GYED,GYES, táppénz

Bármikor visszamehetsz dolgozni, de ha a gyes-t nem te kapod, akkor nem is fogsz felmondási védelem alatt állni.

A 365 napba beleszámít a GYED, táppénz időszaka is, ezzel nincs gond. De hogy mi lesz az ellátások alapja, azt nehéz lenne megmondani, mert még azt sem tudjuk, mikor születik a baba.

csizike:

A gyermek hároméves koráig nem mondhat fel neked... Sőt, ha kéred, foglalkoztatási kötelezettsége van, nincs kifogás. Nem teheti meg, hogy nem alkalmaz.
Tehát elvileg egy évig fizetnie kellene a munkabéredet - akkor is, ha nem tud munkát adni... Ezt szeretné megkerülni a közös megegyezéssel (nem felmondás!!!), de azt nem kötelező aláírnod, ha számodra kedvezőtlen feltételeket tartalmaz.

Tehát ha szeretnél dolgozni, és nincs más lehetőség, akkor ne hagyd magad!

Tisztelt Szakértő!

Munkahelyem a gyed alatt jogutód nélkül megszűnt, tehát ezzel együtt a munkaviszonyom is.Nemsokára lejár a gyedem. Találtam munkahelyet, ha lejár a gyed egyből felvesznek. A gyest a gyermek 2-3 éves koráig az apa igényli. Ilyen esetben kiváltható részemre a start plusz kártya?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt szakértők! 2007.Januárjátol van határozatlan idejü szerzödésem.2009 januárjában elmentem táppénzre mert gyermeket vártam szeptembertöl tgyáson voltam majd most februártol gyeden vagyok.A munkahelyem viszont megszünik jogutodnélkül márciustol.A kérdésem ,hogy járe a tavaji év szabadsága és végkielégités valamint ha jár ,hogyan intézem.Válaszukat elöre is köszönöm.

KEDVES SZAKÉRTŐ!

OLYAN KÉRDÉSEM LENNE, HOGY JÖVŐRE 2011BEN SZERETNÉK SZÜLNI.
MÁSFÉL ÉVET DOLGOZTAM EGY CÉGNÉL, DE SAJNOS FEBRUÁRBAN BEZÁRTUNK,
JELENLEG MUNKANÉLKÜLIN VAGYOK.
HA JÖVÖRE MEGYEK EL SZÜLNI. AKKOR A CÉGNÉL TÖLTÖTT 1 ÉVEMET FOGJÁK ALAPUL VENNI? MERT ELVILEG EZ MÉG BELEESNE AZ ELÖZŐ KÉT ÉVBE AMIT KÉRNEK ÉS A 365 BIZTOSITOTT NAPOM IS MEGLENNE, VAGY A MUNKANÉLKÜLIT IS BELESZÁMOLJÁK ÉS EZ LEHUZZA MAJD AZ ÖSSZEGET:?
VÁROM VÁLASZÁT.
KÖSZÖNETTEL:IVETT

OLYAN KÉRDÉSEM LENNE, HOGY JÖVŐRE 2011BEN SZERETNÉK SZÜLNI. MÁSFÉL ÉVET DOLGOZTAM EGY CÉGNÉL, DE SAJNOS FEBRUÁRBAN BEZÁRTUNK,JELENLEG MUNKANÉLKÜLIN VAGYOK.
HA JÖVÖRE MEGYEK EL SZÜLNI. AKKOR A CÉGNÉL TÖLTÖTT 1 ÉVEMET FOGJÁK ALAPUL VENNI? MERT ELVILEG EZ MÉG BELEESNE AZ ELÖZŐ KÉT ÉVBE AMIT KÉRNEK ÉS A 365 BIZTOSITOTT NAPOM IS MEGLENNE, VAGY A MUNKANÉLKÜLIT IS BELESZÁMOLJÁK ÉS EZ LEHUZZA MAJD AZ ÖSSZEGET:?
VÁROM VÁLASZÁT.KÖSZÖNETTEL:IVETT
válasz:

A THGY-nak két fő feltétele van. Ebből az egyik az, hogy a szülést megelőző 2 éven belül legyen 365 biztosításban töltött napja, amibe beleszámít az álláskeresési járadék időtartama is.

