. BH1993.682. A tartásdíj fizetési kötelezettség a teljesítésre megszabott határidő leteltével válik olyan pénztartozássá, amely után a kötelezett késedelmi kamat fizetési kötelezettség terheli.Csjt.69/A(2),B,C,Ptk301§(1).

• Ez ellen nem kell kérnem kijavítást sem? Mert erre alapozva már látom is, hogy követeli a volt feleség.

Köszönöm előre is ismét.

Üdv!
T Kovács Béla Sándor!

A válaszát köszönöm!
Gondolom a tulajdon jog megosztást illeték terheli?.

Dehogynem tudod, Anny. Azt, amit mondtál: a hagyatéki lejárásban bejelented hagyatéki hitelezői igényként, hogy egyedül te fizetted a temetést. Nem kell ehhez semmiféle tartozáselismerés. (Amit egyébként miért írna alá, ha egyszer nem akarja elismerni, hogy tartozik?)

Big Joe, könyörgöm! ez az indoklás, nem a rendelkező rész! Mi a csudát kellene azon javítani?

Attila: ez esetben sajnos, igen. Ebben is különbözik az élletársi kapcsolat a házasságtól.

Nem vagyok jogász.Ezek szerint nem kell javítani. Arra, hogy a rendelkező rész jogilag helytálló-e vagy nem, arra kérhetnék egy igent vagy nemet?

Köszönöm a válaszodat.

(Bocs, hogy sokan (mint én) fárasztanak benneteket jogászokat olyannal, ami számotokra evidens és számunkra (legalábbis számomra) és egy ismeretlen vidék.Ezért vagyok itt a jogi fórumon. Legalább tanulok egy kicsit tőletek.)

Bocsánat, az indokolás helytálló-e? /Most meg elírtam./

Tegyük fel, hogy:

• tudom egy ismerősöm mailfiókjának jelszavát
• belépek vele, és a levelezéseit továbbítom több ismerősének is egy levélben, kiadva azt, amit ő biztosan nem szeretne

Ez minek számít?
És ha feljelentést is tesz ismeretlen tettes ellen, a rendőrség hogyan deríti ki, hogy én voltam? Mondjuk mindezt egy kamerázatlan hotspot-os, ingyen wifi-s helyről teszem. Engem a felderítés és bizonyítás része is érdekel, illetve hol vannak esettanulmányok hasonló interneten elkövetett esetekről??

"ez az indoklás, nem a rendelkező rész"

A kamatkövetelésre vonatkozóan nincs rendelkező rész, ha erre gondoltál. Csak az indoklás részben van ez benne, amolyan figyelem felkeltőnek,mert a tárgyaláson elhangzott a másik féltől, hogy "a vh kérő jog szerint kérhet kamatot az ő álláspontjuk szerint". Kérni nem kértek, de az indoklásban jogszerű lehetőségként hozta elő a bírósági ítélet.

Köszönöm, ha reagáltok erre.