Alkotmányellenes a 98% - os különadó

Félek tőle, hogy nem fog kiderülni a tv-ből és a hozzá majd egyszer csak elkészülő végrehajtásiból se, hogy utalják v külön kell kérni és ha külön, akkor azt hogyan.

Mondjuk ha nincs hiányod (ejnye!), akkor lelakhatod, mint egy pl. gázszla túlfizetést. És ha nem lesz miből lelaknod (mert munkanélküli vagy pl.), akkor meg így jártál. Lássuk be, ez egy nagyon is valószínű scenario - de már megint festegetek, pedig nincs is kézügyességem. Bocs.

Nem lesz vhr., az adótv-ek "vhr"-je az Art. Az Art. alapján fog eljárni a NAV. Abban valóban van "lelakós" szabály. Azért én optimistább vagyok nálad, kedves Majd, Csak nem követi el azt a disznóságot, hogy akinek nincs adóhiánya, és már nincs aóköteles jövedelme, tevékenysége, annak "megőrzi jól" a NAV a pénzét. Nézd meg az meghaltak esetében az örökösöket megillető összegről szól a (7) bek. Nyugi, ha ki lesz hírdetve a tv, akkor már lehet a NAV-nál érdeklődni.

Valóban az könnyen lehet, hogy az összeget adófolyószámlára teszik, onnan viszont ha valakinek nincs semmilyen más adótartozása, egyszerűen, a 17-es nyomtatványon vissza lehet igényelni saját bankszámlára, sőt, talán postai úton is.

http://www.nav.gov.hu/…asok/17.html

anno, nekem is egy ilyen ügyben segítettek az ügyfélszolgálaton.

Sydney köszi szépen, szerintem így már kerek a dolog :-).

Ha valaki szórakozni/bosszankodni (a megfelelő fakultative választható)szeretne, nézze meg az

angyalado.hu

oldalon a "Törvénytervezet a 98%-os különadó visszatérítésére. Kinek segít?" című cikket.
Az adótanácsadó úrnak megint eldurrant az agya, még mindig az önellenőrzés benyújtására buzdít, felajánlva a segítségnyújtást, jutányos díj fejében.

Aromo, én is kiszámoltam, ellenőriztem is. Érthetetlen az eredmény: 2012-ről beszélünk, és a járulékok, valamint az akkori adó (16% a "fölbruttósított" adóalapból) együtt a különadóalapom majd 39%-a. De ez számolás nélkül is belátható: a nyugdíjjárulék 10, az eü 7, a munkaerőpiaci 1,5% volt. Ez együtt már 18,5. Ehhez jön a 16% szja (nem simán a jövedelem, hanem a bruttósított jövedelem!) 16%-a. Tehát az adóalap 35%-ánal magasabb volt az elvonás.

És átalányköztehernek 20%-ot állapít meg a tvjavaslat 2012-re.

Gondoljátok, hogy a késedelmi kamat megváltásának szánják a különbséget???? Gáláns kormányunk van, köszönjük szépen.

Vagy? Mi a magyarázat vajon? Mit értek / számolok félre?

Jól számolsz. Gáláns kormányunk így váltja ki a kamatot.
A tv. 34 §-hoz fűzött indokolás a következőt írja:
"Az átalányközteher kötelezettség mértéke......... figyelembe veszi a visszatérítés ésa különadó teljesítés közti időtartamot."
Ez virágnyelven van írva, de szerintem a kamatot jelenti.

a kamatról: ne felejtsétek el, hogy a kamat a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese, ami tavaly márciusig 10% felett volt, de előtt egy hosszabb ideig még 14% is volt és 2015-ös visszafizetéssel lehet számolni.

http://www.mnb.hu/…at_alakulasa

a 120 napról: szerintem ennek egy oka van, mégpedig az, hogy az idei költségvetésbe már nem fér bele ez a 4-6 mrd forint, így a visszafizetést átteszik 2015 elejére.