Van viszont egy másik feltétel is!

THGY-ra csak akkor lesz jogosult, ha a szülés időpontjában lesz biztosítása. (magyarul ha munkaviszonyban áll, vagy álláskeresési támogatást kap)

Tekintettel arra, hogy csak 2011-ben szeretne szülni addig a max. 270 napos álláskeresési járadék időtartama lejár, így -amennyiben a fentiekben változás nem lesz- Thgy ellátásra nem jogosult.

Ebből következik, hogy a második, az ellátás alapjára, illetve összegére vonatkozó kérdést sem lehet megválaszolni.

A lehetőségeiről bővebben a REP PEEO Osztályvezetőjénél tájékozódhat.

Lásd az előző hozzászólásaim némelyikének a végén található, ezzel kapcsolatos összefoglalót.

Kedves Szakértők!
Szülés után szeretnék visszamenni dolgozni, de úgy, hogy a felhalmozódott szabadságomat nem egyben kívánnám kivenni, hanem részletekben (hetente 2-3 napot dolgozok, a maradék szabadság). Közvetlen főnököm is szeretné ha mielőbb visszamennék, akár így megoldva a részmunkaidőt, miközben én teljes fizetést kapnék.
Az egyik jogász szerint csak egyben vehetem ki a szabadságokat, másik szerint megoldható így is.
Ktv. hatálya alá tartozok egyébként.
Előre is köszönöm a segítséget

Peacet, annyit meg lehet csinálni, hogy az első hónapban így veszed ki a bentmaradt aszabadságokat. De a harmincadik naptól nincs mese, a maradékot egyben kell - különben bírságolhatják a munkáltatót.

Tisztelt Szakértők!

2008. január 17-én született meg első gyermekem, a szülést megelőzően 2007. május 2-ától táppénzen voltam, a szülést követően tgyást, majd gyedet kaptam 2009. december 31-ig. Ekkor a gyedet lemondtam, 2010. január 1-től gyes igényeltem, fizetésnélküli szabadságomat megszakítottam. Jelenleg a felgyülemlett szabadságomat veszem ki (2010. április 6-ig), de időközben újra terhes lettem, veszélyeztetett, ezért a szabadság lejárta után nem tudok dolgozni, hanem betegszabadságra, illetve táppénzre megyek. A gyermek várhatóan 2010. augusztus elején fog megszületni.
Alapbérem 2007-ben 484.000,- Ft volt (2006-ban minimálisan kevesebb), ennek emelése nem történt meg visszamenetelemmel.
Kérdéseim a következők:

1. Mi alapján kerül a táppénz megállapításra? (A korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével, azaz az 1997. évi LXXXIII. tv. 48 § (5) vonatkozik rám, mert a megelőző évben, 2009-ben gyedben részesültem vagy a (4), ami a minimálbért jelöli meg? Az OEP Ügyfélszolgálatánál az ügyintéző először a minimálbérről tájékoztatott, majd telefonon érdeklődött valakinél, aki az a korábbi ellátás alapját képező összeg mellett foglalt állást.)
2. Táppénz mellett kaphatok-e gyest vagy azt le kell mondanom?
3. Ha jogosult vagyok gyesre is, akkor az, hogy gyest kapok, befolyásolja-e a táppénz összegét? (Munkáltatóm szóbeli tájékoztatása szerint ekkor csak 50% táppénz jár.)
4. Ha nem kaphatok gyest táppénz mellett, vagy ha gyes mellett alacsonyabb táppénz jár, akkor férjem igényelheti-e a gyest a 2. gyermek születéséig?
5. Mi alapján kerül a tgyás megállapításra? (OEP Ügyfélszolgálatánál nem tudták a választ, mivel 2010. április 30. után születendő gyermekről van szó)
6. Mi a kedvezőbb az esetemben, ha már szülés előtt megyek tgyásra vagy csak szülést követően?
7. Mi alapján kerül az újabb gyed megállapításra? (ld. megjegyzésem az 5. pontnál)

Válaszukat előre is köszönöm!

