Bimbus.
A kjt-ben átlagfizetés jár a felmentési időre!
Ha közalkalmazott vagy, akkor rád az vonatkozik.
Ne hagyd magad átverni. A kjt -nek ez a része nem változott meg.
kjt.
"37/A. §
(2) A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult."
"38. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései (X. fejezet) közül a 63-64. §, 65. § (1)-(2) bekezdés, 66. § (1)-(3) és (8)-(9) bekezdés, a 68-70. §, a 77. §, a 79. § és a 85. § nem alkalmazható."
Mt "63. § (közalkalmazottra nem alkalmazható, mert a kjt külön rendelkezik róla, és kizárja)
(2) A munkavállalót a munkáltató felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg, ha a munkaviszony az (1) bekezdés b) vagy d) pont alapján szűnik meg, kivéve, ha a felmentés tartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult, vagy jogszabály másképp rendelkezik."
munka törvénykönyve
Bimbus!
"Lehet, hogy a Kjt. visszautal a Mt.-re?"
Igen, visszautal, hogy közalkalmazottra bizonyos §-ok nem alkalmazhatók. Többek között a felmentésre és végkielégítésre járó távolléti díj sem, mert a Kjt. átlagfizetésről rendelkezik.
Aztán lehet, hogy megváltoztatják idővel. Az MT-t, köztisztviselői tv-t is megváltoztatták alaposan, erre is rá fog hamarosan kerülni a sor.
Lyonee!
Köszönöm, sokat segítettél. Megkeresem a munkáltatót.
Érdeklődni szeretnék, hogy 2012. július 1 után munkavállaló részéről azonnali hatályú felmondásra van-e lehetőség az alábbi okok miatt:
- Nincs kiadva munkaközi szünet pl. 9 órát meghaladó munkanap esetén csak 20 percet adnak ki nem 45öt, ill. a kijelölt munkaközi szünet alatt munkavégzést rendelnek el, melyet aztán munkabérként nem számolnak el.
- A folyamatos ellenőrzött munkaidőnyílvántartás és a bérszámfejtés (utalás) teljesítménye nem egyezik a munkavállaló kárára több hónapra visszamenőleg. (pl. műszakpótlék).
- A munkaidőnyílvántartásban ugyanazt az időintervallumot az egyik lapon "heti pihenőidő"-ként a másikon összevont "heti pihenőnap"-ként tartják nyílván.
Valamint, hogyha 2012. július 1 előtti törvények (=régi munka törvénykönyv) szerint a pihenőnapok kiadása törvénytelen módon zajlott eseti jelleggel az elmúlt 3 évben, ill. egy két alkalommal törvénytelen munkaidőt rendeltek el (pl. írásban 24 órát meghaladó "munkanapot", ahol bizonyítani lehet, hogy a munkaidő átszervezésével elkerülhető lett volna az eset), milyen jogi lehetőségeim vannak? Pl. nem vagyoni kártérítés, vagy hasonló. És hogy ilyen esetben mondjuk egy kártérítés a régi munka törvénykönyve alapján, vagy az új alapján jár ?
- Ha szaktudás, végzettség alapján egy kiemelten díjazott adott munkarendbe 2,5 hónapon keresztül 5 emberből az egyik egyetlen alkalommal sincs beosztva / több nem láthatja el az adott feladatot / , majd amikor a kiemelt díjazás megszűnik, akkor egész hónapban egyedül őt osztják be az 2012. júl 1 után kimeríti-e az egyenlő bánásmód elvének megsértését?
A válaszokat előre is köszönöm.
Nem.
Lyonee!
Most adj tanácsot és velem együtt háborodj fel!
Eljutottam a Magyar Államkincstárhoz, ahol a járandóságunkat bérszámfejtik. Az ügyintéző szegény idegbajt kap, mert mindenki a távoléti díj miatt reklamál nála. Eljutottam az osztályvezetőhöz, kértem, hogy mondja meg, mikor változott, milyen törvény alapján a kjt, hogy az átlagkereset helyett a Mt.-t kell alkalmazni (távolléti díj). A válasz, nincs még ilyen törvény, majd szeptemberben lesz, de bizonyos Szűcs Tamás leveletírt nekik, hogy az új törvény elfogadásáig is a távolléti díjjal kell számolni, júl. 1-től. A kérdésem, hogy ki az a Szűcs Tamás, aki felülírhat hatályos törvényt, megválaszolatlan maradt. Minden esetre én leszögeztem, hogy a jelenlegi gyakorlatuk jogellenes, és engem felháborít, hogy egy jogállamban(?) ilyet meg lehet tenni. Meddig lehet még visszamenőlegesen törvényt hozni?
Bocs az indulatokért.
Nem fognak visszamenőleges törvényt hozni. Azon háborogj, amin van okod.
