munka törvénykönyve

Akkor nagyon szépen köszönöm a kimerítő válaszokat mindenkinek.További szép napot.

a jelenléti ívből a bérszámfejtésnél ki kellene derülnie, hogy ez túlóra volt, azért egy munkaügyi ellenőrzésnél nem sok dícséretet kapnának érte, ha el akarják tusolni.
Jobb lenne, ha maguk jönnének rá tévedésükre, és nem többszázerért tudnák meg a bírság határozatából. Ezt jóindulatúan lehet a főnökkel közölni.
Ha nem akarja kifizetni túlóraként, adjon szabadnapot cserébe.

"Holott kedden mikor kezdtük az éjjeles műszakot azt mondták kifizetik mindkét ünnepnapot"
Ünnepnapot otthon ücsörgés esetén senkinek nem fizetnek ki Magyarországon és sehol, akár 8 órában dolgozik, akár másban.
A lényeg az, hogy a naptári munkanapok számát megszorzod 8-cal (ez lesz a ledolgozandó órák száma), majd megnézed, hogy a munkaidőkeretedben ehhez képest mennyi jön/jött ki. Előfordulhat, hogy a kieső pünkösd éjjel miatt annyi óra ugrik, hogy nem lesz meg a ledolgozandód, ezért bevezényelnek valamikor egy plusz szolgálatba. Ennek viszont, mint írtam SEMMI köze ahhoz, hogy éppen mi miatt volt kevesebb ledolgozott órád (ünnepnap volt / 1-szer szerdán sokan voltatok a melóhoz és nem kellett menned / pont így jött ki X hónapban / elkérted magad fél napra stb), így tehát nem lehet összemaszatolni és ráfogni az ünnepre és úgy beállítani, hogy ünnepnapot kell bedolgozni. Az órák száma a lényeg!

Azt szeretném megtudni,hogy nyugdíj mellett dolgozom és a szabadságot a vállalkozóm a nettó bérből számolja és nem a bruttóból.Jogosan jár el vagy minket átvág?Rákérdezésre a válasz (el lehet menni)ezért szeretném ha valaki tájékoztatna erről.

A másik kérdésem,hogy aki állandó délutános,miért nem kapja meg 18 órától azt ami éjszakás pótléknak fog szerepelni?

ide aztán írhatok ,válasz nix.:(

Tiszteltem!
Az lenne a kérdésem, hogy egy meglévő munkaszeződést módosíthat e a cégem arra hivatkozva, hogy új munkatörvénykonyv van.
Ezekre a pontokra hivatkozva:
“- Új Munka Törvénykönyve miatti változásokkal összhagban legyünk

• Egyszerűsítjük a szerződést, amely A4-es oldal méretű lesz
• Egységesítjük a site-ok közötti szerződéseket.
• A szerződés pozícióval vagy bérrel kapcsolatban nem tartalmaz változást! ”

Mi van olyan esetben, ha én ezt nem írom alá?
Válaszát előre is köszönöm,
üdvözlettel,
Azerty

Talán ha konkrétumot mondanál.

Szeretném megtudni, hogy az új MT miatt kell-a munkáltatónak módosítani a meglévő munkaszerződéseket, ha a régi munkaszerződésekben hivatkozás volt a "régi" MT paragrafusaira.

Szerintem nem. De lehet.

Biztos, hogy nem kell.

Tárgy: Munkaszerződés módosítás

Eddig még nem találkoztam az új szerződésemmel, de a cégemnél 15-ös csoportokba kell menni aláírni az új szerződést. Valószínűleg az lehet a dolog kulcsa, hogy korábban a szerződésben rögzített dolgok így nem fognak belekerülni.
"Egyszerűsítjük a szerződést, amely A4-es oldal méretű lesz" Pl ebben az esetben nem lesz benne a pótlékok mértéke, így azt az új MT-re hivatkozva fogják megállapítani.

Semmi nem tiltja, hogy a felek az Mt.-ben előírtnál magasabb pótlékokban állapodjanak meg. tehát emiatt aztán végképp nem kell módosítani a szerződést. Megegyezéssel viszont szinte bármit lehet.

