GYED,GYES, táppénz


Fanni123 # 2009.08.17. 19:51

Tisztelt Szakértő!A következőben kérném a segítségét: 3 és fél éves folyamatos munkaviszony után elbocsátottak, ezt követően passzív táppénzt vettem igénybe 43 napig. Ekkor sikerült új munkahelyet találnom. A férjemmel hamarosan babát szereznénk. A kérdésem az lenne, hogy ebben a helyzetben mi a legkorábbi időpont, amikor vállalhatnánk a babát úgy, hogy jogosult legyek tgyásra, gyedre, gyesre. Nagyon köszönöm a válaszát! Üdvözlettel:Fanni

nandy # 2009.08.17. 13:23

Hát nem teljesen így van...

Eb. tv.
42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.
(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

pandas # 2009.08.17. 13:14

Sziasztok!

Jól értem, hogy akinek kevesebb a jövedelme mint a minimálbér 2X-ese, az rosszabul jár mint aki nem dolgozott ???

2009 évi GYED maximum 100.100 Ft/hó Minimálbér270%
A GYED számításánál a szülést megelőző teljes naptári év keresete adja az alapot.
A GYED összegét a naptári napi átlagkeresetből (az éves fizetést osztva a munkanapok számával) kétféle módon számolják:

  • Ha a szülés előtt 180 napon át biztosított volt , akkor az összege annyi lesz, mint a táppénzé (kb. a fizetés 70%-a limit nélkül)
  • Ha nem volt biztosított (táppénzen volt, megszűnt a munkaviszonya max. 42 nappal korábban), akkor a minimálbér kétszeresének harmincad részét kapja napi keresetül.
Dödölle1 # 2009.08.17. 05:56

Főszabály szerint -ha 2009-ben keresőképtelen állományba kerülsz- és végigdolgoztad az évet, akkor az összes pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmedet elosztják 366 nappal, annak veszik a 60%-át, így megkapják az 1 napi táppénzt, ezt szorozzák annyi nappal, ahány napra orvosi igazolást adsz le. Így jön ki a bruttó táppénzed, ami adóköteles ellátás, azaz abból még adóelőleget is vonnak.

Üdv. :)

Dödölle1 # 2009.08.17. 05:49

Tisztelt Fórumozók!

Azt szeretném megtudni, hogy terhesség előtti betegállományra most 60%, vagy 70% -a jár e a fizetésemnek?
Azt már megérdeklődtem, hogy az állományt az előző évi béremből számítják ki, de pontosan azt sem tudom, hogy hogyan!
A kisbabámat 2010. márciusára várom.
6 éve dolgozom jelenlegi munkahelyemen.
Mindenképpen szeretném tudni, hogy anyagilag hogyan fog érinteni, ha állományba kell mennem!
Köszönöm elöre is a választ!
Mókika

-------
Válasz:

Amennyiben 2009.08.01. előtt kezdődött a keresőképtelenség, akkor a táppénz mértéke 70%, kórházi ápolás esetén (idejére) pedig csak 60% ha azonban 2009.07.31. után kezdődött már csak 60%.

Ez utóbbi esetben ha kórházi ápolásban részesülsz akkor annak a tartamára pedig 50%.

Végül néhány hasznos információ, hátha tudod használni vagy most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

felleg # 2009.08.16. 17:05

Nandy és Dödölle 1!

Köszönöm szépen a válaszokat, sokat segítettetek!

üdv.

mokika # 2009.08.16. 16:09

Tisztelt Fórumozók!

Azt szeretném megtudni, hogy terhesség előtti betegállományra most 60%, vagy 70% -a jár e a fizetésemnek?
Azt már megérdeklődtem, hogy az állományt az előző évi béremből számítják ki, de pontosan azt sem tudom, hogy hogyan!
A kisbabámat 2010. márciusára várom.
6 éve dolgozom jelenlegi munkahelyemen.
Mindenképpen szeretném tudni, hogy anyagilag hogyan fog érinteni, ha állományba kell mennem!
Köszönöm elöre is a választ!
Mókika

moszike74 # 2009.08.15. 16:49

Köszi nandy.Tényleg nem olvastam végig mind a 99 oldalt,csak most regisztráltam ide,mert sürgős lenne.Én is így tudom ahogy írtad,de erre van egy kézzel fogható jogszabály amire hivatkozhatok a munkáltatómnál?Ha valaki tudná,szívesen venném.

Köszi a választ nandy!

