munka törvénykönyve

Semmi alapján. Többnyire nyitva is vannak ünnepnapokon is.

Üdvözlet mindenkinek!
Nekem egy kicsit hosszabb terjedelmű lessz az írományom, ugyanis eléggé komplex a dolog. Kezdeném az elejénél.
Pályakezdő vagyok, Hatvanban dolgozom Bosch nevű végnél, 3 műszakos munkarendben.

1. kérdésem:
Jogilag "tiszta" az hogy a munkáltató az ebédszüneteket nem tölteti bennt velünk minden nap, hanem minden délelőttös műszakban az ebédidők összességégt, ledolgoztatja velünk.Ezt szombati napon szokta délelőtt megtenni.Ha egy hónapban kétszer vagyok délelőttös műszakban, akkor ez két szombat délelőttöt jelent.(TELJESEN INGYEN!!!)
2. kérdésem ami a 3. kérdéssel kapcsolatos
Mi a különbség TÚLÓRA, és TÚLMUNKA között?!
3.kérdés
Sokat kell bejárni Túlmunkára, vagy Túlórára, mikor ki minek nevezi, pontosan énsem tudom.Tehát. Délelőttös műszakban az említett szombati ledolgozást benn töltjük, ingyen..., majd az éjszakás műszakot Vasárnap!!! éjszak kezdjük. FOLYAMATOSAN! Így megvan az 1 nap szabadnap?! (az oké hogy 1 nap 24 óra....de 1 nap = szombat, vasárnap... nem?!)
3.kérdés
Jelen esetemben voltak itt az ünnepnapok ledolgozása, namármost: mi a ledolgozott napokon is bementünk, túlórára, mert BERENDELTEK MINKET KÖTELEZŐ JELLEGGELL!!!(bár ezeket a napokat ledolgoztuk....)
nov. 2. napot nekünk utána dolgoztatták, le mégpedig 11-én. ugyanugy délutános műszakban. bár erre meg azt fogták, rá hogy akkor ez ebédidő ledolgozás
lessz, tehát ez megint csak INGYENES!!!! Ha valaki tud, valami pontos linket esetleg írást vagy forrást, hogy törvényileg hogy van a túlóra szabályzás, kötelező-e utána hogyan járnak a szabadnapok, vagy járnak.e azt kérem, hogy küldje el, vagy másolja be ide. Ha valaki tud a kérdéseimre valamilyen, lehetőleg pontos választ, kérem Írjon! Előre is köszönöm, Esetleg más módon is felvehető velem a kapcsolat. Köszönöm!!
Üdvözlet
Nyári József

Nehéz a felfogásom: mi a csuda az az "ebédidő ledolgozás". Ahány ház, annyi szokás - de mi például ebédidőben ebédelni szoktunk, nem dolgozni.

Ha esetleg azt akartad körülírni, hogy a napi munkaidőtök csak 7 vagy 7 és fél óra (benne 60 vagy 30 perc ebédidővel), és heti (vagy hosszabb) munkaidőkeretben szervezik a munkát, akkor a válasz az, hogy jogszerűen megtehetik. Persze, a pihenőidő kötelező hosszára, a maximális napi illeti heti munkaidőre stb-re vonatkozó neglehetősen bonyolult előírásokat akkor is be kell tartani.

Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy ha határozott idejű munkaszerződésem van, és az SzmSz-ben nincs rögzítve, hogy ki milyen juttatásban részesül (határozott, határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezők) akkor ugyanazokban a juttatásokban kellene részesülnöm-e mint a többieknek?

Eddig olyan információkat kaptam, hogy ugyanazokat kellene kapnom mint a többieknek.

A választ előre is nagyon köszönöm.

Üdvözlettel:

Szmsz vagy mi erről egyébként sem rendelkezhet. Kollektív szerződés esetleg.
Főszabályként a munkaviszony határozott vagy határozatlan időre szóló mivolta nem befolyásolja a jutattásokat.
De azért elmondhatnád konkrétan is, milyen juttatással kapcsolatban van vitátok.

Üdv mindenkinek!

2006. 03. 02. -től 2007. 10. 24. -ig tartott a munkaviszonyom, október 25. -től november 24. -ig töltöm a 30 napos felmondásomat.
Rendes felmondással Én mondtam fel a munkaviszonyomat.
Megjöttek a papírjaim és nem kaptam október hónapra étkezési utalványt.
A kérdésem az lenne, hogy megjárna-e és követelhetem-e az étkezési utalványt, vagy a felémondási időn kivüli részét?
Esetleg jár-e felmondási időre is, ha a munkaszerződésemben meg van fogalmazva.

Előre is köszönöm a segítséget.

Üdv: Márk

Amint alább már jónéhányszor elhangzott: ha nem vagy közalkalmazott vagy köztisztviselő, akkor nem tudhatjuk, helyben hogyan szabályozták az étkezési utalványra jogosultságot. Nem kizárt olyan szabály, hogy a táppénzen, szabadságon lévők, munkavégzés alól felmentettek nem kapnak.

Jut eszembe. Ha október 25-étől töltöd a felmondási idődet, akkor nem szűnt meg a munkaviszonyod október 24-én. Majd november 24-én fog. Nem mindegy.

