GYED,GYES, táppénz


Jereván # 2016.01.25. 13:43

kismanó1456 2016.01.25. 13:50
Tisztelt Szakértő!
Szeretném a segítségét kérni. 2014 február 4-től dolgozom állami kórházban, közalkalmazottként.
2015 november 4-től táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesség miatt.
2016. június 10-re vagyok kiírva.
Igaz, hogy aki veszélyeztetett terhes annak 50 % a táppénz, ha nem dolgozik az adott munkahelyén 2 évet?
Tényleg az állami kincstár intézi a kifizetést, ami állandóan össze vissza jön, mint időben, mind összegben?

A bérügy szerint a CSED-be a táppénzt fogják beleszámolni, mert az utolsó fél év keresetét nézik, akkor pedig táppénzen voltam végig.

Melyik időszakot nézik a CSED és GYES számításánál?

Az ellen tudok tenni valamit, hogy ne 2 hónapos késéssel utalják a táppénzt?

Tisztelt kérdező!

A nándorfehérvári diadalra való tekintettel kérdéseire a válaszok:

  • A Ebtv. értelmében annak, akinek van két éves, folyamatos biztosításban töltött ideje a táppénz mértéke 60%, akinek nincs 50%.

Tehát nem egy munkahelyen kell a két éves biztosításban töltött idővel rendelkezni, az összejöhet több munkaviszonyból. Fontos viszont, hogy a két jogviszony között 30 napnál hosszabb megszakítás nem lehet. Ha ugyanis a megszakítás hosszabb, mint 30 nap a biztosítás nem folyamatos, azaz a két év számításakor az előző munkáltatónál letöltött idő nem vehető figyelembe.

  • Igen, az állami korházban dolgozók bérét és tb. ellátását (értsd táppénz, csed, gyed) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája, mint központi TB kifizetőhely bírálja el, illetve számfejti.
  • A Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája köteles a hozzá beérkező orvosi igazolásokat a beérkezést követő 18 napon belül leszámfejteni és az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére.

Tekintettel arra, hogy a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája ezen kötelezettségének automatikusan nem tesz eleget azt a MÁK elnökétől külön kérni kell. Ehhez mintát itt talál:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

  • (Mentesül a MÁK a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )
  • Amennyiben a táppénze mind időben, mind összegben kiszámíthatatlanul, össze-vissza érkezik, úgy panaszával az OEP főigazgatójához, vagy az ombudsmanhoz fordulhat panaszával?

Ehhez mintát itt talál. (Fogalmazza át az Ön esetére.) Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

  • A táppénz, CSED és a GYED összege soha nem alapja egy következő babára járó táppénznek, csed-nek és gyed-nek, mivel abból nem kell vonni 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a táppénz, csed, gyed alapja pedig csak olyan jövedelem lehet, amelyből ilyen jogcímen járulékot kell vonni, azaz a bérügy tájékoztatása, amely szerint a CSED-be a táppénzt fogják beleszámolni, mert az utolsó fél év keresetét nézik, akkor pedig táppénzen volt végig téves, az a hatályos joggal köszönő viszonyban sincs.

Ehhez képest a jogszabály az alábbi módon rendeli a csed ellátást kiszámolni:

CSED –csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)
alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

  • Az ellen tudok tenni valamit, hogy ne 2 hónapos késéssel utalják a táppénzt kérdésére a válasz igen.

Írjon egy panaszlevelet a MÁK elnökének, egyet az OEP főigazgatójának, egyet pedig az ombudsmannak, amelyben kérjen kamatot, kérje a mulasztó ügyintéző és afelett szemet hunyó vezető felelősségre vonását, valamint kérje, büntetésként a közigazgatási szervet kötelezzék az általános tételű eljárási illeték, vagy annak kétszeresének a központi költségvetésbe történő befizetésére.

