GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Szakértő!

Segítségét szeretném kérni!

Nővérként dolgozom a dél-pesti kórházban és jelen pillanatban GYES-en vagyok a kisebbik fiammal. Ő 2013.03.18.-án tölti be a 3. életévét. Gyes mellett szeretnék visszamenni dolgozni részmunkaidőben, de előtte ki szeretném venni(meg ha minden igaz akkor ki is kell) a felhalmozódott szabadságomat ami 86 nap. Kérdésem az lenne, hogy le kell-e mondanom a GYES-ről ahoz, hogy szabira mehessek? Ha le kell, akkor vissza igényelhetem-e a GYES-t a szabadság lejártával?

Köszönöm segítségét!

Tisztelt Szakértő!

A GyED-et igénylését a munkáltató részére kellett leadnom, erre az időszakra kitöltettek egy nyomtatványt, amelyben a gyerekek 2 éves koráig kértem a fizetés nélküli szabadságot. A GyES igénylését a MÁK felé kellett bejelentenem, a munkáltatóm azt jelezte, részére nem kell semmilyen nyomtatványt eljuttatnom.
Kellett volna a munkáltató részére egy újabb fizetési szabadság kérelmet küldenem a GyES idejére is vagy ez jár így is? Amennyiben újra kérelmezni kell, azt köteles elfogadni a munkáltató?
Köszönöm!

erikauvad:

Ha táppénzre mész, akkor azon jövedelem alapján fogják megállapítani, ami alapján a GYED-et megállapították (valószínűleg a 300 eFt után...). A táppénz összege legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet, idén max. 156.000,-ft. Szerintem ez több, mint a gyes összege. :)
Ha az orvos 9-es kóddal (veszélyeztetett terhesség) vesz állományba, akkor a keresőképtelenség első napjától táppénz jár.

Mivel 180 bérezett napod már biztosan nem lesz a szülésig (nem számít annak pl. a táppénz és a GYED), így a TGYÁS is legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70%-a lehet.

Összegezve: vedd ki nyugodtan a szabikat, aztán ha az állapotod indokolja, menj táppénzre.

AlexKirályfi:

Főszabály szerint valóban a megelőző év jövedelme számít.
Ám vannak további részletszabályok is, pl. az irányadó időszakban (vagyis... az igényléstől visszafelé számítva az előző év január 1-ig) nem lehet 30 napnál hosszabb megszakítás a biztosítási jogviszonyában.

Feltételezve, hogy 2011.01.01. óta folyamatos a jogviszonya... TGYÁS alapja a 2011. évi jövedelem lesz. Feltéve, hogy 2011-ben volt legalább 180 bérezett napja. nem számít bérezett napnak pl. a táppénzes időszak.

A GYED-re való jogosultsága 2013-ban nyílik meg, így ott az irányadó időszak 2012.01.01-től indul. HA 2012-ben táppénz, TGYÁS miatt nem lesz 180 bérezett napja, akkor az ún. előnyszabály szerint az lesz a GYED alapja, ami alapján a TGYÁS-t megállapították (vagyis jó eséllyel a 2011. évi jövedelem).
Ha lesz 2012-ben 180 bérezett napja, akkor viszont a 2012. évi jövedelem az alap. Fontos tudni, hogy a táppénz, TGYÁS stb... soha nem számít bele más ellátás alapjába, vagyis nem rontja le. Ezek ún. "kieső időnek" számítanak, tehát amikor megállapítják a TGYÁS stb... napi összegét, akkor az osztószámból ezeket a napokat kiveszik.
Pl. ha volt 100 kieső napja 2012-ben, akkor az osztószám 366-100= 266 nap lesz. Így nem rontja le jelentősen a jövedelmét, mert nem mindegy, hogy pl. az 1.000.000 forintot 366-tal osztjuk, vagy 266-tal. Számold ki :)

EniZay:

Mivel valószínűleg az ún. előnyszabály alapján állapították meg a GYED-edet (vagyis a TGYÁS alapján, mert az irányadó időszakban nem volt 180 bérezett napod), akkor ott valóban nem számít már, hogy időközben emelkedett a minimálbér.
Ha nem értesz egyet, kérj írásos tájékoztatást a számítás módjáról, az azt alátámasztó jogszabályi helyekről.