Ági

Dödölle1 # 2009.08.14. 13:03

Kedves felleg!

A kérdéseidre már megadták a választ én csak hozzáfűznék pár gondolatot.

Ilyen esetben célszerű a MÁK Illetményszámfejtési osztály, vagy irodavezetőjét megkeresni és az Ő segítségét kérni.

Bárhol előfordul kezdő az ügyintéző, de egy közigazgatási szervnél mindíg van olyan személy, aki a hivatal hatáskörébe tartozó ügyben érdemi, teljeskörű tájékoztatást tud adni az ügyfélnek. (Ez a személy végső esetben az osztály, vagy a MÁK-nál az irodavezető.)

Az nem lehet szempont, hogy az ügyintézőnek mi jó, vagy nemjó, az a kérdés, hogy az ügyfélnek mi a legkedvezőbb.

-------
Esetedben a szülés várható időpontja előtt 28 nappal kérj a háziorvostól egy nagyalakú orvosi igazolást, amin kérd a terhesállományba vételt, írj mellé egy kérelmet, hogy ettől a naptól a THGY ellátást kéred, ezzel egyidejűleg a GYES ellátást az ezt megelőző nappal lemondod. (Külön kérd, hogy a hatályos Eb. és Csp. tv-nek megfelelően a lemondó nyilatkozatodat (kérelmedet) küldjék meg a MÁK CST. irodának is.Ezt add le a munkáltatónál, az összekötő beküldi a Kincstárnak. -----
Ezt (fentieket) írja a jogszabály az igény lemondásáról és a THGY igény módjáról, de saját érdekedben érdemes a kérelem 1 (másolati) példányát a fentieken túl nem csak az Illetményszámfejtési Iroda részére eljuttatni, hanem neked saját kezűleg leadni, vagy belüldeni a MÁK CST Irodájára is.

A THGY ellátást anyakönyvi kivonat nélkül 42 napig folyósítják, de ha megszülsz azért azt haladéktalanul le kell adni a mtatónál, aki megküldi a MÁK Illszámf. Irodájának.

A THGY igénylésére van külön nyomtatvány, amit az intézményi (munkahelyi) MÁK összekötőtől kaphatsz meg, azt kell kitölteni és aláírni.

A nyomtatvány fontos része a nyilatkozat, miszerint a THGY alatt keresőtevékenységet nem végzel......

Üdv. :)

nandy # 2009.08.14. 12:28

Eltűnt az előző hozzászólásom... Az előző mondatot felleg-nek írtam.

És ami elveszett: A gyes-t közvetlenül a MÁK-nál kell lemondani. A TGYÁS-t viszont a munkáltatón keresztül kell igényelni.
Nem baj, ha a könyvelő nem tudja a szabályokat (megjegyzem, nem is kell tudnia, mert a könyvelő és a bérszámfejtő két külön szakma...), attól a jogszabályok még élnek.:)

nandy # 2009.08.14. 12:27

Ja, a szülés várható időpontjáról kérj igazolást az orvosodtól, és ezt is csatold a kérelmedhez.

nandy # 2009.08.14. 12:16

Kedves Ági!

Itt a fórumon már rengeteg alkalommal leírtuk, hogy gyes után is köteles foglalkoztatni a munkaadód, mégpedig az eredeti munkakörödben, az eredeti feltételekkel. Ha béremelés volt, annak megfelelően kell rendezni a te béredet is, és az emelt összeg alapján kell számfejteni a szabadságokat.

U.i. kérdés előtt tessék már kicsit olvasni.

moszike74 # 2009.08.13. 16:35

Kedves Szakértők,vagy bárki aki segíteni tud!

2009.08.23-ig vagyok gyesen,utána kiveszem a még meglévő 29 nap szabadságomat.Egy hipermarketben dolgoztam mint osztályvezető.
Érdeklődtem hogy a szabadság lejárta után mik a kilátásaim,amire azt a választ kaptam,hogy sajnos ebbe a pozícióba nem tudnak visszavenni,de szívesen látnak más beosztásba fele ennyi pénzért.Rosszul tudom,vagy kötelesek visszavenni,és indokolatlan hogy visszavegyék a béremet?
A másik kérdésem,hogy a 3 év alatt a velem egy beosztásban lévőknek természetesen emelkedett a bérük.Az enyémnek is kellett volna?
És ha igen,akkor a szabadságomat már az alapján vehetném ki?
Előre is köszönöm a választ:Ági

felleg # 2009.08.13. 13:56

Kedves Szakértők!