Kovács Béla Sándor !

Üdvözlöm! Egy kollegám részére szeretnék jogi tanácsot, útmutatást kérni!

• Felmentették a munkavégzés alól, közel 2 hónapja. Igazi indok nincs, próbálkoztak mindenféle rágalmakkal, de bizonyítani nem sikerült semmit!
• Vezető beosztásban dolgozott, és olyasmit hallottunk, hogy az új MT szerint, indokolás nélkül fel lehet a vezető beosztású dolgozónak mondani. Attól félünk, hogy addig húzza a felsővezetés, amíg életbe nem lép az új MT.

Mi a javaslata? Elvállalná e, ezt az ügyet?
Kollegám középvezető, a feleségét és gyermekét "elvitte" a cég felső vezetője, aki már feleségül is vette.
Nem titok, hogy ezért megy a hadjárat ellene.

A mostani MT. szerint is fel lehet mondani a vezető állású munkavállalónak indokolás nélkül.
Az állásidőre kapja a bérét, ugye?

Igen, kapja! Fel van függesztve. Mi a fenét csináljon?

Örüljön.

Kedves KBS !

Az örömködésen kívül van még valami más tanácsa is?
Kérdeztem, hogy egy munkaügyi per esetén, elvállalná e a képviseletét.

Néha a hallgatás beszédes válasz.
Nincs itt miért pert indítani. Először is: még fel sem mondtak, holott ezt indoklás nélkül megtehetnék. (Ezért örülhet.) Aztán pedig ha felmondanak, lehetetlen lesz bizonyítani a jogellenességet.

Sziasztok!

A jelenléti ív milyen iratnak minősül? Ha azt meghamisítják , kicserélik az bűncselekmény?

Magánokiratnak. Magánokirat-hamisítás mindenképpen, de a körülményektől függően persze elképzelhető még más bűncselekmény is.

sziasztok,

az új mt-vel kapcsolatban lenne kérdésem. három műszakban, megszakítás nélküli munkarendben dolgozunk. az eddigi du 20 %-os és éj 40 % -os műszakpótlék helyett júl.1-től csak 30 % jár 18 óra és 6 óra között. a munkáltatónk azt állítja, hogy azon van, hogy ne járjunk rosszabbul, de még nem árulta el, hogy mik a szándékai.

értelmezési nézeteltérésünk van a hr-esünkkel a mt-re vonatkozóan. kiemeltem, hogy mi jár júl.1-től.

66. A bérpótlék

139. § (1) A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

(2) A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló alapbére.

140. § (1) Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, a 101. § (1) bekezdés d)-e) pontban meghatározott munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg.

(2) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót száz százalék bérpótlék illeti meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

141. § A több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.

142. § A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. – nem jár!

143. § (1) A munkavállalónak - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - ötven százalék bérpótlék vagy szabadidő jár

1. a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
2. a munkaidőkereten vagy
3. az elszámolási időszakon felül

végzett munka esetén.

(2) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.

(3) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

(4) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a (3) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg.

(5) A szabadidőt vagy a (3) bekezdés szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.

(6) A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni.

144. § (1) Készenlét esetén húsz-, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár.

(2) Munkavégzés esetén bérpótlék a 139-143. § szerint jár.

(3) Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - ötven százalék bérpótlék jár.

145. § (1) A felek a 140-142. §-ban meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg.

(2) A felek a munkaszerződésben

1. bérpótlék helyett,
2. készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.

valamint van a 43-as, amit a hr-es úgy értelmez, hogy pont az van leírva ide, hogy a munkáltató nem térhet el a bérpótléknál, mert az eltérő rendelkezés hiányában mondatrész neki azt jelenti:

Mt.:43. § (1) A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.

