GYED,GYES, táppénz


nandy # 2011.03.13. 14:57

Mivel az irányadó időszakban nem lesz 180 bérezett napod, ezért az álláskeresési ellátás alapját képező jövedelem lesz a TGYÁS és GYED alapja.

Azon pedig ne csodálkozz, hogy az ügyfélszolgálaton nem adtak konkrét választ... Ki is van írva, hogy csak általánosságban tudnak felvilágosítást adni.
Az osztályvezető az írásos válaszát valószínűleg jól írta. De ezt innen nehéz eldönteni.

Tekintettel arra, hogy változtatni úgysem nagyon tudnál a helyzeteden (hacsak nem csalással...), így nem igazán van már jelentősége a kérdéseidnek. Ahogy az ügyintéző mondta: majd megtudod, ha aktuális lesz.

renoci # 2011.03.13. 14:46

Tisztelt Szakértő!

Elnézést kérek a hosszú levelem miatt, de nem akartam, hogy valamilyen fontos információ hiánya miatt ne tudjon nekem tanácsot adni, és előre is köszönöm, hogy foglalkozik a problémámmal.

A várhatóan 2011. július 29-én születendő gyermekem után majdan folyósítandó TGYÁS és GYED kiszámításának módjáról, illetve a figyelembe vett irányadó időszakról szeretnék információt kérni. Áttanulmányoztam az 1997. évi LXXXIII. törvényt és a 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendeletet, de mindezek után is bizonytalan vagyok, miként fogják az ellátás összegét kiszámítani. Hogy miért olyan bonyolult ez esetemben, azt majd mindjárt részletezem.

Próbáltam a területileg illetékes OEP ügyfélszolgálatán választ kapni a kérdéseimre, de az - egyébként nagyon kedves - ügyintéző hölgy amellett hogy jó néhány kérdésemre kielégítő választ tudott adni, bizonyos kérdésekben maga is tanácstalan volt. Átirányított egy másik hölgyhöz, aki lényegében lerázott azzal a válasszal, hogy ne akarjam ezt előre tudni, ha majd eljön az ideje, akkor ki fogják számolni nekem. (Természetesen nem ilyen udvariatlanul közölte ezt velem, ahogy itt leírom, de a lényeg ez volt.) Próbáltam telefonon a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály osztályvezetőjétől időpontot kérni egy rövid személyes találkozóra, de ő ezt elutasította, mondván, hogy erre való az ügyfélszolgálat. Mindezt csak azért írom le ilyen részletesen, hogy ne kapjak olyan tanácsot, hogy az OEP segít majd nekem, mert hogy nem segít...

És akkor most röviden leírom, mi is az a szituáció, amiben magam nem tudok eligazodni:

2007. június 19-én született kislányom után folyósított gyermekgondozási segélyem 2010. június 19-én lejárt. Munkáltatóm az engem illető szabadságok kiadása után felmondott nekem. Munkaviszonyom a felmondási idő leteltével 2010. november 12-én szűnt meg. Ezután 2010. november 15-től 2010. december 14-ig passzív jogon táppénzt folyósítottak számomra. Ennek letelte után regisztráltattam magam álláskeresőként a munkaügyi központban, így 2010. december 15-től álláskeresési ellátásban részesülök. A munkaügyi központ határozata alapján az álláskeresési járadék megszűnésének napja – amennyiben korábban szüneteltetésre vagy megszüntetésre nem kerül sor – 2011.09.10.

Időközben azonban kiderült, hogy kisbabát várok, akinek várható születési időpontja 2011. július 29. Előre láthatólag munkanélküliként leszek kénytelen a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj folyósítását igényelni.

Munkaviszonyom folyamatos volt 2004. április 4. és a 2010. november 12. közötti időszakban, így az Eb. tv. 40. § (1) és a 42/A. § (1) /a -ban, a terhességi-gyermekágyi segély illetve a gyermekgondozási díj jogosultsági feltételeként megfogalmazott, a szülést megelőző két éven belüli 365 napi biztosítottsági feltétel teljesül.

