GYED,GYES, táppénz

GYED változásairól:

2009. évi LXXIX. törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról

41. § (1) Az Ebtv. 42/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Gyermekgondozási díjra jogosult

1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
2. a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.”
(2) Az Ebtv. 42/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,
2. a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
3. a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.”

2009. évi LXXIX. törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról

Folyt. köv.

GYED változásairól 2:

42. § Az Ebtv. 42/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.
(3) Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.”

A tgyás és gyed új szabályai a 2010. április 30-a után született gyerekekre tekintettel igénybevett ellátásokra lesznek érvényesek.
Várható még, hogy a munkanélküliről igényelt gyednél ismét változtatni fognak valamit és úgy tűnik, hogy a passzív táppénzt is teljesen meg fogják szüntetni.

Kedves Dödölle!

Köszönöm a választ.

„Egyrészt igen, másrészt pedig azért, mert a pótlék összege ebben az esetben „értelmezhetetlen, illetve összegszerűen meghatározhata­tlan“.“

„Egyrészt igen“ értsem úgy, hogy a hivatkozott jogforrás az irányadó.

"Ebben az esetben -munkavégzés hiányában- azt sem lehet tehát megmondani (kiszámolni), hogy mennyi lett volna a „mozgó bér“, azaz a délutáni, éjszakai, veszélyességi stb. pótlék, hiszen az csak tényleges munkavégzés esetén illeti meg a dolgozót.

Ebből következően a szerződés szerinti bér alatt mindíg csak a személyi alapbért értjük."

A dolgozó szerződésben rögzített bére a személyi alapbéren kívül tartalmazza a műszak pótlékot is.
A személyi alapbér órabérben van meghatározva, a havit számolni kell (Mt. 174 órával).
Vegyünk egy példát a pótlékok meghatározására: Mt. (tegyük fel, a kollektív szerződés nem tér el a dolgozó javára) szerint megszakítás nélküli munkarendben, délutáni pótlék 20%, éjszakai 40%, éves szinten 20% az áltagos pótlék. Ez is számszerűsíthető.
Az alapbérre is igaz, hogy tényleges munkavégzés esetén illeti meg a dolgozót.
Üdv

Köszönöm a "helyesbítést". Értem az érvelésedet, de természetesen ettől még sem a REP gyakorlata, sem a járuléktörvény általad is idézett szakasza nem fog változni.

Üdv. :)

"értsem úgy, hogy a hivatkozott jogforrás az irányadó"

:)

Nandy:

Köszönöm szépen a segítségét!

Üdvözlet,
lenne néhány kérdésem a tisztelt fórumozókhoz. A gyes igénylést nekem kell benyújtanom, de nem tudom, hogy mikortól kérjem a folyósítását. Attól a naptól, amikor a gyedem lejár? És az pontosan mikor jár le? (2007.12.03-án született a kisfiam, tgyás-t kaptam 6 hónapig, és most a gyed-et.)
Továbbá, gyes alatt dolgozni szeretnék, de a régi munkáltatóm nem tud visszavenni(valószínűleg közös megegyezés lesz.) Ebben az esetben milyen kötelezettségei vannak felém? Ki kell fizetnie a fennmaradt szabadságaimat vagy ilyesmi...?
Előre is köszönöm a válaszukat, és további szép estét!

Sziasztok!

Lenne egy problémásabb kérdésem passzív táppénzzel kapcsolatban, elég konkrét, leírom pontosan.

Szeptember 1-jén mentem vissza dolgozni egy sajnos hosszabb betegállomány után, de azon a napon rögtön fel is mondtak nekem, persze közös megegyezéssel, mert végkielégítésre még nem voltam jogosult. Aláírtam, mert nem akartam belemenni a huzavonába.

Hazafelé elütöttek kerékpárral, ezért szeptember 2-ától újra betegállományba kerültem a 30 napos felmondási időszakban. Ez most lejárt, mind a betegállomány mind pedig a munkahelyem megszűnt ugye, tehát mától, október 1-jétől munkanélküli vagyok.

Kérdésem, hogy mától jogosult vagyok-e 30 napnyi passzív táppénzre?

Gyorsan kellene dönteni, mert vagy a munkanélkülibe vagy a dokihoz megyek vissza, ugyanis a lábtörésem még mindig nem gyógyult meg teljesen.

Köszönöm a választ előre is!

Sziasztok!