Egyebekben olvassa el az alábbi tájékoztatót:

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

Elérhetőségei:

WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75

E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

PANASZ MINTA
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
Dr. Székely László részére
Budapest
Nádor utca 22.
1051

Tárgy: Panasz

Tisztelt Dr. Székely László Úr!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy az engem megillető gyermekgondozási díj ellátás mielőbbi kifizetése érdekében a Magyar …. Megyei Igazgatóságán eljárni, panaszomat kivizsgálni, annak eredményéről tájékoztatni, az ügyviteli/informatikai hiba miatti részleges és késedelmes kifizetés miatt engem megillető kamat, valamint az azzal kapcsolatos érthető elszámolás kifizetésére/elkészítésére és megküldésére a közszféra központi társadalombiztosítási kifizetőhelyét (…….. Megyei Igazgatóságát) kötelezni szíveskedjen az alábbiak miatt.
A csecsemőgondozási díj lejártát követően gyermekgondozási díjban részesülök a 20…-én született, … nevű gyermekem, illetve a ………i Egyetem ….. Klinikánál jelenleg is fennálló biztosítási jogviszonyom alapján.
Mindezidáig az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásomat havi rendszerességgel, időben megkaptam, azonban 2015. … hónapjában az engem megillető ellátásnak csak a töredékét (… napi GYED) utalták a számlámra.
Telefonon történő érdeklődésemre a ………. Megyei Igazgatóság ….. Irodája azt a tájékoztatást adta, hogy panaszom megalapozott, február hónapra is teljes egészében megilletne az ellátás, vélhetőleg számítógépes hiba történt, azonban az informatikus szabadsága miatt a hiba belátható időn belül nem orvosolható, az engem megillető különbözet kiutalására egyelőre nincs mód, mely választ elfogadni nem áll módomban.
Álláspontom szerint a ……………… Megyei Igazgatósága –az ügyviteli hiba felfedezését követően köteles lenne haladéktalanul és kamataival együtt kiutalni az ellátást. Tekintettel arra, hogy ez nem történt meg ezért kérem az Ön, illetve Hivatala segítő közreműködését.
Meg kívánom jegyezni, hogy jelen esetben egy, az évek óta fizetett járulékokért a biztosítási esemény bekövetkezésekor cserébe, törvény által biztosított ellátásról van szó, melynek nem, illetve nem a jogszabályban előírt időben és összegben történő kifizetése a létfenntartásomat veszélyezteti.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. szakasza értelmében a gyermekgondozási díjat havonta egyszer utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon kell folyósítani.
A 69. § értelmében ha az egészségbiztosító, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a pénzbeli ellátási, valamint baleseti táppénz iránti igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére.
A Ket. 33/A § értelmében ha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni.

Köszönettel:
aláírás

Dátum
Adataim:
Név:
TAJ:
Adóazonosító
Lakcím:
Munkáltató neve, címe:

mateszter # 2016.01.25. 13:38

Tisztelt Szakértő! Köszönöm az előző válaszát, így már értem a számítás alapját. Lenne még egy variáció, amiben szeretném a segítségét kéri, hogy ne menjünk bele rossz választásba, mint legutóbb. A helyzet röviden a következő: a 3.gyerekünk 2015.máj.29-én született, CSED-et kaptam 2015.05.22-2015.11.06-ig,ezután gyedet 2015.11.30-ig,ekkor igényeltük a férjemnek a gyedet.Ezzel a nappal, ennél a munkáltatónál meg is szűnt a munkaviszonyom.(itt a munkaviszonyom 2005.11.14-2015.11.30-ig tartott). Közben nevelőszülő vagyok 2012.05.22-től, igaz csak 2014.januártól számít "munkaviszonynak". Ez a fizetésem nem túl magas (br.77e), az előző munkahelyen 122e volt, az volt a csed számítás alapja. Van-e értelme annak hogy a férjem helyett ismét én igényeljem a gyedet? Válaszát köszönöm!

