Alkotmányellenes a 98% - os különadó

Majd, akik a 98 %-os különadó miatt Strasbourgban pereltek és nyertek – három ilyen ítéletet olvastam végig, mivel nyilvánosak (a HUDOC honlapon ha Magyarországot megjelölöd feljön az összes magyar ítélet, abból lehet keresgélni)- , valamennyi esetben a magyar jogorvoslati eljárást kihagyták (tehát nem pereltek, nem mentek el bíróságra) arra tekintettel, hogy Magyarországon nincs hatékony jogorvoslati lehetőség. Amikor az ítéleteket meghozták Strasbourgban az egyezmény tulajdon védelmére vonatkozó cikkelye alapján közvetetten az is elismerésre került, hogy valóban nincs. Ahogyan most sincs. Azon gondolkoztam, hogy most mivel nem bevallás, hanem nyilatkozat keretében történik a visszaigénylés, még az Art. 124/B alapján – ezen az úton lehet normál menetben jogszabály alaptörvény ellenessége tárgyában alkotmánybírósági eljárást kezdeményezni -, sem lehet elindulni és valóban az AB februári döntésére figyelemmel a magyar jogorvoslat kimenetele kétséges. Én nem vagyok jogász, de szerintem a kollektív szerződés azért egy olyan biztos alap, amivel európai módon működő bíróságon sikeres lehet a jogorvoslat, és érdemes megfontolni, hogy mielőtt benyújtod a kérelmet a NAV-hoz, nemzetközi jogban jártas ügyvéddel konzultálj. Magáról az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárási gyakorlatáról itt találhatóak bővebb információk: http://www.europatanacs.hu/…_version.pdf

A felettes szerveket a 273/2010.(XII.9.)Korm. rendeletben találjátok.A 6.§. szerint az adóigazgatóság felettes szerve a főigazgatóság.2. Mell.A/2. pont.alapján a kelet-bp-i-é a Középmagyarotszági Reg. Főig.A címét a NAV honlapon megtalálod.Az önreves elnöki ut. külön fejezetben(10.pont) foglalkozik a 124/B szerinti ügyek intézésével, noha valóban nem klasszikus hibás bevallásról van szó.A tv. elfogadása valóban új helyzetet teremt, de szerintem hosszú lesz még az út...A beadott kérelmeket, önreveket mindenképpen rendeznie kell a NAVnak...nem maradhatnak érdemi döntés nélkül...ezek az ügyek már folyamatban vannak.Ezt a döntést valószínű az új szabályok szerint hozza meg a hatóság.

Én a következőt tervezem tenni: ha a hatályba lépés napján a NAV nem tesz fel semmilyen nyomtatványt a honlapra, akkor rutinos levelezőként írok egy kérelmet, hogy most már aztán jogszabály alapján kérem vissza a pénzt, beleírom mindazt az adatot, amit a tv. szerint kell. Ha lesz űrlap, akkor pedig azt töltöm ki. Nekem annyiból kedvezőbb a helyzetem, hogy én mindent törvény szerint kaptam, tehát nem a 75 % jár vissza.

Neked bonyolultabb, ha nem elégszel meg a 23 %-kal. A NAV határozatát szerintem helyből nem tudod perelni, előbb fellebbezni kell (az sem ingyen van, hanem illetékköteles). Csak azt nem tudom, hogy mit fellebbezel. Mert neked kell nyilatkozni, hogy a pénz milyen hányadát kaptad nem jogszabályi előírás alapján. A NAV határozata - jó esetben - ennek megfelelően osztja meg a visszajáró pénzre eső átalányközterhet. Akkor mi is a fellebbezés indoka? De biztos ki lehet találni valamit. A fellebbezést elutasítják, akkor mehetsz bíróságra és utána Strasbourgba. Vagy a bíróság lesz olyan karakán, hogy az AB-hez fordul és az AB esetleg ismét megállapítja, hogy a 75 % is nemzetközi szerződésbe ütközik.
Mindenesetre az első lépést a hatályba lépést követően mihamarabb meg kell tenni, igényelni kell a visszajárót.

Köszi az infót Abbey.

Ettől persze még fogalmunk sincs, hogy milyen formában kell beadni a "kérem a pé-nzemet vissza" című anyagot. Űrlap? Levél?