A 2010-es évben 149 napra történt számomra rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelem kifizetés, összesen bruttó 753 612 Ft. A 149 naptári napi jövedelem meglétéről az OEP tájékoztatott engem a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály osztályvezetőjéhez címzett tájékoztatást kérő levelemre válaszolva. Erre azért volt szükség, mert a munkáltatóm a 2010. októberi és a 2010. novemberi béremet is egyszerre utalta a munkaviszonyom utolsó napján, 2010. november 12-én, és az általa kiadott igazoláson októberre 0 Ft volt beírva. Nem tudtam, hogy az OEP az októberi napokat olyan napoknak tekinti-e, amely napokra történt számomra jövedelem kifizetés. A válasz alapján igen, remélem nem fogják magukat meggondolni. Előfordulhat, hogy az OEP ezek után megváltoztatja az álláspontját? A levélen, amelyben a 149 nap meglétéről tájékoztatnak, a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály osztályvezetője aláírása szerepel.

Röviden leírom, hogy milyen ellátásokban és jövedelmekben részesültem 2006. december 01-ig visszatekintve:

2006. december 01-től 2006. december 21-ig BETEGSZABADSÁG
2006. december 22-től 2007. június 03-ig TÁPPÉNZ
2007. június 04-től 2007. november 18-ig TGYÁS
2007. november 19-től 2009. június 19-ig GYED
2009. június 20-tól 2010. június 19-ig GYES
2010. június 20-tól 2010. november 12-ig MUNKABÉR (753 612 Ft/149 nap)
2010. november 15-től 2010.december 14-ig Passzív táppénz
2010. december 15-től (2011.szeptember 10.) Álláskeresési járadék

Azt szeretném, ha a TGYÁS és a GYED számításánál is a 2010-es tényleges jövedelmemet vennék figyelembe. Nem szeretném, ha valamilyen apró malőr miatt mondjuk a minimálbér lenne az alapja az ellátás összege kiszámításának. Ebben szeretném a segítségét, tanácsát kérni.

Én úgy látom, hogy három dolog az, ami a helyzetemet megbonyolítja:

1.Nincsen meg a 2010-es évben (és jelen állás szerin a 2010+2011-es évben sem) a 180 napi jövedelem.

2.Álláskereső vagyok.

3.Ha a szülés napjától igényelném a TGYÁS-t, annak utolsó napja átcsúszik 2012-be, nevezetesen 2012.01.13.

Úgy tudom, hogy ha a szülés napjától (2011.07.29.) igényelném a TGYÁS-t (és a TGYÁS igénylését követően az álláskeresési ellátásomat a TGYÁS jogosultság megállapítását követő naptól szüneteltetném), akkor a TGYÁS összegét az Eb.tv. 42. § (3) alapján, a 2010-es jövedelmem alapján állapítanák meg, függetlenül attól, hogy az irányadó időszakban csak 149 napi jövedelmem van. Ugyanez lenne az irányadó időszak abban az esetben is, ha a szülést megelőző 28. naptól kérném a TGYÁS folyósítását. Ha jól látom ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy melyik lehetőséget választom. Jól gondolom?

A GYED esetében azonban bonyolultabb a helyzet.

1.Nézzük először azt az esetet, amikor a TGYÁS-t a szülés napjától kérem:

A TGYÁS utolsó napja ekkor 2012.01.13. Feléleszteném az álláskeresési ellátásomat a GYED igénylésének idejére így a GYED jogosultságom meglenne, de mivel GYED-re jogosulttá 2012-ben váltam, az irányadó időszak ebben az esetben 201101.01- 2012.01.13. Ebben az időszakban jelenleg nem rendelkezem jövedelemmel, ezért az Eb.tv. 48. § (4) értelmében a 2012-es minimálbér alapján számolnák ki a GYED-em összegét. Az Eb.tv. 48. § (5) ha jól gondolom itt nem vehető figyelembe, mert álláskeresési ellátásról mentem TGYÁS-ra és nem mondható ebben az esetben, hogy a TGYÁS miatt nem lett meg 2011-ben a 180 napi jövedelem. Jól értelmezem a törvényt?

2.Abban az esetben, ha a TGYÁS-t a szülést megelőző 28. naptól igénylem, annak utolsó napja 2011.12.16. Így az álláskeresési ellátást felélesztve még 2011-ben tudnám igényelni a GYED-et. Így a 2010.01.01 – 2011.12.16. időszakban vizsgálnák, hogy megvan-e a 180 napi jövedelem. Mivel jelenleg így sincsen meg a 180 nap, csupán 149 nap - ha jól értelmezem a törvényt - ebben az esetben is a 48.§. (4) lépne életbe, és a 2011-es minimálbér után lenne megállapítva a GYED összege.

