GYED,GYES, táppénz

Kedves Nandy!

Több éves, egy munkáltatónál eltöltött munkaviszonnyal, határozatlan időtartamú munkaszerződéssel rendelkezem. Középkorúként mihamarabb: április-májusban szeretnék gyermeket vállalni.
A munkáltatóm egy alapítvány, melyben párhuzamosan több program is működik. Amelyikben én dolgozom, elképzelhető, hogy nyár közepén zárul, és amennyiben nem nyer a következő pályázat kérdéses, hogy a továbbiakban lesz-e munkám.
Amennyiben munkanélkülivé válnék abban az esetben anyagilag ellehetetlenülnénk.
Kérdés 1: Megoldás lehet-e az, hogy - természetesen megfelelő feltételek fennállása esetén - táppénzes állományba kerülök, amikor még munkaviszonnyal rendelkezem?
Kérdés 2: A terhességi gyermekágyi segélyt követően a GYED-et miből számítják? Az előző, azaz 2010. évi átlagjövedelemből, vagy az adott év azaz 2011. bér- és táppénzjövedelméből? (Ha jól gondolom ez utóbbi lényegesen kevesebb lenne.)
Kérdés 3: Mi lenne a legmegfelelőbb megoldás?
/Tartok tőle, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben nehéz lenne az újbóli elhelyezkedés, és inkorrekt magatartás lenne az új munkahelyről heteken-hónapokon belül táppénzre, GYED-GYES állmományba menni - és ott valószínűleg kevésbé tolerálnák a terhes állapot velejáróit./

Nagyon köszönöm válaszát!
in-formáció

Tisztelt cím!

2010.10.08-án hármasikreim születtek.
A kérdésem az lenne hogy visszatudok e menni dolgozni 2011.05.01-el teljes munkaidőbe (egyéni vállalkozó vagyok) és hogy átadhatom e a gyest férjemnek, a gyermekek apjának.
Válaszát előre is köszönöm.

Nagyvonalakban a válasz: csak gyes-re leszel jogosult.

Kedves Nandy! Segítséget szeretnék kérni. Egy éves munkaviszony után úgy tudom 78 nap munkanélküli segély jár,de ha a munkanélküli alatt teherbe esek akkor a munkanélküli lejárta után jogosult vagyok e valamilyen ellátásra,illetve tb ellátásra a terhesség alatt.Valamint azt szeretném még megtudni,hogy az egy éves munkaviszony után gyedet kaphatok-e a fentiek alapján?
Előre is köszönöm a választ!

syl82:

Nézd meg a www.cegjegyzek.hu oldalon, hogy jelenleg áll-e felszámolás/végelszámolás alatt a munkálatód. Ha nem, akkor nincs most teendőd. De figyeld hetente-kéthetente a cégjegyzéket, és ha változás áll be (pl. felszámolást indítanak), akkor jelenkezz be a felszámolónál.
A munkaviszonyod akkor fog megszűnni, ha a céget törlik a cégjegyzékből. Közös megegyezést ne írj alá lehetőleg.

tag62: a visszatérő kismama bérét rendezni kell, a cégnél végrehajtott bérfejlesztésnek megfelelően, de legalább az érvényes (szakmai) minimálbérhez kell igazítani.

A szabadságot pedig már az emelt bérrel kell elszámolni. A törvényben ezt konkrétan nem fogod megtalálni, de következik abból, hogy a béredet a fiz. nélküli szabadság megszűnését követően kell rendezni, és szabira pedig a fn. szabi után mész.

Mt. 84. § A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés a) pont], továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (139. §) megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

Nagyon nehéz lenne jó választ adni neked, mert a jövőd teljesen bizonytalan, a baba pedig még csak tervben van. Az álláskeresési ellátás valóban biztosítási jogviszonyt eredményez, de sok más dologra is ügyelni kell...

Kedves Nandy!

