GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GYED-en vagyok itthon kislányommal, ami június 7-éig jár. Munkáltatóm fél éve bejelentette, hogy kivonul Magyarországról, a folyamatok elkezdődtek, várható munkaviszony megszűnés jövő év vége felére volt nem hivatalosan bejelentve. Azóta már előrébb hozták ezt az időpontot, körülbelül 2018 májusára.
Most én újra kisbabát várok, második hónapban vagyok, így 2018 július-augusztus körül születhet meg.
Érdeklődnék, hogy ilyen esetben kaphatok-e CSED-et vagy valami juttatást GYES-en kívül, esetleg munkanélkülire bejelentkezéssel, ha 3-4 hónappal a szülés előtt megszűnt a munkahely?
Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlet! 2018 júliusában várom első babámat. 2015. szeptembertől folyamatos 4órás munkaviszonyom van, valamint 2017 júliustól szintén folyamatos 4órás másik munkaviszony is párosult mellé. Március-áprilisig szeretnék dolgozni, majd a baby szletéséig táppénzen lennék.Az lenne a kérdésem, hogy ez mennyire fogja befolyásolni a majdani gyedemet!? Ha esetleg emelkedik 2018-tól a jövedelmem, akkor az számítani fog valahol? Köszönöm a választ! Szép napot!

Tisztelt Szakértők/ Fórumozók!
Segítséget vagy tanácsot kérnék. 17 hetes kismama vagyok 2013 jónius óta dolgozom még most is,viszont a hely szűke miatt nem tudok tovább munkát vállalni. A vezetőségnek szóltam,hogy kevés a helyem,ha tudnak tegyenek át másik üzletbe,de eddig semmi hír erről.Ha nem tesznek át,akkor 2018 januárját még végig dolgozom és sajnos ennyi.A szerződésem határozatlan idejű. 2018 Június 11-re vagyok kiírva.
A kérdésem az lenne,hogy táppénzre ha megyek szülésig akkor a csed,gyed,gyest mi alapján fogják számolni? Amit a neten olvasok nekem héber,így ha tudják a konkrét adataimmal írják már le.
Köszönöm a segítséget!

„Andi30 2017.12.16. 18:35

Kedves Szakértők!

Olyannal fordulnék Önökhöz, hogy 2017.12.31.-ig 8 órás munkaviszonyom lesz. 2018.01.01.-től főállású vállalkozó leszek , valamint megbízási szerződésem lesz egy cégnél, a megbízási szerződéssel is lesz járulékom fizetve. Ha a jövő évben gyermeket vállalok mi alapján fogják megállapítani a gyedet/csedet?

Köszönöm
”

T. Kérdező!

Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Fentiek figyelembevételével annak akinek a csed igénylésének napján (szülés napján) egyidejűleg két jogviszonya van jogviszonyonként külön-külön kell megvizsgálni azt, hogy jogosult-e ellátásra.

A korábbi jogviszonyban eltőltött biztosítási időket a 217/1997 (XII.1) Korm. rend 27/A § alapján kell figyelembe venni.

Az ellátás alapját a szüléskor fennálló biztosításban elért kereset alapján kell megállapítani, a korábbi, megszűnt jogviszony keresetét figyelembe venni nem lehet.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

„be11 2017.12.19. 15:31
Kedves Fórumozók!
Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy, mint kérdés felmerült, hogy GYED-en lévő munkavállalóval lehet-e felhasználási szerződést kötni?
Illetve, a felhasználási szerződés minősülhet-e megbízási szerződésnek?
Előre is köszönöm a válaszokat!
”

T. Kérdező!

Igen, sőt akár munkaszerződést is lehet kötni, hiszen immár a GYED mellett korlátlanul lehet dolgozni, keresőtevékenységet folytatni.

A felhasználási szerződés a szerzői alkotás felhasználásra irányuló olyan szerzői jogi szerződésfajta, amelynek diszpozitív szabályait Magyarországon a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény V. fejezete határozza meg.

Ehhez képest a megbízási szerződésről PTK 6:272. § rendelkezik.

A 195/1997. (XI.5.) kormányrendelet 3. szakasza értelmében a felhasználási szerződést TB szempontból a megbízási szerződésre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Kedves Fórumozók!

Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy, mint kérdés felmerült, hogy GYED-en lévő munkavállalóval lehet-e felhasználási szerződést kötni?
Illetve, a felhasználási szerződés minősülhet-e megbízási szerződésnek?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Kedves Szakértők!

Olyannal fordulnék Önökhöz, hogy 2017.12.31.-ig 8 órás munkaviszonyom lesz. 2018.01.01.-től főállású vállalkozó leszek , valamint megbízási szerződésem lesz egy cégnél, a megbízási szerződéssel is lesz járulékom fizetve. Ha a jövő évben gyermeket vállalok mi alapján fogják megállapítani a gyedet/csedet?

Köszönöm

„Tikecsaj 2017.12.13. 11:36

Tisztelt Szakértő!
2012 júniusától dolgozom ezen a munkahelyen. Idèn augusztustól vagyok terhes táppènzen. Babámat májusra várom. Az lenne a kèrdèsem ,hogy amennyiben a cèg januárban megemeli minden dolgozója alapbèrèt az nekem is jár-e táppènz alatt?
Válaszát előre is köszönöm!
Eszter
”

Kedves Eszter!

Amennyiben minimálbéremelésről van szó, úgy igen, azonban az ellátásait ekként fogják megállapítani:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására is az ONYF 2017/1. számú tájékoztatójában foglaltakra.

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

KittiJ 2017.12.12. 15:47

Egy picit pontosítanék. Nem azért nem lesz jogosult Magyarországon csed és gyed ellátásokra, mert nincs pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, hanem azért, mert a szülés időpontjában nem lesz Magyarországon Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonya, azaz a jogosultsághoz szükséges két, konjuktív feltételből az egyik hiányozni fog.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint ugyanis csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Megjegyzem, hogyha hazajön és a szülés napján Tbj. 5. § szerinti biztosított lesz (pl. egyéni vállalkozó lesz, vagy álláskeresési járadékban fog részesülni) úgy az 1. feltétel teljesül, illetve a szükséges 365 napba a küléföldön eltöltött biztosítási időt bele fogják számolni, ha azt az előírt nyomtatvánnyal igazolja.

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es, illetve az U1-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Zárójelben jegyzem tehát meg, arra is van lehetőség, hogy a fenti nyomtatvány bemutatásával az igénylő Magyarországon igényeljen álláskeresési járadékot. A Tbj. 5. § értelmében pedig az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosított.

A szülés napján álláskeresési járadékban részesülő személy csed ellátását pedig az annak alapját képező jövedelemből, hiányában a minimálbérből számítják ki.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

„anne01 2017.12.12. 16:17

Ha nincs pénzbeli egészségbiztosítási alapot képező jövedelmed, akkor nem kaphatsz. A biztosítási díjon gondolom a havi 7.110 Ft-ot érted, ami csak az orvosi ellátásodat fedezi, a pénzbeli ellátásodat nem.

KittiJ 2017.12.12. 15:47

Tisztelt szakértő!

Jelenleg külföldön élek és dolgozom, de március végén hazaköltözöm Magyarországra, és augusztusban fog megszületni a kisbabám. Ön szerint jogosult vagyok-e csed és gyed ellátásra, ha megvan a 2 éven belüli 365 nap biztosítási viszonyom, csak épp EGT országból? Magyarországon már nem fogok dolgozni, de a biztosítási díjat fizetni fogom.

Köszönöm
”

És annó amikor elmentél szülni az első gyerekeddel, nem írtál alá véletlenül papírt arról, hogy meddig leszel fizetés nélküli szabin? Azért kérdezem, mert ha igen, akkor nem tagadhatná meg a munkába állásodat és akkor ki kell adnia a szabadságodat (legkésőbb 60 napon belül) és ki kellene igazítania a fizetésedet és az új táppénz alapja már az lenne.
Mit mondtak, miért nem adják ki a szabadságodat?

Mentsd, ami menthető: írj nekik most, hogy 30 nap múlva munkába állnál és adják ki a szabadságodat. A munkába állás napján meg kezdd meg a táppénzedet, ha nem adják ki a szabadságodat.

Kedves Pazs!
Az utóbbi pár hónapban többször keresett a hr a visszatérésem miatt. Mondtam hogy nekem a január lenne jó kezdésnek (ekkor még nem tudtam az újbóli terhességemről). Sajnos nem mondták el hogy mi a menete annak hogy újból munkába állják és írásba sem kellett semmit jeleznem.