Tisztelt Szakértő!
Segítségét szeretném kérni abban, hogy mennyi TGYÁS-t kellene kapnom? 2011-es bruttó bérem 3.404.345Ft volt. 2012 április 16-án szültem, és több mint 365 napom van. Segítségét előre is köszönöm. Üdv.:Moni

nandy, köszönöm szépen a gyors választ!

nagyjából napi bruttó 6.529,-Ft-ot.

Nekem kb 5000Ft/nap számoltak, mert azt mondták, h nem a superbrutto alapján számolják, hnem a sima bruttó bér alapján. Ilyen nagy az eltérés?

Jaaaa, hogy a 3,4 MFt a szuperbruttósított bér volt...

Na ezért nem szeretek én számolgatni itten -:(((

Bocsi. Nem tudtam, h nem a superbrutto alapján kell számolni. :((( de akkor kb annyi, mint amit nekem számoltak? Mert a Tgyásban ez 50E-t jelent havonta.

Aki illetékes, vagy tud segíteni, kérem válaszoljon, fontos lenne! 06.29-én tettem fel a kérdése(i)m GYED utáni munkába állással/szabadsággal kapcsolatban.
Még egyet hozzátennék: mennyivel előbb kell jeleznem a munkáltatómnál, hogy kérném a szabadságaimat? 2010.08.06-án született a fiam, nemsokára lejár a gyedem, teljes havit augusztus elején kapok utoljára. (A többi részlet a levélben)
Köszönöm!

Üdvözlök Mindenkit!

Segítséget szeretnék kérni.
Babát tervezünk a párommal és néhány kérdésem lenne az ellátásokkal kapcsolatban, csak, hogy tisztába legyek a dolgokkal.
1., 2012. február óta dolgozom a munkahelyemen. Ha jól tudom a TGYÁS-nál az van ellátás feltételeként és a GYES-nél is, hogy a szülést megelőző 2 évben meg kell lennie a 365 nap biztosítási időnek.

• A kérdésem az lenne, hogyha augusztustól elmennék táppénzre, mert a nőgyógyászom azt mondja, mivel olyan munkát végzek, akkor elküldhet-e a munkáltatóm?
• Mi alapján számoljuk ki a táppénzt a terhesség alatt?
• A táppénz is beleszámít a biztosítási időbe?
• Van valamilyen időkorlát, hogy mennyi ideig lehetek a szülés előtt táppénzen?

Köszönöm a válaszokat!

Köszönöm Pazs és Nandy!

Igen, egy cseppet komplikált.

2011-től (már régebbről is) folyamatosan van munkaviszonya, csak a GYED megállapítása miatt kérdeztem ezt (mivel átcsúszik a következő évre, ahogy írtam).

Ugyanis most, a 2012-es évben veszélyeztetettként táppénzre kellene mennie elég sokat, és pont erre gondoltunk, amit írtál. Azaz, hogy akkor a táppénz összege lerontja az éves átlagot, és ezért lenne nekünk szerencsésebb, ha a 2011-es évet vennék alapul.

Ha jól értettem, akkor mégse azt veszik, viszont az átlag se romlik, mert a táppénz időtartamának összege úgymond kiesik a számításból.

Összefoglalva, így akkor csak az a lényeg, hogy a 2012-es évben is legyen 180 nap biztosítási jogviszonya, és akkor a táppénzes időtartamot kivonogatják. Jól értem az egészet?
Pl ha augusztus 1-től elmegy táppénzre, akkor csak a 2012.01.01 - 2012.07.31. közötti jövedelme lesz az éves átlagszámítás és így a GYED alapja?