Igen, tudom, hogy nem szüntethető meg a munkaviszonyom ily módon terhesen. Egyelőre azonban sajnos még nem sikerült teherbe esnem.
Ha arra kerülne a sor, hogy mégis elveszítem a munkám, akkor szóba jöhet a rendkívüli felmondás vagy akár a jogutód nélküli megszűnés is.

Tisztelt Szakértő!

3 évvel ezelőtt szültem, most járt le a GYES és elkezdtem kivenni a felhalmozódott szabadságokat. Még 2007-ről is van szabim, mert a várandósság alatt sem dolgoztam. A kérdésem az, hogy a munkáltatómnak mi alapján kell kiszámolnia a szabadság idejére járó fizetésemet? Az utolsó, 2007-es bérem szerint, vagy már most meg kellene állapodnunk új összegben? Van erre vonatkozóan valami előírás?
Válaszát előre is köszönöm.

Tiszteletem!

Jelenleg 8 hetes kismama vagyok, 4 hete táppénzen.Úgy néz ki,hogy csődbe megy a cég,ahol dolgoztam 3 éve. Illetve most abban a stádiumban van,hogy árverezi a bíróság. Ez mit jelent? Megszűnik a munkaviszonyom?Kapok majd táppénzt, Gyed-et? Ha megszűnik mit tegyek,hogy járjon(ha nem járna)?
illetve amennyiben tartoznak nekem még fizetéssel azt megkapom?Vagy ilyenkor mi az eljárás?

arctalan7

„Tiszteletem!

Érdeklődnék hogy jelenleg szerződéses katona vagyok és egészségügyi szabadságon voltam 2010.11.02–2010.11.07-ig.
A táppénzes igazolást elfelejtettem leadni 4 hónapon keresztül,csak 2011.02.22-én adtam le.Az egészségügyi központ a laktanyában nem fogadta el mivel azt mondták hogy lejárt az idő és beszéljem meg a parancsnokommal.
Lehet hogy leszereltetnek vagy fenyítés stb. nem tudom mi lesz,vagy ilyet egyáltalán megtehetnek hogy nem fogadják el az igazolást hogy én ténylegesen egészségügyi szabadságon voltam.Válaszokat várom!Köszönöm!”

A szerződéses katona szolgáltai jogviszonyáról és "táppénz jogosultságáról" a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló, 1996. évi XLIII. törvény rendelkezik.

A 93. § (3) értelmében: A szolgálatképtelenség igazolására, illetve az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(5) A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - távolléti díj jár.

(7) Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, illetve a (6) bekezdésben meghatározott térítést, a 31. naptári naptól a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani kell.

(8) Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj, illetve térítés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50%-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat, illetve térítést meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

Tekintettel arra, hogy a fent hivatkozott törvény az igényérvényesítésről nem rendelkezik, az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó külön szabályok pedig előttem nem ismertek, így a feltett kérdésre érdemben válaszolni nem áll módomban.

A fenyítésről a törvény az alábbiakat tartalmazza:

Fenyítések
123. § (1) A hivatásos állomány tagjával szemben a következő fenyítések alkalmazhatók:

1. feddés,
2. megrovás,
3. pénzbírság,
4. egy fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés,
5. a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,
6. eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés,
7. alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,
8. a szolgálati viszony megszüntetése,
9. lefokozás.

(2) Pénzbírság fenyítés csak a 119. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható. A 119. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét. A 119. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint.
(3) Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(4) A lefokozás fenyítés következménye a szolgálati viszony megszüntetése is.
124. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a 123. § (1) bekezdés c)-g) pontjában foglalt fenyítések végrehajtását legfeljebb 1 év próbaidőre felfüggesztheti, ha várható, hogy az kellő nevelő hatással jár.
(2) Ha a próbaidő eredményesen eltelt, ezt úgy kell tekinteni, mintha a hivatásos állomány tagja fenyítésben nem részesült volna. Ha viszont a próbaidő alatti magatartása miatt - a 123. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározottat kivéve - újabb fenyítést szabtak ki vele szemben, a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.
(3) A szolgálati viszony megszüntetése és lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a felfüggesztett fenyítés nem hajtható végre.

