Tisztel Szakértő!
Babát várunk, jelenleg külföldön dolgozunk, de a szülést már otthon szeretnénk, illetve szeretnénk haza költözni. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben otthon milyen juttatások, támogatások (gyes, gyed stb) vehetők igénybe? Két éve dolgozom külföldön, bejelentve, ebből másfél hónapos megszakítással, amit Magyarországon töltöttem munkanélkülin.
Válaszát előre is köszönöm.
A szülés dátuma.
Mit értünk külföld alatt?
Fennáll-e a szülő nő munkajogviszonya, vagy egyéb biztosítása? Ha igen hol? Magyarországon, EU-s tagállamban, vagy un. harmadik országban? Ebben az időpontban a család életvitelszerűen melyik állam területén tartózkodik?
Csak miután eldőlt, hogy melyik állam joghatósága az elsődleges lehet megállapítani, hogy milyen ellátások folyósíthatóak.
Az EU-s csatlakozásunkat követően Magyarországon is érvényesül a személyek, árúk, szolgáltatások, valamint a tőke szabad áramlásának az alapelve.
Ezeket az EU alapszerződései (Római 1957., Maastrichti 1992. stb.) teszik lehetővé. Ezen belül a személyek szabad mozgását, az EGT tagállamokon belüli szabad munkavégzést teszik lehetővé a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK Rendelet és a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó 1972. március 21-i 574/72/EGK Rendelet.
Ha ezt a kérdéskör nem lenne szabályozva, úgy a személyek szabad áramlásának az elve a gyakorlatban nem, vagy csak korlátozottan tudna megvalósulni.
(Pl. Ha nem kapok nyugdíjat azért, mert a külföldi jogviszonyt itthon nem ismerik el, akkor valószínűleg háromszor meggondolom, hogy külföldön vállalok-e munkát)
Ezért:
Azt, hogy az ügyfél mely tagállamból részesül családi ellátásban nem az ügyfél döntése, hanem a vonatkozó jogszabályok , a 1408/71/EGK rendelet és az 574/72/EGK rendelet) határozzák meg.
A 1408/71/EGK rendelet alapelvként mondja ki az ellátások halmozódásának a tilalmát.
Ugyancsak alapelv az egy állam joghatósága alá tartozás elve ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy személy egyszerre csak egy országban, főszabályként abban az országban, ahol a munkát végzi fizessen járulékot, ezt hívják lex loci laboris elvnek,
az egyenlő elbánás elve, azaz ha valaki egy másik EU-s országba megy dolgozni, lakni, akkor ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint akik az adott ország állampolgárai, ami a TB szempontjából azt jelenti, hogy ugyanazokat az orvosi, egészségügyi TB pénzellátási és családtámogatási ellátásokat kapja/kaphassa, mint az adott ország állampolgárai,
az összeszámítás elve, ami azt jelenti, hogy a biztosítási idők összeszámíthatók, magyarul ha a TB ellátás jogosultságának a megállapításához szükséges, akkor a másik EU-s tagállamban szerzett biztosítási időt (pl. munkaviszonyt), szolgálati időt is be kell számítani, valamint
az ellátások exportálhatóságának az elve, azaz az egyik EU-s országban megszerzett ellátás egy másik tagállamban is folyósítható (kifizethető).
További kisegítő elv a pro rata elv, azaz mindeni a ráeső terheket viseli. (Ez a biztosítókra vonatkozik)
(Joghatóság jelen esetben=melyik ország jogszabályai szerint kell eljárni)
Meg kell különböztetni az orvosi/egészségügyi ellátást és táppénzt, valamint a munkanélküli ellátást ami egy csoportot képez és a családi ellátásokat (családi pótlék, GYED, GYES) ami egy másik csoportot képez és mindkettőre más-más főszabály vonatkozik.
Nézzük a családi ellátásokat:
Azt, hogy mely tagállamból részesül egy család ellátásban, jogszabály rendezi - közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra az, hogy az adott tagállam rendelkezik-e elsődlegesen joghatósággal a családi ellátások folyósítására -, tehát sohasem az ügyfél döntése határozza meg azt, hogy mely tagállam folyósít ellátást a részére.