3.Mi lenne abban az esetben, ha az álláskeresési ellátásomat szüneteltetve a TGYÁS igénylése előtt szereznék „legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenység”-gel legalább 31 nap egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet? A TGYÁS-t már az álláskeresési ellátásról, a szülést megelőző 28. naptól (2011.07.01) igényelném, majd az álláskeresési ellátás folyósításának szüneteltetését kérném a TGYÁS jogosultság megállapítását követő naptól.

Ha jól értelmezem a törvényt, ebben az esetben a TGYÁS alapja a 2010.01.01 – 2011.07.01. időszak. A GYED alapja pedig 2010.01.01 – 2010.12.16. időszak. Mindkét időszakban lenne 180 naptári napi jövedelmem, így az Eb.tv. 48.§ (3) alapján számítódna az ellátás összege. Jól értelmezem a törvényt?

Azonban a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26.§. (2) így szól:

Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély összegét az Ebtv. 42. § (3) bekezdése szerint, a gyermekgondozási díj összegét pedig az Ebtv. 48. § (4) bekezdése szerint kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincad részét.

Ez most mit jelent? Ha a szülést megelőző 28. naptól veszem igénybe a TGYÁS-t, akkor a szülés napján szünetelni fog az álláskeresési támogatásom folyósítása! Az Ebtv. 48. § (4) értelmében ezek szerint a minimálbér lenne az ellátásom alapja? Vagy ez rám nem vonatkozik, mert megvan a 180 naptári napi jövedelmem a 2010.01.01 – 2011.12.16. irányadó időszakban?

Még egyszer elnézés kérek a nagyon hosszú levél miatt, és még egyszer megköszönöm a segítséget. Tudom, az ilyen kacifántos kérdések nem feltétlenül egy ilyen fórumra valók, de nem tudok máshova fordulni segítségért. Azok, akiknek hivatalból segíteniük kellett volna nekem, nem igazán segítettek. Vagy mert nem tudtak, vagy mert nem is igazán akartak.

Dödölle1 # 2011.03.13. 07:35

kuka25

Érdeklődnék most jelenleg dolgozom de terhes lettem a szerződésem május végéig szól egész eddig dolgoztam több éven át, szeretném megkérdezni most mit csináljak hogy ne csak gyest kapjak?

Próbáljon ismét munkaviszonyt létesíteni, illetve biztosítottá válni.

Az, aki álláskeresési járadékban részesül biztosított.

Terhességi-gyermekágyi segélyre akkor jogosult, ha két feltételnek egyidejűleg (konjuktív módon) megfelel.

Ebből az egyik, hogy a szülést megelőző 2 éven belül van legalább 365 nap biztosításban töltött ideje.
(Ez a feltétel a megadott adatok alapján úgy tűnik, hogy teljesül)

A másik feltétel, hogy a szüléskor legyen biztosított, vagy jogosult még THGY-ra, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszül.

Ha tehát az álláskeresési járadék időtartama alatt megszül, vagy ha lejár az álláskeresési járadék időtartama és ezt követő 42 napon belül megszül, továbbá ha az 1. feltételnek is megfelel, azaz a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosítási idővel jogosult lehet THGY ellátásra, ami 24 hétig, a Munka Törvénykönyvében meghatározott időtartamig (azaz kb. fél évig) folyósítható.

Részletes tájékoztatásért forduljon a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályához.

Ennek módját lásd az előző hozzászólás végén.

Szintén itt kaphat tájékoztatást arról, hogy a THGY-t követő GYED-re szerezhet-e jogosultságot, amennyiben igen ahhoz mit kell tennie...

Üdv. :)

Dödölle1 # 2011.03.13. 07:22

Sziszi33
Tisztelt szakértő!
2005 júliusában mentem Tgyásra
2006 novemberétől Gyes mellett munkavégzésbe kezdtem, 2007 áprilisától megint Tgyásra kerültem,Gyedem a maximális volt és 2010 áprilisáig Gyest kaptam,2010 szep­temberéig fizettem magam után a TB-t majd munkanélkülire kerültem ,amit 2011 júniusáig kapok,közben újra babát várunk aki elvileg 2011 júliusában érkezik! Kérdésem az lenne,hogy nekem most akkor mi fog járni,gyed vagy csak gyes? És ha esetleg most elmennék TP-re nem járnék-e jobban?

Válaszát előre is köszönöm!

Válasz:

1. A munkanálküli ellátásban részesülő személy nem jogosult táppénzre!

2.Alanyi (állampolgári) jogon GYES-re mindenképpen jogosult lesz.