IPA69

Tisztelt Szakértők!
2001 óta folyamatos határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezem a bruttó bérem 185000 volt.2009 januárjától táppénzen voltam veszélyeztetett terhesség miatt ez alatt bruttó 141000 ft-ot kaptam.2009 októberében megszületett a lányom.Jelenleg t-gyáson vagyok,majd márciustól gyeden.A t-gyás idejére is bruttó 141000 ft-ot kapok.Szeretnénk második babát,a kérdéseim ehhez kapcsolódnak.
Ha még idén terhes lennék,tehát a 2. baba megszületne mielőtt még az első betöltené a 2.életévet,akkor mi alapján számolnák a táppénzt,t-gyást,gyedet?A korábbi munkabérem,vagy a minimálbér alapján?
És ha csak jövőre esnék teherbe,akkor a 2. később születne mint az első betölti a 2. életévet,akkor mi alapján számolnak?Ha megszakítanám a gyedet és úgy mennék táppénzre.
Hogyan járnék jobban?
Köszönöm segítségüket.

Tisztelt szakértők!

Nekem több kérdésem is lenne. 2010. 07. 30-ra vagyok kiírva.

1. Jelenleg munkaviszonyban vagyok. 2009. júliusától kapok 143.000 Ft bruttó bért. Előtte 8 hónapig 80.000 Ft bruttót kaptam. Azt szeretném megtudni, hogy ha március elsején elmegyek táppénzre mennyi THGY-t és mennyi GYED-et kapok.

Már többször hallottam, hogy 6 hónap biztosított (munkaviszonyban állás, vagy egyéb) időszaknak kell lenni ahhoz, hogy megkapjam ezeket a juttatásokat. Ma éppen azt hallottam, hogy 275 napnak kell lenni. Az egészségpénztárnál pedig 365 napot beszéltek. Most akkor mennyi kell?

2. Azt is szeretném megtudni, ha most elmegyek táppénzre mennyi táppénzt kapok? És ez mennyiben befolyásolja a későbbi THGY-t és GYED-et?

3. A THGY-t már szülés előtt 1 hónappal lehet igényelni, vagy az teljesen más támogatás mint a THGY?

Előre köszönöm a választ!

Tisztelt szakértők!
Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy 2 hete munkába menet elestem és be kellett gipszelni a lábam.
Munkaerőkölcsönző céggel volt határozott idejű szerződésem február 28ig. Jelenleg táppénzen vagyok.
2009 november 18 óta dolgoztam ennek a cégnek, előtte csak 1 munkahelyem volt 2009 május és augusztus között.
Az érdekelne, hogy a táppénz első 15 napját a cégemnek kell-e fizetnie, mert azt mondták, hogy nem ők fizetik, hanem majd az oep ha beküldöm nekik a baleseti jegyzőkönyvet, amit eddig nem is mondtak, hogy kell kitöltetni.
Mikor szüntethetik meg a munkaviszonyom?
A táppénzt meddig kötelesek fizetni?

Tisztelt szakértők!
Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy 2 hete munkába menet elestem és be kellett gipszelni a lábam.
Munkaerőkölcsönző céggel volt határozott idejű szerződésem február 28ig. Jelenleg táppénzen vagyok.
2009 november 18 óta dolgoztam ennek a cégnek, előtte csak 1 munkahelyem volt 2009 május és augusztus között.
Az érdekelne, hogy a táppénz első 15 napját a cégemnek kell-e fizetnie, mert azt mondták, hogy nem ők fizetik, hanem majd az oep ha beküldöm nekik a baleseti jegyzőkönyvet, amit eddig nem is mondtak, hogy kell kitöltetni.
Mikor szüntethetik meg a munkaviszonyom?
A táppénzt meddig kötelesek fizetni?

Válasz: A munkába menet, legrövidebb úton bekövetkezett baleset társadalombiztosítási szempontból "úti" (üzemi) balesetnek minősül.

A baleset tényét a munkáltatódnak haladéktalanul, vagy legalábbis ésszerű határidőn belül jelentened kellett.

