Alkotmányellenes a 98% - os különadó

Guba,

Azt remélem te sem gondolod komolyan, hogy csak azok teremtenek értéket, akik a vállalkozói szférában dolgoznak. Értéket teremteni közszolgaként és vállalkozóként is lehet, ha valaki becsülettel és lelkiiesmeretesen végzi a munkáját. Azt végképp nem értettem, hogy miért ne adózna a közszolga?

Szerintem ebben az esetben mind a cél, mind az eszköz rossz volt. Legalábbis nem arról szólt a törvény, ami az eredeti cél volt (tehát hogy a korlátlan és igazságtalan végkielégítéskenek elejét vegyék). Ez a rendelkezés bal...sz módra lett megfogalmazva (és nem hiszem, hogy véletlenül).

Nem erkölcsi, hanem anyagi értékről van szó. A termelő szféra adózik, a befolyt adóból tartják fenn az államapparátust. De, ha ez, még jogászként sem világos számodra, akkor kár volt az államtudományok körében töltött időért...
Ezen az úton továbbhaladva, a közszolgák adózása látszólagos, agyik zsebéből a másikba áttett pénze az államnak. Ennyiben a mértéke is mindegy. Az állami szférában dolgozók holnaptól keressenek 200%-al többet, és adózzanak pont annyival többet, amennyivel emeltük a fizetésüket. Máris ők azok, akik a legtöbb adót befizetik, nem? Aztán meg sírhatnak, hogy a rengeteg pénzből, amit ők megkeresnek, alig visznek valamit haza, mert Mo-n csak ők fizetnek adót. :-)))

Guba,

Köszönöm a kérdésed, a témát ismerem,de attól tartok, inkább nálad hiányzik egy két alapvető információ, mert amit írtál, kissé egyoldalúan közelíti meg a témát (és logikailag is sántít).

A modern társadalomban (sőt bármilyen társadalomban) szükség van többek között jól működő államapparátusra is ahhoz, hogy a vállakozói szféra is anyagi értéket tudjon teremteni. Innentől ez a támogató funkció is értéket teremt. Méghozzá anyagi értéket.

A közszolga ugyebár munkát végez az államnak (bár a Te szempontod alapján értéket nem teremet :). A munka (jó esetben )hsznot hoz a társadalomnak, és a "kizárólagos értékteremtő" vállalkozói szférának is. A munkáért ellenérték jár. Az ellenérték után a közszolg adózik, és így hozzájárul a közterhekhez. Ennyire egyszerű a dolog :).

Szerintem is egyszerű, akkor a közalkalmazottak adójából reformáld meg az oktatási és egészségügyi rendszert, az egészségügyben dolgozók adójából meg emeld meg a közalkalmazottak fizetését, és vegyél még fel 10000 rendőrt az utcákra. Ha sikerült, azonnal védesd le, mert feltaláltad az örökmozgót.

Sosem gondolkodtál még azon, hogy vajon miért érdekli a politikusokat, a működő tőke, a gazdasági növekedés mértéke, a versenyképesség, meg a többi gazdasági hülyeség, amikor a közszolgák adójából is milyen kiválóan elketyeregnénk?

Én olyat szerintem nem mondtam, hogy vonjuk ki a vállalkozói szférát a képletből. Azt mondtam, hogy mindkettőre szükség van ahhoz, hogy egy társadalom megfelelően működjön, és anyagi értékteremtés az is, ha közvetetett módon járulnak hozzá a dologhoz, tehát mindkettőre szükség van.

A logikádból kiindulva: ki fizetne önként és dalolva adót ha nem lenne adóhatóság? És ha nem fizetne adót (az anyagi értéket teremető vállalkozói szféra), akkor miből vinnél 1000 rendőrt az utakra?

Látom, hogy még egyszerűbben kell fogalmaznom. :-)
Ki fizeti az államapparátusban dolgozók bérét? Az állam. Ha nincs egyetlen forint sem az államkasszában, akkor miből fizet az állam bért? Ha nem fizet nekik bért, akkor milyen adókat hajtana be a saját foglalkoztatottain?
Vagyis, csak azt a pénzt tudja elkölteni, amit más tőle független értékteremtő rendszerből von be. A semmiből ugyanis nem lesz soha valami. Ezért van szükség a vállalkozói, termelői szférára.
Hogy kinek mennyire hasznos és szükséges a munkája, nem tartozik ide. Ha nincs adózód, akkor legjobb szándékod ellenére sem fogod tudni kifizetni a nagyon fontos adóellenőrödet, orvosodat, tanárodat rendőrödet, stb...