Az alábbiakban szeretném a segítségeteket kérni. 2009.10.13-ig gyesen vagyok kislányommal. A 2. babánkat 2009.10.20-ra várjuk. Én úgy gondoltam, hogy szeptember 22-től visszamondom a gyest és megigénylem a Tgyást.

Egy iskolában vagyok közalkalmazott, tehát a bérszámfejtésünk a MÁK-nál van. Ma voltam bent a MÁK-nál, hogy megkérdezzem, mi ennek a menete. A könyvelőnek fogalma sem volt az egészről. Még azt sem tudta, hogy a Tgyást a gyermek születése előtt 28 nappal már igénybe lehet venni. Azt mondta menjek el, majd akkor jöjjek vissza, ha megszültem. Egyetlenegy kérdésemre sem volt hajlandó válaszolni.

Ezért kérdezlek benneteket. Mi a módja a gyes visszamondásának? Elég egy levelet írnom a munkáltatónak, hogy szept. 22-től visszamondom a gyest? (és majd ő továbbítja a MÁK-hoz)És ekkor már igényelhetem a Tgyást is? Azt formanyomtatványon kell, vagy elég azt is levélben megírnom az iskolának (vagy hova kell beadni)? Kell hozzá csatolni valamit? (mivel akkor még nem lesz meg a 2. gyermek ezért a születési anyakönyvi kivonat helyett kell valami? pl. terhességi kiskönyv?)

Az ügyintéző semmiképpen nem akarja ezt, mert, hogy neki sok munkája lesz akkor velem. Azt akarja, hogy várjam meg míg lejár a gyesem, aztán menjek el táppénzre míg meg nem születik a 2. baba. De én ezt nem akarom, mert akkor ez már csökkentené a tgyás ill. a gyed összegemet, ha jól gondolom. (egyébként a 2. baba után járó tgyást és gyedet a szerződés szerinti béremből számolnák, mivel az most emelkedett kategóriaugrás miatt)

Remélem nem voltam túl bonyolult! Előre is köszönöm a segítségeteket és várom válaszotokat!

Dödölle1 # 2009.08.13. 11:23
Nagyon köszönöm a válaszodat.Elég rosszkor jött hogy a cég megszűnik.És ezek szerint akkor nem is kaphatok Magyarországról semmilyen juttatást sem,mert nem Magyarországon élünk. Köszönöm ----------
  • De igen. Azzal kezdtem, hogy legjobb tudomásom szerint táppénzt és munkanélküli ellátást a magyar jogviszonyod alapján, Magyarországról kaphatsz.
Ezen állításomat az alábbiak alapozzák meg:

A koordinációs rendeletek a munkanélküli ellátás igénylésével kapcsolatban a következő szabályokat tartalmazzák:

Főszabályként a migráns munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban munkanélküli ellátást igényelhet, ha abban a tagállamban legalább 1 hónapon át dolgozott. ------------
Táppénzt a munkaviszony tartama alatt és a cég megszűnését követően , „passzív jogon“ további 30 napig kaphatsz. Erről a hatályos magyar Ebtv. rendelkezik. --------
A Csp, Thgy, GYED, jogosultsággal kapcsolatosan azonban mivel megszűnt a jogviszonyod és életvitelszerűen sem laksz/laktok Mo-on ezen ellátásokra –hiányos ismereteim szerint- nem leszel jogosult, de azért feltétlenül javasolom a Közép-magyarországi Magyar Államkincstár Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának osztályvezetőjét személyesen (esetleg levélben) megkeresni és tőle érdeklődni.

Üdv. :)

Moncsika82 # 2009.08.13. 08:01

Tisztelt Dödölle1!

Nagyon köszönöm a válaszodat.Elég rosszkor jött hogy a cég megszűnik.És ezek szerint akkor nem is kaphatok Magyarországról semmilyen juttatást sem,mert nem Magyarországon élünk.
Köszönöm

Dödölle1 # 2009.08.13. 06:36

Tisztelt szakértö!