Az Ebtv. értelmében Ő köteles annak a körülményeit "Üzemi baleseti jegyzőkönyv" formanyomtatványon rögzíteni (Ezen nyomtatvány letölthető a www.oep.hu honlapról.) amit a többi okmánnyal (táppénzes papír, Foglalkoztatói igazolás formanyomtatvány stb.) köteles -ha a munkáltatónál TB kifizetőhely nem működik- megküldeni az illetékes REP-nek.

A REP az igényt elbírálja és határozatban (elismerő, vagy elutasító) dönt arról, hogy a baleset ÜB-nek minősül-e?

Amennyiben igen, úgy a keresőképtelenség első napjától úti baleseti táppénzt fog folyósítani. (mértéke 2010.01.01-től 90%)

Bővebb tájékoztatásért célszerű a REP PEEO osztályvezetőjét felkeresni.

"Mikor szüntethetik meg a munkaviszonyom?"

Próbaidő alatt bármikor, határozott idejű szerződés lejártával autómatikusan megszűnik, határozatlan idejű szerződésnél próbaidő lejárta után rendes felmondással a táppénz ideje alatt nem szüntethető meg. Részletesebben lásd: Munka Törvénykönyve 90.§.

"A táppénzt meddig kötelesek fizetni?"

A baleset üzemiségének elismerése esetén baleseti táppénz a keresőképtelenség tartamáig, legfeljebb azonban 1 évig folyósítható függetlenül attól, hogy előtte hány munkahelyen, hány napot dolgoztál.

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés
51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset).

Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

(2) A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

55. § (1) Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

3. A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(4) Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül.

(5) A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6) A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll.

(7) A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a baleseti táppénz összege a balesetet megelőzően elért tényleges, annak hiányában a szerződés szerinti jövedelméből számított naptári napi átlagjövedelem, úti baleset esetén annak kilencven százaléka.

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

48. § A Munka Törvénykönyvének 193/C. §-a a) pontjában meghatározott munkavállaló a pénzbeli ellátások iránti kérelmét az előírt igazolások benyújtásával a kölcsönvevőnél jelenti be. A kölcsönvevő a benyújtott igazolásokat az Ebtv.-ben, illetőleg e rendeletben meghatározott és rendelkezésre álló adatok közlésével a kölcsönbeadó részére három munkanapon belül továbbítja. Egyebekben az igény érvényesítésével összefüggő, a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek a kölcsönbeadót terhelik. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a kölcsönvevőnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

43. § (1) A biztosított üzemi balesetnek minősülő munkabalesetéről a "Munkabaleseti jegyzőkönyv" felvételére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
(2) A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben rögzíteni.

1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről

90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

1. a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
2. a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
3. a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
4. a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
5. a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának,
6. a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,
7. a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes

időtartama.
(2) A felmondási idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmondási védelem időtartama

1. a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
2. a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap

elteltével kezdődhet el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.
(5) A (2) és (4) bekezdés rendelkezései a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során nem alkalmazhatóak.

Próbaidő

81. § (1) A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető.
(2) A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(3) A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazo­lások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, – ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás – az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Tisztelt Szakértők!

GYED-re való jogosultsággal kapcsolatban az alábbi kérdésem lenne:

a tv. azon kitételének értelmezésével kapcsolatban kérnék segítséget, miszerint az jogosult GYED-re, akinek biztosítási jogviszonya a TGYÁS folyósítása alatt megszűnt, feltéve, ha a TGYÁS-ra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett.

A fenti kitétel szempontjából - amennyiben a biztosítási jogviszony a szülést követő kb. 15 napig fennáll még - van-e jelentősége, hogy a szülés napján táppénzt folyósítottak részemre, vagy már megkezdtem szülési szabadságot és igényeltem a TGYÁS-t? Azt olvastam ugyanis, hogy a biztosítás szünetel a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. Azt tudom, hogy a táppénzfizetés esetén a biztosítás fennáll, azt viszont nem tudom, hogy a TGYÁS ebből a szempontból mindek számít (biztosításnak vagy fizetés nélküli szabadságnak vagy a gyermek gondozása miatt igénybevett fizetés nélküli szabadságnak)???
Most veszélyeztetett terhes vagyok és nem tudom, hogy a biztosítási jogviszony szülést követő megszűnésére tekintettel jobb lenne-e, ha a szülési szabadságot / TGYÁS igénylését kizárólag a szülést követő napon kezdeném-e meg, addig pedig végig táppénzen lennék.