Lenne egy problémásabb kérdésem passzív táppénzzel kapcsolatban, elég konkrét, leírom pontosan.

Szeptember 1-jén mentem vissza dolgozni egy sajnos hosszabb betegállomány után, de azon a napon rögtön fel is mondtak nekem, persze közös megegyezéssel, mert végkielégítésre még nem voltam jogosult. Aláírtam, mert nem akartam belemenni a huzavonába.

Hazafelé elütöttek kerékpárral, ezért szeptember 2-ától újra betegállományba kerültem a 30 napos felmondási időszakban. Ez most lejárt, mind a betegállomány mind pedig a munkahelyem megszűnt ugye, tehát mától, október 1-jétől munkanélküli vagyok.

Kérdésem, hogy mától jogosult vagyok-e 30 napnyi passzív táppénzre?

Gyorsan kellene dönteni, mert vagy a munkanélkülibe vagy a dokihoz megyek vissza, ugyanis a lábtörésem még mindig nem gyógyult meg teljesen.

Köszönöm a választ előre is!

Amennyiben a munkából hazafelémenet, a szokásos legrövidebb úton közlekedve ért baleset az társadalombiztosítási szempontból üzemi baleset, amit a foglalkoztató -a dolgozó bejelentése alapján- köteles kivizsgálni, az előírt jegyzőkönyveket felvenni, a tanúkat meghallgatni stb., majd az igényt -ha a foglalkoztatónál nincs TB kifizetőhely- a REP-nek elküldeni.

A REP határozatban dönt arról, hogy a vizsgálati anyag alapján a balesetet üzemi balesetnek elismeri, vagy sem.

Amennyiben igen és ha keresőképtelenség indokolt, valamint folyamatos legfeljebb 1 évig lehetsz baleseti táppénzen függetlenül az előző "sima" táppénzes időtől és a munkaviszony megszűnésétől. (A táppénz az ÜB táppénznél nem előzmény, a 30 napos korlát csak "sima" táppénznél van....)

Bővebb tájékoztatásért a REP PEEO Osztályvezetőjéhez fordulhatsz.

Bővebben:

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

(Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, THGY és GYED ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel és mely jövedelmek figyelembevételével) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

BALESETI ELLÁTÁS

Üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés
51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

(2) A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

(3) Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

EBH2007. 1742. A műtét során elszenvedett egészségkárosodás nem tekinthető üzemi balesetnek (1997. évi LXXXIII. törvény 52. §).

EBH2006. 1549. Az alkotmányellenes jogszabály alapján hozott társadalombiztosítási határozat jogszabálysértő. A foglalkozás különös veszélye folytán keletkezett foglalkozási betegség alapján baleseti egészségügyi ellátás vehető igénybe (1997. évi LXXXIII. törvény 52. §).

BH2007. 247. Az alkotmányellenes jogszabály alapján hozott társadalombiztosítási határozat jogszabálysértő. A foglalkozás különös veszélye folytán keletkezett foglalkozási betegség alapján baleseti egészségügyi ellátás vehető igénybe (1997. évi LXXXIII. törvény 52. §; 217/1997. Korm. rendelet, és az idézett törvényen és rendeleten kívül: 457/B/2005. számú AB határozat).

53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset,

amely

1. kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy
2. munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
3. a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során

történt.

(2) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

Baleseti táppénz

55. § (1) Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

(2) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.

(3) A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(4) Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül.

(5) A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6) A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll.

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

43. § (1) A biztosított üzemi balesetnek minősülő munkabalesetéről a "Munkabaleseti jegyzőkönyv" felvételére külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

(2) A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben rögzíteni.

(3) A foglalkozási megbetegedés tényét a külön jogszabály szerint kiállított értesítéssel kell bizonyítani.

(4) Az üzemi balesetet, illetőleg a foglalkozási megbetegedést - az (1)-(3) bekezdésben szereplő jegyzőkönyvek, illetőleg értesítés megküldésével, a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó szabályok szerint kell a REP-nek bejelenteni.

Végül:

45. § (1) A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására illetékes szervnek határozattal kell elbírálni, abban az esetben is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés (foglalkozási betegség) pontos leírását. Halált okozó üzemi baleset (foglalkozási betegség) esetén az üzemi baleset tényéről az illetékes REP hoz határozatot.