Tisztelt Szakértő!
2012 júniusától dolgozom ezen a munkahelyen. Idèn augusztustól vagyok terhes táppènzen. Babámat májusra várom. Az lenne a kèrdèsem ,hogy amennyiben a cèg januárban megemeli minden dolgozója alapbèrèt az nekem is jár-e táppènz alatt?
Válaszát előre is köszönöm!
Eszter

„A munkáltatom a szabadságomat nem adja ki, hanem 12.21-tol táppénzre kell mennem.”
Nem jelezted írásban a munkáltatódnak 2017. november 20-ig bármikor, hogy visszatérsz a fizetés nélküli szabadságodról? Elvileg a bérednek követnie kellett a távolléted alatti béremeléseket és abból számítják a táppénzt.

Tisztelt Szakértő!
12.20-án tölti be a kisfiam a 3.életévét és lejár a gyes-em. Közbe kiderült hogy újra babát várok. A munkáltatom a szabadságomat nem adja ki, hanem 12.21-tol táppénzre kell mennem. Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor mi a táppénzszámitas alapja? Szülés előtt több 5 évig dolgoztam folyamatosan. Az akkori béremből fogják újból számolni a táppénzt?
Válaszát előre is köszönöm!

Ha nincs pénzbeli egészségbiztosítási alapot képező jövedelmed, akkor nem kaphatsz. A biztosítási díjon gondolom a havi 7.110 Ft-ot érted, ami csak az orvosi ellátásodat fedezi, a pénzbeli ellátásodat nem.

Tisztelt szakértő!

Jelenleg külföldön élek és dolgozom, de március végén hazaköltözöm Magyarországra, és augusztusban fog megszületni a kisbabám. Ön szerint jogosult vagyok-e csed és gyed ellátásra, ha megvan a 2 éven belüli 365 nap biztosítási viszonyom, csak épp EGT országból? Magyarországon már nem fogok dolgozni, de a biztosítási díjat fizetni fogom.

Köszönöm

„tina90.06.08 2017.12.11. 15:15
”
T. Kérdező!

• Igen lehetséges, mind az Alaptörvény, mind a Ket. biztosítja a jogorvoslathoz való jogot.
• Igen, célszerű a „központ” tanácsa szerint eljárni.

Utolsó kérdése nyilvánvalóan költői kérdés, azaz arra nem vár választ, de láthatja, illetve saját bőrén is megtapasztalhatta azt, hogy a magyar reformok működnek, a közigazgatásban felkészült, szakmájukhoz értő kormánytisztviselők dolgoznak.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szakértő!

Kisfiam most 12.03-án töltötte be a 2 évet, vele itthon voltam Gyeden+táppénzen, mivel jön a tesó márciusban.
11.29-én a helyi kormányablakban beadtam a Gyes igénylést, amiről azóta megjött a határozat, hogy elutasították. Az indoklás pont a táppénz, pedig Gyed/Gyes extra van.
Az ügyintéző a kormányablakban kitöltette velem a Gyes igénylő 19. pontját, pedig nem kellett volna, hiszen az én esetem pont a kivétel, vagyis a keresőtevékenységgel összefüggésben álló táppénz, ami mellett igenis jár a Gyes. Mivel kitöltöttük a magzatra vonatkozóan, -tól dátum 09.13. -ig dátum maga a szülés így betűvel kiírva, úgy vette a bírálat, hogy ez nem a keresőtevékenységgel összefüggő TP, hanem valami más, amire nem jár Gyes. 09.01-től pedig a felhalmozott szabikból vettem ki 13-áig 8 munkanapnyit.
15 napom van a jogorvoslatra, helyben azt mondták, hogy nincs értelme új igénylés beadásának üresen hagyva a 19-es pontot (még ha elállnék a felülvizsgálattól, akkor sem), mert az előzmények miatt megint elutasítanának. Ezért azt javasolták a központot felhívva, hogy ne új igénylőt nyújtsak be, hanem kérjek jogorvoslatot, és csatoljak egy igazolást a munkáltatótól amiben benne van hogy mikortól aktív státuszú a munkaviszonyom.
Ez így valóban lehetséges???? Vagy el kellene hinnem a helyi ügyintézőnek, hogy a jelenlegi táppénzem miatt a kisfiamra teljes 1 éven át 3 éves koráig nem jár majd a Gyes, csak a születendő gyermekre a Csed újra??

