Alkotmányellenes a 98% - os különadó

http://www.parlament.hu/…271-0011.pdf

Ha így nem tudnád megnyitni:

Elérési útvonal: az iromány adatainál Bizottsági események és legfelül a Gazdasági Bizottság mellett látod, hogy módosító javaslat. Arra rálépsz és alul van a pdf.

Behoztak egy új 75 %-os adókulcsot is. Szerintem ez az állami tulajdonú társaságoknál Munka törvénykönyve alá tartozókat elég érzékenyen érinti.
A jogalkotói szándék az, hogy a hallgatási pénz - amiről é azt sem tudom micsoda - meg a törvényi mértéknél magasabb végkielégítésekre csapjon le vele, de már megint nem gondolták végig, hogy milyen módon gázolnak bele a kis verebekbe is.
Aki esetleg már olvasta és Mt-s, hogy értelmezi: munkáltatói felmondás esetén, ha mondjuk a felmondási ideje minimális mértéke az Mt-ben 2 hónap, de neki a munkaköre miatt a munkaszerződése 4 hónapot rögzített (nem ő akarta így, ez a munkáltatónál alkalmazási feltétel volt), miután felmondtak a felmondási időből 2 hónapot ledolgozott, a másik kettő alól felmentették (nem azért, mert ő kérte, hanem a munkáltató a felmondásban így határozta meg), az erre jutó kereset bekerült a különadóalapba. Akkor mivel a jogszabályban meghatározott legkisebb mértékű felmondási idő 2 hónap volt, csak egy hónap felmentési időre érvényesül a normál ktk. adó kulcs, míg a másik hónapra eső keresetre le kell nyilatkozni a magánszemélynek, hogy az "nem minősül jogszabály alapján megszerzettnek" és arra 75 % megy rá? (De akkor a +1 hónap, amit a felmondási időből ledolgozott, az jogszabályszerű volt?)

És ugye ez érvényesül az örökös esetében is, tehát ilyen esetben az örökös lenyilatkozza, hogy a halott apjának a jövedelmének egy része "nem minősül jogszabály alapján megszerzettnek". Nekem ez jön ki belőle, de nem akarom elhinni.

Aromo, kérlek segíts, én nem találom a módosítást, hiába mászom be az iratanyagba, csak az eredeti javaslatot látom. Köszi.

Már van új módosítás, a Gazdasági Bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslata 1271/11 irományszámon olvasható, sok helyen módosítja a 34.§-t.

szerintem a "levelezőtagozat" levelei aligha felelnek meg a visszafizetéshez előírt követelménynek, pld a volt munkáltató adószámát aligha írta bele bárki is, szóval ezek a levelek szerintem nem érnek semmit, újra kell majd kezdeményezni megfelelő formában.

Azt hiszem, hogy valóban irreleváns, de nem(csak) azért, mert írsz, Aromo, hanem mert ha hatályba lpett a trv, és kiderül vhogy (nekem ez még mindig a homály maga), hogy milyen nyomtatványon mit kell kitölteni és hogyan, akkor egyszerűen ezt meg kell tenni. Attól függetlenül, hogy már levelezésben vagyok a NAV-val, de az önellenőrzésre vonatkozó fölhívást visszautasítottam.

Ha a hivatalból megállapítás vonatkozik a levelező tagozatra is, akkor hivatlaból, ha nem vonatkozik, akkor meg a kitöltött nyomtatvány miatt kerül az adószámlámra a 78 % (én 2012-es vagyok).

Aztán majd meglátjuk, hogy ha kérem az összeg átutalását, akor mi történik - már, ha idáig eljutunk.