Továbbá nekem ez azt jelenti most, hogy a 75%-osoknak is célszerű beadni, ha eljutunk odáig, hogy határozatot hoznak, miszerint mennyit adnak vissza, akkor kezdődhet a peres eljárás? A törvénynek megfelelően járnak el ebben az esetben, de nem értünk egyet a törvénnyel. Egyszerűen és nem szakszerűen megfogalmazva: törvénytelennek tartjuk a törvényt.

Tehát megyek magyar bíróságra, aztán meg, miután ott vesztek, gondolom, megyek Str-ba? Egy kalap ügyvédi ktg-gel.

Mit gondoltok?

Szolgálati közlemény:
Ma 17 óra 54 perckor megszavazták a T/1271 törvényjavaslatot.

A ránk vonatkozó szakasz a kihirdetést követő napon lép hatályba. Tehát, ha a Közt. elnök aláírja, akkor várhatóan valamikor október elején hatályba is lép.
Innentől kezdve a NAV már csak e tv. szerint folytathat le eljárást (120 nap ügyintézési határidővel), sőt ugye a folyamatban lévő ügyekre is ezt kell alkalmazni.

Ebből következően kedves Majd, tök mindegy, hogy új ügyként vagy folyamatban lévő ügyként kezelik a "levelező tagozat" kérelmét, a lényeg nem változik. Van még négy hónapjuk és nem tudod kikényszeríteni a döntést. Amit Laikus írt, az a tv. hatályba lépésének időpontjáig járható út. De mire a felettes szerv (egyébként én sem tudom, hogy az jelen esetben ki, esetleg NGM? NAV elnök?) lépne valamit, addigra hatályba lép a tv és a felettes szerv visszadobja az ügyet, azzal, hogy még időben vannak.

Az egy más kérdés, hogy a 75 % is támadható, de ezzel újra kezdődik az egész herce-hurca (nyilván attól is függ, hogy Strasbourgban a már elindított perekben hogyan döntenek) , és így megy ez végtelenítve.......unokáink sem fogják látni. Nem túl jó perspektíva :-(.

Bárkinek bármit a szemére mernek hányni és még egy, sokkal súlyosabb dolgokat mernek csinálni. A rémes, hogy megtehetik, bármit megtehetnek, nincs ma Magyarországon olyan erő, amely ellene tudna vagy legalább akarna hatni. De nem ez a témánk jelenleg.

Hogy mért nem önellenőrzök, azt már többször leírtam. Ellenkezik a NAV útmutatásával (3002/2014. ), amely leírja, hogy milyen esetekben lehet/kell önellenőrzést benyújtani, ez nem olyan eset + a Vida-körlevél nyilvánosságra kerülése óta helybe megy a pofonért, aki megteszi + Art 124/b: az AB döntés után nem lehet, és ez sztem nem függ attól, h az AB-döntés visszamenőleges-e.

Ki a felettes adóhatóság? A NAV Kelet-budapesti Adóigazgatósága Eljárási és Illeték Főosztályával levelezem már 6. hónapja. Nagyon unom, és a most majd egyszer csak hatályba lépő trv. módosításai (már amit eddig ismerünk) szerint gyakorlatilag nem kapok vissza semmit, ráadásul ugyanolyan pofátlannak tartom a 75%-ot, mint a 98-at. Szóval szívesen verném az asztalt, hogy legyenek szívesek határozatot hozni, most már fél éve tanulmányozzák az iratokat, ennyi tán elég ahhoz a pár oldalhoz.

Szóval hova fordulhatok szerinted?