Sziasztok!
Szeretnék egy-két dologban segítséget kérni!
Azzal a problémával fordulok hozzátok, hogy, a jelenlegi munkahelyemen /egy miskolci videótéka/ augusztus közepétől dolgozom, határozatlan időre be is vagyok jelentve!
A főnököm nemrég bejelentette, hogy meghirdette a videótékát!A további munkaviszonyomról szó nem esett.
Az én problémám az lenne, hogy 1 hónapja derült ki, hogy várandós vagyok!Erről a főnökömet is értesítettem.
Az lenne a kérdésem, ha elmegyek táppénzre, és a videótéka eladásra kerül, vagy céggel együtt, vagy külön, ez mennyiben befolyásolja a munkaviszonyomat, és a táppénz-illetve a későbbi gyes/gyed iránti kérelmemet?
Miben befolyásolja a tulajdonos váltás, illetve az üzlet eladása a táppénz folyósítását a várandóságom alatt?
És milyen esetben tudják megszüntetni a munkaviszonyomat?
A választ/válaszokat előre is köszönöm!mony00

Amennyiben cégestől adják el a videótékát, nem történik semmi, a munkáltató változatlan marad, az pedig, hogy a munkáltató tulajdonosi szerkezete hogyan alakul, munkajogilag közömbös. Amennyiben külön értékesítik mint vagyont a videotékát, akkor munkáltatói jogutódlásra kerül sor, vagyis új lesz a munkáltató, de a munkaszerződés feltételei nem változnak. vagyis egyik eset sem érinti a munkaviszonyt.

Először is köszönöm a választ!
Tehát akkor ez azt jelenti, hogy mind a két esetben megmarad az állásom?

És azt hagy kérdezzem már meg, hogy ez melyik törvény melyik paragrafusa?

A Munka Törvénykönyve 85/A. §-a foglalkozik a munkáltatói jogutódlás kérdésével.

Mt. 85/A. § (1) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak (a továbbiakban: jogutódlás) minősül

1. a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint
2. a munkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezett csoportjának (például gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely, munkahely, illetve ezek része) a további működtetés, illetve az újbóli beindítás céljából, e törvény hatálya alá tartozó szervezet vagy személy számára történő, megállapodáson alapuló átadása és átvétele, így különösen adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, illetve gazdasági társaságba való belépés vagyonbevitel révén.

(2) Jogutódlás esetén

1. az annak időpontjában fennálló munkaviszonyból származó, továbbá
2. amennyiben a jogutódlással a jogelőd megszűnik, az a) pontban foglaltakon túlmenően a már megszűnt munkaviszonyból származó

jogok és kötelességek a jogutódlás időpontjában a jogelődről a jogutód munkáltatóra szállnak át.

(3) A jogelőd munkáltató a jogutódlást megelőzően köteles tájékoztatni a jogutód munkáltatót a (2) bekezdésben meghatározott jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása a jogutódlásból eredő jogkövetkezmények alkalmazását és a munkavállaló igényérvényesítési jogát nem érinti.
(4) A jogelőd munkáltató a munkavállalóval szemben, a jogutódlás időpontját megelőzően keletkezett kötelezettségekért - az igénynek a jogutódlás időpontját követő egy éven belüli érvényesítése esetén - a jogutód munkáltatóval egyetemlegesen felelős.
(5) A munkaviszonynak a jogutód munkáltató által a jogutódlás időpontjától számított egy éven belül közölt,

1. a munkáltató működésével összefüggő okra alapított rendes felmondással, illetve
2. a 88. § (2) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedéssel

történő megszüntetése esetén a munkavállalót a munkaviszony megszüntetésekor megillető járandóságokért a jogelőd munkáltató kezesként felel.
(6) Az (5) bekezdésben előírt kezesi felelősség feltétele, hogy

1. a jogelőd munkáltató,
2. a jogelőd munkáltató többségi tulajdonában álló másik társaság,
3. a jogelőd munkáltató többségi tulajdonosa, vagy
4. a c) pontban megjelölt szervezet többségi tulajdonában álló másik társaság

a jogutód munkáltató legfőbb szervében a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezzen.

85/B. § (1) Jogutódlás esetén a jogelőd és jogutód munkáltató - legkésőbb a jogutódlást megelőzően tizenöt nappal - köteles tájékoztatni a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet, szakszervezet hiányában az üzemi tanácsot, üzemi tanács hiányában a nem szervezett munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottságot a jogutódlás

1. időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,
2. okáról,
3. a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,

továbbá - a megállapodás érdekében - köteles konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről.
(2) A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá e következmények enyhítését célzó eszközökre.
(3) A jogelőd és a jogutód munkáltató akkor is köteles a tájékoztatási és konzultációs kötelezettségét teljesíteni, ha a jogutódlást megalapozó döntést a jogelőd munkáltatót ellenőrző szervezet vagy személy hozta meg. A jogelőd és a jogutód munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a konzultációs és tájékoztatási kötelezettséget azért nem teljesítette, mert az ellenőrző szervezet vagy személy a jogutódlásról szóló döntéséről a tájékoztatást elmulasztotta.
(4) A jogutódlásra vonatkozó rendelkezésekből eredő - e § szerinti - kötelezettségek a jogutód nélkül megszűnő munkáltató esetén a munkáltató felszámolóját, illetve végelszámolóját terhelik.
(5) Ha a munkáltató eljárása során megsérti az üzemi tanács vagy a szakszervezet jogait, az üzemi tanács, illetve a szakszervezet ennek megállapítása iránt bírósághoz fordulhat.