K.B.S.!
Valóban, ez a Parlament még nem hozott visszamenőleges hatállyal törvényt. Most sem fog, csak szeptemberben fogják elfogadni azt, amit júl. 1-től alkalmaznak.
Ja, ha te jósolni is tudsz. De akkor miért kell tőlünk kérdezned bármit is, amikor mi nem rendelkezünk ilyen képességekkel.
K.B.S.!
Nem én jósolok! Olvasd vissza, válaszként kaptam!
De nem azért írok e helyen, mert nincs jobb dolgom vagy jól esik vitázni tőlem okosabb, jogban jártas emberrel. Hanem bánt, hogy nem a leírt, hatályos törvény szerint számolják a járandóságom. Ha az Mt. -nek ez a része vonatkozna a közalkalmazottakra is, szót sem szólnék. Vita helyett segítséget várok, hogy én a helyedben, mint joghoz értő ezt tenném. Ha ebben tudsz segíteni, köszönöm.
Már kaptál segítséget. Lyonee jogszabályi hivatkozásokkal ellátott érvelést bocsátott a rendelkezésedre. Ezzel felszerelkezve fizetési meghagyást kérhetsz a különbözetre vagy perelhetsz.
A "Szűcs Tamás mondta" érv nevetséges. Sajnálatos, hogy te inkább hiszel annak, akiről már kiderült, hogy be akar csapni, mint annak, aki segíteni próbál.
K.B.S.!
Köszönöm a segítséget. Gondolom, akár a fizetési meghagyást, akár a pert a bírósághoz kell benyujtani. És gondolom azt is, hogy a munkáltatóval szemben, mert vele állok jogviszonyban.
Sajnálom, hogy félre értettél. Én köszönöm Lyoneenek is a segítséget, az ő útmutatásának megfelelően, az ő általa írt jogszabályra hivatkozva mentem végig az úton. S kaptam olyan választ, amit leírtam, amit nem tudok elfogadni. Azért háborodtam fel.
Ami Szűcs Tamást illeti. Létező személy, írásban adta az általam leírtakat az osztályvezetőnek, az sem kitaláció. És nem nehéz kitalálni, hogy honnan vannak információi arról, hogy szeptemberben ilyen törvény kerül a Parlament elé. Erre egyébként, időpont nélkül, Lyonnee is utalt.
Mégegyszer köszönöm a segítséget mindkettőtöknek.
Jó napot!
Segítséget szeretnék kérni a diákmunkával kapcsolatos módosítások ügyében.Sok helyen már csak nappalisokat foglalkoztatnak, jogszabály módosításra hivatkozva.Én ennek utána néztem,de nem úgy értelmeztem,ahogy ők,hanem úgy hogy az esti/levelező tagozatos diákokra egyszerűen nem született vagy nem is volt rendelkezés. Jelenleg iskolaszövetkezeti munkát végzek, levelezős hallgatói jogviszonnyal és nagyon félek ,hogy emiatt nem fizetnek ki.Amikor az állás meg lett hirdetve nem említették ezt a kitételt egy betűvel sem.
Szeretném tudni hogy hogy is van ez pontosan.
A segítséget előre is köszönöm.
A
Majd akkor szólj, ha tényleg nem fizettek ki.
Szeretnék tanácsot kérni. Munkaadóm 2007 novemberétől 2011 év végéig ledolgoztatta velünk a fél óra ebédszünetünket. Arra, hogy ezt nem szabadott volna 2011-ben derült fény. Azóta beleszámítják a munkaidőnkben, de az évek alatt elmaradt fél órákat a cég semmilyen módon nem tervezi rendezni.
Másik: Az előre bejelentett szabadsággal több évben is problémák merültek fel. Nem akkor adta ki, amikor szükségem lett volna rá, illetve előfordult, hogy csak több részletben adta ki, tehát haza kellett jönnöm a nyaralásból két napot dolgozni.
Más: Gyakran előfordul, hogy nyolc napot dolgozunk egymás után, mégpedig úgy, hogy bár 7 órás munkaviszonyom van, ebből a nyolc napból egy-három nap 10-12 órás, a többi pedig a normál munkaidő szerinti, valamint előfordulnak olyan maratonok is, amikor a két ötnapos munkahét között csak egy nap pihenőnapunk van.
Más: A munkabeosztásunk gyakran módosul, előfordul, hogy a másnapi munkarendet az adott napon tudjuk meg, de az is előfordul, hogy adott napon hív be korábban, vagy küld haza hamarabb a főnökünk. A munkaidő nyilvántartás ebből kifolyólag zavaros és követhetetlen.
Érdekelne, hogy ezekkel a problémákkal lehet-e, érdemes-e munkaügyi bírósághoz fordulni.