Mindezek alapján a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére.
A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó.
Amennyiben erre nincs lehetőség - illetve nem alkalmazható -, a területi elv szerint (tehát lakó- vagy tartózkodási hely alapján) kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.
Ha pl. az igénylő Svédországban tartózkodik életvitelszerűen a gyermekével, illetve Svédországban dolgozik, úgy a svéd munkaviszony, illetve életvitelszerű tartózkodás alapján a Svéd Királyság illetékes hatósága állapítja és fizeti meg a svéd jogszabályok szerinti családi ellátást.
A 1408/71/EGK rendelet családi ellátásokat koordináló VII. fejezetében foglaltak alapján amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.
Példa: Ha az anya Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal és GYED-re jogosult, de élettársa Németországban folytat keresőtevékenységet és a család életvitelszerűen Németországban tartózkodik, akkor Németország rendelkezik joghatósággal.
Amennyiben az anya már kapja Magyarországon a GYED-et és a fentiek később, de a GYED folyósítása alatt kiderülnek a GYED folyósítását határozattal fel kell függeszteni.
(Lásd: OEP Állásfoglalás, 2007. január)
Másik példa: Amennyiben az ügyfél/igénylő (férje, vagy felesége, vagy élettársa) az EU valamelyik Magyarországon kívüli tagállamában munkaválaló, vagy egyéni vállalkozó, az ügyfél/igénylő viszont a Magyar Köztársaság területén rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, főállású egyéni, vagy társas vállalkozási jogviszony stb.) ÉS a család Magyarország területén tartózkodik életvitelszerűen Magyarország az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam a családi ellátások folyósítására.
Ekkor minden olyan családi ellátás (Csp, GYED, GYES, GYET) megállapítható a részére, amelyek vonatkozásában a hazai jogszabályok szerint a jogosultsági feltételek fennállnak. Amennyiben az ügyfél Magyarországról még nem részesült családi ellátásban Magyarországról igényét benyújthatja.
Amennyiben az ügyfél/igénylő férje, vagy felesége, vagy élettársa az EU valamelyik Magyarországon kívüli olyan tagállamában munkavállaló, ahol a családi ellátások összege több, mint a magyar ellátás összege jogosult lehet az igénylő a különbözetre.
A különbözetet a másik EGT tagállamban az ott dolgozó mások szülőnek kell évente kérelmeznie. Ekkor ez a másik EGT tagállam hatósága E 411-es nyomtatványon kér adatot a Magyar Államkincstártól.
Ha az ügyfél valamelyik Magyarországon kívüli EGT tagállam területén munkavállaló, vagy egyéni vállalkozó és a gyermekét egyedül neveli a munkavállalás helye szerinti tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére függetlenül attól, hogy a gyermekkel együtt melyik ország területén tartózkodik életvitelszerűen.
Ha a magyar állampolgárságú családnak nincs Mo-on biztosítása és életvitelszerűen nem Magyarországon laknak, hanem egy másik EGT tagállamban, akkor ezen másik EGYT tagállam rendelkezik elsődleges joghatósággal a családi ellátások kifizetésére.
A családi ellátások koordinálását végző szerv Magyarországon a Magyar Államkincstár.
Akinek tehát EU-s jogszabályt érintő családtámogatási ügye (családi pótlék, GYED, GYES) van annak célszerű a Magyar Államkincstár Nemzetközi kapcsolatok Osztályát személyesen fel, vagy írásban megkeresni, mivel ezzel országosan, központosítva Ők foglalkoznak, így egy konkrét esetben teljeskörű tájékoztatást is ők tudnak adni. (Az Állmkincstár Központjának jelenlegi pontos címe: 1054. Budapest Hold u. 4.)
Az EU szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó jogszabályai a családot és a családi ellátásokat egységként kezeli.
A hazai ellátások közül családi ellátásnak kell tekinteni a családi pótlékot (Csp., a gyermekgondozási díjat (GYED), a gyermekgondozási segélyt (GYES) és a gyermeknevelési támogatást (GYET) is.
Az egyes tagállamok ellátásai (azok megnevezése és jogosultsági feltételei) természetesen egymásnak nem megfeleltethetőek, ezért annak tisztázása, hogy mely tagállam köteles elsősorban a családi ellátások megfizetésére mindig egyedi vizsgálatot igényel.