Nagyon szépen köszönöm!

sziasztok!
Kérdésem lenne, hogy a köztisztviselői tv. hatálya alá tartozók is végezhetnek-e távmunkát? Előre is köszönöm!

Kérem, ha lehet sos. választ, mert nagyon sürgős!Köszönöm

Sziasztok!
Segítségeteket szeretném kérni abban, hogy megkaptam a december havi beosztásomat a munkahelyen és kiderült, hogy dec. 24-én is és dec. 31-én is dolgoznom kell menni. A kérdésem az lenne, hogy megtehetik-e ezt, hogy mindkét napra berendelnek dolgozni vagy sem? Én úgy hallottam, hogy csak egyik napon lehet dolgozni a másikon nem. Köszönöm előre is, nagy segítség lenne ez nekem. S.O.S.

Feltételezem, hogy ha nincs nálatok munkanap áthelyezés, akkor vagy megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben dolgozol.
Ha ez így van, a két nap "mezei munkanap" - nem hallottam olyan szabályról hogy vagy csak az egyiken, vagy csak a másikon végezhetnél munkát (a munkanap áthelyezéses jogszabály nem ír ilyenről).

szia GasparicsA!

Az Általad említett 2 nap rendes hétköznap a munka szempontjából, csak akkor jár neked arra valami is, ha
túlmunkát végzel. Szerintem nincs semmi előírás arra, hogy ne végezhetnél mindkét napon munkát. Tudom, nem vigasztal, de nálunk van olyan, aki dec. 25-re és 26-ra is be van osztva. Ez sem törvénytelen, legalábbis folyamatos munkarendnél.

Sziasztok!

Nem tudom, hogy jó helyen érdeklődöm-e, de a segítségeteket szeretném kérni.A munka törvénykönyvében van olyan hogy aki meddőségi kezelés alatt áll azt a munkáltató kirughatja-e.Álítólag 2000-ben lépett életbe.Ha tudtok akkor segítsetek légyszi.

Abszurd.
Ha valaki bármely egészségi okból orvoshoz jár, és erről mindig visz igazolást, elbocsájtani nem lehet - törvénysértés lenne, a dolgozó Munkaügyi Bírósághoz fordulhat, és nyerni is fog.

Mutassa meg neked a munkáltató azt a Mt.-i paragrafust...

leuven: ha a felmondási védelemre gondolsz, akkor Mt. 90.§ d) pont (külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés)

„166. § (1) Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként (a továbbiakban: reprodukciós eljárás)

1. testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,
2. a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel,
3. ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés,
4. embrióadományozással végzett embrióbeültetés,

e)

6. a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer

alkalmazható.”

Ha ezek bármelyikén vesztek részt, akkor kérj róla igazolást és legkésőbb akkor, amikor át akarnák adni a rendes felmondást, mutasd be a munkáltatódnak.

Természetesen ez nem véd a rendkívüli felmondás alól.

Szisztok!

Egy kis segítséget kérek, ha egy üzletvezető 3 és fél éve dolgozik a cégnél, törvény szeint mennyi a felmondási idő?

ha nincs nálatok spec szabály, akkor 3,5 év munkaviszony után 35 nap.

Üdv!
7 éve dolgozom jelenlegi cégemnél középvezetőnek csúfolt beosztásban, éves értékeléseimet áttekintve a vezetés elégedettségével. Bővülőben a cég és városunkban is nyitni akart egy újabb kisebb egységet, ahova még jelen év augusztusában felvette az embereket: vezetőt és több beosztottat.Az új hely nyitását nov. végére tervezték.Időközben azonban a legfelsőbb vezetés gondolt egyet és -gondolom a megtérülés miatt -kedvezőbb lett számukra az önálló egység helyett, egy kirendeltség nyitása. Igenám, de így az újonnan felvett vezető hirtelen az én beosztottam lett volna mint kirendeltségvezető. :( Ezt a "lehetetlen" helyzetet úgy "oldották meg", hogy próbaidejének lejártakor az új egység vezetőjének az én munkakörömet ajánlották fel, amit ő elfogadott, aláírt, és a cégünk helyi vezetője október végén,e-mailen közölte a dolgozókkal, hogy nov.1-től ő tölti be a helyemet, én pedig majd a kirendeltséget vezetem. Bár még az ajánlatot sem kaptam meg erre vonatkozóan.Itt nem minőségi cseréről van szó,nincs felmondás. Nem átirányítanak. Belső pályáztatás nem volt.Kimeríti ez az egyoldalú munkaszerződés-módosítást? Szerintetek??? Ti mit tennétek? Jogilag és emberileg?