lehet kamatot számolni :-)

http://nav.gov.hu/…tlekszamitas

Majd, nem teljesen úgy van, hogy egymáshoz adjuk a mértékeket. Nem tudom, hogy hogyan számolták ki, de egy-két dolgot azért írok az érthetőség miatt. Szja-nál valóban így van a kulcs, de azért ne feledkezzünk el a családi adókedvezményről sem, ami például egy négy gyerekes családfőnél igen jelentős lehet és a különadóalapok után nem lehetett érvényesíteni. Az egyéni járulékok is évről-évre változtak, például 2012-ig a végkielégítés és a szabadságmegváltás után egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot nem kellett fizetni a munkavállalónak. Aztán a nyugdíjjárulék esetében is felső határ volt érvényben, ami a munkaviszonyban töltött napok számához és a napi felső határ összegének szorzatához igazodott, és afölött nem kellett fizetni, ahogy nyugdíjalapot sem képezett. A járulékok esetében van még egy fontos dolog, azok nem úgy viselkednek mint az adó, hanem cserébe valamilyen társadalombiztosítási szolgáltatás jár. (pl. munkaerőpiaci után munkanélküli segély, nyugdíjjárulék után nyugdíj stb.), amit visszamenőleg nem igazán lehet megvalósítani. Én konkrét esetekre számszerűen leszámfejtettem az akkori szabályok figyelembe vételével, majd hozzászámoltam a NAV pótlék számító programjával a kamatot és megközelítőleg az új törvény szerinti mértékek jöttek ki. Nem tapasztaltam semmi gáláns gesztust.

Aromo, remélem eléggé nyilvánvaló volt, hogy a gáláns szó simán gúnyból szerepelt a mondatban :).

Én is kiszámoltam az enyémet, pontosan úgy, ahogy írod, és nagyjából stimmel. Abban lehet vmi, amiket írsz (családi kedvezmény stb.), miközben azt kizártnak tartom, hogy olyan szempontokat, mint pl. a járulékért kapható szolgáltatást már visszamenőleg nem lehet igénybe venni, a mi kormányunk megpróbálna figyelembe venni.

Engem határozottan meglep, ha a javaslatban szereplő számok bármilyen realitást tükröznek, és nem az adózó kárára "tévednek". Pláne meg fog lepni, ha nem módosítják az utsó pillanatban, elfogadás előtt.

Majd, természetesen én értettem az iróniát, csak tudod sokan olvassák ezt a fórumot:)

Az irománynál találtak szerint elvileg ma estére kiderül, hogy lesz-e módosítás.

Én egy dolog miatt érzem azt, hogy lesz módosítás, az (5) bekezdésnél nem teljesen érthető az a fordulat, hogy "de legkorábban az e § hatálybalépését követő 120 napon belül".

Aromo, nem nyugodhatunk még még ma, mert módosító lehet később is: Pl: holnap a biz. ülésen a Gazd. Biz nyújthat be módosítót, és még lehet az un. zárószavazás előtti is.
Én az (5) bek.-t úgy értem, amennyiben valaki pl. ma, vagy akár az elfogadás után benyúja a kérelmet (azaz a tv. hatályba lépése előtt) a 120 nap akkor is a hatályba lépéstől kezd ketyegni.

Abbey, igazad van, csak az általános vita szakasz zárult le, félreértettem a módosítók benyújtásának a határidejét.

Azt én is értem, hogy legfeljebb a hatálybalépést követő 120. nap utánra akarja a költségvetési rendezést - nyilván, hogy 2015-re csússzon át mindenképp. De akkor nem jó a "belül", hanem legfeljebb a hatálybalépést követő 120. napot követően lenne a megfogalmazás.

Lezárult a tv.javaslat általános vitája. Egyelőre különadó ügyben nincs módosító indítvány, de ez, ebben a szakaszban nem is volt várható. Az OGY szeptember havi ülésterve szerint jövő héten szerdán és pénteken lesz ülés, akkorra van ütemezve a zárószavazás.