3. Terhességi-gyermekágyi segélyre akkor jogosult, ha két feltételnek egyidejűleg (konjuktív módon) megfelel.

Ebből az egyik, hogy a szülést megelőző 2 éven belül van legalább 365 nap biztosításban töltött ideje. Tekintettel arra, hogy nem írta meg pontosan meddig állt munkaviszonyban így erre a kérdésre érdemi választ nem tudok adni, viszont felhívnám a figyelmét arra, hogy az APEH részére fizetett un. eü-i szolgáltatási járulékfizetés (amit Ön úgy fogalmazott, hogy magam után fizettem a TB-t..." időtartama nem biztosításban töltött idő! Ugyancsak nem biztosítássi idő a munkaviszony megszűnése után folyósított GYES időtartama sem.

A másik feltétel, hogy a szüléskor legyen biztosított, vagy jogosult még THGY-ra, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül megszül.

Ha tehát lejár az álláskeresési járadék időtartama és ezt követő 42 napon belül megszül, továbbá ha az 1. feltételnek is megfelel, azaz a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosítási idővel jogosult lehet THGY ellátásra, ami 24 hétig, a Munka Törvénykönyvében meghatározott időtartamig (azaz kb. fél évig) folyósítható.

Önnek is ajánlom az alábbiakat:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének) és/vagy a TB Kifizetőhelyeknek az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy éljen a jogszabály adta lehetőséggel és keresse fel a lakóhelye szerinti Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyen magával minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazo­lások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérje meg az osztályvezetőt, – ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon Önre negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeit.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseire, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretne bizalommal forduljon a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező az elbíráláshoz minimálisan szükséges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez…………..

(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Jó tudni, hogy a 2005.11.01-től hatályba lépett a 2004. évi CXL. törvény, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól és immár a nevében is deklaráltan előtérbe helyezi a közigazgatási tevékenység szolgáltató jellegét, azaz a hatósági tevékenységről a hangsúly átkerült a szolgáltatásra, amibe beletartozik az ügyfelek részletes, teljeskörű tájékoztatása is.

További fontos rendelkezése, hogy az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez (ez főszabály szerint 22 munkanapot jelent) való jog. (Lásd: Ket. 4.§, 33.§, 33/A §)

Új, a jogbiztonságot, a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez való jogot elősegítő eleme a Ket. novellának az, hogy ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési időt nem tartja be úgy köteles az ügyfélnek visszafizetnie az eljárási illetéket, illetékmentes eljárás esetén pedig köteles a mulasztó hatóság a költségvetés részére befizetni az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, vagy ha az irányadó ügyintézési idő kétszerese alatt sem intézte el az ügyet akkor ezen összeg kétszeresét .

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerve részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.

Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás – az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének, külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett.

Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését, amely pontosan így szól:

„(3) A pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely vagy az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás jogosultját – kérelmére – tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.”

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének vezetőjétől kérjen részletes, írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásait.

A táppénzről, a THGY-ról, a GYED-ről, a gyermekápolási és a baleseti táppénzről a kötelező egészségbizto­sításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet rendelkezik.
Tájékozódhat továbbá az OEP honlapján, valamint hasznos információkhoz juthat, ha az alábbi linkre kattintva elolvassa az OEP Kifizetőhelyi tájékoztató táppénzzel, THGY-val és GYED ellátással kapcsolatos fejezeteit.

http://www.oep.hu/…_TBKIFIZ.PDF

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

kuka25 # 2011.03.12. 19:04

Érdeklődnék most jelenleg dolgozom de terhes lettem a szerződésem május végéig szól egész eddig dolgoztam több éven át, szeretném megkérdezni most mit csináljak hogy ne csak gyest kapjak?

Sziszi33 # 2011.03.12. 15:43

Tisztelt szakértő!
2005 júliusában mentem Tgyásra
2006 novemberétől Gyes mellett munkavégzésbe kezdtem, 2007 áprilisától megint Tgyásra kerültem,Gyedem a maximális volt és 2010 áprilisáig Gyest kaptam,2010 szep­temberéig fizettem magam után a TB-t majd munkanélkülire kerültem ,amit 2011 júniusáig kapok,közben újra babát várunk aki elvileg 2011 júliusában érkezik! Kérdésem az lenne,hogy nekem most akkor mi fog járni,gyed vagy csak gyes? És ha esetleg most elmennék TP-re nem járnék-e jobban?

Válaszát előre is köszönöm!