kismanó1456 # 2016.01.25. 12:50

Tisztelt Szakértő!
Szeretném a segítségét kérni. 2014 február 4.től dolgozom állami kórházban, közalkalmazottként. 2015 november 4-től táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesség miatt.június 10-re vagyok kíírva. Igaz, hogy aki veszélyeztetett terhes annak 50 % a táppénz, ha nem dolgozik az adott munkahelyén 2 évet?
Tényleg az állami kincstár intézi a kifizetést, ami állandóan össze vissza jön, mint időben ,mind összegben?
A bérügy szerint a CSED-be a táppénzt fogják beleszámolni, mert az utolsó fél év keresetét nézik, akkor pedig táppénzen voltam végig.
Melyik időszakot nézik a CSED és GYES számításánál?
Az ellen tudok tenni valamit, hogy ne 2 hónapos késéssel utalják a táppénzt?

Jereván # 2016.01.25. 11:17

mateszter 2016.01.23. 14:19
Tisztelt Szakértő! Férjem Gyedre jogosult a 3. gyermekünk után (ezt az oep megállapította).
Az összeg kiszámításáról kérdezném, hogy Ön szerint valóban így jogos-e: 2015.06-tól dolgozott egy munkahelyen, munkaviszonya megszűnt 2015. nov.20-án. Nov. 25-től álláskeresési járadékon volt, dec.1-ig. Dec.1-től igényelt gyedet.
A gyed összegének megállapításánál nem a munkabérét vették figyelembe, hanem a minimálbér összegét.
Ezt a kieső 5 nap miatt (nov.20-25-ig). Ez valóban így helyes? Jól számoltak? Válaszát köszönöm

Tisztelt Kérdező!

Igen, jól számolták.

Oka:

Vhr. 26. § Ha a csecsemőgondozási díjra vagy gyermekgondozási díjra való jogosultság az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának ideje alatt, a folyósítás szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül nyílik meg, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Jereván # 2016.01.25. 11:07

Mogyi01 2016.01.23. 15:20
Üdvözlöm,
kisfiammal jelenleg GYED-en vagyok, áprilisban lesz 2 éves. A munkáltatómnál passzív állományban vagyok. Szeretnék másik cégnél elhelyezkedni még a GYED alatt. A munkaszerződésemben ez áll: "a munkavállaló a munkaadóval fennálló munkaviszony ideje alatt más cégnél vagy munkaadónál csak a cégvezetőjének előzetesen, írásban kapott engedély birtokában tevékenykedhet." A kolléganőm azt mondta, hogy a gyermek 3. életévének betöltéséig ne szüntessem meg a munkaviszonyomat és hogy nem kell szólnom, hogy máshol munkába akarok állni.
Kérdésem az lenne, hogy mivel a munkáltatóm TB kifizetőhely látni fogják, ha én máshol dolgozom?

A TB kifizetőhely nem, de a felettes szerve az egészségbiztosító igen.

Mivel a szerződésemben ez áll, ezért köteles vagyok bejelenteni az új munkahelyet?

Igen.

2012. évi I. törvény
a munka törvénykönyvéről1

6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.
(2) A felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.

(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

  1. a várandósság,
  2. a szülési szabadság,
  3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
  4. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
  5. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap38

tartama alatt.

78. § (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

  1. a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  2. egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

(2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet - mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják.
(3) A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a 70. § (3) bekezdésében és a 77. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni.45

79. § (1) Azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti

  1. a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt,
  2. a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt.

(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti megszüntetés esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

Jereván # 2016.01.25. 10:59

Boglaranya 2016.01.24. 08:41
Üdvözlöm. Kislányom 2 éves. Mikor várandós lettem, határozott idejű szerződésem volt, de lejártával felmondtak nekem. Jogosult lettem TGYÁS- ra és GYED- re. Kérdésem arra irányulna, hogy ha vállalnánk 2. babát, aki megszületne ebben az évben, akkor az előző évből számolnák ki a GYED- emet úgy, hogy a születés pillanatában nem lenne munkáltatóm, viszont az első gyerekre járna még a GYES? Ha a várandósság alatt táppénzre vennének-mert az elsővel is táppénzen kellett legyek-, akkor ki fizetne táppénzt, ha fizetne valaki és ez ha egy alap összeg lenne gondolom, mennyire számíthatnék? Megtisztelő válaszát várom, sokat segít vele nekünk.