Az OEP telefonos ügyfélszolgálatával beszéltem a mai napon, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy teljesen mindegy, hogy a szülés napján táppénzen vagy szülési szabadságon vagyok, csak az számít, hogy a munkaviszonyom, tehát biztosítási jogviszonyom még fennáll amikor a TGYÁS-t igénylem.

És még egy kérdés: valóban nincs lehetőség arra, hogy a háziorvos, ha veszélyeztetett terhesség miatt táppénzre vett, néha megszakítsa azt annak érdekében, hogy szabadságaimat ki tudjam venni? A munkahelyem szerint ennek nem lehet akadálya, a háziorvos viszont nem hajlandó erre. (Ez csak a cafeteria-ra való jogosultság miatt lenne fontos.)

Köszönöm a válaszokat!

IPA69

1-3. Gyes melletti munkavégzésnél, ha nincs meg a 180 bérezett napod, akkor minimálbér alapján kapod a táppénzt. Ha gyesről lemondasz még táppénz igénylés előtt, akkor fogják a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevéte­lével megállapítani. A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől függ. Ha van legalább 2 év biztosításban töltött időd, akkor mértéke 60%, ha kevesebb vagy kórházi ellátásban részesülsz akkor 50%.
4. Ha lemondod a gyest, apuka megigényelheti, de tgyás igényléskor időben le kell mondani. Két ellátás egyszerre nem jár.
5-7. Tgyás, gyed alapja a szabadságodra kapott bér lesz max. a minimálbér kétszerese, tehát tgyást érdemes a szülés napjától igényelni.

angica,

Erre elég nehéz válaszolni, mivel nincsenek konkrét időpontok, számtalan változat lehetséges és még sokminden változhat.
Jelenleg, ha gyedbe szülsz és nem igényelsz táppénzt tgyás, gyed alapja a szerződés szerinti bér, max. minimálbér kétszerese. Ha táppénzt is igényelsz, táppénz alapja a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg lesz. Itt viszont figyelembe kell venni azt, hogy táppénz 15 nap betegszabadsággal indul, amelyre a béred 70%-a jár. Az ezt követő tgyás, gyed alapja ennek a 70%-os bérnek a 70%-a lesz.
Ha gyesbe szülsz ugyanezek a variációk lehetségesek, de ott előfordulhat az is, hogy táppénz csak minimálbér után jár.

Tancsa82

Táppénz, tgyás alapja a 2009-es béred lesz, gyed alapja a 2010-es béred, ha 2011-ben igényled. Tgyás legkorábban szülés napjától számított -28. naptól, legkésőbb szülés napjától igényelhető.

Lilianne

Szerintem valamit félreértelmezel. Fizetés nélküli szabadság gyed, gyes idejére jár. Tgyás idejére munkajogi szempontból szülési szabadság jár. Ha a munkaviszonyod megvan, egyik esetben sem szakad meg a biztosításod. Persze más a helyzet, ha megszűnik a munkaviszonyod.
Elvileg lehetséges, hogy megszakítsd a táppénzedet. Hallottam ilyen esetről, hasonló célból, de az ügyintézők nem a szép emlékeik között fognak megőrizni. Ha a háziorvosod nem hajlandó statisztálni ehhez (mellesleg megértem), kereshetsz másikat.

„valóban nincs lehetőség arra, hogy a háziorvos, ha veszélyeztetett terhesség miatt táppénzre vett, néha megszakítsa azt annak érdekében, hogy szabadságaimat ki tudjam venni? A munkahelyem szerint ennek nem lehet akadálya, a háziorvos viszont nem hajlandó erre. (Ez csak a cafeteria-ra való jogosultság miatt lenne fontos.)”