Szlovákiai munkavállalóként dolgozom egy multi cégnél 2004 februártól­.Jelenleg táppénzen lévö kismama vagyok,a babát január elejére várjuk.A cég szeptember vagy október végével megszünik.Nem tudom hogy ilyen esetben mire vagyok jogosult.Nem fog járni a táppénz és gyedet sem fogok kapni?A családi pótlékot igényelheti az apa is?(magyar álllampolgár és nem vagyunk összeházasodva)
Köszönöm a válaszát

---------
Amennyiben szlovák állampolgárként a Magyar Köztársaság területén munkaszerződéssel végzel munkát, (sőt életvitelszerűen a gyermek apjával itt is élsz), úgy a hatályos EU jogszabályok -a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK Rendelet és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó 1972. március 21-i 574/72/EGK Rendelet szerint kell eljárni a táppénz, THGY, GYED és munkanélküli ellátások megállapításánál.

Ennek értelmében táppénzre és munkanélküli ellátásra a magyar biztosítási jogviszony (munkaviszony alapján vagy jogosult.

Táppénzt a munkaviszony tartama alatt és a cég megszűnését követően , "passzív jogon" további 30 napig kaphatsz.

Jogosult lehetsz továbbá ezt követően Magyarországon munkanélküli ellátásra a magyarországi megszűnt biztosítás (munkaviszony alapján).

Ezt követően mivel a munkanélküli ellátás (az álláskeresési járadék) biztosítási idő, ha az egyéb feltételeknek megfelelsz kaphatsz passzív jogon THGY ellátást is. Ha az lejár és ismét igényled egy kis időre a munkanélküli ellátást akár GYED-re is jogosultá válhatsz.

Itt azonban már releváns lehet az életvitelszerű tartózkodás helye is. Lásd az alábbi példákat.

A szabályozás nem túl egyszerű, mert a TB területén nem valósult meg a jogharmonizáció, csak un. jogkoordináció történt, ezért bármit teszel beszéld át személyesen szakemberrel, azaz a REP PEEO, MÁK KMRIG és a Munkaügyi Központ illetékes osztályvezetőjével.

Végül egy kis összefoglaló az EU TB jogosultságról azzal, hogy főszabály szerint (Gyed, GYES, CSP. témában a legilletékesebb a Közép-magyarországi Magyar Államkincstár Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1115 Budapest Bartók béla út 120 (a cím időközben változhatott tájékozódj az internetről) azaz végső esetben ott tudnak segíteni eligazodni az EU TB. útvesztőiben.

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.

Ezeket az EU alapszerződései teszik lehetővé. Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK Rendelet és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó 1972. március 21-i 574/72/EGK Rendelet.

Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát)

Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó jogszabályok , a 1408/71/EGK rendelet és az 574/72/EGK rendelet) határozzák meg.

A 1408/71/EGK rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Mindezek alapján a család életvitelszerű tartózkodásának a helye, illetve a kereső tevékenység folytatásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.

A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.

Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (OEP Állásfoglalás, 2007. január)
A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár.

Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat egységként kezeli.

A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot, a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást is.

Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel.

(Egyértelmű, hogy a különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.

Más tagállamban bekövetkezett keresőképtelenség igazolása pénzbeli ellátások igénybevétele esetén:
Amennyiben a magyar biztosított egy másik EGT tagállamban való tartózkodása alatt kórházi ellátásban vagy járó beteg ellátásban részesül és keresőképtelen, és ezen keresőképtelenségére Magyarországon pénzbeli ellátást igényel, abban az esetben ennek igazolására az E 115 jelű formanyomtatványokat csatolni kell az igénybejelentéshez.

Amennyiben a biztosított külföldön ismételten keresőképessé válik, ezt a tényt a külföldi biztosító az E 118 jelű nyomtatványon közli.

Amennyiben a biztosított hazatérésekor már nem keresőképtelen, ő dönt arról, hogy a külföldi biztosító által kiállított E 115, illetve az E 118-as nyomtatvány benyújtásával a keresőképtelenség teljes időtartamára, vagy csak egy részére igényel-e táppénzt. Ilyen esetben a folyósító szervnek, a külföldi biztosító által kiállított E 115 jelű nyomtatványt úgy kell tekintenie, mintha az a 102/1995 (VIII. 25) Korm. rendelet alapján kiadott „Orvosi igazolás keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” című igazolás lenne.

Megjegyzés: az E jelű nyomtatványokat minden esetben a nyomtatványt kibocsátó ország hivatalos nyelvén állítják ki. Tekintve azonban, hogy a nyomtatványok mezőinek számozása és külalakja azonos, az egyes mezőkben közölt tények és adatok a kérdéses nyomtatványok magyar változata alapján beazonosíthatók, melyeket célszerű e célból a munkáltatóknak a Megyei Egészségbiztosítási Pénztáraktól beszerezniük.