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben jelenleg nincs biztosítási jogviszonya (munkaviszony) az új babára sem táppénzre, sem csed-re, sem gyed-re nem jogosult, mert mindhárom ellátás feltétele az, hogy az igénylő munkaviszonyban álljon!

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Boglaranya # 2016.01.24. 07:41

Üdvözlöm. Kislányom 2 éves. Mikor várandós lettem, határozott idejű szerződésem volt, de lejártával felmondtak nekem. Jogosult lettem TGYÁS- ra és GYED- re. Kérdésem arra irányulna, hogy ha vállalnánk 2. babát, aki megszületne ebben az évben, akkor az előző évből számolnák ki a GYED- emet úgy, hogy a születés pillanatában nem lenne munkáltatóm, viszont az első gyerekre járna még a GYES? Ha a várandósság alatt táppénzre vennének-mert az elsővel is táppénzen kellett legyek-, akkor ki fizetne táppénzt, ha fizetne valaki és ez ha egy alap összeg lenne gondolom, mennyire számíthatnék? Megtisztelő válaszát várom, sokat segít vele nekünk.

Mogyi01 # 2016.01.23. 14:20

Üdvözlöm,
kisfiammal jelenleg GYED-en vagyok, áprilisban lesz 2 éves. A munkáltatómnál passzív állományban vagyok. Szeretnék másik cégnél elhelyezkedni még a GYED alatt. A munkaszerződésemben ez áll: "a munkavállaló a munkaadóval fennálló munkaviszony ideje alatt más cégnél vagy munkaadónál csak a cégvezetőjének előzetesen, írásban kapott engedély birtokában tevékenykedhet." A kolléganőm azt mondta, hogy a gyermek 3. életévének betöltéséig ne szüntessem meg a munkaviszonyomat és hogy nem kell szólnom, hogy máshol munkába akarok állni. Kérdésem az lenne, hogy mivel a munkáltatóm TB kifizetőhely látni fogják, ha én máshol dolgozom? Mivel a szerződésemben ez áll, ezért köteles vagyok bejelenteni az új munkahelyet? Ebben az időszakban kirúghatnak a munkahelyemről? Milyen jogi következményekkel jár, ha esetleg nem szólok, hogy máshol helyezkedek el? Köszönöm válaszát, üdv.

mateszter # 2016.01.23. 13:19

Tisztelt Szakértő! Férjem Gyedre jogosult a 3. gyermekünk után (ezt az oep megállapította). Az összeg kiszámításáról kérdezném, hogy Ön szerint valóban így jogos-e: 2015.06-tól dolgozott egy munkahelyen, munkaviszonya megszűnt 2015. nov.20-án. Nov. 25-től álláskeresési járadékon volt, dec.1-ig. Dec.1-től igényelt gyedet. A gyed összegének megállapításánál nem a munkabérét vették figyelembe, hanem a minimálbér összegét. Ezt a kieső 5 nap miatt (nov.20-25-ig). Ez valóban így helyes? Jól számoltak? Válaszát köszönöm!

mateszter # 2016.01.23. 13:19

Tisztelt Szakértő! Férjem Gyedre jogosult a 3. gyermekünk után (ezt az oep megállapította). Az összeg kiszámításáról kérdezném, hogy Ön szerint valóban így jogos-e: 2015.06-tól dolgozott egy munkahelyen, munkaviszonya megszűnt 2015. nov.20-án. Nov. 25-től álláskeresési járadékon volt, dec.1-ig. Dec.1-től igényelt gyedet. A gyed összegének megállapításánál nem a munkabérét vették figyelembe, hanem a minimálbér összegét. Ezt a kieső 5 nap miatt (nov.20-25-ig). Ez valóban így helyes? Jól számoltak? Válaszát köszönöm!

