Betegszabadság, jogosan?

Tisztelt Szakértők!

2021. 06. 15. től létesíttettem munkaviszonyt határozatlan időre, 90 napos próbaidővel.

Az elmúlt 200 napban nem volt munkaviszonyom, magam után fizettem az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A kérdésem az lenne, hogy 2021. 06. 21.-től hány nap betegszabadságra és hány nap táppénzre vagyok jogosult?

De ha ezt szabadságra írja ki, akkor majd nem kell neki még egyszer 30 napra helyettesíteni.

(Megjegyzem, a táppénzed miatt a munkáltatónak legfeljebb akkor lesz pluszkiadása, ha a helyettesítésedért fizet valakinek. Egyébként a szabadság neki még drágább is mint a betegszabadság és a táppénz.)

Bocsánat, lemaradt egy fontos rész. A betegszabadságot megkezdtem már 24-én, háziorvos fel is vett táppénzes állományba, regisztrálni kellett a kezelés előtt, de mivel állandó éjszakás vagyok, vas.éjszakai műszak után nehéz lett volna ébren maradni. Egy magán ápolási intézményről van szó.

Kedves fórumozók! Ez év májusában voltam reumatológián, agárdi gyógykezelésre kaptam időpontot jún.26-tól, júl.16-án jár le. A munkaadóm felhívott és azt kérte, ne betegszabadságra menjek, mivel emiatt nekik anyagi kiadásaik lesznek, hanem a bent lévő éves (30 nap) szabadságomból kezeltessem magam. Jogszerű-e a kérése? Köszönöm a válaszokat!

Tisztelt Válaszadó!
Nem köteleztem vezetésre.
Azt mondta félt egyedül elindulni, mert mi van ha valami történik út közben? Megkérdeztem tőle, hogy jelenleg alkalmasnak érzi-e magát a vezetésre? Azt mondta, hogy igen. Én sem szeretnék meghalni!

Több esetben kerestem nem vette fel a telefont.
2-3 alkalommal visszahívott és azt mondta éppen vizsgálaton volt.
Megegyeztünk, hogy nem zavarom időnként 2-3 hetente tájékoztat az állapotáról. Na ez 3 hónapja volt.

Amikor az orvosa vissza akarta vonni a jogosítványát azt mondta, hogy nincs kettős látása, időnkénti szédülésre panaszkodik.

A két hozzászólás között pont felhívott miközben hozta a táppénzes papírját. Sajnos megint nem sikerült személyesen találkozni, mert nem voltam az irodában.

Mondtam neki, hogy találunk neki más jellegű munkát. Azt válaszolta, hogy nagyon gyenge.

„sulcisanyi 2019.06.04. 09:05
Tisztelt Szakértő!
Nemzetközi fuvarozó társaság vagyunk. Az egyik munkavállalónk jelezte, hogy kettős látása van nem tudja befejezni a fuvarfeladatát. Kiutaztam külföldre ahol egy parkolóban megvárt. A nagy kapkodás miat itthon maradt a tachográf kártyám így nem vezethettem helyette a kamiont.
Mondtam neki, hogy próbáljon meg vezetni és mellette ülve elindultunk haza.Levezette probléma nélkül az 1000 km.
A következő héten a körzeti orvosa mindenre kiterjedő vizsgálatokra utalta. Nem találtak semmilyen szervi problémát, de táppénzre vették továbbra is. A következő hónapban a pszichiátrián kezelték mint bejáró beteg.
Azóta is táppénzes és már azt hallottam vissza ismerősöktől, hogy azt mondta Ő már nem fog kamiont vezetni. Nincs tájékoztatási kötelezettsége a munkáltató felé? Cirka egy millió költségünk merült fel azóta bizonytalanság az álló jármű és egyéb költségei miatt. A távolmaradást igazoló papírjait csak a portaszolgálattal beküldi. Nem hív fel pedig a céges telefont továbbra is használja. A cégnél ügyintézést karbantartást tudna végezni akkor is ha nem vezethet.
Vártam, hogy felépül mert nem látszik semmi egészségügyi probléma rajta autóval közlekedik jön megy. 2 éve van a nyugdíjig. Lehet, hogy erre játszik? Közben február óta nem dolgozik. Meddig húzhatja elmeorvossal ezt az állapotot? Tudom, hogy kérhetek felülvizsgálatot. Nem gondolom, hogy az eredményre vezet. Mindannyian tudjuk miért.