Külföldi biztosítási idők beszámítása pénzbeli ellátások igénylése esetén:
Általános főszabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a biztosított számára a biztosítása szerint illetékes teherviselő folyósítja.
Ha a magyar szabályok szerint nyújtandó pénzbeli ellátás megállapításához szükséges figyelembe venni a külföldi (másik EGT tagállamban) biztosításban töltött időket is, akkor a kifizetőhely az illetékes külföldi biztosító nevének és címének valamint a biztosított adatainak megjelölésével a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár közreműködésével kérheti a külföldi (pénzbeli ellátásokra jogosító) biztosítási idők igazolását. (A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a magyar nyelvű E 104 jelű nyomtatvány segítségével keresi meg a külföldi biztosítót).

A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/ EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás hatálya alá tartozó személynek az igénybejelentéshez csatolni kell az E104-es számú nyomtatványt, amelyet az illetékes biztosítójától szerezheti be.

Terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj igénylése esetén a 1408/71/ EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyeknek csatolni kell a külföldön bekövetkező szülés tényét igazoló E001 számú nyomtatványt.

Megjegyzés: amennyiben a pénzbeli ellátás kizárólag a magyar szabályok alkalmazásával is megállapítható, akkor csak a magyar szabályok szerint fennálló biztosítási időket kell figyelembe venni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a magyar pénzbeli ellátások alapját kizárólag a magyarországi kereset (illetőleg az Ebtv. vonatkozó kisegítő szabályainak megfelelő összeg) képezheti!

A Munkanélküli ellátásokra vonatkozó rendelkezések:
A szociális biztonsági rendszerek koordinációja a tagállamok eltérő jogszabályi hátteréből adódó és a gyakorlatban tényleges hátrányt előidéző akadályok elhárítását szolgálja.

A koordinációs rendeletek a munkanélküli ellátás igénylésével kapcsolatban a következő szabályokat tartalmazzák:

Főszabályként a migráns munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban munkanélküli ellátást igényelhet, ha abban a tagállamban legalább 1 hónapon át dolgozott.

A tagállam a munkanélküli ellátást a saját állampolgáraira irányadó szabályozás szerint nyújtja.

Ez vonatkozik a biztosítási alapú rendszerekre (ilyen a magyar rendszer is, hiszen munkáltatói és munkavállalói járulékot fizetünk a járadékért cserébe), de a kifejezett járulékhoz nem kötött rendszerekre és ellátásokra is (például Írországban).

Továbbá, ha egy tagállami szabályozás azt írja elő, hogy egy év biztosítási idő szükséges a munkanélküli ellátás igénybevételéhez, akkor a munkanélkülivé válás szerinti tagállamnak nem csak az abban a tagállamban eltöltött időt kell az egy évi biztosítási időbe beleszámítania, hanem a más tagállamokban töltött időt is, amennyiben a munkanélküli az illetékes tagállamban nem rendelkezik a szükséges idővel.

A jogosultság megállapításának tehát az összeszámítás elve szerint alapját képezik a más tagállami biztosítási idők is.

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe. A nyomtatványt a munkanélküli járadék iránti kérelemhez kell csatolni.

A koordinációs rendelet 68. (1) cikke előírja, hogy a járadék kiszámításánál a munkanélkülivé válás tagállamának csak azt az átlagkeresetet kell alapul vennie, amelyet az illető személy abban a tagállam kapott, ahol munkanélkülivé vált. ------
Ausztria, Svédország, Németország stb. esetedben behelyettesíthető Szlovákiával.Tudom, hogy bonyolult és az én ismereteim is hiányosak, ezért javasolom szakember segítségének a kérését. --------------
A munkanélküli ellátásról való THGY és GYED jogosultságot megtalálod a korábbi hozzászólásaimban. ----------
Végül néhány hasznos információ, hátha tudod használni vagy most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

judylong # 2009.08.12. 18:17

Szép estét!
Tényleg nincs senki aki segíteni tudna?

Moncsika82 # 2009.08.12. 17:22

Tisztelt szakértö!