(Egyértelmű, hogy a különböző EU-s tagállamban és Magyarországon más-más családi ellátások alakultak ki, azok elnevezése és jogosultsági feltételei különbözőek, egymásnak nem megfeleltethetőek.)
Összegezve:
- A joghatóságot mindig közigazgatási eljárás keretében kell tisztázni.
- Azt, hogy mely tagállam hatósága köteles (joghatóság) elsősorban a családi ellátások megfizetésére a kereső tevékenység folytatásának a helye, illetve a család életvitelszerű tartózkodásának a helye határozzák meg.
- A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, azaz a biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv azaz legerősebb szabály (elv) a biztosítási elv.
- Ezt követi a területi elv azaz annak a vizsgálata, hogy a család életvitelszerűen melyik tagállamban tartózkodik.
- Amennyiben olyan helyzet áll fenn, hogy a szülők keresőtevékenységükből fakadóan az EGT (Európai Gazdasági Térség) két különböző tagállamából jogosultak ellátásra, akkor a családi ellátás kifizetésére a joghatósággal bíró tagállamot (azt az államot, amelyik a családi ellátásokat fizetni köteles) a gyermek lakóhelye jelöli ki.
Ahogy fent már tisztáztuk egy másik csoportba tartozik a táppénz és a terhességi gyermekágyi segély (THGY).
Nézzük erről mit mond az EU-s jogszabály:
A táppénzt mindig annak a tagországnak a jogszabályai alapján állapítják meg és fizetik ki, amelyikben az illető biztosított (azaz ahol dolgozik) függetlenül attól, hogy melyik országban lakik, vagy tartózkodik.
Példa: A Szolvák állampolgár Komárnoban lakik, de Komáromba jár át dolgozni, vagy Párkányban lakik, de Esztergomba jár át dolgozni, táppénzt a magyar munkahelye (biztosítása) alapján Magyarországról kapja a magyar szabályoknak megfelelően a lex loci laboris, azaz a munkavégzés helye szerinti biztosítás elve szerint.
Más tagállamban bekövetkezett keresőképtelenség igazolása pénzbeli ellátások igénybevétele esetén:
Amennyiben a magyar biztosított egy másik EGT tagállamban való tartózkodása alatt kórházi ellátásban vagy járó beteg ellátásban részesül és keresőképtelen, és ezen keresőképtelenségére Magyarországon pénzbeli ellátást igényel, abban az esetben ennek igazolására az E 115 jelű formanyomtatványokat csatolni kell az igénybejelentéshez.
Amennyiben a biztosított külföldön ismételten keresőképessé válik, ezt a tényt a külföldi biztosító az E 118 jelű nyomtatványon közli.
Amennyiben a biztosított hazatérésekor már nem keresőképtelen, ő dönt arról, hogy a külföldi biztosító által kiállított E 115, illetve az E 118-as nyomtatvány benyújtásával a keresőképtelenség teljes időtartamára, vagy csak egy részére igényel-e táppénzt. Ilyen esetben a folyósító szervnek, a külföldi biztosító által kiállított E 115 jelű nyomtatványt úgy kell tekintenie, mintha az a 102/1995 (VIII. 25) Kormány rendelet alapján kiadott „Orvosi igazolás keresőképtelen (terhességi) állományba vételről” című igazolás lenne.
Megjegyzés: az E jelű nyomtatványokat minden esetben a nyomtatványt kibocsátó ország hivatalos nyelvén állítják ki.
Tekintve azonban, hogy a nyomtatványok mezőinek számozása és külalakja azonos, az egyes mezőkben közölt tények és adatok a kérdéses nyomtatványok magyar változata alapján beazonosíthatók, melyeket célszerű e célból a munkáltatóknak a Regionális Egészségbiztosítási Pénztáraktól beszerezniük.
Az „E” széria jelentése:
Az E 100-as nyomtatványok alkalmazandóak pl. a betegségi és anyasági ellátások (pl. táppénz) igénybevételére.
Az E 200-as nyomtatványok a nyugellátások igazolására, igénybevételére szolgálnak.