Az alap probléma, hogy a a 124/B, vagy a 124/C§ szerinti értelmezést nézzük.Azaz visszamenőleges, vagy nem, a megállapítása az AB-nek.A NAV a sajtóban megjelent elnöki körlevele szerint az önreviziós útra tereli az ügyet, és a kérelmeseket erről tájékoztatja, és elrendeli a bevallás ellenőrzését.Az ellenőrzést húzzák, időt nyernek., nem kell kiutalni az összeget.A jelenlegi előírások szerint a nettót kellene kifizetniük.A tv tervezet szerint a folyamatban lévő ügyeket is az új szabályok szerint kell kezelni.Nem gondolom, újabb, a tervezet szerinti kérelmet kellene beadni, legfeljebb kiegészíteni kell majd.A kérelmedet mindenképpen érdemi határozattal kell elbírálni (elutasítani), a tájékoztató levél kevés.Az elutasító határozat ellen lehet fellebbezni, bíróságra menni.ENNEK indokolásából kiderülhet,h az elutasítás indoka mi. Ha a nem megfelelő jogérvényesítési forma miatt utasítanak el, akkor célszerű önrevíziózni, nehogy a bíróság alaki hiba miatt, nem megfelelő jogérvényesítés miatt utasítson el.(persze ha a addig megjelenik az új tv., más lehet a helyzet, én hosszú időre számítok:()A határozattal történő elbíráláshoz mindenképpen ragaszkodhatsz. A fejlemények függvényében kérheted a felettes adóhatóságot, hogy utasítsa az eljárás lefolytatására, majd mehetsz a bíróságra, hogy kötelezze erre őket.Mivel a központ nem engedi(????)hogy érdemi határozatot hozzanak, lapítani fognak, csak azt nem tudom, hogy ezek után kinek merik a szemére vetni a joggal való visszaélés, a rendeltetésellenes joggyakorlás vádját, amire szívesen hivatkoznak.

Jól értelek Laikus56?

Úgy gondolod, hogy akik a levelező tagozatba tartoznak, ne várják meg (véleményed szerint) a trv-t, hanem kérjék, hogy a NAVot kötelezze bíróság a határozat meghozatalára?

Én a tagozat egyik oszlopos tagja vagyok. Hétfőn járt le a NAV 30 napja, hogy arra a levelemre vmit reagáljon, amiben tájékoztatom őket, miért nem is nyújtok be önellenőrzést. És már egy ideje töprengek, hogy tegyek-e egyáltalán akármit is.

Üdv!Olyan adventi a hangulat,már ami a várakozást, a csodavárást illeti:)Ha hosszú várakozás jön, akkor jó ha ismerjük a lehetőséget.Ha az adóhivatal nem jár ela felettes szerv utasítására sem, akkor az ART.71.§, Ket.20.§ alapján lehet kérni hogy a bíróság kötelezze az eljárás lefolytatására.(2005. évi XVII.tv.)10 000 Ft illeték.A kérelem, önrevízió során egy kérelemre indult eljárás van folyamatban, amit az adóhivatal egy hivatalból induló eljárással(ellenőrzés)akar helyettesíteni.Ez nem pótolja a 124/B .§ szerinti eljárás lefolytatásának kötelezettségét.(jelenleg még nincs új tv.)Az, hogy a kérelmet, önrevíziót nem határozattal bírálták el, csak pl. kaptál egy udvarias levelet, megfosztottak attól, hogy élhess a jogorvoslat jogával.Egy 2. éves joghallgatót ilyen miatt simán kirúgnak az egyetemen közig. jogból:)Persze ez a történet nem a jogról szól....

Kedves Majd, így a legszebb: kollektív szerződéssel eltérni.

Egy friss cikk a különadó tárgyában.
http://nol.hu/…kell-1487755
Itt a 1271/14-es összegző módosító javaslattal még nem is foglalkoznak (ebben van csak benne a 75%-os adómérték), de így is elég érdekes a cikk, különösen az alábbi szövegrésze:
„Idén januártól a különadó összege 75 százalékra csökkent, de Karsai állítja, hogy ezzel is bajok vannak. Megítélése szerint ez ugyanúgy sérti az emberi jogok európai egyezményét –a tulajdonhoz való jogot –, mint a 98 százalék. A 75 százalékos ügyekben már nagyjából tíz panaszost képvisel az emberi jogi bíróság előtt – tudtuk meg az ügyvédtől. Miután ez az adómérték csak idén januártól hatályos, döntés még egyetlen esetben sem született, de Karsai bizonyos benne, hogy nyerni fognak.”

Köszi Aromo, megnéztem az MT-t. Sőt, a felmondásomat is. Ez itt egy harmadik változat, ugynis nem a munkaszerződésemben van benne, hogy mennyi felmondás és végkielégítés, hanem az van benne, hogy a kollektív szerződés szerint, a beosztásomra vonatkozó.

Kétségtelen, hogy ez nem jogszabályi alap, a kollektív nem az, de nem egészen az én személyes pofátlanságom.