Jereván # 2016.01.22. 12:13

eszterp # e-mail Jelentem! 2016.01.19. 00:00

Tisztelt Szakértő!

Az alábbi kérdésben kérném segitségét:
2014. szeptember 1-től határazott idejű munkaviszonyom van, amely 2016. május 31-ig tart. Jelenleg várandós vagyok, a szülés várható időpontja 2016. szeptember 17. Amenyiben jelenlegi szerződésemet nem hosszabitják meg a szülés időpontjáig, úgy lehetőségem van egy másik helyen munkát vállalni június 1-i kezdő dátummal. A kérdésem az volna, hogy ebben az esetben melyik munkahelyről kapott fizetésem alapján állapitják meg a csedet és a GYED-et?

Köszönettel és üdvözlettel:
Eszter

Tisztelt Kérdező!

Csak a jelen (szüléskor fennálló) jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak.

Jereván # 2016.01.22. 12:10

Esthajnal002 # e-mail Jelentem! 2016.01.19. 12:14

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg közfoglalkoztatásban dolgozom múzeumnál. Határozott idejű szerződéssel dolgozom. 2-3 havonta hosszabbitgatják. Február végén lejár a szerződésem. Ha nem hosszabbitanak és utána munkanélkülire megyek, akkor szülés után jogosult leszek a gyesen kivül másra? Ha igen, akkor mit vesznek figyelembe, a munkanélküli segélyt vagy a közfoglalkoztatti bért?
Ha kapok szerződést, akkor be kell jelentenem hogy várandós vagyok?

Tisztelt Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül, azonban azt legfeljebb 90 napig kaphatja.)

Ezen ellátások alapja a jelen jogviszony irányadó/számítási időszakában elért bruttó –pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező- jövedelem.

Amennyiben a szüléskor álláskeresési járadékban részesül úgy biztosított és ha a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal akkor a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYES-t főszabály szerint a szülés napjától minden Magyarországon élő magyar állampolgár kaphat, azaz ezen ellátás nem kötődik munkaviszonyhoz , összege fix, bruttó 28.500 Ft/hó.

A Munka törvénykönyve értelmében:

A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Jereván # 2016.01.22. 12:02

tmonika87 # e-mail Jelentem! 2016.01.20. 15:58

Tisztelt Szakértő!

2014.01.23-án született kisfiam után igényeltem a gyes-t.

Idén februárban érkezik a tesó.

A munkáltatóm felől azt a tájékoztatást kaptam, hogy a baba születése és a CSED igénylése után le kell mondanom a gyes-t.

Ez tényleg így van? Egyszerre csak egy ellátást kaphatok? Ha a munkáltatómnál tévednek, akkor mivel tudom bizonyítani,hogy jogszerűen jár mindkettő?

Köszönöm válaszát!
Üdvözlettel: Móni

Tisztelt Kérdező!

A munkáltatójának nincs igaza, a GYED extra egyik eleme az, hogy a szülő több gyermek után több TB ellátásra is jogosult.

Lásd:

http://www.oep.hu/…extra_banner

http://www.oep.hu/…kisokos.html

Akkor lehet a szülő részére több ellátást is folyósítani, ha több gyermek van a háztartásban és azok közül legalább egy gyermek 2013. 12.31-ét követően született.

2014. január 1-jét követően, ha újabb gyermek születik a családba, akkor az idősebb testvér után járó ellátás továbbra is megilleti a szülőt, nem kell lemondani az ellátásról, mint korábban. Több gyermek esetében, akkor folyósíthatóak gyermekenként külön – külön az ellátások, ha az ellátások különböző korú gyermekek után kerülnek megállapításra.

