„Nico2008
2012-ben induló ellátás alapját a 2011.évi jövedelme képezi, ha 2011-ben van/lesz 180 bérezett napja.
180 bérezett nap pontosan mit takar?”
Azt, hogy 2011-ben a 365 naptári napból legalább 180-ra bért kapott. Másképpen fogalmazva 2011-ben nem volt táppénzen, igazolatlanul, vagy egyéb jogcímen távol 185 napnál többet. (365-185=180)
„De a Gyed 2012-ben indul, ezért 2011. év az alapom. De ha nincs meg a 180 bérezett napom 2011. évre, mit lesz az alap?”
Ha azért nincs 180 bérezett napja, mert táppénzben, vagy THGY-ban részesült és az Önnek kedvezőbb, mintha a minimálbérből számítanák ki a GYED-et a GYED alapja a THGY alapja lesz.
Ismételten szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy teljeskörű tájékoztatásért a költségvetési szerv TB ügyintézőjéhez célszerű fordulni, aki 1/4 óra alatt érthetően minden kérdésére tud válaszolni.
A fentiek jogszabályi hátterét az 1997. évi LXXXIII. törvény 40–42/A és 48. szakaszaiban (§) találja.
„Ezt is olvastam: 2011.01.01-től a táppénzre jogosultság mértékét a gyermek születését megelőző év összjövedelméből számítják, és a táppénzen töltött időszakot 0 Ft-os jövedelmű időszaknak számítják. Ez mit jelent esetemben?”
Ezen mondat értelmezhetetlen, ellentmond a hatályos jogszabálynak. A táppénz mértéke nem függ a szülés tényétől azt kizárólag az brfolyásolja, hogy a keresőképtelenséget megelőzően van-e 2 év folyamatos biztosításban töltött ideje, illetve hogy kórházi ápolásban részesült, vagy a háziorvosa tartotta-e keresőképtelen állományban?
Abban viszont igaza van a "válaszadónak", hogy mivel a táppénzből nem vonnak 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot ezért a táppénz összege nem alapja sem egy következő táppénznek, sem THGY, vagy GYED ellátásnak!
A táppénz, THGY, GYED ellátások alapját mindíg a 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem (érthetőbben és leegyszerűsítve munkabér) képezi!
Ismét javasolom, hogy érdemi tájékoztatásért célszerű képzett tb. ügyintézőhöz, vagy a REP PEEO Osztályvezetőjéhez fordulni, ezzel ugyanis elkerülheti a fenti, részigazságokat tartalmazó válaszokat!
Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:
Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének) és/vagy a TB Kifizetőhelyeknek az ügyfelek tájékoztatását.
Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.
Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy éljen a jogszabály adta lehetőséggel és keresse fel a lakóhelye szerinti Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyen magával minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon Önre negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeit.
(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseire, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretne bizalommal forduljon a szakosztály vezetőjéhez.)
A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező az elbíráláshoz minimálisan szükséges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez…………..
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)
Jó tudni, hogy a 2005.11.01-től hatályba lépett a 2004. évi CXL. törvény, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól és immár a nevében is deklaráltan előtérbe helyezi a közigazgatási tevékenység szolgáltató jellegét, azaz a hatósági tevékenységről a hangsúly átkerült a szolgáltatásra, amibe beletartozik az ügyfelek részletes, teljeskörű tájékoztatása is. További fontos rendelkezése, hogy az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez (ez főszabály szerint 22 munkanapot jelent) való jog. (Lásd: Ket. 4.§, 33.§, 33/A §)
Új, a jogbiztonságot, a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez való jogot elősegítő eleme a Ket. novellának az, hogy ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési időt nem tartja be úgy köteles az ügyfélnek visszafizetnie az eljárási illetéket, illetékmentes eljárás esetén pedig köteles a mulasztó hatóság a költségvetés részére befizetni az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, vagy ha az irányadó ügyintézési idő kétszerese alatt sem intézte el az ügyet akkor ezen összeg kétszeresét .
Szintén kevesen tudják, hogy kérésre Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerve részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének, külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett.
Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését, amely pontosan így szól:
„(3) A pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely vagy az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás jogosultját - kérelmére - tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.”
Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének vezetőjétől kérjen részletes, írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásait.
A táppénzről, a THGY-ról, a GYED-ről, a gyermekápolási és a baleseti táppénzről a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet rendelkezik.
Tájékozódhat továbbá az OEP honlapján, valamint hasznos információkhoz juthat, ha az alábbi linkre kattintva elolvassa az OEP Kifizetőhelyi tájékoztató táppénzzel kapcsolatos fejezeteit.
http://www.oep.hu/…_TBKIFIZ.PDF
Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.
Üdv. :)