”

T. Kérdező!

Valószínűleg Ön is érzi, hogy kérdései többsége un. költői kérdés, azaz azokra vagy Ön is tudja a választ, vagy érzi, hogy a fórum keretei között azok nem megválaszolhatóak.

Egyebekben:

Felelőtlenségnek (gondatlanságnak) tartom, hogy egy egészségügyileg erre alkalmatlan személyt (látásproblémák) 1.000 km. levezetésére kötelezett, mivel ezzel veszélyeztette a többi, közlekedésben résztvevő személy életét és testi épségét is.

„’Azóta is táppénzes és már azt hallottam vissza ismerősöktől, hogy azt mondta Ő már nem fog kamiont vezetni. Nincs tájékoztatási kötelezettsége a munkáltató felé?”
Akkor lesz, ha erről okmánnyal (orvosi zárójelentés/szakvélemény) fog rendelkezni. Egyelőre keresőképtelen beteg, vizsgálják, illetve kezelik. Arra, hogy mit mond egy pszichiátriai kezelés alatt álló személy a sarki fűszeresnél én nem nagyon építenék.

„Nem hív fel pedig a céges telefont továbbra is használja.”
Akkor hívja fel Ön.

„A távolmaradást igazoló papírjait csak a portaszolgálattal beküldi.”
Ebben semmi kivetnivaló nincs. Legközelebb kérjék meg a portán, hogy vigye be az irodába.

„A cégnél ügyintézést karbantartást tudna végezni akkor is ha nem vezethet.” Erről Ő is tud? Megbeszélték?

„Vártam, hogy felépül mert nem látszik semmi egészségügyi probléma rajta autóval közlekedik jön megy.2 És a PÁV vizsgán is megfelelne?

„Cirka egy millió költségünk merült fel azóta bizonytalanság az álló jármű és egyéb költségei miatt”. A vállalkozás előnyei mellett a vállalkozásnak kockázatai is vannak...

„2 éve van a nyugdíjig. Lehet, hogy erre játszik?” Ezt nekünk honnan kellene tudni? Egyébként lehet.

„Meddig húzhatja elmeorvossal ezt az állapotot?” Főszabály szerint legfeljebb 1 évig (365 napig) kaphat táppénz ellátást.

„Tudom, hogy kérhetek felülvizsgálatot. Nem gondolom, hogy az eredményre vezet.”
Ja, ha Ön nem él a jogszabály adta lehetőségekkel akkor mit vár a jogi fórumtól?

Tisztelt Szakértő!
Nemzetközi fuvarozó társaság vagyunk. Az egyik munkavállalónk jelezte, hogy kettős látása van nem tudja befejezni a fuvarfeladatát. Kiutaztam külföldre ahol egy parkolóban megvárt. A nagy kapkodás miat itthon maradt a tachográf kártyám így nem vezethettem helyette a kamiont.
Mondtam neki, hogy próbáljon meg vezetni és mellette ülve elindultunk haza.Levezette probléma nélkül az 1000 km.
A következő héten a körzeti orvosa mindenre kiterjedő vizsgálatokra utalta. Nem találtak semmilyen szervi problémát, de táppénzre vették továbbra is. A következő hónapban a pszichiátrián kezelték mint bejáró beteg.
Azóta is táppénzes és már azt hallottam vissza ismerősöktől, hogy azt mondta Ő már nem fog kamiont vezetni. Nincs tájékoztatási kötelezettsége a munkáltató felé? Cirka egy millió költségünk merült fel azóta bizonytalanság az álló jármű és egyéb költségei miatt. A távolmaradást igazoló papírjait csak a portaszolgálattal beküldi. Nem hív fel pedig a céges telefont továbbra is használja. A cégnél ügyintézést karbantartást tudna végezni akkor is ha nem vezethet.
Vártam, hogy felépül mert nem látszik semmi egészségügyi probléma rajta autóval közlekedik jön megy. 2 éve van a nyugdíjig. Lehet, hogy erre játszik? Közben február óta nem dolgozik. Meddig húzhatja elmeorvossal ezt az állapotot? Tudom, hogy kérhetek felülvizsgálatot. Nem gondolom, hogy az eredményre vezet. Mindannyian tudjuk miért.