Sydney2000, igazad lehet, már nekem is eszembe jutott. Akkor: megszavazzák a trv-t, mi megpróbáljuk kideríteni, hogy akkor most a trv alapján mit is kell kitölteni / írni és hogyan. Benyújtjuk. Rosszul (esély bőven 50% föltötti). Megy az idő, hiánypótlás stb. stb. És közben perelsz? Egy trv-t nem perelhetsz. Vagy igen? Hogy jutsz el a bíróságig? (Akármelyikig)

Én meglehetősen pipa vagyok, lehet, hogy belevágnék. Persze egy rakás infó hiányzik hozz, pl. az is, hogy mibe kerül ez nekem (és ha vesztenék, nem térül vissza). Ez fontos kérdés, mert elmegy adóra, ami pénzünk van. (Egyébként, gondolom, nemcsk nekem, tök egyértelmű a 75%-os módosítás, és az is, mért ennyi. Csak azt nem tudom, mért csodálkozom.)

könnyen lehet, hogy megint alkotmányellenes lesz a törvény, illetve ha nem is itthon, de Strasbourgban elbukik.

Majd, a jogszabályokat legegyszerűbb módon úgy tudod visszamenőleg keresni, hogy a magyarorszag.hu-n bemész a jogszabálykeresésbe (keresés címszó alatt ez az első), beírod a joganyag számát - 1992. évi XXII. törvény, ahogy felhozza megjelenik egy dátum ablak ott lehet kiválasztani azt, amelyik időpont neked kell, az a dátum számít, ami a felmondásodon szerepelt keltezésként.

Majd, igen ugyanott van a parlament honlapján, csak a Törvényalkotási Bizottság mellett jelenik meg mint módosító, szerintem is ezt fogják megszavazni.

Értem azt is, hogy mit mondasz.
Mivel az úgy történt, hogy kilépéskor leszámfejtették az összes keresetet, abból megállapították mi esik általános közteher alá (pl. munkabér, ledolgozott felmondási idő, tárgyévi szabadságok megváltása), majd kiemelték azokat: előző évről fennmaradt szabadságok megváltása, végkielégítés és felmondási idő alóli felmentésre járó kereset. Az így kijött összegnél megállapították a határt (2 vagy 3,5 M) és ha volt olyan, aminél kedvezőbbek voltak a közteher viselési szabályok pl. 2012-ig végkielégítés és szabadság megváltás után nem kellett egbj járulékot fizetni, akkor berakták alá, ha nem akkor egyszerűen levonták, és a fennmaradó összeg került a 98 %-os adóalapba. Az új szabályozás csak a különadóalappal foglalkozik, ami általános közteher viselés alá esett, azzal szerencsére nem. Csak hát igazad van, nem minden munkavállaló tud rájönni arra, hogy mi hova esett, illetve ha rájön (mint például én is, hogy a jogszabály alapján adott végkielégítésem meg a szabadságmegváltásom került a normál közteher viselés alá (a levont járulékok alapján 2011-ben egyértelműen be tudom azonosítani) sem tudja visszamenőleg máshova rakni.Ami a felmondási időt jelenti én továbbra is erősen vitatom, hogy ebbe a körbe kellett volna sorolni, mert azért az valós gazdasági tartalmát tekintve nem igazán fogható fel olyan típusú juttatásként mint a több végkielégítés vagy akár a lelépési pénz. Ami még talán segíthet, hogy mielőtt az ember beküldi a NAV-hoz a kérelmét, írásban megkeresi a volt munkáltatót - ez egyébként az adószám és a jogutódlás tekintetében is fontos lehet, hiszen több év alatt minden változhatott - és adatot kér arra vonatkozólag, hogy értelmezése szerint mi hova tartozik. Szerintem fognak válaszolni, mert így is úgy is megkeresheti őket utóbb a NAV és akkor legalább ugyanazokat az adatokat kérelmezi a magánszemély, amit a volt munkáltató utóbb az adatszolgáltatásban feltüntet, vagy ha eltérés van, akkor azt lehet előzetesen tisztázni és nem utóbb derül ki, amikor a kérelemre már az Art szabályai vonatkoznak.