A fegyelmi eljárásról, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáróról és a jogorvoslatról a törvény további szakaszai rendelkeznek.

Anita:

Vagy nagyon félreértettél valamit, vagy rosszul kérdezted a Munkaügyi Központ alkalmazottjától, esetleg tényleg ilyen rossz választ adott...

A gyes alanyi jogon jár. A szülők választásuk szerint átadhatják egymásnak. A gyes mellett már csak napi 6 órában lehet dolgozni.
Röviden ennyi.

nonacska:

nem írtad, hogy milyen okból kifolyólag szűnne meg a munkaviszonyod.
Ha teherbe esel, az véd a munkáltatói rendes felmondás ellen, csak rendkívüli felmondással vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnne meg a munkaviszonyod.

Sportvav:

Gondolom, nem nappali tagozaton folytatod az iskolai tanulmányokat.
Így nincs jelentősége, hogy 4 vagy 8 órában dolgozol. Ha van 2 éven belül 365 nap biztosítási jogviszonyod, és az a szüléskor is fennáll majd, jogosult leszel a TGYÁS-ra, GYED-re.
Megjegyzem, hogy ha részmunkaidőben legalább a minimálbérnek megfelelő (nem arányosan!!) összeget keresel, akkor az teljes szolgálati időnek számít. Pl. 4 órában 78.000,-Ft-ot.

Landi85:

Nagyon sok információ hiányzik (többek között a szülés időpontja...), így nehéz jó választ adni.

Ne haragudj, de erre így nem lehet válaszolni. Vagy igen, vagy nem.

Csendben jegyzem meg, hogy a munkanélküliség ellen nem a babázás a megoldás...

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYES-en vagyok. A kislányom idén jún.18.-án tölti be a 3. életévét. Nekem aug.17.-ig tartana a kivehető szabadságom, de mivel a munkahelyemen 3 műszak van, és a család minden tagja dolgozik, ezért nem lenne aki elvigye a kislányomat oviba.
A kérdésem a következő lenne:
Ha nem tudnék visszamenni dolgozni, hanem elmennék munkanélkülire és ezalatt teherbe esnék, akkor is járna a TGYÁS, GYED, vagy már csak a GYES-re lennék jogosult?

Előre is köszönöm a válaszokat,
Tisztelettel, Krisztina

Tiszteletem!

Érdeklődnék hogy jelenleg szerződéses katona vagyok és egészségügyi szabadságon voltam 2010.11.02-2010.11.07-ig.
A táppénzes igazolást elfelejtettem leadni 4 hónapon keresztül,csak 2011.02.22-én adtam le.Az egészségügyi központ a laktanyában nem fogadta el mivel azt mondták hogy lejárt az idő és beszéljem meg a parancsnokommal.
Lehet hogy leszereltetnek vagy fenyítés stb. nem tudom mi lesz,vagy ilyet egyáltalán megtehetnek hogy nem fogadják el az igazolást hogy én ténylegesen egészségügyi szabadságon voltam.Válaszokat várom!Köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GYED-en vagyok a 19 hónapos kisfiammal. Munkaviszonyom 2005. szeptemberétől folyamatos. Férjemmel szeretnénk még egy gyermeket a közeljövőben, ezért szeretném a segítségét kérni.

Azt szeretném megtudni, hogy melyik esetben kapnék magasabb összegű juttatást(TGYÁS, GYED) a második baba megérkezése után:

1. Ha táppénzre mennék a második babafogantatását követően? vagy
2. Ha GYES-en maradnék a második baba megszületéséig?

Előre is köszönöm segítségét!

Tisztelt Szakértő!