Az E 300-as széria a munkanélküli ellátások igénybevételéhez,
Az E 400-as szériát pedig a családi ellátások igénybevételéhez kell használni.
Külföldi biztosítási idők beszámítása pénzbeli ellátások igénylése esetén:
Általános főszabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a biztosított számára a biztosítása (munkahelye, munkavégzés helye) szerint illetékes teherviselő (másnéven biztosító, Magyarországon a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, vagy ha az igénylő munkahelyén működik TB kifizetőhely, akkor az) folyósítja.
Ha a magyar szabályok szerint nyújtandó pénzbeli ellátás megállapításához szükséges figyelembe venni a külföldi (másik EGT tagállamban) biztosításban töltött időket is, akkor a kifizetőhely az illetékes külföldi biztosító nevének és címének valamint a biztosított adatainak megjelölésével a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár közreműködésével kérheti a külföldi (pénzbeli ellátásokra jogosító) biztosítási idők igazolását. (A Regionális Egészségbiztosítási Pénztár a magyar nyelvű E 104 jelű nyomtatvány segítségével keresi meg a külföldi biztosítót).
A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/ EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás hatálya alá tartozó személynek az igénybejelentéshez csatolni kell az E104-es számú nyomtatványt, amelyet az illetékes biztosítójától szerezheti be.
Terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj igénylése esetén a 1408/71/ EGK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyeknek csatolni kell a külföldön bekövetkező szülés tényét igazoló E 001 számú nyomtatványt.
Megjegyzés: amennyiben a pénzbeli ellátás kizárólag a magyar szabályok alkalmazásával is megállapítható, akkor csak a magyar szabályok szerint fennálló biztosítási időket kell figyelembe venni. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a magyar pénzbeli ellátások alapját kizárólag a magyarországi kereset (illetőleg az Ebtv. vonatkozó kisegítő szabályainak megfelelő összeg) képezheti!
Példa: Magyarul ha valaki 2 évig dolgozott Magyarországon, előtte viszont egy EU tagállamban, akkor nincs jelentősége a külföldi biztosításnak, azaz azt a táppénz elbírálásához igazolni nem kell, mivel a magyar jogviszony alapján is elbírálható az igénye.
Ha viszont 5 évig külföldön dolgozott, majd 30 napon belül elhelyezkedik Magyarországon és 2 hónap múlva megbetegszik csak akkor kaphat 60%-os táppénzt és akkor jogosult 365 napig táppénzre, ha igazolja, a külföldi jogviszonyait. Ekkor sem lehet azonban a táppénzének kiszámításakor figyelembe venni a külföldi munkabérét, csak a Magyarországon megszerzett pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe.
Az OEP szakmai munkabizottságának 2. számú tájékoztatója szerint (2007.június) a magyarországi biztosítás alapján megállapítandó THGY jogosultság elbírálása során ha az igénylőnek nincs meg 2 éven belül a szükséges 180 (később, 2010-től a 365 nap) a 1408/71 EGK. rendelet 18. cikkelye alapján a biztosított bármely EU tagállamban szerzett biztosításban töltött idejét be kell számítani, a biztosítási időt az igénylőnek az E 104-es nyomtatványon kell igazolni.
A THGY ellátás összegénél a külföldön szerzett jövedelem nem képezi az ellátás alapját. Az ellátás összegének megállapításánál a Vhr.26.§. (2) és az Ebtv. 42.§. (3) szerint kell eljárni, amennyiben azonban a biztosított az irányadó időszakban PEB. járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkezik az ellátás napi összegének megállapítása során a minimálbér kétszeresét kell figyelembe venni.
A Munkanélküli ellátásokra vonatkozó rendelkezések:
A szociális biztonsági rendszerek koordinációja a tagállamok eltérő jogszabályi hátteréből adódó és a gyakorlatban tényleges hátrányt előidéző akadályok elhárítását szolgálja.
A koordinációs rendeletek a munkanélküli ellátás igénylésével kapcsolatban a következő szabályokat tartalmazzák:
Főszabályként a migráns (külföldön dolgozó) munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban munkanélküli ellátást igényelhet, ha abban a tagállamban legalább 1 hónapon át dolgozott.