Válaszát előre is köszönöm!

Üdv,

NB

T. Kérdező!

Igényelni bármit és bármikor lehet. Az viszont más kérdés, hogy jogosult-e rá.

A „de hogy lehetséges ez, hogy ugyanaz a dátum mindkét helyen szerepel” kérdése nyilvánvalóan költői, ezt a kérdést annak kellene feltenni aki ezen közokiratot kiállította.

Előfordulhat az hogy rosszul töltötték ki a papíromat?-kérdezi.

A válasz igen, ahol emberek dolgoznak, ott hiba is előfordul.

Az angol joghoz nem értek, de a magyar jog ismeri a meghatalmazás intézményét, azaz érdemes lenne a férjét/párját meghatalmaznia arra, hogy ezen ügyben az illetékes hatóságnál eljárjon.

Magyarországon az angol jogviszony alapján GYED ellátásra nem jogosult.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján Magyarországon, a –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az igényt különben legfeljebb csak 6 hónapra visszamenőleg lehet igényelni.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért további kérdéseiket az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldhetik el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szakértő!
Egy olyan problémával fordulnék Önhöz,hogy 2015.augusztusában Nagy Britanniában szültem, és 2016.januárjában visszaköltöztem Magyarországra. Jelenleg GYES-t kapok, viszont szerettem volna megigényelni a GYED-et. Tavaly meg is igényeltem Nagy Britanniában az U1-es formanyomtatványt amit néhány hét múlva megkaptam, viszont nem tudták a munkaügyi hivatalban elfogadni, mivel a biztosított időszak a papír szerint 2015.április-2015.szeptemberig tartott. Holott én 2015. Június 30-án kezdtem el ott kint dolgozni. És 2016.március végén szűnt meg a munkaviszonyom. Munkavállalás előtt pedig munkanélkülin voltam. Másrészt az U1-es papír másik oldalán ahol az az időszak van feltűntetve ami nem volt biztosítva, az alábbi dátum áll: 2014.június 30.- 2016. Március 21. Vagyis az az időszak amikor munkaviszonyban álltam. De hogy lehetséges ez, hogy ugyanaz a dátum mindkét helyen szerepel. Vagyis a 2015. Áprilistól szeptemberig tartó időszak a biztosított időszaknál áll és a nem biztosított időszaknál is. Előfordulhat az hogy rosszul töltötték ki a papíromat? A volt párom,aki jelenleg is kint él, próbált ez ügyben intézkedni Nagy Britanniában, de annyit mondtak neki hogy ilyen nincs hogy nem voltam biztosítva ha dolgoztam. És nem is segítettek neki többet, mert hogy nekem kellene személyesen megjelennem. Sajnos erre nincs lehetőségem. Mit tudok még ez ügyben tenni? Vagy van még egyáltalán értelme? Meg tudnám még igényelni a GYED-et?
Válaszát előre is nagyon megköszönném!

Tisztelt Biztosítottak!

Mint ahogyan arról korábban már értesülhettek Magyarország jobban teljesít és a magyar reformok is működnek ezért –a jogbiztonság és a kiszámíthatóság követelményét is szem előtt tartva- az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaival kapcsolatban, 2017. december 01-vel további változások (reformok történtek).

A korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át.
A Magyar Államkincstár Központ Egészségbiztosítási Főosztálya ezen feladatai keretében többek között

• közreműködik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel összefüggésben az Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási feladatok ellátásában,
• működteti és fejleszti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak, a baleseti táppénznek és az utazási költségtérítésnek a felügyeleti, költségvetési, szakmai ellenőrzési, belső ellenőrzési és központi nyilvántartási rendszerét,

• közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok – az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, a baleseti táppénzzel, az utazási költségtérítéssel kapcsolatos – jogalkalmazói feladatellátásának támogatására szolgáló módszertani útmutatók, szakmai eljárásrendek, szabályzatok és körlevelek kiadásában.