Szlovákiai munkavállalóként dolgozom egy multi cégnél 2004 februártól.Jelenleg táppénzen lévö kismama vagyok,a babát január elejére várjuk.A cég szeptember vagy október végével megszünik.Nem tudom hogy ilyen esetben mire vagyok jogosult.Nem fog járni a táppénz és gyedet sem fogok kapni?A családi pótlékot igényelheti az apa is?(magyar álllampolgár és nem vagyunk összeházasodva)
Köszönöm a válaszát

teni77 # 2009.08.12. 16:42

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg több mint 10 éve dolgozom veszélyes munkahelyen és ezzel együtt fél éve másodállásom is van (megbízási szerződéssel). Ha teherbe esnék a főállásomból táppénzre kell mennem a munkakör miatt, viszont a másik munkám el tudnám látni. Megtehetem-e táppénz mellet. Ezt a munkát a szülés után is el tudom végezni. Hogy csináljam, hogy a legjobban jöjjek ki belőle? GYED mellet nem dolgozhatok, mehetek rögtön GYES-re? Megéri egyáltalán?

Válaszát előre is köszönöm!

judylong # 2009.08.12. 11:33

Lehet, hogy előzőleg, rossz helyen érdeklődtem???? :)

"Üdvözlök mindenkit!

Mivel nem találtam hasonló témát korábbról, ezért kérném hozzáértők segítségét.
2009. 07.25.-el lejárt a GYES, igényemet GYET-re 07.26.-tól továbbítottam az illetékes szerveknek.

Időközben fejembe vettem, ha már munkalehetőség nincs, akkor képzem magam és regisztráltam mint munkanélküli egy esetleges támogatott képzés reményében.

Kérdéseim:

* A GYET ill. a majdani mn.járadék/segély kizárják-e egymást?
* Ha a munkaügyi központ tud támogatott képzést ajánlani, önköltségi áron végezhetek-e emellett bármilyen más tanfolyamot, iskolát…?
* A GYES mellett másodállásban vállalkozó voltam, ez a GYET mellett is így maradhat? (kereső tevékenységet jelenleg nem folytatok)"

A válaszokat előre is nagyon köszönöm! Judy

Dödölle1 # 2009.08.12. 11:22

FöMö

Tisztelt Szakértők!
A segítségüket szeretném kérni.

2004-től álltam alkalmazotti jogviszonyban egy cégnél, 2009. március 16.-án közös megeggyezéssel a munkaviszony megszünt.(2009¬. évre márc. 16-ig kifizetett bruttó munkabérem: ~925.000 Ft)
2009. március 18-án jelentkeztem a munkaügyi központban, azóta kapom az álláskeresési járadékot, melyre december elejéig jogosult vagyok.

Idő közben teherbe estem, a szülés várható időpontja 2010. március vége, április eleje.
Egy ismerős bejelentene vállalkozásába, hogy jogosult legyek TGYÁS-ra, Gyed-re.

Mikortól kellene bejelentenie?

Válasz: Ha táppénzt is szeretne a szülés előtt, akkor célszerű december elején, de az álláskeresési járadék lejáratát követő 30 napon belül. Amennyiben nem létesít 30 napon belül jogviszonyt táppénzt csak annyi napra kaphat, ahány napot dolgozik/dolgozott az új munkahelyen!!

Milyen összeggel – azt szeretném ha a vállalkozó kiadása ne legyen több a szükségesnél?
Válasz: Max. 143.000 Ft-al.

Alkalmazhat 4 órás munkaviszonyban is? Válasz: Igen.

A bejelentés után elmehetnék táppénzre a szülésig? Válasz: Ha legalább 1 napot dolgozott igen.

A táppénz milyen terheket ró a vállalkozóra? Válasz: A táppénz bruttó összegének az 1/3-át kell befizetnie, illetve a keresőképtelenség elején az időarányos betegszabadságos bér+járulékai.

Meddig kell bejelentve lennem? Célszerű bejelentve maradni a THGY és a GYED lejártáig, de a szülést követő nappal is kijelenthet.

Mikor és milyen módon szüntethető meg a munkaviszony? Pl. Közös megegyezéssel a fent javasolt időpontban.

Válaszokat előre is köszönöm! -------------
1.Kérdéseidre a válaszokat közvetlenül azok után megadtam.

2.Bármit teszel egyeztess a REP PEEO osztályvezetőjével, vagy egy hozzáértő ismerős könyvelővel….

3.A szívességi bejelentést a REP vizsgálhatja. Ez az általad leírtak alapján az, sőt ezen túlmenően kimeríti a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, illetve a joggal való visszaélés fogalmát is ezért némi információ:

A jogszabály nem tiltja, hogy valaki a rokonánál, ismerősénél, családtagjánál (férjénél, apósánál, testvérénél stb.) dolgozzon.