Majd, jól emlékszem, hogy te 2012-ben lettél felmentve?
Találtam az Mt-nek egy 2012. év elejei hatályos szövegét. Ime:
http://jogszabalykereso.mhk.hu/…/njt_doc.cgi?…

Ebben az van, hogy a felmondási idő, mint ahogy azt Aromo írta 1 hónap és egy év közötti időtartam lehet (de az egy hónapot a munkaviszony hosszától függően növeli is). Akinek felmondanak, azt a felmondási idő legalább felére kell felmenteni a munkavégzés alól.
Tehát a példáddal élve ha az Mt. alapján 2 hónap lenne a felmondási idő, akkor ebből egy hónapra kell felmenteni a munkavégzés alól. Ha téged 2 hónapra mentettek fel (és ez a pénz 98 %-kal adózott), akkor az új szabály szerint egyik hónap 75 %-kal a másik pedig 20 %-kal adózik, a benyújtott módosító indítvány szerint. Bizonyára meg fogják szavazni, mert a Kormány támogatja. A végszavazás előtt még lehet további módosítás is. Azt csak a szavazás előtti órákban szokták benyújtani.

Namost: nem emlékszem, hogy mennyi volt a jogszabály alapján járó legkisebb mérték - már az is fura nekem, hogy lekisebb? Mért - tól-ig volt meghatározva? Nem hiszem. De biztos vhogy felkutatom, hogy mi volt az akkor érvényes MT. Ha jogszabály nekem mondjuk 2 hó felmondást és 2 hó végkielégyítést adott volna, de én 4 hó felmondást és 3 végkielégítést kaptam, és abból a 4 hónapból kettőre mentettek föl a munkavégzés alól, akkor melyik kettő vagy melyik kettőből mennyi a jogszabályi? Mert a munkával töltöttet normál módon adóztatták. Továbbá, ahogy azt Abbey említette már, se munkajogász, se bérszámfejtó nem vagyok, és szerintem még az se derül ki az elbocsátáskori papírokból, hogy a különadó alapjából mennyi a nem munkában töltött felmondás, mennyi a végkielégítés és mennyi a szabadságmegváltás vagy mittomén, mi volt még. Akármit nyilatkozom, könnyedén lehet "bebizonyítani", hogy "hamisan nyilatkoztam".

Az már csak egy vajszínű árnyalat, hogy hétfőn jár le a 30 nap reagálási határidő azóta a levelem óta, amelyben tájékoztattam a NAV-ot, hogy nem önbevallok, és mért nem teszem. Nem kéne válaszolniuk megint csak?

Aromo, ezt az előterjesztést ugyanott (a parlament.hu-n) olvasod? És ez azt jelenti, hogy ezt nyújtják be, tehát ez lesz a törvény végleges szövege? (Nincs kétségem, hogy megszavazzák.)

Gondoljátok, hogy ez megáll így egy bíróság előtt? Nem mond ellent az AB-nak, a Főv. Bíróságnak és nemtom még minek?

Kezdek egyetérteni azokkal, akik a csoportos perelést javasolták.

Üdv mindenkinek !

Eddig csak olvastam a fórumot, de most beszállok én is, én is különadós vagyok.
A módosítás "a jogszabály rendelkezése szerint" fordulata szerintem a közös megegyezésre is vonatkozik, legalábbis a munkaviszony esetén, mert az Mt. , jogszabály nevesíti, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel megszüntethető, És ha mégsem így értelmeznék, az diszkrimináció, más jogviszony megszüntetési jogcímekkel szemben, tehát megtámadható.

A módosítás indoklásában foglaltak pedig nem a jogcímre utalnak, hanem a törvény szerinti jutttatások feletti juttatásokat céloznák a 75 %os magasabb kulccsal. Szerintem tehát védhető, ha a közös megegyezésben foglaltak nem tartalmaztak magasabb juttatást, mint ami felmondás esetén járt volna.

Majd, igen, ezért büntetnek. Szó szerint így van az időközben már a Törvényalkotási Bizottság által előterjesztett 14-es számú módosítóban:
„a magánszemély kizárólag jogszabály rendelkezés alapján, a jogszabályban meghatározott legkisebb mértéket meg nem haladó értékben szerzett (a továbbiakban az e feltételeknek megfelelő bevétel: jogszabály alapján megszerzettnek minősülő bevétel)”
„A magánszemély kérelmében feltünteti azoknak a — 9 . (2) bekezdése szerinti adóalapba tartozó — bevételeinek az összegét, amelyek nem minősülnek jogszabály alapján megszerzettnek.”