Azt szeretném megtudni, hogy most 4 órás munkaidőben dolgozom, mellette felsőfokú tanulmányokat folytatok és amennyiben gyermeket szeretnénk a párommal, jogosult vagyok-e a gyesre? Nem szükséges feltétel-e az, hogy minimum 6 órás munkaidőben dolgozzon a munkavállaló vagy esetlegesen csak 8 órás munkaidőből lehet elmenni szülni úgy, hogy a lehetséges segélyekre jogosult legyen az ember?
Azt biztosan tudom, hogy a 4 órás munkavégzés a nyugdíj szempontjából félidőnek számít, ezért gondolkodtam el azon, hogy esetleg 4 órás munkavégzésből gyesre és egyéb bármilyen segélyre sem lennék jogosult. A munkaviszonyom 2007 májusa óta áll fenn folyamatosan, 2009. októbertől vagyok 4 órás munkaidőben, előtte 8 órásban voltam. Most viszont az a helyzet, hogy nem biztos, hogy van lehetőség a cégnél újra 6 vagy 8 órás munkaidőben dolgoznom a szülés előtt.
Köszönöm előre is a választ!
Tisztelettel,
Sportvav

Tisztelt Szakértő!

Kérdésem a következő lenne: párommal nagyon szeretnénk gyermeket vállalni, azonban a munkahelyem sorsa igen bizonytalan.
Folyamatos munkaviszonnyal 2007.10.01. óta rendelkezem. Amennyiben sikerülne addig teherbeesnem, ameddig él a munkaviszonyom és el tudnék menni néhány hónap táppénzre (akár az egész terhesség alatt), vagy ha szükséges passzív táppénzre és ezután végül munkanélkülire, ebben az esetben járna-e a GYED illetve a TGYÁS? Ha jól tudom fentiek mindegyike biztosított jogviszonynak számít, így ha a szülés napján valamelyik él, akkor kaphatom a fenti jutattásokat. Ebben az esetben a táppénz és a munkanélküli juttatás számításához alapul szolgáló utolsó év jövedelme lenne a GYED számításának az alapja is?
Vagy rosszul tudom és mindenképpem munkaviszonyban kell állni a szülés pillanatában?
Ha így van, akkor mi történik abban az esetben, ha az elbocsájtás után igénybe veszem a passzív táppénzt, majd a munkanélkülit és mondjuk az utolsó hónapban lesz csak munkaviszonyom? Ilyen esteben igénybe tudom venni a GYED-et?

Válaszát előre is köszönöm!

tisztelt szakértő

Jelenleg Gyes-en vagyok ez év február 9-én töltötte a kislányom a 2 évet, de nagyon kevés ez az összeg ami a gyes után kapok, ezért az az ötletem támadt, hogy a gyest átíratom apukám nevére aki rokkant nyugdíjas és én a munkahelyemen kiveszem a fizetett szabadságomat ami jár és utána közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyomat, hogy el tudjak menni munkanélkülire. A munkaviszonyom így is úgy is megszűnne mivel a munkáltatóm közölte hogy nem fog tudni tovább alkalmazni. (csőd szélén a cég) A munkanélküli járadékot még soha nem vettem igénybe, 2002 óta folyamatos munkaviszonyom van.
Felhívtam a MÁK-ot ahol 10 perc vacilálás után azt mondták,hogy ha át akarom íratni a GYES-t apukám nevére kell mind a kettőnknek (férjem és én) munkáltatói igazolás hogy dolgozunk. Ez ugye meg is lesz mert a szabadságot ki kell venni és csak utána szüntetnénk meg a munkaszerződésemet. Tehát a kérdésem az lenne, hogy ha megszűnik a munkaviszonyom és munkanélkülire megyek nem kell a GYES - t visszavenni apukámtól? Tehát nem ülök a padlóra, hogy megszűnik a munkám és nem tudom igénybe venni a munkanélkülit?

Válaszát előre is köszönöm Anita

Tisztelt Szakértők!

Szeretném segítségüket kérni, mivel nem sikerült kiigazodnom az új GYED-re vonatkozó szabályozások között.
2009. május 20-án született az első gyermekem, azóta TGYÁS-t illetve GYED-et kapok. Második gyermekemet 2011. szeptember végére várom, tehát akkor már elvileg GYES-en leszek. Szeretném megtudni, hogy van-e rá valami lehetőség, hogy kaphassak GYED-et a második gyermekre is, illetve mi alapján számolják ezt ki. Elméletileg a mostani GYED lejárta és a második gyermek születése között vissza tudnék menni dolgozni is, a korábbi munkahelyemre, így jobban járnék? Így is csak kb 3 hónapról lenne szó, semmiképpen sem lenne meg a 180 nap.