Például, ha a biztosított anyának a 2013.02.01-jén született első gyermeke jogán járó gyermekgondozási díj folyósítása alatt 2014. 01.01-én (vagy azt követően) megszületik a második gyermeke, akkor az első gyermek jogán gyermekgondozási díjban részesül, és e mellett a második gyermek jogán terhességi-gyermekágyi segélyt, majd ennek lejárát követően gyermekgondozási díjat kaphat.

http://www.oep.hu/…xtrarol.html

Jereván # 2016.01.22. 11:53

Cynthia93 # e-mail Jelentem! 2016.01.21. 23:00

Tisztelt Szakértő!
Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben ha a terhességem egész ideje alatt veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok jogosult leszek e a Csedre vagy a Gyedre? Válaszát előre is megköszönve Tisztelettel maradok:
. Cynthia93

Tisztelt Kérdező!

CSED, GYED jogosultság nem függ attól, hogy előtte volt-e táppénzen.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Cynthia93 # 2016.01.21. 22:00

Tisztelt Szakértő!
Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben ha a terhességem egész ideje alatt veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok jogosult leszek e a Csedre vagy a Gyedre? Válaszát előre is megköszönve Tisztelettel maradok:
. Cynthia93

Cynthia93 # 2016.01.21. 22:00

Tisztelt Szakértő!
Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben ha a terhességem egész ideje alatt veszélyeztetett terhesként táppénzen vagyok jogosult leszek e a Csedre vagy a Gyedre? Válaszát előre is megköszönve Tisztelettel maradok:
. Cynthia93

tmonika87 # 2016.01.20. 14:58

Tisztelt Szakértő!

2014.01.23-án született kisfiam után igényeltem a gyes-t. Idén februárban érkezik a tesó.
A munkáltatóm felől azt a tájékoztatást kaptam, hogy a baba születése és a CSED igénylése után le kell mondanom a gyes-t.
Ez tényleg így van? Egyszerre csak egy ellátást kaphatok? Ha a munkáltatómnál tévednek, akkor mivel tudom bizonyítani,hogy jogszerűen jár mindkettő?

Köszönöm válaszát!
Üdvözlettel: Móni

Esthajnal002 # 2016.01.19. 11:14

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg közfoglalkoztatásban dolgozom múzeumnál. Határozott idejű szerződéssel dolgozom. 2-3 havonta hosszabbitgatják. Február végén lejár a szerződésem. Ha nem hosszabbitanak és utána munkanélkülire megyek, akkor szülés után jogosult leszek a gyesen kivül másra? Ha igen, akkor mit vesznek figyelembe, a munkanélküli segélyt vagy a közfoglalkoztatti bért?
Ha kapok szerződést, akkor bekell jelentenem hogy várandós vagyok?

eszterp # 2016.01.18. 23:00

Tisztelt Szakértő!

Az alábbi kérdésben kérném segitségét:
2014. szeptember 1-től határazott idejű munkaviszonyom van, amely 2016. május 31-ig tart. Jelenleg várandós vagyok, a szülés várható időpontja 2016. szeptember 17. Amenyiben jelenlegi szerződésemet nem hosszabitják meg a szülés időpontjáig, úgy lehetőségem van egy másik helyen munkát vállalni június 1-i kezdő dátummal. A kérdésem az volna, hogy ebben az esetben melyik munkahelyről kapott fizetésem alapján állapitják meg a csedet és a gyest?

Köszönettel és üdvözlettel:
Eszter

Edith40 # 2016.01.18. 09:28

Tisztelt Fórumozók!
Ha valaki betegszabadságát tölti,és közbeesik fizetett ünnep is,fizetett ünnepre mi jár? Ünnep vagy pihenőnap?Köszönettel:

sortie # 2016.01.18. 08:37

mariann00 # e-mail Jelentem! 2016.01.15. 12:44

Tisztelt Monoszkop!

Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a szülési szabadság a munkaügyi statisztikai előírások szerint jogi állományban eltöltött időnek minősül?

Nagyon szépen köszönöm a választ előre is.