Teljes mértékben megértem az orvosodat... Ha valóban veszélyeztetett terhes vagy, az nem nagyon szokott változgatni - főleg nem úgy, ahogy a betegnek "tetszik".

koprine:
„
Áprilisban lejár a gyedem ami 77000 Ft(,amúgy az alapbérem ami a bérlapomon van és amiből a Gyedet számolják Nettó:96000 kb.
Kérdésem a következő:Augus­ztusban születik a kis tesó és hogy erre a négy hónapra gyesre vagy táppénzre menjek ahhoz,hogy több gyedet kapjak majd ???Hallottam olyan rémhíreket, hogy november óta változtattak valamit ezen az egészen és hogy a táppénzből fogják kiszámolni a gyedemet,ha táppénzre megyek és itt azt javasolják kismamák,hogy gyesre menjek.Önök szerint????”

Az ellátásokat mindig a bruttó összegből számolják, tehát a nettóból nem lehet megmondani, mennyi lenne a táppénz, GYED stb...

Ha gyes-re mész, és onnan szülni, akkor a TGYÁS és GYED alapja a szerződés szerinti béred lesz, de max. a minimálbér kétszerese.
Ha táppénzről mész szülni, akkor a TGYÁS és GYED alapja a betegszabadságra fizetett 70%-os bér lesz, de max. a minimálbér kétszerese.

Talán az lenne a legjobb, ha a GYED lejártával kivennéd a szabikat, mert akkor azt kötelesek az emelt bérrel fizetni, tehát rendes fizetést kapnál egy-másfél hónapig, és a TGYÁS/GYED alapja is az emelt szerződés szerinti bér lenne.
A munkába való visszatéréskor ugyanis a dolgozó bérét rendezni (emelni) kell, ha időközben volt béremelés a többi dolgozónak.
És közben a GYED lejárta utáni nappal lehetne igényelni a gyes-t is.

Táppénzre akkor vagy jogosult, ha az orvosilag indokolt, tehát nem dönthető el szabadon, bár tudom, hogy már enyhe "hasfájással" is kiír a doki.

Sziasztok!
Szeretnék egy kis segítséget kérni hátha valaki tud válaszolni a kérdéseimre. 2010.04.30-al lejár a gyedem és szerettem volna gyes mellett visszamenni dolgozni most azt a tájékoztatást kaptam, Tőlük, hogy nincs szükség a munkámra esetleg fel tudnak ajánlani valamit de ez még nem biztos. Ezt milyen formában tehetik meg velem illetve van joguk hozzá hogy a saját státuszomba ne vegyenek vissza a korábbi fizetésemmel vagy sem. Illetve ha felajánlanak egy másik állást ami mondjuk sokkal rosszabb feltételekkel lenne akkor milyen alternatíváim vannak. A másik, hogy eszünkbe jutott hogy akkor lehet, hogy most kellene bevállalni még egy gyereket de nem tudom, hogy maradhatok védett a kirugással szemben ha szabadságra megyek vagy ha szimplán maradok gyesen akkor utána el tudok menni betegszabadságra illetve előtte ki tudom még venni a bent maradt két év szabadságát és védett maradok ezeken az időszakokon végig? Illetve az új törvények szerint mi alapján fogok esetleg tgyást gyedet kapni az is biztositott időszaknak számít hogy most gyeden vagyok még? Illetve gyest kaphatok akkor is ha újra teherbe esek és betegszabadságon vagyok? Előre is köszi a segítséget Eni

Szia! Érdeklődni szeretnék,hogy a munkáltató által fizetett betegszabadságot sima illetve átlagórabérrel számfejtik-e?(minimálbér) Aki fizetett ünnep előtt és után betegszabadságon van, annak kifizetik-e az ünnepet?

Tisztelt Szakértő!
A Gyed alatt a munkáltatóm elfelejtette a határozott munkaszerződésem napján postázni a papírjaimat és elszámolni. Felhívták a figyelmem mi szerint ebben az esetben a munkaszerződésem határozatlanná változott. Most lejár a gyedem mi a teendőm milyen jogokkal rendelkezem a munkáltatómmal szemben? Gondolok szabadság, végkielégítés felmondási idő stb.
Köszönöm a válaszokat!