Tovább: http://www.jogiforum.hu/…/16/4958.1.0#…

Dödölle1 # 2011.03.12. 10:54

MINDEN, AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAIVAL ( táppénzt, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) KAPCSOLATOS KÉRDEZŐ FIGYELMÉBE AJÁNLOM AZ ALÁBBIAKAT:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének) és/vagy a TB Kifizetőhelyeknek az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy éljen a jogszabály adta lehetőséggel és keresse fel a lakóhelye szerinti Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyen magával minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérje meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon Önre negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeit.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseire, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretne bizalommal forduljon a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező az elbíráláshoz minimálisan szükséges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez…………..

(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Jó tudni, hogy a 2005.11.01-től hatályba lépett a 2004. évi CXL. törvény, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól és immár a nevében is deklaráltan előtérbe helyezi a közigazgatási tevékenység szolgáltató jellegét, azaz a hatósági tevékenységről a hangsúly átkerült a szolgáltatásra, amibe beletartozik az ügyfelek részletes, teljeskörű tájékoztatása is.

További fontos rendelkezése, hogy az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez (ez főszabály szerint 22 munkanapot jelent) való jog. (Lásd: Ket. 4.§, 33.§, 33/A §)

Új, a jogbiztonságot, a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez való jogot elősegítő eleme a Ket. novellának az, hogy ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési időt nem tartja be úgy köteles az ügyfélnek visszafizetnie az eljárási illetéket, illetékmentes eljárás esetén pedig köteles a mulasztó hatóság a költségvetés részére befizetni az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, vagy ha az irányadó ügyintézési idő kétszerese alatt sem intézte el az ügyet akkor ezen összeg kétszeresét .

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerve részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.

Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének, külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett.

Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését, amely pontosan így szól:

„(3) A pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely vagy az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás jogosultját - kérelmére - tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.”

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének vezetőjétől kérjen részletes, írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásait.

A táppénzről, a THGY-ról, a GYED-ről, a gyermekápolási és a baleseti táppénzről a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet rendelkezik.
Tájékozódhat továbbá az OEP honlapján, valamint hasznos információkhoz juthat, ha az alábbi linkre kattintva elolvassa az OEP Kifizetőhelyi tájékoztató táppénzzel, THGY-val és GYED ellátással kapcsolatos fejezeteit.

http://www.oep.hu/…_TBKIFIZ.PDF

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Dödölle1 # 2011.03.12. 10:44

karatnai

Lenne még egy kérdésem.
Most mondta a munkahelyem bérszámfejtője, hogy szeptemberben teljes bért kaptam táppénz helyett és írjam alá, hogy az esetleges túlfizetéseket visszafizetem.

Amúgy nem áll szándékomban semmilyen túlfizetést megtartani, de bosszant, hogy csak most derült ki számukra, hogy rosszul utaltak?

Mivel minden hónapban eltérő összegeket kaptam, arra gondoltam, a gyerekek utáni adókedvezményt érvényesítették.

Azt tartottam volna elfogadhatónak, ha azonnal szólnak nekem, felhívva a figyelmem a túlfizetésre.

Mennyi ideig kérhetik vissza jogosan ezt az összeget?

A tévesen kifizetett munkabért jogszerűen, a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) értelmében a munkáltató a kifizetést követő 60 napon belül kérheti vissza.

Dödölle1 # 2011.03.12. 10:38

karatnai

Tisztelt Szakértők!

A TGYÁS összegével kapcsolatban lenne kérdésem.
Harmadik gyermekem február 3-án született, előzővel január 27-ig voltam gyesen.
2010.április 2-től elkezdtem letölteni a szabadságom, ugyanis szeptember elsejétől vissza akartam menni dolgozni. Júniusban kiderült, hogy ismét gyermeket várok, ezért a szabadság letöltése után csak annyit dolgoztam, hogy meglegyen a 180 bérezett napom, utána táppénzen voltam.

A Tgyást január 28-tól igényeltem.
A munkahelyem kifizetőhely, de a bérszámfejtőnk nem igazán áll a helyzet magaslatán, nem tudja, hogy igazából mennyi pénzt kellene kapnom. Már utaltak nekem tgyást, de azt nem tudta megmondani, hogy miért azt az összeget.
Bérem 159500 Ft, és volt még 15 nap betegszabadságom. Tehát a 85 ezer Ft körüli összeget én kevésnek tartom, főleg mert adót sem kell fizetnem.

Szeretném, ha valaki segítene, aki ért hozzá, hogy mennyi tgyás-ra vagyok jogosult a fentiek ismeretében. Köszönöm, karatnai ---------
Az érdemi válaszhoz az Ön által megadott adatok nem elégségesek.