Üdvözlettel:
Mariann

Kedves Mariann!

Nem tudom ezen kérését javaslom a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén feltenni.

sortie # 2016.01.18. 08:35

Adriana29 2016.01.15. 15:40
Tisztelt Szakértő,
Röviden a helyzetünk. Külföldről költöztünk ide a férjemmel.2015.07.01- től kezdtem teljes munkaidőben munkaviszonyt Magyarországon.2015 októberében tudtam meg hogy terhes vagyok. Várhatólag 2016 június közepén fogom megszülni az első gyermekemet. A férjem 2015 január elsejétől van állandó munkaviszonyban teljes munkaidőben. Milyen támogatásokra számíthatok? Lehetséges hogy a férjem is igényeljen valamit?
Előre is köszönom a válaszát
Andrea

Kedves Andrea!

Nem közölte, hogy a külföld pontosan mit jelent EU-s tagállamot, vagy un. 3. országot. (Amennyiben EU-s tagállam és ott rendelkezett munkaviszonnyal azt Magyarországon elismerik.)

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal. (Az egyes EU-s tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.)

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe.

Ha nem lesz meg a 365 napja, kérheti a csed és a gyed méltányosságból történő megállapítását feltéve, hogy a szülés napján fennáll a munkaviszonya.

Amennyiben csed-re és gyed-re nem jogosult helyettük kérhet GYES ellátást.

A GYES alanyi jogon jár a gyermek 3 éves koráig.

GYES-t főszabály szerint a szülés napjától minden Magyarországon élő magyar állampolgár kaphat, azaz ezen ellátás nem kötődik munkaviszonyhoz , összege fix, bruttó 28.500 Ft/hó.
A szülés napjától kérhet továbbá családi pótlékot és egyszeri anyasági támogatást, valamint a terhesség 90. napjától igénybe veheti a családi adó/járulékkedvezményt.

sortie # 2016.01.18. 08:33

Krisztinakf. # e-mail Jelentem! 2016.01.17. 12:04

Tisztelt Szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy én közfoglalkoztatott vagyok már több, mint 2 éve és azt szeretném megtudni, hogy ha terhes leszek, de még munkaviszonyban vagyok, mi vonatkozik rám? Elmehetek-e szülési szabadságra, vagy gyes, gyed, tgyásra jogosult vagyok-e?

Válaszát ekőre is köszönöm!

Krisztina

Tisztelt Kérdező!

Elmehet és minden felsorolt ellátásra jogosult lesz feltéve, hogy a szülés időpontjában biztosított (fennáll a közfoglalkoztatási jogviszony) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

A tgyás új neve csecsemőgondozási díj. (CSED)

GYES-t főszabály szerint a szülés napjától minden Magyarországon élő magyar állampolgár kaphat, azaz ezen ellátás nem kötődik munkaviszonyhoz , összege fix, bruttó 28.500 Ft/hó.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Krisztinakf. # 2016.01.17. 11:04

Tisztelt Szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy én közfoglalkoztatott vagyok mér több, mint 2 éve és azt szeretném megtudni, hogy ha terhes leszek, de még munkaviszonyban vagyok, mi vonatkozik rám? Elmehetek-e szülési szabadságra, vagy gyes, gyed, tgyásra jogosult vagyok-e?

Válaszát ekőre is köszönöm!

Krisztina

Adriana29 # 2016.01.15. 14:47

Tisztelt Szakértő,

Röviden a helyzetünk.Külföldről költöztünk ide a férjemmel.2015.07.01- től kezdtem teljes munkaidőben munkaviszonyt Magyarországon.2015 októberében tudtam meg hogy terhes vagyok. Várhatólag 2016 junius közepén fogom megszülni az első gyermekemet.A férjem 2015 január elsejétől van állandó munkaviszonyban teljes munkaidőben.Milyen támogatásokra számíthatok? Lehetséges hogy a férjem is igényeljen valamit?

Előre is köszönom a válaszát
Andrea