Szívesen.

Nagyon szépen köszönöm a segítséget ezek alapján már tudunk lépni az ügyben. Remélem munkáltatóval is dűlőre tudunk jutni ezek apalján

„Rozi2453 2018.01.03. 12:38
Tisztelt Fórum!
Olyan problémával fordulok Önökhöz, hogy Édesanyám december közepén a munkahelyére menet elesett a kerékpárjával.
Combnyaktörést szenvedett amit protézis beültetésével tudtak csak orvosolni.10 nap kórházi kezelés után engedték haza és kb. 4 hónap a felépülési idő vár még rá.
Most azzal szembesültünk,hogy a munkáltató azt állítja, hogy ez nem minősül munkahelyi balesetnek vagy úti balesetnek.

Az lenne a kérdésem, hogy minek minősül ez a helyzet? Munkahelyi baleset vagy sem?

A kórházi felvételi lapon szerepel, hogy a munkahelyére tartott. A főnöke először azt mondta, hogy megírták a jegyzőkönyvet róla most pedig azt hogy nem írtak semmit. Tehát elég furcsa ez a helyzet...
Előre is köszönöm a segítséget!
Üdvözlettel Rozi 2453
”

T. Kérdező!

A hatályos tb. jogszabályok (1997. évi LXXXIII. törvény) értelmében azt, hogy egy baleset társadalombiztosítási szempontból úti-üzemi balesetnek minősül nem a munkáltató dolga eldönteni, hanem a jogszabályban meghatározott TB szervnek. (Ez lehet a járási hivatal, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája, vagy ha nagy, 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkahelyen működő TB kifizetőhely.

A dolgozónak a baleset tényét a munkáltatójának be kell jelentenie, amelynek alapján a munkáltatónak a munka/úti üzemi baleset körülményeit ki kell vizsgálnia, a vizsgálat eredményét pedig úgynevezett üzemi baleseti jegyzőkönyv nyomtatványon kell rögzítenie, amely nyomtatványt az orvosi igazolásokkal és a táppénz igénylő Foglalkoztatói igazolás nyomtatvánnyal együtt –ha a munkáltatónál tb. kifizetőhely nem működik- el kell küldenie a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak (egészségbiztosítónak).

A járási hivatal egészségbiztosítási pénzbeli ellátások elbírálásával foglalkozó osztálya határozatban dönt arról, hogy a balesetet úti, üzemi balesetnek elismeri, vagy sem.

A kivizsgálás tehát a foglalkoztató feladata.

Ennek keretében –ha volt-
• meg kell hallgatnia az esetleges szemtanúkat,
• az általuk elmondottakat jegyzőkönyvben kell foglalnia,
• a baleset helyén helyszíni szemlét kell tartania,
• arról fényképfelvételeket kell készítenie,
• le kell írnia, hogy a munkahely és a lakóhely között melyik a szokásos legrövidebb út,
• ehhez képest a baleset hol történt, a dolgozó eltért-e ettől az úttól,
• ha igen annak mi volt az oka stb.
• Be kell továbbá szereznie az un. ambuláns lapot, amelyen szerepel az, hogy a dolgozó hogyan adta elő a baleset körülményeit az elsődlegesen ellátó orvosnak.

A járási hivatal egészségbiztosítási pénzbeli ellátások elbírálásával foglalkozó osztálya a fentiek alapján fog dönteni arról, hogy a baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek elismerhető-e.

Akár igen, akár nem, arról a Ket. és az Ebtv. értelmében határozatban kell dönteni, a döntést pedig részletesen indokolni kell.

Mit tehetnek?

Fentiekre hívják fel a munkáltató figyelmét és kérjék, hogy ennek megfelelően járjon el.

Ha ezt a foglalkoztató megtagadja írásban panaszukkal a Megyei Kormányhivatalhoz (kormánymegbízotthoz) fordulhatnak kérve, hogy a munkáltatót szólítsák fel a baleset körülményeinek kivizsgálására, az előírt jegyzőkönyv kitöltésére és az illetékes járási hivatalhoz történő megküldésére.

A kérelmüket megalapozó releváns jogi normák a következőek:

1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.
217/197 (XII.31. Kormányrendelet 43. § (2) A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben (KPE 170. sz nyomtatvány) rögzíteni.