Tehát például a közös megegyezés teljesen kiesik, de felmondásnál is csak a jogszabály szerinti legkisebb mértékek minősülnek újradefiniálva jogszabály alapján megszerzettnek.
Nem mondja azt, hogy nem lehetett ilyen, persze, hogy el lehetett térni a munkavállaló javára az Mt. alapján, csak azt mondja, hogy az afölötti összegre 75% az adó.

De azért mégis csak azt kell leírni a magánszemély kérelmében, hogy nem minősül jogszabály alapján megszerzettnek, illetve a munkáltató adatszolgáltatásában is.

"...a munkáltató tényleg több jövedelmet biztosított-e mint amennyit a jogszabályok szerint megtehetett volna..."

Nem erről van szó sztem. Az MT mond valamennyi végkielégítést és felmondást. Ez a minimum, amely járt a dolgozónak. De nem mondja semmi, nem is mondta, most se teszi, hogy az ennél magasabb idő / összeg jogellenes lenne. Az Mt-ben leírtaktól sok esetben el lehet térni, de nem lehet a munkavállaló terhére, hártányára.

Nekem olyan szerződésem volt (semmi menedzser v kiemelt, egyszerűen ez volt a munkaszerződésben), hogy több felmondást és több végkielégítést tett lehetővé, mint amennyi minimumként a törvényben van.

Most ezért büntetnek? Mert a korábbi munkáltató ilyet kötött?

Abbey, Majd, köszi szépen,ez megnyugtató.
Amúgy Abbey, ez egy érdekes dolog, hogy mi van, ha eltérés van a volt munkáltatóhoz képest, hiszen itt tartalmilag arról van szó, hogy a munkáltatói jog gyakorló (akit az esetek túlnyomó részében a 2010. évi választások után neveztek ki)az általa kezdeményezett munkaviszony megszüntetésekor – mint az állam gondos gazdája - nem a jogszabályokban előírtak szerinti mértékben juttatott különböző bevételeket, hanem többet, legalábbis negatív eltérés esetén ő ezt az álláspontot képviseli. Tegyük fel, hogy a NAV a volt munkáltatóét tekinti mérvadónak, akkor jön az Art. , a NAV határozatot hoz, vélhetőleg megint él az eltérés tekintetében a bírság szankcióval is, adózó fellebbez, majd ha nagyon kitart, elviszi az ügyet bíróságra, ahol az a per tárgya, hogy évekkel ezelőtt a munkáltató tényleg több jövedelmet biztosított-e mint amennyit a jogszabályok szerint megtehetett volna. Ez egy fölöttébb érdekes per lehet, különösen akkor, ha időközben a 75%-os különadóval sújtott, Karsai által képviselt ügyfelek is nyernek Strasbourgban. Akkor a bíró esetleg megkérdezi az AB-t, hogy nincs-e itt valami alaptörvény-ellenes...Ez egy never-ending story, unokáink talán látni fogják a végét.
Amúgy nagyon jó, hogy feltetted ezt a kérdést, ahogy így végiggondoltam, nincs mitől félnem. Én ugyan nem kaptam se lelépési pénzt, se több végkielégítést mint amennyit a törvény előírt, se külön megállapodásom nem volt, nem fogom számolgatni, értelmezni azt sem, hogy mennyivel volt több a felmondási időm, mint a törvény szerinti legkisebb mérték, a munkáltatói felmondásban minden jövedelem tekintetében az Mt-re hivatkoznak. Nyilatkozzák csak le ők szépen, ha valamit nem gondos gazda módján, jogszerűen adtak, eltérés esetén legfeljebb keresek egy jó ügyvédet.

Nekem is teljesen egyértelmű, hogy jogszabályon alapuló jogutódlás esetén úgy kell mindent számolni, mintha ugyanazon munkáltatónál dolgozott volna a munkavállaló.