Feleségem szlovák állampolgár, én magyar vagyok. Itt dolgozunk Magyarországon, és itt is élünk.
Magyarországon született gyermekünk után a magyar juttatásokat élvezzük (gyed, gyes, stb.)
Olvastam ezt a cikket egy szlovák hetilapban :
Egyik fizet, másik kipótol
Ha szlovák állampolgárnak külföldön születik gyermeke, a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra elsősorban abban az államban jogosult, ahol a gyermekkel együtt él. A másik állam abban az esetben fizet évente egyszer kiegyenlítő járulékot, ha az illetékes államban a szóban forgó járulékok összege alacsonyabb. Vagyis ha a szülő szlovák állampolgár, de a kisgyermekkel Csehországban élnek, akkor a gyermekgondozási segélyt és a családi pótlékot is a cseh államtól kapják. Ha az ottani járulékok összege kisebb, mint Szlovákiában volna, akkor a különbözetet évente egy összegben megkapják a szlovák államtól.
Kérdéseim, hogy gyes esetében megillet-e minket ez a különbözet a szlovák államtól?
Milyen feltételei vannak, és mi az igénylés menete?

Segítséget köszönöm!

Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.

Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó EU-s jogszabályok, határozzák meg.

A koordinációs rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.

Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,

az egyenlő elbánás elve,

azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,

az összeszámítás elve,

ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani, valamint

az ellátások exportálhatóságának az elve,

azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető).

További kisegítő elv a pro rata elv,

azaz mindenki a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)

(Joghatóság jelen esetben=melyik ország jogszabályai szerint kell eljárni)

Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.

Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.

A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.

Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.

A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.

 Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.

Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni. (Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)

 Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkaválaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyar Köztársaság területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására. Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.

 Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre. A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó másik szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.

Fentiek figyelembevételével, álláspontom szerint -amennyiben a szlovák ellátás összege magasabb, mint a magyar ellátás- Önök (illetve szlovák állampolgárságú felesége) is kérhetik a különbözetet a szlovák közigazgatási szervtől.

Az igénylés menetéről itt érdeklődhet:

MÁK NKO (Magyar Államkincstár Budapesti- és Pest Megyei Igazgatóság Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya 1139 Budapest Váci út 71. )
tel: +36-1-452-2910

Köszönöm a válaszát.

Tisztelt szakértők!

Segítséget szeretnék kérni.
2008 május 1 től dolgozom a cégnél.2009 november közepén jött el táppénzre,veszélyeztetett terhesként,2010.június 30án született a kislányom.Tgyást és gyedet kaptam,a gyedem most június 30án járt le,gyest igényeltem még május végén.Közben kiderült babát várok,és a gyes helyett a táppénzt választanám.De ma tudtam meg hogy a cég üzleteit ahol dolgoztam (Profi Mo. zrt) a Coop veszi át.Ilyenkor nekem mi a teendőm? Mint jogutód ugyanúgy állományban kell tartaniuk és ugyanúgy jár minden ellátás a részemre?Sajnos eddig nekem még semmilyen tájékoztatás nem érkezett.
köszönöm a választ

Üdv Mindenkinek!

Segítséget szeretnék kérni a témában. Kisfiam 2012. október 15-én lesz kétéves. Utána ugye GyES-t kapok, ami nem az a nagyon nagy összeg. Tervezzük a kistesót és remélem, hamarosan, vagy a GYES beindulása után minél hamarabb össze is jön. Szeretnék tanácsot kérni, hogy milyen lehetőségünk van arra, hogy a GYES-hez képest jobban járjak? Előzményeim a következők:
2004. április 5-óta állok folyamatos munkaviszonyban. Bruttó bérem: 200 000 Ft
2010. március 1-től 2010. szeptember 25-ig: táppénzen voltam
2010. szeptember 26- október 15.: fizetett szabadságomat töltöttem
2010. október 15.: Kisfiam születése, tgyást, majd GYED-et kaptam.
Kérdéseim a következők:

1. Ha a GYED alatt teherbe esnék, akkor várjam-e meg a GYED lejártát, vagy időközben mondjam fel a gyed-et és menjek táppénzre?
2. Hasonló a kérdésem abban az esetben is, ha a GYES alatt esek teherbe? A GYES felmondása után egyből elmehetek táppénzre?
3. Terhesség alatt csak indokolt esetben (9-es kóddal, veszélyeztetett terhesként) mehetnék táppénzre vagy egyébként is?
4. Mi a javaslat a szabadságaimmal kapcsolatban? Érdemes-e kivennem a GYED lejártával, vagy inkább a táppénzt válasszam?
5. A táppénz-igényemet be kell-e jelentenem a munkáltatómnál vagy csak az OEP-nél/REP-nél? Vissza kell-e hogy vegyen állományba ahhoz (legalábbis papíron), hogy táppénzre mehessek?
6. Ha a táppénzt választom a terhesség részében vagy egészében befolyásolja-e az a 2. gyerkőc után kapott juttatásaimat? (Várhatóan 2013-ban szülnék és 2012-ben 10,5 hónapig kaptam a GYED-et).