és ott van a 165-ös, ahol a mt ír az eltérő rendelkezésekről:

Eltérő megállapodás

165. § (1) A felek megállapodása, illetve kollektív szerződés 136-138. §-ban, 154. §-ban, 161-163. §-ban foglaltaktól nem térhet el.
(2) Kollektív szerződés 155. §,157-158. §-ban, 160. §-ban, 164. §-ban foglaltaktól csak a munkavállalóra javára térhet el.

ha jól értelmezem, akkor nincs a műszakpótlékra vonatkozó tiltás a 165/1-esben. kollektív szerződésünk nincs.

kérdeztem más fórumon is, hogy lehetne fényt csepegtetni, ott is azt mondták, hogy a mt-től el lehet térni a munkavállaló javára bármikor, ahol nincs korlátozva. lenne még valami ötlet, hogy tudnám elmagyarázni még paragrafusokkal alátámasztva vagy valami hivatalos értelmezéssel, hogy akár változatlan is maradhatna az eddigi állapot műszakpótlék ügyében?

köszönöm a választ, csakegynick

Üdvözlet!
Egészségügyben dolgozom,ahol este 7-10-ig ügyeletet kell ellátni. Ha du. 2-re hívnak be dolgozni, és 10-ig maradok (ügyeletben),kapnom kell valamilyen pótlékot erre az időre (éjszakai,ügyeleti pótlék)? A munkaviszonyom szerint "váltott munkarendben" dolgozom.

Kedves Hozzáértők!
Nem tudom érthető lesz e amit kérdezek, de megpróbálom.
Folyamatos munkarendben dolgozom ápolónőként,közalkalmazottként.Kérdésem a következő:Nálunk a fizetett ünnepen dolgozó kap távolléti díjat úgy,mint az aki nem dolgozik, továbbá a munkában töltött időre megkapja pluszban a bérét.Kérdésem, neki miért nincs beleszámolva a fizetett ünnepre járó 8 óra a munkaidőkeretébe.Így aki dolgozik, az abban a hónapban 8 órával többet dolgozik mint az, aki otthon van. Az én logikám szerint így semmi pluszt nem kap aki fizetett ünnepen dolgozik.Szerintem még túlóraként sincs kifizetve, mert csak a többiekhez képest plusz órák vannak elszámolva. Ha a fizetett ünnep vasárnapra esik /pl.Pünkösd vagy Húsvét vasárnap vagy Dec.25-26-a/ akkor semmivel sem kapunk több juttatást a nem dolgozókkal szemben.
Ez így jogszerű?

Kedves mákospite!

2007.augusztus végéig én is folyamatos munkarendben dolgoztam, féléves munkaidőkerettel. Ugyanaz volt a gondom, mint neked. Ide a fórumra sokat írtam annak idején,volt, aki megértett, volt aki nem.

Amikor más munkáltató vett át minket, bepereltem volt munkáltatómat. Eleinte úgy látszott, hogy érti a bírónő a problémámat, aztán már nem. Ügyvédet nem fogadtam, mivel kb. 200 ezer forintot követeltem. Elvesztettem a pert, 10 ezer forint költséget kellett fizetnem, a volt munkáltatóm 250 ezret kért tőlem - ügyvédi munkadíj címén -, ezt a bíróság elutasította.
Hozzá kell tennem, hogy akkor ingyenes volt a perindítás, most már előre kell fizetni.

Mielőtt bepereltem a céget, elmentem a Jogponthoz is, több helyre is. Az egyik jogász igazat adott, a másik nem.
Most is biztos vagyok benne, hogy a munkaidőkeret csökkenteni kell a fizetett ünnepekkel, neked is csak annyi órát kell az alapilletményedért dolgoznod, mint a nem folyamatos munkarendben dolgozóknak. Volt olyan év, hogy 60 órát dolgoztam ingyen, de süket fülekre találtam.

Talán akkor érnél el valamit, ha többen összefognátok, ügyvédet fogadnátok, mert egyedül nincs esélyed. Amikor próbáltam elmondani a bíróságon, hogy én hogy gondolom a dolgot, volt cégem ügyvédje lerohant, próbált hülyét csinálni belőlem. Egy olyan cégnél dolgoztam, amelyik benne van a 20 leggazdagabb munkáltató között, mégis kicsinyeskedett.

Amikor én bepereltem a céget, egyetlen kollégám sem fogott össze velem, azt mondták, nem érdemes pereskedni. Sajnos, nekik lett igazuk. Mindamellett nem bántam meg a dolgot, egyszerűen meg kellett tennem.