Azért az tényleg izgalmas lesz, ha valakinek arról kell nyilatkozni, hogy a pénz milyen hányadát "szerezte nem jogszabályon alapuló" módon (lásd a lerövidítést a (3) bek. módosításaként). Különösen a munkavégzés alóli felmentés időtartamára járó juttatás megosztása nem lesz egyszerű, hiszen a sorstársak sem munkajogászok és nem is bérügyi szakemberek, és az sem biztos, hogy minden bérpapírt őrizgetnek. A NAV persze ellenőrizheti, amit a kérelmező beír, hiszen ott van az (5) ill. mostmár (6) bek. utolsó mondata az adatkérésről. Arról nem szól a fáma, hogy mi van, ha a két adat nem egyezik. Nem biztos, hogy a munkáltatónál olyan munkaügyes van, aki ismeri a korábban hatályos szabályozás minden részletét. Szóval katyvasz van. Egy viszonylag érthető szabályozást -merő rosszindulatból- sikerült szétbarmolni.

Szerintem egyértelműen beleszámít. Amikor a felmondás volt, akkor is beleszámított (nekem munkáltai jogutódlás miatt változott a munkaszerződésem a felmondás előtt jóval, és a felmondásnál az eredeti munkaszerződés - a jogutódlással nem változtatott - pontjai alapján mondtak fel, pontosabban annak alapján számolták a felmondási időt és a végkielégítést. Ha akkor beleszámított, most mért ne tenné?

Abbey, egy kis pontosítás: „a jogszabályban meghatározott legkisebb mértéket meg nem haladó értékben szerzett bevétel” kapcsán kell az adózónak lenyilatkoznia, hogy az „nem minősül a jogszabály alapján megszerzettnek.” Tehát, ha a felmondási ideje több volt, mint a legkisebb mérték, bár a jogszabály ezt egyértelműen lehetővé tette (30 nap és egy év között a régi Mt., ráadásul ez nem az adott munkavállaló oldaláról került meghatározásra és részben számára is terhessé tette a dolgot, hiszen a felmondási idő ledolgozása azért nem egy vidám dolog, ezt azért lássuk be), az új „igazságos” különadó törvény újradefiniálja visszamenőleg, hogy az nem minősül jogszabály alapján megszerzettnek.

Amúgy szerintetek ebbe a legkisebb mértékbe, amikor az időtartam kerül számításra, a jogelődnél (jogszabályban történt a jogutódlás rendezése) eltöltött időtartam beleszámít a felmondási idő mértékének számításakor. Vagy az már nem fér ide? Kezd megint zavarossá válni az egész és tartok tőle, hogy a NAV ismét igen széles hatáskört kap, azon fog múlni, hogy az adott ügyintéző, aki megállapítja az új adó kötelezettséget mit hogyan értelmez, holott lássuk be, hogy azért ők nem munkajogászok.

Aromo,

hogy mi jogszabályszerű, azt ne vitassuk, ne kutassuk. Ez a kérdés diktatúrákban és diktatúra szerű, afelé haladó berendezkedésekben fel sem merül, nem cél, nem követelmény stb., sőt.

Hasonlóan értelmezem én is a 75 %-ost. Ráadásul itt nem a hallgatási pénzről van (csak) szó - ez sztem egyébként az x ideig nem megyek konkurenciához dolgozni kategóriának a neve - és a munka alól felmentve töltött felmondási időre járó bérről, hanem a végkielégítésről és a szabadságmegváltásról is.

Ne aggódjatok, jön majd még a többi módosítás is. Fogunk mi még fizetni a kormánynak a már levont 98% fölött pótlólag. Nem kellett volna járatni a szánkat pofátlanul a pofátlan adólevonás miatt!

Bizony Kedves Aromo, ha hiszed, ha nem, teljesen pontos a levezetésed. Igen, az állami tulajdonú cégeknél az Mt. hatálya alatt foglalkoztatottak járnak rosszul, abban az esetben, ha a pl. a kollektív szerződés kedvezőbb feltételeket biztosított mint az Mt. Nyilván megint a cél lebeg a tisztelt jogalkotó előtt, hogy a "pofátlanokat" jól megadóztassa, de ennek ismét áldozatul esnek a kis halak is. Bizonyára vannak olyan cégek, ahol a közszférából kiszervezett feladatokat látnak el és kézenfekvő módon a juttatásokat - kollektív szerződésben - nem az MT. szigorúbb szabályai szerint, hanem a közszférával azonos módon határozták meg. Hát nekik most 75 %. Persze nemcsak a hallgatási pénzt érinti, hanem mindent ami a különadó alapba beszámít. Azt alig hiszem, hogy volt olyan köztisztviselő/kormánytisztviselő vagy közalkalmazott, aki a törvényben meghatározottaknál több pénzt kapott.