A jegyzőkönyv itt érhető el: http://www.oep.hu/…PEO.17.K.pdf

http://www.oep.hu/…_521838.html

Az OEP Főigazgatójának tájékoztatása értelmében a munkáltatónak az úti baleset kivizsgálásakor az alábbiak figyelembevételével kell eljárnia:
Ha a baleset üzemisége a felsorolt okmányok, illetőleg igazolások alapján nem
tisztázható a munkáltató további igazolásokat, nyilatkozatokat kell, hogy
beszerezzen.

A baleset körülményeitől függően igazolások lehetnek:

− a balesetnél jelen volt tanúk nyilatkozata,
− a sérültet az orvoshoz (kórházba, rendelőintézetbe) szállító vagy segítő
személy nyilatkozata,
− amennyiben mentőszállítás történt, az Országos Mentőszolgálat
eseménynapló-kivonata,
− rendőrségi közreműködés esetén a rendőri szerv megállapítása, véleménye,
− nyilatkozat az elsősegélyt nyújtó szervtől arra vonatkozóan, hogy az elsősegélyt mikor és hol nyújtották, valamint a sérült a baleset ekövetkezésének körülményeiről milyen tájékoztatást adott.

Azt, hogy az adott esetben milyen igazolásokra van szükség a baleset üzemiségének megállapításához, mindig az összes körülmény mérlegelése alapján kell eldönteni.

Az úti balesetek vizsgálatánál is minden esetben szükséges a tényállás alapos, valósághű feltárása.

Ezért az úti balesetek üzemi jellegének megnyugtató
elbírálásához az alábbi tények, körülmények ismerete szükséges:

− a baleset helye, időpontja,
− a baleset körülményeinek pontos leírása,
− a baleset napján hol volt a munkavégzési kötelezettség helyszíne,
− a baleset napján mikortól meddig tartott a sérült munkaideje és mikor
távozott a munkahelyéről, a baleset napján a teljes munkaidejét
ledolgozta-e,
− a sérültnek mikor és hol kellett volna a munkát megkezdenie,
− milyen közlekedési eszközök igénybevételével szokott a sérült
közlekedni,
− a baleset a legrövidebb útvonalon, indokolatlan megszakítás nélkül
történt-e,
− sérült nyilatkozata.

A foglalkoztató a munkabalesetek fogalmi körébe tartozó üzemi balesetet – a
kivizsgálást követően – „Munkabaleseti jegyzőkönyv” elnevezésű nyomtatványon köteles rögzíteni.
A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi baleset körülményeit – a kivizsgálást
követően – a foglalkoztató „Üzemi baleseti
jegyzőkönyvben” köteles rögzíteni.

Az üzemi baleseti jegyzőkönyv elnevezésű nyomtatvány a munkabalesetek körébe nem tartozó, de társadalombiztosítási szempontból üzeminek minősülő igények érvényesítését szolgálja (ilyen a munkába, vagy onnan lakására (szállására) menet közben bekövetkezett baleset, a közcélú munka végzése, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során történt baleset).

A gyakorlatba a baleset üzemiségét elismerik, ha a dolgozó elmondását alátámasztja az ambuláns lapon orvos által rögzített történeti tényállás feltéve, hogy az a szokásos legrövidebb úton történt, az időpontok (munkából való távozás, baleset időpontja stb.) életszerű.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetére panasz minta itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Miért ne lenne útibaleset?
Rég kérni kellett volna a munkaügyi hatóságtól, hogy minősítse. Ha már a munkáltató nem ismeri el.

Tisztelt Fórum!
Olyan problémával fordulok Önökhöz, hogy Édesanyám december közepén a munkahelyére menet elesett a kerékpárjával. Combnyaktörést szenvedett amit protézis beültetésével tudtak csak orvosolni.10 nap kórházi kezelés után engedték haza és kb. 4 hónap a felépülési idő vár még rá. Most azzal szembesültünk,hogy a munkáltató azt állítja, hogy ez nem minősül munkahelyi balesetnek vagy utibalesetnek.
Az lenne a kérdésem, hogy minek minősül ez a helyzet? Munkahelyi baleset vagy sem?
A kórházi felvételi lapon szerepel, hogy a munkahelyére tartott.A főnöke először azt mondta, hogy megírták a jegyzőkönyvet róla most pedig azt hogy nem írtak semmit. Tehát elég furcsa ez a helyzet...
Előre is köszönöm a segítséget!
Üdvözlettel Rozi 2453

HA így értelmezted., akkor nagyon gyenge az értelmező képességed...