Szia! Érdeklődni szeretnék,hogy a munkáltató által fizetett betegszabadságot sima illetve átlagórabérrel számfejtik-e?(minimálbér) Aki fizetett ünnep előtt és után betegszabadságon van, annak kifizetik-e az ünnepet?

1. A betegszabadságra a Munka Törvénykönyvében meghatározott távolléti díj 70%-át kell kifizetni.
Lásd lent!

2.Nem, ha a folyamatos keresőképtelenség időtartamába piros betűs, fizetett ünnep munkanapként is beleesik arra betegszabadságos bér jár, az ünnepet nem fizetik ki.

A fentieket a teljesség igénye nélkül alátámasztandó:

1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről

Betegszabadság

137. § (1) A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg.

(2) A munkavállaló keresőképtelenségét - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja.

(3) A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 70 százaléka jár.

(4) Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez azonban - ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt - nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része.
(5) A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető.
(6) A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.
(7) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját.
(8) A betegszabadság tekintetében a 130. § (2) bekezdését és a 133. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

151/A. § (1) Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a (4) bekezdés szerinti - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

(2) A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlék alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik.

(3) A távolléti díj számításánál műszakpótlékként a munkavállaló

1. kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 százalékát,
2. kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 százalékát,
3. megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén személyi alapbére 20 százalékát

kell figyelembe venni.

(4) Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint ötven óra - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke, ha az irányadó időszakban - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt, a személyi alapbér három százaléka; ha száz óra, vagy ennél több volt, a személyi alapbér öt százaléka. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni.

(5) Havi időbér esetén

1. az egy napra jutó távolléti díj: az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa;
2. az egy órára járó távolléti díj: az egy napra kiszámított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa.

(6) Nem kell alkalmazni az (5) bekezdésben foglaltakat, ha a távolléti díj megegyezik azzal az összeggel, amelyben a munkavállaló munkavégzése esetén részesülne.

(7) Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj: az egy órára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata.
(8) Teljesítménybér alkalmazásánál a távolléti díj számításakor a munkavállaló távolléte idején (időszakában) érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének - ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei személyi alapbér, akkor ez utóbbinak - a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjével szorzott összegét kell figyelembe venni.
(9) A (8) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a teljesítménytényező egy vagy annál kisebb.
(10) A tárgyévi teljesítménytényező a munkavállaló megelőző évben elért egy órára jutó teljesítménybérének - ideértve az időbér és a teljesítménybér összekapcsolásán alapuló bér időbér részét, továbbá a garantált bért is - és a tárgyév január 1-jén érvényes egy órára jutó személyi alapbérének a hányadosa.
(11) Annak a munkavállalónak a tárgyévi teljesítménytényezője, akinek a munkaviszonya a munkáltatónál a tárgyévben kezdődött, a - 152. § (5) bekezdése szerinti - tárgyévi irányadó időszak egy órára jutó teljesítménybérének és az első távollétidíj-fizetés esedékességekor érvényes egy órára jutó személyi alapbérének a hányadosa.
(12) A munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjét a tárgyév január 1-jével - a (11) bekezdés szerinti esetben az első távollétidíj-számítás alkalmával - rögzíteni kell.

Tisztelt Szakértők!

2010. március 28-ára várom gyermekem.
A 2009-es évben a biztosítási jogviszonyom folyamatos volt, két munkahely között regisztrált munkanélküli voltam. A 2009-es évben 113 naptári napos munkaviszonyom volt, a tgyást március 8 után igényelném, mert így a szülést megelőzően (ill. a tgyás- igénylést megelőzően) 2009. január 1-ig meglennne a 180 napom.
Ez esetben a tgyás összegébe figyelebe vehető a korábbi munkahelyem keresete, azaz a 180 nap átlagát számítják?

Sajnops minél többször megyek el az OEP-hez érdeklődni, annyiszor állítanak mást.
Válaszokat előre is köszönöm.