Tisztelettel:
Abrakababra
Némelyikkel lehet, némelyikkel nem. Hogy érdemes-e, azt csak ti tudhatjátok.
„Arra, hogy ezt nem szabadott volna 2011-ben derült fény”
Hát, ez nem így van. Ledolgoztathatja. És korábban is legolgoztathatta.
Ahogy ő tette, úgy nem. Napi 8 és fél órát voltak benn nyolc órai bérért, mert fél óra az ebédidő. És aztán ezeknek a félórákat összeadta, és kéthetente szombaton lenyomatta velük, persze, külön fizetség nélkül.
Tisztelt Szakértők!
Az új MT-ben nem tiszta számomra a műszakpótlék kérdése. Biztosan másnál is előfordul, ezért leírom a gyakorlati problémát. A sofőrök munkaidő kezdete a gépkocsiban található korong alapján van nyilvántartva ( műszakbeosztása természetesen van, de a korong az alapja a számfejtésnek a gyakorlati átláthatóság végett ).
A munkakezdés a változó érkezés miatt eltérő, de számos esetben csak kis mértékben.
Példa: nyilvántartáson szereplő munkaidő kezdete egy hónap esetében: 6.48, 6.52, 7.34, 8.02, 5.59... itt folytathatnám, de van köztük 17.20 és 22.02 is.
Az MT. szabály alapján itt teljesül, hogy a munkakezdés legkorábbi és legkésőbbi időpontja között legalább négy óra különbség van ( ez a feltétel elég egy esetben is ). Ez ok.
De a másik feltétel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja legalább a tárgyhavi munkanapok egyharmadában eltér a többi napokon irányadótól.
Az eltérő időpontnál vajon mire gondolt a törvényalkotó? 1 perc, 5 perc, 20 perc, 1 óra esetleg 2 óra már eltérő az 1/3 esetében? Vagy esetleg vizsgálandó az egész óra? Önök hogyan járnának el ilyen esetekben?
Köszönöm szépen előre is!
Tisztel Szakértők!
Egyéni vállalkozóként az új munka törvénykönyvének alapszabadságra és pótszabadságra vonatkozó részéhez lenne kérdésem. Köteles-e a munkáltató a pótszabadságot kiadni, vagy dönthet úgy, hogy csak az alapszabadságot biztosítja? Ha igen, akkor kell-e ehhez külön kollektív szerződést készíteni minden dolgozóval, ha a munkaszerződés külön nem tér ki erre?
Válaszukat előre is köszönöm!
Ki kell adni a pótszabadságot.
LanyUs
Az én véleményem szerint ekkora eltérés kell 1/3 arányban.
Tisztelt Szakértő !
Az alábbiban kérnék segítséget, véleményt:
Két kisgyermekem van, a kisebbik 2012. december 1-én lesz 1 éves, a másik 2 év 4 hónapos. Szülés előtt köztisztviselőként dolgoztam ügyeleti 24-72-es munkaidő-beosztásban. 2013. január 1-től szeretnék visszatérni az eredeti beosztásomba, 24-72-es munkarendbe.
Munkáltatómnak az az álláspontja, hogy a közszolgálati törvény ( 2011. évi CXCIX.) 99.§-a szerint éjszakai munka a gyerek 3 éves koráig nem rendelhető el.
Az Mt.-ben is van egy ilyen szakasz (113.§), de ebben az esetben én úgy értelmezem, hogy a 135.§-ban nevesített eltérő megállapodás - mivel nem emeli ki azt, hogy NEM lehet eltérni a 113.§-tól - az eltérést megengedi.
Tekintettel arra, hogy mivel én mindenképpen ebben a munkaidőbeosztásban szeretnék tovább dolgozni, ezért számomra minden más hátrányos lenne.
Kérdésem, hogy Ön mit gondol erről, mi a véleménye?
Továbbá hová kell fordulni elvi állásfoglalásért, elvi döntésért, mert a munkáltatóm azt mondta, hogy ha hozok ezzel kapcsolatos állásfoglalást, akkor vizsgálat után annak fényében fog dönteni.
Köszönettel.
Miért kellene az Mt.-t alkalmazni?
Tisztelt Szakértő.Tanácsot szeretnék kérni ha lehetne nagyon sürgősen.Egy külsős cégnél dolgozunk mint átépítők egyszerűsített alkalmi munkavállalóival.Az a cég amit átépítünk átvenne pár embert dolgozni de ezt a mi főnökeink nem engedik.Vagy ha mégis csak úgy ha kötbért fizetnek utánunk méghozzá 2havit.Összesen dolgoztunk 18napot.Elvileg szerződésünk nincs vagyis mi semmit nem írtunk alá.Akkor kérdem én mire fel követelnek kötbért mert szerződésben sem állok a céggel.Mit tanácsol?Hogy lehet ezt az ügyet ön szerint megoldani?