Pláne, hogy a végén ki is emeli az értelmezést a cikk.

- -
Összegezve a fentieket,

• rendeltetésellenes!!!!!!!!!
• munkáltatói joggyakorlásnak minősülhet,

ha

• a munkáltató
• a keresőképtelensége időtartama alatt
• akár kérésre
• kiadja az évi rendes „fizetett” szabadságot.

- -

Nagyon köszönöm a válaszokat végül is a munkáltató dönti el, hogy kiadja vagy nem a szabit így értelmezem.

Egy kis adalék.... E 151.....

dr. Kiss-Kálmán Anita
2016. 04. 20. 7:00

Szabadság megszakítása keresőképtelenséggel

„a keresőképtelenséget okozó betegség is ideje alatt megilleti a közszolgálati tisztviselőt szabadság. Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy a betegszabadság, illetőleg a táppénzes betegállomány ideje alatt a szabadság kötelezően kiadható, hanem azt, hogy a munkaviszony e címen történő szünetelése időtartamát a szabadság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni (BH1997. 87.).

Napjainkban a munkáltatók egyre gyakrabban találkoznak azzal, hogy a keresőképtelen munkavállaló – egzisztenciális okok miatt – inkább választja a szabadságot, mint a betegszabadságot, illetve táppénzt. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy a munkáltató kiadhatja-e szabadságot a közszolgálati tisztviselő (kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő) kérésére keresőképtelenség idején, illetve hogyan kezelhető az így kialakult – sokszor emberileg teljesen érthető – helyzet.

Betegszabadság, táppénz

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 109. §-a szabályozza a betegszabadságot. E rendelkezések értelmében a munkáltató a közszolgálati tisztviselő számára a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. Év közben kezdődő kormányzati szolgálati jogviszony esetén a közszolgálati tisztviselő a betegszabadság arányos részére jogosult.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) értelmében keresőképtelen, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni. Táppénz a keresőképtelenség tartamára, minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

Nem jár táppénz – többek között – a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn, illetve a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja[Ebtv. 44. § a) pont 46. § (1) bekezdés, 47. § (1), (2) bekezdések].

Mindebből következően jól látható, hogy a közszolgálati tisztviselőtáppénzre legkorábban a betegszabadság lejártát követő naptól, a keresőképtelensége esetén jogosult. Nem jár táppénz például a keresőképtelenségnek azon időtartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, azaz a fizetett rendes szabadsága időtartamára, továbbá a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetvesztése, azaz például a fizetés nélküli szabadság időtartamára.

Szabadság

A közszolgálati tisztviselőnek a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. E jogosultsága közszolgálati tisztviselő keresőképtelenségének idejére is megilleti, tehát függetlenül a ténylegesen munkavégzésétől[Kttv. 100. § (1) bekezdés].

A szabadság kiadásának időpontját a szabadságolási terv alapján, a közszolgálati tisztviselő előzetes meghallgatását követően, a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg [Kttv. 103. § (2) bekezdés].Ez alól a főszabály alól kivételt fogalmaz meg az a rendelkezés, mely szerint a közszolgálati tisztviselő kérelmére az alapszabadság kettőötödét a szabadságolási tervtől eltérően a közszolgálati tisztviselőáltal kért időpontban adja ki a munkáltató [Kttv. 103. § (4) bekezdés]. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni [Kttv. 104. § (1) bekezdés].

Mindezekből következően jól látható, hogy a keresőképtelenséget okozó betegség is ideje alatt megilleti a közszolgálati tisztviselőt szabadság. Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban ez nem azt jelenti, hogy a betegszabadság, illetőleg a táppénzes betegállomány ideje alatt a szabadság kötelezően kiadható, hanem azt, hogy a munkaviszony e címen történő szünetelése időtartamát a szabadság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni(BH1997. 87.).

A hivatkozott ítélet tényállása szerint a munkáltató kiadta a munkavállaló 15 munkanapnyi szabadását, melynek tartama alatt táppénzes betegállományba került, ami egyébként a szabadsága lejártát követő időpontig tartott. A betegállományba kerüléséről a munkavállaló a munkáltatót értesítette.