Guba, az anyagi értékteremtés volt a kiindulási téma. Megint megismétlem, mert félek nem jött át teljesen: egyértemű, hogy a vállalkozói szférára is szükség van ahhoz, hogy az államapparátus működni tudjon. De ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is megvalósuljon szükség van az államapparátusra. Tehát egyik nem működik a másik nélkül.

Lássunk egy rendkívül bonyolult példát. Tételezzünk fel egy államapparátus nélküli társadalmat.Adva van egy vállalkozó, aki búzát termeszt. A búzát nyilvánvalóan azért termeszti, hogy ebből megéljen. Ezáltal értéket termel? Kétségtelenül, de kizárólag önmagának.

Ugyanakkor kissé bajban van, mert ha el akarja adni a búzát kizárólag ökrösszekéren tudja elfuvarozni, ugyanis utak nincsenek, hiszen nincs senki, aki útépítéssel foglalkozna. Ahhoz, hogy a magánértékből közérték legyen tehát szükség van az államapparátusra is. Tehát a kérdésem: hogy csinálsz értéket a vállalkozói szférából államapparátus nélkül?

Szerintem te nem velem vitatkozol, én ugyanis nem állítottam, hogy ne lenne szükség az államapparátusra. Sőt ennek az ellenkezőjét mondtam végig. Nem baj, ugye, ha nem ismétlem tovább magam.

Dr. Attika:

„Nem erről van szó. Ne dőlj be a „szocialista“ és „liberális“ seggfejek érveinek. A magán nyugdíj pénztárak tizenéves működésük alatt csak veszteséget termeltek.”

Csak nem bírom megállni, hogy ne jegyezzem meg: a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság 1998-ban indult... Ki volt akkor kormányon? Mellesleg akkoriban az összes párt a legnagyobb egyetértéssel szavazta meg a törvényt. És miért van erre szükség? Mert az EU a magánnypt-i befizetéseket nem hajlandó beleszámolni a költségvetés bevételei közé...
Különben is, hogyan képzelik, hogy a tagok által befizetett járulékot csak úgy egyszerűen, egy tollvonással elveszik? Mit kapunk érte cserébe? Visszaléphetünk az állami nyugdíjkasszába (na de hogyan, milyen feltételekkel...), vagy kötelesek vagyunk tűrni, hogy a jövőben bármikor KIRABOLHATNAK!!! Ez bizony kőkemény diktatúra.

Te meg ne dőlj be a fityesz-propagandának! Tudod, hogy én miért választottam (önként) a magánnyugdíjpénztárat? Mert az legalább örökölhető!

Ha veszteséges lesz, akkor az én döntésem volt.

Így van, hadd legyen mindenki szabad döntése, hogy a biztos (???) állami nyugdíjat, vagy a kockázatosabb magánnyugdíjat válassza! Hosszú távon az állami nyugdíjnak nincs perspektívája, mire én nyugdíjba megyek, valószínűleg nem lesz annyi dolgozó, aki engem eltartana. Tehát muszáj saját magamról gondoskodnom, a saját befektetéseimről döntenem.

Arról bezzeg keveset beszélnek, hogy azért olyan alacsony a nyugdíjpénztárak hozama, mert a portfólió legnagyobb hányadát állami papírokba kell fektetni. Igen elgondolkodtató, hogy ha az állampapírokból származó kamat nem teszi lehetővé a magasabb hozamot, akkor az állam miből tudna az állami nyugdíjasnak magasabb nyugdíjat fizetni?Óriási ellentmondások vannak, amit a kormány egyszerűen nem akar tudomásul venni.
El kellene már felejteni ezt a betegesen gondoskodó szociális hálót, mert megfojtja azokat, akik eltartják a rászorultakat.

Az pedig egyszerűen nevetséges állítás a fityesz részéről, hogy az állami nyugdíjbiztosító működtetése sokkal olcsóbb, mint a magánnyugdíjpénztáraké!