Általában azt lehet elmondani, hogy egy 2011-es szülésnél, ha 2010-ben csak 180 napot dolgozott, akkor a bruttó THGY alapja ezen 180 napi bére lesz, mértéke pedig 70%.

Nagyon leegyszerűsítve és hozzávetőlegesen (a betegszabadság miatti csökkentést nem számolva), egy 159500 Ft-os bér esetén a THGY havi bruttó összege ennek a 70%-a, azaz kb 111.000 Ft lenne.

A betegszabadság (70%-os mértékének)és nemleges adófizetési köteleztettség figyelembevételével az Ön által megdott 85.000 Ft valóban kevésnek tűnik, azonban pontos számítás, pontos adatok birtokában kizárólag a TB ügyintézője tud végezni.

Az Ebtv. törvény lehetővé teszi az Ön számára, hogy a TB kifizretőhelytől írásban kérjen választ arra, hogy miért éppen ezt az összeget kapta.

Amennyiben a válasszal nem ért egyet panasszal fordulhat a Megyei Kormányhivatal EB-i Szakigazgatási Szervéhez, ahol kérheti, cél ellenőrzés keretében vizsgálják a THGY ellátásának összegét, a TB ügyintéző munkájának jog és szakszerűségét.

Dödölle1 # 2011.03.12. 10:21

Picur23

A kérdésem a következő ha én 2010 jan.4.-től voltam tgyáson ugye 6 hónapig,de most derült ki az esetleges túlfizetés. Honnan számolandó a 90 nap, a tgyás folyósításától kezdődően, vagy a tgyás utolsó folyósítását követően, vagy mostantól hisz most derült ki?
Köszönöm a választ

Amikor kiderül, hogy túlfizetés történt a TB ügyintéző köteles a túlfizetés megtérítése tárgyában intézkedni. Ennek egyik eleme, hogy határozatban kötelezi Önt a 90 napon belül kifizetett túlfizetés visszafizetésére.

Visszafizetnie csak a határozat átvételét (postai úton történő közlés esetén a tértivevény aláírásának a napját) megelőző 90 napon belül kifizetett "túlfizetés" összegét kell. Az ezt megelőző időre kifizetett túlfizetés összegét a munkáltatónak kell az OEP részére megfizetni.

A munkáltató a Munka Törvénykönyvében meghatározott módon és mértékig érvényesítheti az igényét a TB ügyintéző munkavállalójával szemben.

Jó tudni, hogy amennyiben a postai küldeményt nem veszi át, vagy ha a határozatot a munkáltató személyesen próbálja átadni, de azt Ön megtagadja ugyanolyan joghatással bír, mintha azt átvette volna.

Edit30 # 2011.03.12. 06:46

Kedves szakértő!

Gyes igényléssel kapcsolatban szeretnék kérdezni. 7 éve vagyok munkáltatómnál, közben már két gyermekem született. A második Gyed alatt, és Őrá is lejárt már a gyedem januárban. Most azóta gyesen vagyok a kisebbel. Költöztünk, így eredeti munkahelyre nem tudok visszamenni dolgozni.
Az idősebb kisfiam tartósan beteg (4 éves), eredetileg rá szerettem volna igényelni a gyest, de a folytonosság miatt csak a kisebbre lehetett. Márc.15-el megszűnik eredeti munkahelyem, és egy másik helyen fogok dolgozni 8 órában. Így a gyest vissza kell mondanom.
Kérdésem az lenne, hogy a nagyobbra így már megigényelhetem a gyest márc. 16-al, vagy majd csak jövő januárban, amikor elvileg lejárna a kisebbik fiammal?
Köszönöm szépen a segítséget.

nandy # 2011.03.11. 12:30

Bogi61:

Tervezett terhesség esetén nagyon nehéz lenne jó választ írni, mert nem ismert a szülés időpontja.

Ne haragudj, de erre itt max. általánosságban lehetne válaszolni... azzal meg nem mennél semmire.

itt találsz leírásokat:
http://www.oep.hu/…_2011_01.PDF
http://www.oep.hu/…_2011_01.PDF

nandy # 2011.03.11. 12:28

Engem az igazság érdelek, a munkáltatóm kifizetőhely, de nincs tisztában vele ezért a tb-vel vette fel a kapcsolatot, hogy megtudja hogyan kell kiszámolnia a gyedemet. Várja a hivatalos választ.
Mivel tuisztában vagyok vele, hogy a hölgy aki csinálja nem ért hozzá ezért szeretném megtudni mi az alapom. a 162 nap biztosított időm vagy az órabérem?