Aromo, lehet, hogy kicsit szerencsétlenül van megfogalmazva az a bizonyos (5) bek., de szerintem azért egyértelmű. A fő szabály az, hogy a kérelem NAV általi kézhezvételétől számított 120 napon belül (és nem követően) kell dönteni. Ez ugye máris biztosítja, hogy csak 2015-ben kelljen fizetni. A hatályba lépésre vonatkozó kitétel azért került bele a mondatba, hogy az azt megelőzően benyújtott kérelmek esetében is rendezett legyen a határidő. Erre az vonatkozik, hogy ügyintézési határidőt a hatályba lépéstől és nem a kérelem benyújtásától kell számítani. Ha ez nem lenne szabályozva, akkor a főszabály szerint- azaz a kérelem benyújtásától - kellene számítani a határidőt, azaz olyan időszak is beszámítana, amikor még nem volt hatályban a tv. Tehát ez a része szerintem csak pontosítás, és nem elsősorban finanszírozási céllal történt.
Én viszont a (10) bek-et nem értem, ha te tudod, hogy az mit jelent, magyarázd már el légy szíves.

Abbey, én továbbra sem így értem az (5) bekezdést. Én úgy értem, hogy a jogszabályban előírtak szerinti kérelem benyújtását követően – azaz nem automatikusan, hanem kérni kell, de amíg nem telik el a hatályba lépés után 120 nap, nem az Art. szerinti általános határidő (30 nap)vonatkozik rá, hanem legkorábban csak ezen dátumtól lehet megállapítani határozattal a különadó és az átk. adó különbözete miatti adókötelezettség csökkenést. Ha a 120 nap eltelik, és az elévülési időn belül benyújtásra kerül a kérelem, akkor már az általános szabályok vonatkoznak rá. Szerintem pont ezért nem is sikerült túl jól ez a bekezdés, mert különbözőképpen lehet érteni, de lényegében mindegy is, ez számomra azt jelenti, hogyha a kérelem a hatálybalépést követő 90 napon belül szabályszerűen benyújtásra kerül, akkor a 120. napon van esély a különbözet megállapítására, és a 150. napon a pénzügyi teljesítésre.
Ami a (10) bekezdést illeti, annak értelmezéséhez az 5057/2014/ELN körlevélben foglaltak nyújtanak támpontot. Az abban foglaltak szerint mindenkinek, akik kérelem keretében kívánták a különadót visszaigényelni (Art. 124/C. alapján), önellenőrzésre felhívó tájékoztatást küldtek.
Akik ezt követően továbbléptek, adóbevallásuk önellenőrzését végezték el, melynek keretében a különadó kötelezettségüket csökkentették és a különbözetet visszaigényelték. Erre utalhat a (10) bekezdés bevezető mondatrésze„Amennyiben а magánszemély а 98 százalékos adómértékkel megállapított adókötelezettségét az adóbevallásban е § hatálybalépését megelőzően már csökkentette,illetve а különbözetet visszaigényelte” , akkor az ő esetükben nem kell benyújtani az (1) bekezdés szerinti kérelmet, hanem azt az adóhatóság a már a törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott önellenőrzést tartalmazó adóbevallás „ellenőrzése keretében hivatalból állapítja meg az átalányközteher-kötelezettséget”. Azaz gondolom összeveti a különadó alapjául szolgáló kifizetői igazolásokkal (pl. aki angyaladó módra nyújtotta be az önellenőrzést és bepakolta valahova az szja alá, ott azt ki kell bogozni és helyre rakni), majd felszámítja rá az átalányadó- kötelezettséget, azaz hivatalból javítja az önellenőrzést és a 98 % különadó helyett rápakolja az új átk. adót. Ezt az eljárást kell alkalmaznia a NAV-nak még abban az esetben is, ha az adózó által korábban benyújtott önellenőrzés adóhatósági ellenőrzése már megtörtént és ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményezett. ( Ezt az ellenőrzést írta elő a NAV körlevél.)
A (9) bekezdés pedig azokra vonatkozik, akik már abban a szakaszban vannak, hogy az önellenőrzésük tárgyában elvégzett adóhatósági ellenőrzés során meghozott határozat (ebben állapította meg a NAV a jogosulatlan visszaigénylést)ellen jogorvoslattal éltek.
Ha jól értem a korábbi megjegyzéseket az a kérdés, hogyha valaki csak visszaigénylésre vonatkozó kérelmet nyújtott be, az szerintem a (10) bekezdés szempontjából irreleváns, mert az nem minősül adóbevallás keretében történő adókötelezettség csökkentésnek.