A munkavállalónak keresőképtelensége ellenére a kiadott és megkezdett szabadságát teljes tartamban elszámolták, ezért a munkavállaló keresetében az ily módon „elvesztett” szabadságának kiadására kérte kötelezni a munkáltatót. A bíróság ítéletével a keresetnek helyt adott.

Indokolása szerint, ha a munkavállaló a szabadsága alatt táppénzes betegállományba kerül, az igénybe nem vett szabadságnapokat a munkáltatónak külön kell kiadnia. Az indoklás kitért továbbá arra is, hogy figyelemmel a szabadság rendeltetésére, illetve az [1992-es Munka Törvénykönyvében szabályozott, a rendeltetésnek megfelelő joggyakorlás kötelezettségére, a munkavállalót – konkrét szabályozás hiányában is – megilleti a már megkezdett szabadságnak a táppénzes betegállomány miatt történő megszakítása és az így fennmaradt szabadságnapok utólagos igénybevétele.

Továbbra is nyitott marad a kérdés, hogy a munkáltató kiadhatja-e a keresőképtelen közszolgálati tisztviselőkérésére a szabadságot. A fentiekben kifejtett ítélkezési gyakorlat, valamint a szabadság jogintézményének célja azonban megadja a választ.

A szabadság célja és rendeltetése – a Kttv.-hez fűzött miniszteri indokolás szerint – a munkavégzéssel kapcsolatos regeneráció elősegítése.

A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye pedig minden jogviszonyban, így a foglalkoztatási-, valamint a társadalombiztosítási jogviszonyokban is irányadó alapvető jogelv.

A „fizetett” szabadság időtartama alatt tehát a közszolgálati tisztviselő tényleges munkavégzés nélkül kap illetményt, elősegítve ezzel pihenését, regenerációját.

Abban az esetben tehát, ha a munkáltató a közszolgálati tisztviselő keresőképtelensége időtartama alatt – azaz azon időtartam alatt, amikor a közszolgálati tisztviselő betegsége miatt nem képes ellátni a munkáját – kiadja a rendes szabadságot, akkor a szabadság jogintézményének célja és rendeltetése nem valósulhat meg, ami akár a munkáltató rendeltetésellenes joggyakorlásának is minősülhet.

Összegezve a fentieket,rendeltetésellenes munkáltatói joggyakorlásnak minősülhet, ha a munkáltató a közszolgálati tisztviselő keresőképtelensége időtartama alatt – akár a kormánytisztviselő kérésére – kiadja az évi rendes „fizetett” szabadságot.

http://munkajog.hu/…tt-szabadsag

Ez nem számít. A párod szabadság ideje alatt egy esetleges rendkívüli munkavégzésre berendelhető. Törött, műtött lábbal is , ugyanis a munkáltató nyilvántartásában rendes szabadságon lévőnek számít nem pedig betegnek és munkavégzésre alkalmatlan állapotban lévőnek.

Ez az alapeset. Ne játszon vele szerintem. Amíg az orvos keresőképtelennek nyilvánítja maradjon csak betegszabin, majd amikor ez letelt vegye ki a szabit.

Egy kicsit bonyolítja az évforduló is.

Szerintem nem lehet.

Ugyanis a munkáltató a rendes szabadságot megszakíthatja és berendelheti dolgozni Ő pedig nem alkalmas a munkára.

Persze a munkáltatón is múlik, ha meg van beszélve a dolog.

A műtét 9-én volt a január még végig itthon telik el.

Januárban újraindul a betegszabi a 15 nap és utána szabira gondoltam egy két hét csak nem tudom, hogy lehet-e így?

Ez nem ritka. Sok helyen csak egy nap táppénz miatt a teljes havi egyéb juttatásokat negvonják. Továbbá nem mindenhol engedik, vagy korlátozzák, hány nap vihető át következő évre.

Szabira mész és a lejártát követő naptól kiíratod betegszabadságra magad.

A Nejemnek műtötték a bokáját és gondolom még januárban is itthon lesz. Nem tudom utána lehet-e betegszabi után szabadság?

Itt az év vége és jobban fizetik a szabadságot mint a betegszabit és még van szabadság.