Az elmúlt években azonban miután tömeges méreteket öltött a „pár napos” bejelentést követően benyújtott, kiemelkedően magas bért tartalmazó THGY igény az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya, illetve a REP-ek Ellenőrzési Osztályai kiemelten kezdték kezelni és ellenőrizni ezeket az úgynevezett "szívességi bejelentés" gyanús ügyeket, ezért előfordulhat, hogy a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási Osztálya az igény elbírálása során esetedben is felkéri a REP Ellenőrzési Osztályát arra, hogy a munkáltatónál tartson átfogó, vagy cél ellenőrzést és vizsgálják, hogy a munkát felvetted-e, ténylegesen dolgoztál-e?

Ezt a REP a Tbj-ben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény) és az Eb. (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.) törvényekben kapott felhatalmazás alapján, a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.) törvény szerint eljárva megteheti.

Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a felek (azaz te és a rokon, vagy ismerős vállalkozó) munkajogot rendeltetésszerűen használták-e, vagy csak szívességből, kizárólag a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében történt a munkaszerződés megkötése, majd a bejelentés, illetve hogy történt e jogsértés, vagy joggal való visszaélés?

Ennek keretében –többek között- vizsgálni fogják a többi, hasonló munkakörű dolgozó bérét. Feltesznek olyan kérdéseket, hogy mi indokolta a Te "nagyon magas" béredet, miközben a többi, hasonló munkakörben és régebben ott dolgozó alkalmazott csak a minimálbért keresi; így hogy valósul meg a Munka Törvénykönyvében (1992. évi. XXII. törvény) található egyenlő munkáért egyenlő bér elve (feltűnő az is, ha a vállalkozásban legnagyobb terhet viselő vállalkozó is csak minimálbéren van bejelentve, miközben Te, mint pár napja tapasztalatlanul, esetleg kezdőként ott dolgozó „egyszerű alkalmazott” ennek többszörösét pl. 150.000Ft/hó keresed), ha eddig ezen vállalkozónak nem volt alkalmazottja mi indokolta a felvételedet, ha elmész szülni felvett-e helyetted valakit „erre a nagyon fontos feladatra”, az mennyit keres....... stb.

A terhesen, pár napra történő foglalkoztatás felvet-e magzatvédelmi aggályokat? Azt az adott munkát 8-9 hónapos terhesen el lehet-e látni? (Ilyen esetekben nem szerencsés, ha az orvosi dokumentációkból kiderül, hogy veszélyeztetett terhes vagy és úgy áltál munkába, vagy ha olyan munkakör van megjelölve a munkaszerződésben, amit terhesen nyilvánvalóan nem lehet végezni….)

Az ellenőrzés keretén belül vizsgálják (vizsgálhatják), hogy a foglalkoztató az elmúlt 5 évben eleget tett-e - saját maga és az esetleges dolgozói után- a járulékfizetési kötelezettségének, mindenkit határidőben bejelentett-e, az előírásoknak megfelelően vezeti-e az előírt nyilvántartásokat stb.?

Ha hiányosságot találnak és szükséges határozatot hoznak, köteleznek, ha az jogilag megalapozott bírságolnak, a hatáskörükbe nem tartozó hiányosságok esetén gyakorolják a szignalizációt (Ket.94.§.), azaz értesítik a feltárt hiányosságokról a hatáskörrel rendelkező többi közigazgatási szervet pl. APEH, Munkaügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ÁNTSZ, Nyugdíjigazgatóság, Jegyző stb.

Tanács: Ha mégis ezt választod/választjátok ezekre a kérdésekre (és sok hasonlóra) készüljetek fel, legyen több olyan tanú aki igazolja, hogy azt az adott munkát amire felvettek azt Te tényleg végezted, az se baj, ha van olyan okmány, ami ezt minden kétséget kizáróan igazolja (pl. ha bolti eladóként dolgoztál akkor jó ha van erről az időről általad eladóként kiállított ÁFÁ-s számla, általad aláírt beszállítói okmányok... stb. Persze ha ezt bizonyítékként jelölitek meg előfordulhat, hogy az egész tömböt végignézik és ha abban jogsértő hiányosságot találnak további szükséges intézkedés megtétele céljából természetesen értesítik az állami adóhatóságot…)

A hatósági eljárás során meghallgathatják a munkatársaidat, illetve minden olyan személyt, akinek a tanúvallomása a döntés szempontjából releváns lehet. (Lásd Ket. 50.§., azaz a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni…. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt…53.§. az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható….56.§. A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el, azaz megnézhetik, hogy hol dolgoztál. Ennek keretében megnézik, hogy ha pl. ügyintézőként voltál foglalkoztatva van-e abban az irodában pl. annyi íróasztal, illetve számítógép ahány személynek ott dolgozni kell, illetve a látottakat összevetik a tanúk tanúvallomásaival… A tanúk ha lehet ne legyenek rokonok, hogy ne lehessen őket elfogultsággal vádolni és erre hivatkozva nehogy figyelmen kívül hagyják a tanúvallomásukat.