Azt hiszem, hogy valóban irreleváns, de nem(csak) azért, mert írsz, Aromo, hanem mert ha hatályba lpett a trv, és kiderül vhogy (nekem ez még mindig a homály maga), hogy milyen nyomtatványon mit kell kitölteni és hogyan, akkor egyszerűen ezt meg kell tenni. Attól függetlenül, hogy már levelezésben vagyok a NAV-val, de az önellenőrzésre vonatkozó fölhívást visszautasítottam.

Ha a hivatalból megállapítás vonatkozik a levelező tagozatra is, akkor hivatlaból, ha nem vonatkozik, akkor meg a kitöltött nyomtatvány miatt kerül az adószámlámra a 78 % (én 2012-es vagyok).

Aztán majd meglátjuk, hogy ha kérem az összeg átutalását, akor mi történik - már, ha idáig eljutunk.

szerintem a "levelezőtagozat" levelei aligha felelnek meg a visszafizetéshez előírt követelménynek, pld a volt munkáltató adószámát aligha írta bele bárki is, szóval ezek a levelek szerintem nem érnek semmit, újra kell majd kezdeményezni megfelelő formában.

Már van új módosítás, a Gazdasági Bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslata 1271/11 irományszámon olvasható, sok helyen módosítja a 34.§-t.

Aromo, kérlek segíts, én nem találom a módosítást, hiába mászom be az iratanyagba, csak az eredeti javaslatot látom. Köszi.

http://www.parlament.hu/…271-0011.pdf

Ha így nem tudnád megnyitni:

Elérési útvonal: az iromány adatainál Bizottsági események és legfelül a Gazdasági Bizottság mellett látod, hogy módosító javaslat. Arra rálépsz és alul van a pdf.

Behoztak egy új 75 %-os adókulcsot is. Szerintem ez az állami tulajdonú társaságoknál Munka törvénykönyve alá tartozókat elég érzékenyen érinti.
A jogalkotói szándék az, hogy a hallgatási pénz - amiről é azt sem tudom micsoda - meg a törvényi mértéknél magasabb végkielégítésekre csapjon le vele, de már megint nem gondolták végig, hogy milyen módon gázolnak bele a kis verebekbe is.
Aki esetleg már olvasta és Mt-s, hogy értelmezi: munkáltatói felmondás esetén, ha mondjuk a felmondási ideje minimális mértéke az Mt-ben 2 hónap, de neki a munkaköre miatt a munkaszerződése 4 hónapot rögzített (nem ő akarta így, ez a munkáltatónál alkalmazási feltétel volt), miután felmondtak a felmondási időből 2 hónapot ledolgozott, a másik kettő alól felmentették (nem azért, mert ő kérte, hanem a munkáltató a felmondásban így határozta meg), az erre jutó kereset bekerült a különadóalapba. Akkor mivel a jogszabályban meghatározott legkisebb mértékű felmondási idő 2 hónap volt, csak egy hónap felmentési időre érvényesül a normál ktk. adó kulcs, míg a másik hónapra eső keresetre le kell nyilatkozni a magánszemélynek, hogy az "nem minősül jogszabály alapján megszerzettnek" és arra 75 % megy rá? (De akkor a +1 hónap, amit a felmondási időből ledolgozott, az jogszabályszerű volt?)

És ugye ez érvényesül az örökös esetében is, tehát ilyen esetben az örökös lenyilatkozza, hogy a halott apjának a jövedelmének egy része "nem minősül jogszabály alapján megszerzettnek". Nekem ez jön ki belőle, de nem akarom elhinni.

Bizony Kedves Aromo, ha hiszed, ha nem, teljesen pontos a levezetésed. Igen, az állami tulajdonú cégeknél az Mt. hatálya alatt foglalkoztatottak járnak rosszul, abban az esetben, ha a pl. a kollektív szerződés kedvezőbb feltételeket biztosított mint az Mt. Nyilván megint a cél lebeg a tisztelt jogalkotó előtt, hogy a "pofátlanokat" jól megadóztassa, de ennek ismét áldozatul esnek a kis halak is. Bizonyára vannak olyan cégek, ahol a közszférából kiszervezett feladatokat látnak el és kézenfekvő módon a juttatásokat - kollektív szerződésben - nem az MT. szigorúbb szabályai szerint, hanem a közszférával azonos módon határozták meg. Hát nekik most 75 %. Persze nemcsak a hallgatási pénzt érinti, hanem mindent ami a különadó alapba beszámít. Azt alig hiszem, hogy volt olyan köztisztviselő/kormánytisztviselő vagy közalkalmazott, aki a törvényben meghatározottaknál több pénzt kapott.