Abbey, én továbbra sem így értem az (5) bekezdést. Én úgy értem, hogy a jogszabályban előírtak szerinti kérelem benyújtását követően – azaz nem automatikusan, hanem kérni kell, de amíg nem telik el a hatályba lépés után 120 nap, nem az Art. szerinti általános határidő (30 nap)vonatkozik rá, hanem legkorábban csak ezen dátumtól lehet megállapítani határozattal a különadó és az átk. adó különbözete miatti adókötelezettség csökkenést. Ha a 120 nap eltelik, és az elévülési időn belül benyújtásra kerül a kérelem, akkor már az általános szabályok vonatkoznak rá. Szerintem pont ezért nem is sikerült túl jól ez a bekezdés, mert különbözőképpen lehet érteni, de lényegében mindegy is, ez számomra azt jelenti, hogyha a kérelem a hatálybalépést követő 90 napon belül szabályszerűen benyújtásra kerül, akkor a 120. napon van esély a különbözet megállapítására, és a 150. napon a pénzügyi teljesítésre.
Ami a (10) bekezdést illeti, annak értelmezéséhez az 5057/2014/ELN körlevélben foglaltak nyújtanak támpontot. Az abban foglaltak szerint mindenkinek, akik kérelem keretében kívánták a különadót visszaigényelni (Art. 124/C. alapján), önellenőrzésre felhívó tájékoztatást küldtek.
Akik ezt követően továbbléptek, adóbevallásuk önellenőrzését végezték el, melynek keretében a különadó kötelezettségüket csökkentették és a különbözetet visszaigényelték. Erre utalhat a (10) bekezdés bevezető mondatrésze„Amennyiben а magánszemély а 98 százalékos adómértékkel megállapított adókötelezettségét az adóbevallásban е § hatálybalépését megelőzően már csökkentette,illetve а különbözetet visszaigényelte” , akkor az ő esetükben nem kell benyújtani az (1) bekezdés szerinti kérelmet, hanem azt az adóhatóság a már a törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott önellenőrzést tartalmazó adóbevallás „ellenőrzése keretében hivatalból állapítja meg az átalányközteher-kötelezettséget”. Azaz gondolom összeveti a különadó alapjául szolgáló kifizetői igazolásokkal (pl. aki angyaladó módra nyújtotta be az önellenőrzést és bepakolta valahova az szja alá, ott azt ki kell bogozni és helyre rakni), majd felszámítja rá az átalányadó- kötelezettséget, azaz hivatalból javítja az önellenőrzést és a 98 % különadó helyett rápakolja az új átk. adót. Ezt az eljárást kell alkalmaznia a NAV-nak még abban az esetben is, ha az adózó által korábban benyújtott önellenőrzés adóhatósági ellenőrzése már megtörtént és ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményezett. ( Ezt az ellenőrzést írta elő a NAV körlevél.)
A (9) bekezdés pedig azokra vonatkozik, akik már abban a szakaszban vannak, hogy az önellenőrzésük tárgyában elvégzett adóhatósági ellenőrzés során meghozott határozat (ebben állapította meg a NAV a jogosulatlan visszaigénylést)ellen jogorvoslattal éltek.
Ha jól értem a korábbi megjegyzéseket az a kérdés, hogyha valaki csak visszaigénylésre vonatkozó kérelmet nyújtott be, az szerintem a (10) bekezdés szempontjából irreleváns, mert az nem minősül adóbevallás keretében történő adókötelezettség csökkentésnek.

Lezárult a tv.javaslat általános vitája. Egyelőre különadó ügyben nincs módosító indítvány, de ez, ebben a szakaszban nem is volt várható. Az OGY szeptember havi ülésterve szerint jövő héten szerdán és pénteken lesz ülés, akkorra van ütemezve a zárószavazás.