Köszönöm válaszukat:
L. Erika

„kacor

Tisztelt Szakértő!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz,hogy segítsen nekem!
Hét hetes terhes vagyok és egy vagyonőr cégnél dolgozom.
Ahol általában három havonta új munkaszerződés van,
más névvel,más adószámmal.Jelenleg 2010.05.15–2011.01.31ig volt szerződésem,2011­.02.01től
új szerződésem van.Abban szeretném kérni a segítségét,nem tudom meddig fogok bírni dolgozni szeretnék elmenni táppénzre és mi történik akkor ha az új szerződés is három hónap múlva(2011.04.30án)
lejár.Én,hogy leszek jogosult további táppénz illetve
gyes,gyed támogatásra.
Válasza sürgős lenne.
Köszönettel : L.Andrea”

Passzív jogon legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő 30 napig jogosult táppénzre.

GYES-re jogosult állampolgári (alanyi) jogon a szülés napjától.

Főszabály szerint THGY és GYED ellátásokra nem jogosult, ha a szüléskor/igényléskor nincs biztosítása (munkaviszonya).

A fentiek jogszabályi hátterét az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. 40–42/A és 48. szakaszaiban (§) találja.

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudja használni most, vagy egy későbbi ügyében:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének) és/vagy a TB Kifizetőhelyeknek az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy éljen a jogszabály adta lehetőséggel és keresse fel a lakóhelye szerinti Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyen magával minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazo­lások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, – ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon Önre negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeit.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseire, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretne bizalommal forduljon a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező az elbíráláshoz minimálisan szükséges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez…………..
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)
Jó tudni, hogy a 2005.11.01-től hatályba lépett a 2004. évi CXL. törvény, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól és immár a nevében is deklaráltan előtérbe helyezi a közigazgatási tevékenység szolgáltató jellegét, azaz a hatósági tevékenységről a hangsúly átkerült a szolgáltatásra, amibe beletartozik az ügyfelek részletes, teljeskörű tájékoztatása is. További fontos rendelkezése, hogy az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez (ez főszabály szerint 22 munkanapot jelent) való jog. (Lásd: Ket. 4.§, 33.§, 33/A §)
Új, a jogbiztonságot, a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez való jogot elősegítő eleme a Ket. novellának az, hogy ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési időt nem tartja be úgy köteles az ügyfélnek visszafizetnie az eljárási illetéket, illetékmentes eljárás esetén pedig köteles a mulasztó hatóság a költségvetés részére befizetni az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, vagy ha az irányadó ügyintézési idő kétszerese alatt sem intézte el az ügyet akkor ezen összeg kétszeresét .

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerve részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás – az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének, külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett.

Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését, amely pontosan így szól:

„(3) A pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely vagy az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás jogosultját – kérelmére – tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.”

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének vezetőjétől kérjen részletes, írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásait.

A táppénzről, a THGY-ról, a GYED-ről, a gyermekápolási és a baleseti táppénzről a kötelező egészségbizto­sításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet rendelkezik.
Tájékozódhat továbbá az OEP honlapján, valamint hasznos információkhoz juthat, ha az alábbi linkre kattintva elolvassa az OEP Kifizetőhelyi tájékoztató táppénzzel kapcsolatos fejezeteit.
http://www.oep.hu/…_TBKIFIZ.PDF

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

„murzo
Tiszteletem, az lenne a kérdésem ,hogy ha most nem tudom megigényelni a GYES-t mert 8 órás állásba megyek vissza, de egy pár hónap múlva át tudok menni 6 órásba, meg tudom e akkor is igényelni a GYES-t?
válaszukat köszönöm!”

Igen.