Picur 23, neked is csak azt tudom még írni, amit karatnai-nak. Ha a bérszámfejtő nem ért a munkájához, az nagy baj! Nehogy már te mondd meg neki, hogyan kellene a munkáját végezni!
Egyébként nem az órabér a lényeg, hanem az irányadó időszakban ténylegesen elért jövedelem (TGYÁS-nál), ill. a szerződés szerinti jövedelem (GYED-nél).. persze a régi szabályok szerint.

De értsd már meg, hogy ha valóban többet kaptál, mint ami járt, akkor is csak az elmúlt 90 napi túlfizetést követelhetik vissza...ahogy D9dölle és Kbs. írta. Az pedig a minimum, hogy meg is indokolják írásban!
90 napon túli túlfizetést már csak a te írásos beleegyezéseddel vonhatnak le, fizettethetnek veled vissza.

nandy # 2011.03.11. 12:22

A gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek.

A gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:
• az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
• a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeket ápol és a gyermeket saját háztartásában neveli.

A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

(Fontos tudni, hogy itt az egy év alatt nem naptári évet kell érteni, hanem a gyermek születésnapjától a köv. születésnapjáig tartó évet.)

http://www.oep.hu/…_2011_01.PDF

nandy # 2011.03.11. 12:20

Szatti:

Ha a gyermekre tekintettel senki nem kap gyes-t, akkor bármelyik szülő (gondozó) igényelheti a gyermekápolási táppénzt.
Gyáp-ra a gyermek háziorvosa tud venni.

nandy # 2011.03.11. 12:16

karatnai:

Azt írod:

A munkahelyem kifizetőhely, de a bérszámfejtőnk nem igazán áll a helyzet magaslatán, nem tudja, hogy igazából mennyi pénzt kellene kapnom. Már utaltak nekem tgyást, de azt nem tudta megmondani, hogy miért azt az összeget.

Ez nagyon nagy baj! Ne haragudj, de én nem szeretném innen a fórumról távirányítással eligazítani a SZAKMÁJÁHOZ NEM ÉRTŐ bérszámfejtőtöket... Aki nem ért hozzá, az ne vállaljon el ilyen munkakört! A kifizetőhelyi TB-ügyintéző hozzá(nem)értésén nagyon sok dolgozó pénze múlik, EZ NEM JÁTÉK!!!

A helyedben azonnal írásos panaszt tennék első körben a munkáltatómnál, és utána az OEP-nél is! A kifizetőhelynek ugyanis kötelessége szakképzettséggel (és lehetőleg releváns gyakorlattal) rendelkező alkalmazottat felvenni TB-ügyintézőnek.

(de a bérszámfejtőcskében is lehetne annyi gerinc, hogy nem vállal el olyan munkát, amihez nem ért!!)

nandy # 2011.03.11. 12:11

Ja, és ha az ev. szünetelteti a vállalkozását, akkor az eslő naptól kötelezett a havi 5100 ft eü. járulék fizetésére! Tehát ez nem választás kérdése.

A leírásodból úgy tűnik, hogy könyvelő vagy. Jó lenne, ha az alapvető jogszabályokkal azért tisztában lennél...

nandy # 2011.03.11. 12:10

Nem jár neki táppénz. A havi 5100 Ft eü.szolg. járulék csak természetbeni ellátásra jogosít, pénzbelire nem.

Táppénz annak jár, aki "rendesen" biztosított, vagy aki a biztosítás megszűnését követő 3 napon belül lesz keresőképtelen.

Megjegyzem, hogy eü. pénzbeli ellátás megszerzésére még megállapodást sem lehet kötni (a nyugdíjjal ellentétben).

jogoska1 # 2011.03.11. 10:15

Tisztelt Jogi Fórum!
Egyik egyéni vállalkozó ügyfelem, aki főállású vállalkozó 1986 óta, jelenleg szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét. Havonta fizet 5100 ft-ot, hogy legyen "SZTK-ja", ezt ő így nevezte :) , gondolom, hogy kaphasson orvosi ellátást. Most komolyabban beteg lett és az lenne a kérdése, hogy ő most kaphat-e táppénzt? Elmehet-e betegállományba, jár-e neki valami pénzbeli járadék?