Jó sok kérdést sikerült feltennem, ezért elnézést, de hátha megkapom a választ rájuk.

Szép estét!

Kedves Marszi, nagyon nem lenne szerencsés, ha mi mondanánk meg neked, hogy mi a jobb... Különös tekintettel arra, hogy a szülést nem lehet egy adott fix időpontra tenni....
rengeteg a "ha" és az "és", ráadásul sok minden változhat is addig!

Egyébként a táppénzigénylést, és úgy általában minden egészségbiztosítási ellátás iránti igényt a munkáltatónál kell bejelenteni.

egedadri:
Igen, a te esetedben munkáltatói jogutódlásról van szó, így kötelesek téged állományban tartani.
De az jó lenne, ha írásban tájékoztatnád a munkáltatódat a terhességedről, lehetőleg orvosi igazolással együtt. Ennek akkor van különös jelentősége, ha esetleg visszamennél dolgozni, vagy akár csak a szabijaidat vennéd ki.

Kedves Nandy!

Valóban sok volt a kérdés, és lehet, hogy félreérthető voltam, ezért elnézést. Akkor most egyszerűsíteném: nem a baba születésének időpontja izgat most engem, hanem az, hogy

• elmehetek-e majd a gyes alatt táppénzre,
• van-e ennek valamilyen feltétele,
• és mennyire befolyásolja a 2013-ban kapható ellátásokat az, ha táppénzre megyek. Továbbra is köszönöm, előre is.

Tisztelt Szakértők!

A következőkben szeretném segítségüket kérni, hogy tudjam mikor járok jobban.

2010.06.02-án született első babám, vele rendesen kaptam a tgyást, gyedet, és most gyesen vagyok. (br. 160000 Ft volt a bejelentett bérem) Közben újra várandós lettem (13. hét), és szóltam a cégnél, hogy szeretném kivenni a szabadságomat, és utána elmenni táppénzre (mivel azt mondták, hogy nem tudnának munkát biztosítani...). Erre ezt a két lehetőséget ajánlották fel: 1. visszamegyek dolgozni, de akkor már másnap kirúgnak. 2. kifizetik a szabadságomat, mehetek táppénzre is (fizetik ugye az 1/3-át), de amint megszületik a gyerek, közös megegyezéssel kilépek (és erről papírt is akarnak írni).
Azon gondolkoztam, hogy jobb lenne ezt nem bolygatni inkább, lehet, hogy maradnom kéne gyes-en.
Kérdésem az lenne, hogy melyik verzióval járnék jobban?
Köszönöm,

T. Szakértők!
A következőkben szeretnék segítséget kérni. Munkaviszonyom folyamatos (2009 óta), viszont novemberben lejár. Március közepére vagyok kiírva szülni. A köztes kb. 3és fél hónapot kellene "lefednem" vhogy jogviszonnyal.Mi lesz a TGYÁS és a GYED alapja?(én úgy tudom, hogy a szülést megelőző év(ek) keresete-tehát 2012). Mi lenne a legjobb megoldás, hogyan járnék jobban?
Köszönöm

Kedves Szakértő!

Kérdésem a GYED időtartamára vonatkozik. 2004 decembere óta dolgozom a cégnél. Ezidő alatt két gyermekem született, első 2007 (2007 júniustól 2008 augusztusig voltam itthon), második 2010 szeptember (azóta itthon vagyok). Kérdésem az lenne, hogy ha szeretnék 3. gyereket kötelező 2 évet előtte munkában töltenem hogy ő utána is 2 éves koráig járjon a gyed vagy ezen időszakok (gyed, gyes a 2. gyerekkel) is beleszámítanak a folyamatos biztosításba? Elég csak a 180 bérezett napot kitölteni (a magasabb juttatások érdekében)?

Köszönöm