Hangsúlyozom a jog a családtagnál, ismerősnél stb. történő foglalkoztatást nem tiltja, de a joggal való visszaélést, a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, az adó (és TB.) csalást igen, tehát a ha "csak" bejelentenek, de nem dolgozol azt nagyon nem javasolom.

Üdv. :)

nandy # 2009.08.12. 09:56

FöMö:

Már többször esett szó arról, hogy nem ajánlott egy ismerőshöz bejelenteni magad, mert az utóbbi időben egyre szaporodik azon esetek száma, amikor a REP utólag érvényteleníti a biztosítási jogviszonyt, és akkor nem jár semmi.

Dödölle1 # 2009.08.12. 09:14
Tisztelt szakértő! Gyeden lévő kismama vagyok, a cégemtől kaptam postán egy adatlapot,miszerint a gyed idejére fizetésnélküli szabadságot akarnak velem kiíratni.Töltsem ki, írjam alá és postázzam vissza nekik. Ezzel mi a céljuk? Ha kitöltöm ha nem, mire számíthatok ? Köszönettel várom válaszát! --------
  • Válasz:

Igen, töltse ki, írja alá és postázza vissza.

Nem kell megijedni, a munkáltató jogszerűen jár el,
ugyanis ha szülő GYED ellátást szeretne igénybe venni, akkor az csak akkor folyósítható, ha arra az időre a dolgozó írásban fizetésnélküli szabadságot kér.

Ezen kérelemre a munkáltató azt köteles engedélyezni.

Az egészségbiztosító, vagy a munkahelyi tb. kifizetőhely csak ezen engedély bírtokában folyósíthat GYED ellátást, ezzel igazolja ugyanis a munkáltató (és a dolgozó), hogy a GYED ideje alatt a GYED ellátáson kívül nem kap munkabért.

a Munka Törvénykönyvéről

138. §. (5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

  1. a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;

Arra számíthat, hogy a GYED igényét elbírálják és az ellátását folyósítják.

Amennyiben további kérdése van, vagy valamiben bizonytalan keresse fel a REP PEEO Osztályvezetőjét, aki készséggel segít. ---------
Végül néhány hasznos információ, hátha tud használni vagy most, vagy egy későbbi ügyben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

Dödölle1 # 2009.08.12. 09:12
Tisztelt szakértő! Gyeden lévő kismama vagyok, a cégemtől kaptam postán egy adatlapot,miszerint a gyed idejére fizetésnélküli szabadságot akarnak velem kiíratni.Töltsem ki, írjam alá és postázzam vissza nekik. Ezzel mi a céljuk? Ha kitöltöm ha nem, mire számíthatok ? Köszönettel várom válaszát! --------
  • Válasz:

Igen, töltse ki, írja alá és postázza vissza.

Nem kell megijedni, a munkáltató jogszerűen jár el,
ugyanis ha szülő GYED ellátást szeretne igénybe venni, akkor az csak akkor folyósítható, ha arra az időre a dolgozó írásban fizetésnélküli szabadságot kér.

Ezen kérelemre a munkáltató azt köteles engedélyezni.

Az egészségbiztosító, vagy a munkahelyi tb. kifizetőhely csak ezen engedély bírtokában folyósíthat GYED ellátást, ezzel igazolja ugyanis a munkáltató (és a dolgozó), hogy a GYED ideje alatt a GYED ellátáson kívül nem kap munkabért.

a Munka Törvénykönyvéről

138. §. (5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

  1. a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;

Arra számíthat, hogy a GYED igényét elbírálják és az ellátását folyósítják.

Amennyiben további kérdése van, vagy valamiben bizonytalan keresse fel a REP PEEO Osztályvezetőjét, aki készséggel segít. ---------
Végül néhány hasznos információ, hátha tud használni vagy most, vagy egy későbbi ügyben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki ha valamit kimond azt rajta kívül senki meg nem változtathatja, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását felülbírálhatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő tájékoztatás helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is.

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)