Aromo,

hogy mi jogszabályszerű, azt ne vitassuk, ne kutassuk. Ez a kérdés diktatúrákban és diktatúra szerű, afelé haladó berendezkedésekben fel sem merül, nem cél, nem követelmény stb., sőt.

Hasonlóan értelmezem én is a 75 %-ost. Ráadásul itt nem a hallgatási pénzről van (csak) szó - ez sztem egyébként az x ideig nem megyek konkurenciához dolgozni kategóriának a neve - és a munka alól felmentve töltött felmondási időre járó bérről, hanem a végkielégítésről és a szabadságmegváltásról is.

Ne aggódjatok, jön majd még a többi módosítás is. Fogunk mi még fizetni a kormánynak a már levont 98% fölött pótlólag. Nem kellett volna járatni a szánkat pofátlanul a pofátlan adólevonás miatt!

Abbey, egy kis pontosítás: „a jogszabályban meghatározott legkisebb mértéket meg nem haladó értékben szerzett bevétel” kapcsán kell az adózónak lenyilatkoznia, hogy az „nem minősül a jogszabály alapján megszerzettnek.” Tehát, ha a felmondási ideje több volt, mint a legkisebb mérték, bár a jogszabály ezt egyértelműen lehetővé tette (30 nap és egy év között a régi Mt., ráadásul ez nem az adott munkavállaló oldaláról került meghatározásra és részben számára is terhessé tette a dolgot, hiszen a felmondási idő ledolgozása azért nem egy vidám dolog, ezt azért lássuk be), az új „igazságos” különadó törvény újradefiniálja visszamenőleg, hogy az nem minősül jogszabály alapján megszerzettnek.

Amúgy szerintetek ebbe a legkisebb mértékbe, amikor az időtartam kerül számításra, a jogelődnél (jogszabályban történt a jogutódlás rendezése) eltöltött időtartam beleszámít a felmondási idő mértékének számításakor. Vagy az már nem fér ide? Kezd megint zavarossá válni az egész és tartok tőle, hogy a NAV ismét igen széles hatáskört kap, azon fog múlni, hogy az adott ügyintéző, aki megállapítja az új adó kötelezettséget mit hogyan értelmez, holott lássuk be, hogy azért ők nem munkajogászok.

Szerintem egyértelműen beleszámít. Amikor a felmondás volt, akkor is beleszámított (nekem munkáltai jogutódlás miatt változott a munkaszerződésem a felmondás előtt jóval, és a felmondásnál az eredeti munkaszerződés - a jogutódlással nem változtatott - pontjai alapján mondtak fel, pontosabban annak alapján számolták a felmondási időt és a végkielégítést. Ha akkor beleszámított, most mért ne tenné?

Nekem is teljesen egyértelmű, hogy jogszabályon alapuló jogutódlás esetén úgy kell mindent számolni, mintha ugyanazon munkáltatónál dolgozott volna a munkavállaló.

Azért az tényleg izgalmas lesz, ha valakinek arról kell nyilatkozni, hogy a pénz milyen hányadát "szerezte nem jogszabályon alapuló" módon (lásd a lerövidítést a (3) bek. módosításaként). Különösen a munkavégzés alóli felmentés időtartamára járó juttatás megosztása nem lesz egyszerű, hiszen a sorstársak sem munkajogászok és nem is bérügyi szakemberek, és az sem biztos, hogy minden bérpapírt őrizgetnek. A NAV persze ellenőrizheti, amit a kérelmező beír, hiszen ott van az (5) ill. mostmár (6) bek. utolsó mondata az adatkérésről. Arról nem szól a fáma, hogy mi van, ha a két adat nem egyezik. Nem biztos, hogy a munkáltatónál olyan munkaügyes van, aki ismeri a korábban hatályos szabályozás minden részletét. Szóval katyvasz van. Egy viszonylag érthető szabályozást -merő rosszindulatból- sikerült szétbarmolni.