Üdvözlet,
lenne néhány kérdésem a tisztelt fórumozókhoz. A gyes igénylést nekem kell benyújtanom, de nem tudom, hogy mikortól kérjem a folyósítását. Attól a naptól, amikor a gyedem lejár? És az pontosan mikor jár le? (2007.12.03-án született a kisfiam, tgyás-t kaptam 6 hónapig, és most a gyed-et.)
Továbbá, gyes alatt dolgozni szeretnék, de a régi munkáltatóm nem tud visszavenni(va­lószínűleg közös megegyezés lesz.) Ebben az esetben milyen kötelezettségei vannak felém? Ki kell fizetnie a fennmaradt szabadságaimat vagy ilyesmi…?
Előre is köszönöm a válaszukat, és további szép estét!

GYED legfeljebb a gyermek 2 éves koráig jár. Ha a baba 2007.12.03-án született a GYED ellátás utolsó napja 2009.12.03.

GYES ellátást 2009.12.04-től kell/lehet igényelni.

Üdv. :)

Dödölle1,
Köszönöm szépen ez kimerítő volt, de én most kizárólag azt kérdezem, h sima passzív táppénzre jogosult vagyok-e, mert nem, nem a legrövidebb úton jöttem haza (sőt, de ezt most hagyjuk) és nem szeretnék leállni kamukérózni a baleset körülményeiről. Tehát a kérdésem csak annyi, ha a munkahely megszűnése előtt már táppénzen voltam, tehát „"átvehet”"-e a doki arra a 30 nap passzív táppénzre. Fontos, hogy múlt hónap elején 1 nap munkanapom volt amikor aznap felmondtak, előtte táppénz és másnaptól újra táppénz a mérleg egészen tegnapig. Azért írom le, mert nem tudom ez módosítja-e a jogomat a passzív táppénzre? Ma kell döntenem nem tudok időpontért kuncsorogni, telefont nem veszik fel, ha itt nem megy, indulnom kell a Teve utcába.
Köszi!
M.

Igen, jogosult vagy a "passzív" táppénzre.

Köszönöm a választ Dödölle :)
Azt tudja valaki, hogy mi van abban az esetben ha gyes alatt dolgozni szeretnék, de a régi munkáltatóm nem tud visszavenni? Azt mondták, hogy már nem tudnak semmilyen munkát biztosítani számomra. (va­lószínűleg közös megegyezéssel akarnak majd elküldeni) Ebben az esetben milyen kötelezettségei vannak felém? Ki kell fizetnie a fennmaradt szabadságaimat vagy ilyesmi…?
További szép napot!

Kiraangel: ilyet nem mondhat, hogy nem tud visszavenni. Technikailag te bejelented, hogy megszünteted a fizetés nélküli szabadságodat és munkába állsz egy adott napon. Ekkor rendeznie kell a fizetésedet (a fizetés nélküli szabid alatti átlagos bérnövekedéssel a cégeteknél), utána kiadni a szabadságaidat (természetben) utána pedig foglalkoztatni egészen addig, amíg a gyesed tart (plusz utána 30 napig). Ha nem tud munkát biztosítani, az állásidőt akkor is fizetnie kell. Közös megegyezést aláírni szerintem nem érdemes, mert mint fent látod, még jó sok pénz jár neked, ha ezt nem adja meg a közös megegyezésben, miért is mondanál le róla?
Ha írásban adja, hogy munkavégzésre nem vagy köteles (állásidőre jár pénz!), akkor nyugodtan dolgozhatsz máshol úgy, hogy ez az állásod még megvan. Gyesről ne mondj le, az biztosítja a védettségedet.

Kiraangel:

Ahogy előttem is írták, neked jár egy évi + egy havi bér, emellett a végkielégítés is.

Szóval ha kifizetnek mondjuk másfél ÉVI bért előre, akkor rendben, aláírhatod a közös megegyezést:))

Sziasztok. A feleségem 9év gyes után (3 gyerek ebből 2 iker)térne vissza dolgozni.A cége idő közben elkötözött két megyével arébb így persze nem tud vissza menni.Fel hívta a cégét ott elmondták hogy közös megeggyezéssel elválnak útjaik.Kérdéseink:ha adnak végkielégítést az mi szerint kell számolni?Az akkori vagy a mostani bérezés szerint?A szabadságokat kikell-e fizetni az elmúlt évekre? Jobban járnánk-e ha szabadságokat kiadatná és addig munka viszonyban maradna?

A munkába visszatérő anyuka bérét az időközben történt bérfejlesztésnek megfelelően rendezni kell.