Fontos tudni, hogy 2017. december 1-től új regisztrációs nyomtatvány kerül bevezetésre, mely időpontot követően a „Foglalkoztatói igazolás”, „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez”, és az „Adatlap folyamatos keresőképtelenség igazolásához” elnevezésű nyomtatványok elektronikus beküldéséhez szükséges regisztráció kizárólag a Magyar Államkincstár honlapján közzétett „Regisztrációs lap” benyújtásával lehetséges.

Az új „Regisztrációs lap” a Nyomtatványok menüpontból érhető el.

A Magyar Államkincstár Egészségbiztosítási Főosztálya a MÁK honlapján megjelent tájékoztatója szerint kéri, hogy 2017. december 1-től az új nyomtatványt szíveskedjenek használni.

További kérdéseiket az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldhetik, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Forrás:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

„Csilla1961 2017.12.05. 10:13
2016.06.04.-én született a harmadik gyermekem. Gyed Extrával visszajöttem dolgozni. 2017.09.13.-2017.11.13-ig szabadságomat töltöttem 11.14-től dolgozom. A cégünk vezetője ezt a levelet írta 2017.12.01.-én (pontosan idéztem)
"..... Zrt. Igazgatósága ülésen kívüli határozatával döntött 1 havi jutalom kifizethetőségéről a teljes dolgozói kör vonatkozásában. A jutalom a december 1. napján esedékes munkabér kifizetésével egyidejűleg kerül jóváírásra a számlátokon. Ezzel a gesztus értékű jutalommal szeretnénk megköszönni Nektek a kitartó és néha erő feletti munkát, amit a egymásért és a cég biztonságos és eredményes működéséért tettetek és tesztek a jövőben is. Köszönjük szépen!"
Ennek ellenére én nem kaptam meg ezt a jutalmat! Érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy a munkaügyi szabályzat leírja, hogy a jutalom azoknak fizethető ki akik 10.01-én munkaviszonyban voltak. Valóban a munkaügyi szabályzat leírja, hogy egy adott jutalom milyen feltételekkel fizethető ki, de a vezérigazgató a levelében nem ezt írta! Fentiek alapján Ön szerint megjár a jutalom?
”

T. Kérdező!

• Látni kellene, hogy a munkaügyi szabályzat pontosan hogyan fogalmaz, milyen kifejezéseket használ. Ennek hiányában érdemi válasz nem adható.
• Ön 10.01-én munkaviszonyban volt, csak szabadságát töltötte úgy, mint aki egész évben dolgozott, csak 2017. 09.30-tól 2017.11.01-ig éves rendes szabadságát töltötte.
• Tárgyban nem a vezérigazgatói levélnek, hanem a szabályzatnak van relevanciája, a vezető levele "csak" tájékoztató jellegű, minden munkatársnak szól, lényege a cégért végzett munkáért való köszönet.
• Amennyiben vitatja a döntés jogszerűségét írjon egy levelet a vezérigazgatónak…

2016.06.04.-én született a harmadik gyermekem. Gyed Extrával visszajöttem dolgozni. 2017.09.13.-2017.11.13-ig szabadságomat töltöttem 11.14-től dolgozom. A cégünk vezetője ezt a levelet írta 2017.12.01.-én (pontosan idéztem)
"..... Zrt. Igazgatósága ülésen kívüli határozatával döntött 1 havi jutalom kifizethetőségéről a teljes dolgozói kör vonatkozásában. A jutalom a december 1. napján esedékes munkabér kifizetésével egyidejűleg kerül jóváírásra a számlátokon. Ezzel a gesztus értékű jutalommal szeretnénk megköszönni Nektek a kitartó és néha erő feletti munkát, amit a egymásért és a cég biztonságos és eredményes működéséért tettetek és tesztek a jövőben is. Köszönjük szépen!"
Ennek ellenére én nem kaptam meg ezt a jutalmat! Érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy a munkaügyi szabályzat leírja, hogy a jutalom azoknak fizethető ki akik 10.01-én munkaviszonyban voltak. Valóban a munkaügyi szabályzat leírja, hogy egy adott jutalom milyen feltételekkel fizethető ki, de a vezérigazgató a levelében nem ezt írta! Fentiek alapján Ön szerint megjár a jutalom?