A tagállam a munkanélküli ellátást a saját állampolgáraira irányadó szabályozás szerint nyújtja.
Ez vonatkozik a biztosítási alapú rendszerekre (ilyen a magyar rendszer is, hiszen munkáltatói és munkavállalói járulékot fizetünk a járadékért cserébe), de a kifejezett járulékhoz nem kötött rendszerekre és ellátásokra is (például Írországban).
Továbbá, ha egy tagállami szabályozás azt írja elő, hogy egy év biztosítási idő szükséges a munkanélküli ellátás igénybevételéhez, akkor a munkanélkülivé válás szerinti tagállamnak nem csak az abban a tagállamban eltöltött időt kell az egy évi biztosítási időbe beleszámítania, hanem (az összeszámítási alapelv alapján) a más tagállamokban töltött időt is, amennyiben a munkanélküli az illetékes tagállamban nem rendelkezik a szükséges idővel.
A jogosultság megállapításának tehát az összeszámítás elve szerint alapját képezik a más tagállami biztosítási idők is.
A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.
Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe. A nyomtatványt a munkanélküli járadék iránti kérelemhez kell csatolni.
A koordinációs rendelet 68. (1) cikke előírja, hogy a járadék kiszámításánál a munkanélkülivé válás tagállamának csak azt az átlagkeresetet kell alapul vennie, amelyet az illető személy abban a tagállam kapott, ahol munkanélkülivé vált.
További információt az Állami Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi Osztályától 1089. Budapest Kálvária tér 7. lehet érni, ill. a www.afsz.hu honlapon lehet találni.
Az EU tagállamok nem egyenlőek az EGT tagállamokkal ez utóbbiba ugyanis beletartozik Izland, Svájc és Norvégia.
A munkahelyi balesetekre és a nyugdíjra is a fenti rendeletek vonatkoznak, de azok egy harmadik, illetve negyedik csoport kissé eltérő szabályokkal, amire most nem tértem ki.
Kérdés:
Ausztriai székhelyű és telephelyű cég Magyarországon, magyar alkalmazottat szeretne foglalkoztatni.
Itthon be kell-e jelentenie az alkalmazottakat, akiket foglalkoztat?
Válasz:
- Adott témában hatáskörrel az állami adóhatóság rendelkezik, azaz ők jogosultak és kötelesek érdemi választ adni.
- Az elbírálásnál az EU 1408/71/EGK rendeletből kell kiindulni, amely jogszabály alapelve, hogy a dolgozó ott válik biztosítottá, ahol a munkát végzi. (lex loci laboris elv)
Mivel Magyarország és Ausztria EGT tagállam ezért a fenti kérdéskörrel kapcsolatban ezen EGK rendelet az irányadó.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (1) szerint:
A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató (foglalkoztató) képviseletére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. §-át kell alkalmazni.
A képviseletre vonatkozó meghatalmazás hiányában a külföldi munkáltató (foglalkoztató) képviseletét ellátó személynek a munkavállalót (foglalkoztatottat) kell tekinteni.
Ha tehát a külföldi cégnek van Magyarországon képviselője Ő köteles a dolgozókat bejelenteni. Ha nincs akkor a külföldi munkáltató képviseletét ellátó személyként a munkavállalót kell tekinteni, az Ő dolga magát bejelenteni, a járulékot megállapítani és bevallani.
Ebből következik, hogy a kötelezettség teljesítéséhez neki kell bejelentkezni az APEH-hoz.
A kérdésre a válasz tehát az, hogy ha Ausztriai székhelyű és telephelyű cég Magyarországon, magyar alkalmazottat szeretne foglalkoztatni őket Magyarországon be kell jelenteni, a járulékokat meg kell fizetni, az Mt. előírásait rájuk nézve be kell tartani.
Kérdés: Be kel-e jelenteni az APEH-hoz, ha egy EU-s tagállamban fogok munkát vállalni és járulékot fizetni?
Válasz: Igen, ha a közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy TAJ számmal rendelkezik 2009.01.01-től köteles a külföldön létrejött, vagy megszűnt biztosítást 15 napon belül az REP-nek bejelenteni. ----------