Előre is köszönöm a segítséget!

karatnai # 2011.03.11. 09:11

Lenne még egy kérdésem.
Most mondta a munkahelyem bérszámfejtője, hogy szeptemberben teljes bért kaptam táppénz helyett és írjam alá, hogy az esetleges túlfizetéseket visszafizetem.

Amúgy nem áll szándékomban semmilyen túlfizetést megtartani, de bosszant, hogy csak most derült ki számukra, hogy rosszul utaltak?

Mivel minden hónapban eltérő összegeket kaptam, arra gondoltam, a gyerekek utáni adókedvezményt érvényesítették.

Azt tartottam volna elfogadhatónak, ha azonnal szólnak nekem, felhívva a figyelmem a túlfizetésre.

Mennyi ideig kérhetik vissza jogosan ezt az összeget?

Szatti # 2011.03.10. 17:45

Tisztelt Szakértők!

Ha egy szülő, aki már nincs GYES-en, de 5 éves gyermekével otthon van, beteg, műteni szükséges, ami után sokáig lábadozik, a másik szülő (apa) kérhet-e táppénzt a gyermekfelügyelet megoldása miatt?

A gyermek óvodáskorú, de még nem jár óvodába.
Ha kérhet táppénzt, melyik orvoshoz kell fordulnia?

Köszönöm a válaszokat.

karatnai # 2011.03.10. 17:29

Tisztelt Szakértők!

A TGYÁS összegével kapcsolatban lenne kérdésem.
Harmadik gyermekem február 3-án született, előzővel január 27-ig voltam gyesen.
2010.április 2-től elkezdtem letölteni a szabadságom, ugyanis szeptember elsejétől vissza akartam menni dolgozni. Júniusban kiderült, hogy ismét gyermeket várok, ezért a szabadság letöltése után csak annyit dolgoztam, hogy meglegyen a 180 bérezett napom, utána táppénzen voltam.

A Tgyást január 28-tól igényeltem.
A munkahelyem kifizetőhely, de a bérszámfejtőnk nem igazán áll a helyzet magaslatán, nem tudja, hogy igazából mennyi pénzt kellene kapnom. Már utaltak nekem tgyást, de azt nem tudta megmondani, hogy miért azt az összeget.
Bérem 159500 Ft, és volt még 15 nap betegszabadságom. Tehát a 85 ezer Ft körüli összeget én kevésnek tartom, főleg mert adót sem kell fizetnem.

Szeretném, ha valaki segítene, aki ért hozzá, hogy mennyi tgyás-ra vagyok jogosult a fentiek ismeretében.
Köszönöm,
karatnai

Picur23 # 2011.03.10. 08:45

ui.: Köszönöm szépen, hogy türelmesek vagytok azokhoz akik ezt nehezen értik meg. Mint pl én.:) igazán sokat segítetek.
De ugye jól értelmeztem amit írtatok?
Üdvüzlettel Piroska

Picur23 # 2011.03.10. 08:42

Sziasztok!

Köszönöm mindenkinek a válaszát átrágtam a nandy és a többiek irományán magam és próbáltam megérteni.
Ezek szerint mivel nekem 162 ledolgozott napom volt, ebből kiszámítandó, a napi átlag keresetem és ha kevesebb mint a minimálbér kétszeresének a harmincad része akkor a tényleges 162 nap alatt megkeresett jövedelmem alapján számolandó a gyed is. Ha viszont magasabb akkor a minimálbér kétszeresének a harmincad része az alapom.
Nem lehet az órabérem az alapom hisz van tényleges jövedelmem.
Azt is értem, hogy 90 napon belül kérheti vissza ha többet fizetett tgyásként nekem a kifizetőhely.
A kérdésem a következő ha én 2010 jan.4.-től voltam tgyáson ugye 6 hónapig,de most derült ki az esetleges túlfizetés. Honnan számolandó a 90 nap, aa tgyás folyósításától kezdődően, vagy a tgyás utolsó folyósítását követően, vagy mostantól hisz most derült ki?
Köszönöm a választ

Picur23 # 2011.03.09. 12:49

Engem az igazság érdelek, a munkáltatóm kifizetőhely, de nincs tisztában vele ezért a tb-vel vette fel a kapcsolatot, hogy megtudja hogyan kell kiszámolnia a gyedemet. Várja a hivatalos választ.
Mivel tuisztában vagyok vele, hogy a hölgy aki csinálja nem ért hozzá ezért szeretném megtudni mi az alapom. a 162 nap biztosított időm vagy az órabérem?
Nandy írt választ írnál nekem egy példát, hogy megértsem.
Köszönöm