A szabadságot, felmondási időt, végkielégítést már ezzel az emelt bérrel kell számfejteni.

Szabadság jár a TGYÁS idejére és a GYED első évére, ez nagyjából 50-60 nap lesz nálatok.

„Jobban járnánk-e ha szabadságokat kiadatná és addig munka viszonyban maradna?”

Attól függ, mi áll majd a közös megegyezésben. Mert megállapodhatnak úgy is, hogy pl. a munkaviszony dec.31-én szűnik meg, addig kiveheti a szabadságát és egyébként is felmentik a munkavégzés alól.

Bár itt a fórumon is vannak eltérő vélemények, de szeritem ha nem veszi ki a szabit, akkor a szabadságmegváltást célszerű belefoglalni a közös megegyezésbe.
Továbbá ne felejtkezzetek el a felmondási időről és a végkielégítésről sem. Ha ezek nincsenek benne a megegyezésben, akkor nem is lehet utólag követelni.

.

.

Kedves Szakértő(k)!

Korábban már kaptam segítséget a szülési szabadsággal kapcsolatban, de azóta újabb fejlemények vannak, s most itt állok elkeseredetten. Kérem, segítsen, aki kompetens!

Az első babánkat várjuk. A szülés várható időpontja 2009. október 05.Először segítséget nem kaptam sem a munkáltató, sem a védőnő, sem a MÁK, sem az Egészségpénztár részéről, legalábbis érdemben nem. (Tudom, hogy jelen esetben különböző változások történtek e téren, de elkeserítőnek tartom, hogy nem egyértelműen, hebegve-habogva válaszolgatnak a kérdésekre azok, akiktől a „kisember“ laikusan segítséget remélne.)
Munkaszerződésem a 2009. év végéig szól. 2007 decembere óta állok munkaviszonyban az Intézménynél. A terhességet jól viseltem, problémáim nem voltak (jelenleg sincsenek), épp ezért szeptember 06-ig dolgoztam, mint fejlesztő pedagógus.
Elmehettem volna már táppénzre is, jóval korábban, ahogy elődeim tették, és itthon lógathatnám a lábamat, de ezt nem csak azért nem tettem meg, mert panaszmentes voltam, hanem azért sem, mert tudomásom szerint a táppénz jelen esetben a nettó munkabér 60%-a. Sajnos nem mindegy, rész- vagy egész bért tudok hazahozni… Ebből a megfontolásból képzeltük úgy a férjemmel, hogy a szülési szabadságom első 28 napját igénybe veszem még a kiírásom (október 05.) előtt, mert állítólag ez idő alatt a bruttó munkabérem 70 %-ára számíthatok (tehát csaknem annyit kapok kézhez, mintha dolgoznék). Ez ügyben senki, akihez fordultam, nem tudott még konkrét választ adni. A férjemmel rengeteg telefonhívást kezdeményeztünk. A munkáltatói bérszámfejtők rám mutogattak, miért nem jó nekem a sima táppénz, miért különcködöm ezzel a szülési szabadsággal, amit még korábban senki sem akart igénybe venni. És hogy azt csak a szülés után lehet igénybe venni, meg hogy arra nincs nyomtatvány. A körzeti orvosom állítólag mióta praktizál még ilyesmivel nem is találkozott, mert mindenki hamarabb kiíratja magát táppénzre. Végül egy segítőkészebb hölgy beszélt a városi Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójával, aki csúnya szóváltásba keveredett a körzeti orvosommal, mert hogy tudnia kellene a dolog menetét, s milyen dolog az, hogy egy kismamát így elutasítanak. Majd az igazgató Úr - akit mellesleg nem is ismerünk egyáltalán - konzultált a nőgyógyászommal, és kiállítottak egy papírt részemre, mely állítólag a jogszabályoknak megfelelő formának eleget tesz. Első ránézésre táppénzes papír, de az állítólagos szabályokra való tekintettel így, ebben a formában kell kitölteni (a terhességi megjegyzés aláhúzandó, feltüntették rajta a szülés várható idejét is) – a Pénztár igazgatója szerint. Nagyon megkönnyebbültem, s azt hittem, minden rendben lesz ezután, de tévedtem! A munkáltatómnál leadtam ezt a papírt (még szeptember 3-án, nehogy túl késő legyen, hogy a várt béremet mindenképpen megkapjam, hogy ki tudjuk fizetni a törleszteni valókat, számlákat, egyebeket…, s ígéretet kaptam az egyik hölgy részéről, hogy most már tényleg minden rendben lesz. A mai napon felhívtam a bérszámfejtőket, biztos, ami biztos alapon, s a következőkkel fogadtak. Ugye tudom, hogy nagyon kevés pénzt fogok kapni, mert nem adtam le a többi táppénzes papíromat? Erre én helyesbítettem, hogy táppénzes papírt nem is adtam le, mert szülési szabadságon vagyok. Erre ők: olyat nem is lehet igénybe venni, és ők csak egy táppénzes papírt adtak le a MÁK felé, amin az áll, szeptember 07-től szeptember 13-ig vagyok keresőképtelen, azaz táppénzen vagyok. De hiszen én nem is adtam le táppénzes papírt! – volt a válaszom. De, bizony náluk úgy szerepelek. Erre én elküldtem részükre e-mail-ben a papír másolatát, hogy bizonyítsam állításomat. Erre már hirtelen nem tudtak mit mondani. Kérdem én, hogyan került az „-ig” dátum a papíromra, hiszen én ilyesmit nem írtam rá, s a nőgyógyászom sem. Felvetődött bennem, hogy esetleg – hiszen már az elején sem álltak a helyzet magaslatán- nem tudtak a papírommal mit kezdeni, ezért valaki ráírta az „–ig” dátumot? A bérszámfejtők azzal is vádoltak, miért nem írtam kérelmet, hogy szülési szabadságot akarok igénybe venni? De hát ki mondta, hogy olyanra szükség van? Hiszen már az elején azt sem tudták, mi a menete a dolognak! Hiszen a Pénztár igazgatója maga látott el információval ez ügyben! Mellesleg meg kell jegyeznem, hogy az első hívás alkalmával igen zord és elutasító viselkedést tanúsítottak irányomban, majd miután előrukkoltam vele, hogy nekem van másolatom a papírról, mindjárt kedvesebben fogadtak. Jelen esetben ott tartunk, hogy valaki hibát követett el, de azok nem ők voltak… Hanem én??? Újabb ígéretet kaptam, hogy próbálnak valamit intézni, de nem várjak túl sokat…
A kérdéseim a következőek:

1. Ugye, tényleg igénybe vehetem a 28 napot szülési szabadság címszó alatt a szülés várható időpontjától számítva?
2. Ehhez elég a nőgyógyász által kiadott papír? (Pénztár igazgatójával egyeztetve)
3. Mi a teendő, hisz a bérszámfejtők szerint a papíron egy hét táppénz szerepel… (Ki írta rá az „-ig” dátumot?) s ennek megfelelően alig kapok valami kis pénzt erre a hónapra?
4. Ha bebizonyosodik, hogy valaki hibázott, hóközben kaphatok-e bérkompenzálást?
5. S mi történik, ha október 05-én mégsem szülök még meg? Onnantól mi jár nekem, kell-e valamit igényelnem?

Kérem, bocsássanak meg, hogy ennyi kérdésre szeretnék választ kapni! Előre is köszönöm. Minden jót!

Válaszok:

1. Igen, igénybe veheted 28 nappal korábban a THGY-t.
2. Igen elég a lent ismertetett módon kiállított nagyalakú orvosi igazolás hozzá.

3.Amennyiben fénymásolattal tudod bizonyítani, hogy az eredeti okmány adataiba belejavítottak, úgy az közokirat hamisítás, amit a REP igazgatója felé kell jelezni, aki hatósági eljárást indít(indíthat), (majd szükség esetén büntetőfeljelentést tesz/tehet.)

4."Bérkompenzáció" (hóközi korrekció, vagy kiutalás) tárgyában javasolom felkeresni a MÁK Illetményszámfejtési Irodavezetőjét, akinek ha a nekünk leírt panaszodat előadod, illetve az állításaidat a fénymásolattal igazolod, úgy intézkedik (jogában áll utasítást adni)a különbözet haladéktalan kiutaltatásáról.

5. A baba túlhordása a fentieket (THGY kezdetét, végét) már nem befolyásolja, az rádnézve semmilyen hátrányos következménnyel nem jár.

6. Tekintettel arra, hogy az ellátás folyósítása tárgyában a MÁK az illetékes minden problémád megoldásához kérd az Irodavezető (távollétében az osztályvezető) segítségét.

Üdv. :)