Könyvelőként tudom, hogy hány helyre kell folyamatosan adatot szolgáltatni. Elgondolkodott-e már valaha is az, aki ilyen hülyeséget állít, hogy a bevallásra kötelezettnek (és így a könyvelőjének) mekkora többletmunkát és -költséget okoz pl. a NYENYI-bevallás elkészítése és beadása?
Könnyen lehet úgy olcsóbb valami, ha az adminisztráció nagyobb részét az ügyfélre hárítjuk...

„nandy: Ha veszteséges lesz, akkor az én döntésem volt.”

Ez addig van rendben amig pl. egyössszegben fel nem veszed, ki nem rabolnak, betegség, bármi egyéb hasonló okból nem csökken drasztikusan a jövedelmed és nem tudod halmozni a megtakarításodat a számládon. Ha valami gixer bejön akkor pedig hogy ne legyél hajléktalan kénytelen lennél esetleg éppen az államhoz fordulni segítségért.

Az is egy érdekes kérdés, hogy amikor nyugdíjba akarsz menni "megkérdezik", hogy ugyan már hány évig akarsz még élni, mert ha még sokáig, akkor a havi részletekben kért nyugdíj meglehetősen csekély összeget tesz ki.

Ismerősi körben minimálbértől több fizetés esetén a jelenlegi számlán lévő összeg 12 év után kb 2.000.000 Ft volt a válság előtt, ebből buktak 200.000 Ft-ot. (Csak a pénztártag mivel a kezelője mossa kezeit)
A nyugdíjig összejön talán 5-6 mill, majd kb. 20 év nyugdíjat tervezve a havi járandóság lehet akár 20-25.000 Ft-is. Hát szép remények + az örökösök szurkolhatnak hogy mikor dobod fel már végre a pacskert.

Azért a rengeteg minimálbérem élő személynek ha 200 évig dolgozik akkor sem lesz annyi pénze a magánszámláján, amiből majd tisztességes nyugdíjat kapna. Ha pedig meg még ezt a keveset is a pénztárak eltapsolják a tőzsdéken, akkor pláne, hogy inkább az államit fogják válaszani, ami talán valami biztonságot ad.

Littinger:

„a 98%-os különadót a munkával nem töltött felmondási, illetve felmentési időre járó bér után is meg kell fizetni.”

Ha felmentik a munkavégzés alól, akkor az azt jelenti, hogy máris mehet máshova dolgozni (persze ha tud), így egyazon időre dupla bérezésben is részesülhet. Ezért én nem érzem vérlázító gondolatnak, hogy a végkielégítéssel egy kalap alá vegyék a le nem dolgozott felmentési időt is.
De a 98%-os különadó valóban túlzás.

Rexor:

„Azt remélem te sem gondolod komolyan, hogy csak azok teremtenek értéket, akik a vállalkozói szférában dolgoznak. Értéket teremteni közszolgaként és vállalkozóként is lehet, ha valaki becsülettel és lelkiiesmeretesen végzi a munkáját.”

Nem az értékteremtésről van szó, hanem az elvégzett munka értékéről, mely sokszor nem áll arányban az érte kapott fizetéssel.

„A munka (jó esetben )hsznot hoz a társadalomnak, és a „kizárólagos értékteremtő“ vállalkozói szférának ”

Magyarázd el ezt a kezdő egyéni vállalkozónak, aki nem fogja megérteni, hogy az ún. egyablakos ügyintézés keretében (mely igen régóta létezik...) miért kell mégis száz helyre jelenteni mindenféle hülyeséget?
Vagy magyarázd el a nyugdíjanak, aki a párszáz forintos nyugdíjemelés miatt egy kazal papírt nyújt be a biztosító felé? (többek között ezért a könyvelőknek is többet kell dolgozniuk, méghozzá ingyen...
És mellé azt is magyarázd meg, hogy az adó megfizetése mellett miért kell állandóan eljárási illetéket fizetni szinte bármiért, amit egyébként a te befizetésedből finanszírozott állami szolgáltató (pl. önkorm., APEH stb...) nyújt,

kovacsz:

„Ha valami gixer bejön akkor pedig hogy ne legyél hajléktalan kénytelen lennél esetleg éppen az államhoz fordulni segítségért.”