Feketemunka szülési szabadság alatt

2017.11. 9. Jogi Fórum cikk

http://www.jogiforum.hu/hirek/38404

A munkaerő-piacon számos olyan jogellenes konstrukció alakul ki, mely első ránézésre mindkét fél érdeke. A legújabb gyakorlat a szülési szabadságon lévő kismamával való megállapodás, mely alapján a szülési szabadságát fizetés nélküli szabadságon töltő munkavállaló otthonról dolgozik, állami ellátását felveszi, s ezen túlmenően a munkáltatótól fizetést is kap - vagy legalább is ezt reméli.

Így járna a szülési szabadság

A munka törvénykönyve szerint az anyának, illetve a nőnek, aki a gyermeket az örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, szülési szabadság jár. A szülési szabadság tartama 24 hét, amelyet - amennyiben a felek vagy kollektív megállapodás eltérően nem rendelkezik - úgy kell kiadni, hogy ebből legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadságból két hetet minden esetben kötelező igénybe venni. A szülési szabadság kiadásáról - eltérő megállapodás hiányában - formálisan a munkáltató dönt. Fontos, hogy fő szabályként a szülési szabadság egybefüggő időtartamban adható ki, kivéve, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák. Ilyen esetben, ha a gyermeket az intézetből elbocsátották, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a szülést követő 1 év elteltéig még igénybe lehet venni.

A munkavállaló munkajogi védelmet élvez

A szülési szabadság időtartama alatt a munkavállalót felmondási védelem illeti meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkaviszonya az Mt.65.§ (3)(b) bekezdése alapján kizárólag azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, amennyiben annak feltételei fennállnak (ez igen ritka). Amennyiben azonban a munkavállaló a teljes időtartamot nem veszi igénybe, a fennmaradó részére felmondási korlátozás vonatkozik. Ennek értelmében a munkavállaló munkaviszonya magatartásával indokolt felmondással kizárólag az azonnali hatályú felmondás szabályaival lehetséges.

A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból pedig akkor szüntethető meg a munkaviszony, ha a munkáltatónál a munkaszerződése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Munkaviszonyban töltött időnek számít

A szülési szabadság munkajogi szempontból olyan fizetés nélküli távollétnek minősül, amelynek tartama munkaviszonyban töltött időnek számít szabadság vagy végkielégítés szempontjól, sőt erre az időszakra a munkavállalót a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságotat kivéve egyéb juttatási is megilletik (Erzsébet utalvány pl.). A szülési szabadság tartamára a munkavállalót csecsemőgondozási díj (CSED) illetheti meg. Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik. A CSED biztosítási jogviszonyhoz kötött olyan ellátáts, amely a kieső jövedelem pótlását célozza.

Sokszor a felek összejátszanak, a munkavállalót pedig nem fizetik ki

Egyre gyakrabban tapasztalni, hogy a felek abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló munkafeladatait a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt otthonról teljesíti, melyért a munkáltató később más jogcímen fizetést teljesít. Ezzel egyidejűleg pedig a munkavállaló természetesen a CSED-et is felveszi. Sokszor azonban a felek között a kifizetés körülményeit illetően vita szokott kialakulni, hiszen a jogszabályba ütköző gyakorlat részleteit érthető módon nem vetik papírra. A vita következtében pedig a helyzet elmérgesedik, a munkáltató így kifizetést nem teljesít. Ekkor kellene a munkavállalónak a munkaügyi bíróságon megjelennie, és a helyzetet magyaráznia, ami szokás szerint a többszörös jogellenességre tekintettel elmarad. Hasonló jogsértések pedig nem csupán a KKV szektorra jellemzők, érintettek nagy multinacionális egészségügyi szolgáltatók, illetve egyéb szektorban tevékenykedő multicanionális gazdasági társaságok is.

A tanulság mindenképpen az, hogy nem szabad pillanatnyi előnyökért trükközni, maradjunk mindig jogszerű keretek között.

Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/38404

Egyebekben kérésre a háziorvos ad ki ugyanarra az időre eredeti orvosi igazolást, amelyre ráírja, hogy másolat.
Önöknek, vagy a munkáltatónak csatolni kell mellé egy nyilatkozatot, amelyben a járási hivatalnak leírják, hogy mi történt az eredeti okmánnyal. Másolatra csak ezt követően tudnak fizetni.