Pont erről beszélek! Az állam folyamatosan túlgondoskodik az állampolgárokról, és ennek bizony nagy ára van! Ezt az árat pedig mi fogjuk megfizetni, mert más befizető nincs.
Az állami nyugdíjban is benne van egyébként az a kockázat, hogy ha évekig nincs munkahelyed, jövedelmed, akkor kevesebb lesz a nyugdíjad.

Ja, és tévedés ne essék, az állami nyugdíj esetén is bejöhet valami gixer úgy 20-25 év múlva. Kiürült kasszából nem lehet nyugdíjakat osztogatni.

Nandy!
Ha a felmentési idő azon része alatt, amely idő alatt a munkavégzés alól felmentették a munkavállalót és új munkaviszonyt létesít a közalkalmazott, onnan kezdve, az új munkaviszony kezdetétől kezdve, érzem jogosnak a felmentési időre kifizetett bért bevonni a 98 %-os adó körébe. De addig nem!
Egyébként a közalkalmazottaknak a felmentési időt a törvény írja elő. Akkor a törvény is jó erkölcsbe ütköző?

Guba!
A vitátokhoz. Azt gondolom tanárként, hogy nem csak a vállakozó termel tőkét, hanem a tanár is. Csak a tanár szellemit. És ez nem kevés.

bimbus: a felmentési (és felmondási) időt valóban a törvény írja elő, de az nem, hogy a teljes időtartamra kötelező felmenteni a munkavégzés alól.

Nézd, nagyon sajnálom a te helyzetedet, problémáidat.
De egy kicsit gondolj bele az egyszeri átlagember helyzetébe, aki ugyanúgy végigdolgozza az egész életét, csak épp munkahelyről munkahelyre vándorolva, mert neki soha nem biztos a munkahelye. És amikor lerobban, neki tutira nem fizetnek majd 2-3 milliós végkielégítést.
Ne gondold, hogy tőled sajnálom, de azt tudomásul kell venni, hogy sok szempontból előnyben vagytok a válallkozói szférában dolgozókkal szemben. És ez gyakran szül feszültséget a két réget között.

nandy

"
Ha felmentik a munkavégzés alól, akkor az azt jelenti, hogy máris mehet máshova dolgozni (persze ha tud), így egyazon időre dupla bérezésben is részesülhet. Ezért én nem érzem vérlázító gondolatnak, hogy a végkielégítéssel egy kalap alá vegyék a le nem dolgozott felmentési időt is."

Nandy, 59 évesen hová mész dolgozni? Ki fog neked munkát adni? Szoval ennyit erről.

No igen, de ha egy 59 éves, de nem közszolgáról van szó, akkor annak ki fogy egyáltalán 5-6 havi bért kifizetni úgy, hogy nem kell dolgoznia?

Mondom, nagyon nagy a szakadék a közszolga és a mezei munkás között!

Megjegyzem, hogy a 98%-os elvonás szerintem is nagyon sok. De az elv is sántít, amire a közszolgák hivatkoznak.

Nandy, én is hallottam arról, hogy felmentettek valakit a közigben első nap a munkavégzés kötelezettsége alól, mert "cimbinek" kellett a hely (úgy, hogy a 4-5 hónapos felmentési idejéből egyetlen egy napot sem kellett ledolgoznia). Persze, talán ez valóban nem tömegjelenség, de akivel ez idén megtörtént, annak ez a különadó most hatalmas szívás.

Az alapötlet nagyon jó, vagyis ne kapjon már egy állami cégnél dolgozó HR vezető vagy vezérigazgató 100 milliós végkielégítést. A baj azzal van, hogy amit ebből csinált a Fidesz az nagyon elcsúszott. A Fidesz elbújt az ötlet mögé és ezzel most kihúznak több ezer ember zsebéből egy rakás pénzt, pedig ez tényleg csak néhány embert érinthetne.

kovacsz

„Azért a rengeteg minimálbérem élő személynek ha 200 évig dolgozik akkor sem lesz annyi pénze a magánszámláján, amiből majd tisztességes nyugdíjat kapna. Ha pedig meg még ezt a keveset is a pénztárak eltapsolják a tőzsdéken, akkor pláne, hogy inkább az államit fogják válaszani, ami talán valami biztonságot ad.”

De lásd már be hogy a minimálbéresnek az államiny
ugdijban sem lesz több.Hiszen minimálbéres...