Aromo, lehet, hogy kicsit szerencsétlenül van megfogalmazva az a bizonyos (5) bek., de szerintem azért egyértelmű. A fő szabály az, hogy a kérelem NAV általi kézhezvételétől számított 120 napon belül (és nem követően) kell dönteni. Ez ugye máris biztosítja, hogy csak 2015-ben kelljen fizetni. A hatályba lépésre vonatkozó kitétel azért került bele a mondatba, hogy az azt megelőzően benyújtott kérelmek esetében is rendezett legyen a határidő. Erre az vonatkozik, hogy ügyintézési határidőt a hatályba lépéstől és nem a kérelem benyújtásától kell számítani. Ha ez nem lenne szabályozva, akkor a főszabály szerint- azaz a kérelem benyújtásától - kellene számítani a határidőt, azaz olyan időszak is beszámítana, amikor még nem volt hatályban a tv. Tehát ez a része szerintem csak pontosítás, és nem elsősorban finanszírozási céllal történt.
Én viszont a (10) bek-et nem értem, ha te tudod, hogy az mit jelent, magyarázd már el légy szíves.

Abbey, igazad van, csak az általános vita szakasz zárult le, félreértettem a módosítók benyújtásának a határidejét.

Azt én is értem, hogy legfeljebb a hatálybalépést követő 120. nap utánra akarja a költségvetési rendezést - nyilván, hogy 2015-re csússzon át mindenképp. De akkor nem jó a "belül", hanem legfeljebb a hatálybalépést követő 120. napot követően lenne a megfogalmazás.

Aromo, nem nyugodhatunk még még ma, mert módosító lehet később is: Pl: holnap a biz. ülésen a Gazd. Biz nyújthat be módosítót, és még lehet az un. zárószavazás előtti is.
Én az (5) bek.-t úgy értem, amennyiben valaki pl. ma, vagy akár az elfogadás után benyúja a kérelmet (azaz a tv. hatályba lépése előtt) a 120 nap akkor is a hatályba lépéstől kezd ketyegni.

Majd, természetesen én értettem az iróniát, csak tudod sokan olvassák ezt a fórumot:)

Az irománynál találtak szerint elvileg ma estére kiderül, hogy lesz-e módosítás.

Én egy dolog miatt érzem azt, hogy lesz módosítás, az (5) bekezdésnél nem teljesen érthető az a fordulat, hogy "de legkorábban az e § hatálybalépését követő 120 napon belül".

Aromo, remélem eléggé nyilvánvaló volt, hogy a gáláns szó simán gúnyból szerepelt a mondatban :).

Én is kiszámoltam az enyémet, pontosan úgy, ahogy írod, és nagyjából stimmel. Abban lehet vmi, amiket írsz (családi kedvezmény stb.), miközben azt kizártnak tartom, hogy olyan szempontokat, mint pl. a járulékért kapható szolgáltatást már visszamenőleg nem lehet igénybe venni, a mi kormányunk megpróbálna figyelembe venni.

Engem határozottan meglep, ha a javaslatban szereplő számok bármilyen realitást tükröznek, és nem az adózó kárára "tévednek". Pláne meg fog lepni, ha nem módosítják az utsó pillanatban, elfogadás előtt.

Majd, nem teljesen úgy van, hogy egymáshoz adjuk a mértékeket. Nem tudom, hogy hogyan számolták ki, de egy-két dolgot azért írok az érthetőség miatt. Szja-nál valóban így van a kulcs, de azért ne feledkezzünk el a családi adókedvezményről sem, ami például egy négy gyerekes családfőnél igen jelentős lehet és a különadóalapok után nem lehetett érvényesíteni. Az egyéni járulékok is évről-évre változtak, például 2012-ig a végkielégítés és a szabadságmegváltás után egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot nem kellett fizetni a munkavállalónak. Aztán a nyugdíjjárulék esetében is felső határ volt érvényben, ami a munkaviszonyban töltött napok számához és a napi felső határ összegének szorzatához igazodott, és afölött nem kellett fizetni, ahogy nyugdíjalapot sem képezett. A járulékok esetében van még egy fontos dolog, azok nem úgy viselkednek mint az adó, hanem cserébe valamilyen társadalombiztosítási szolgáltatás jár. (pl. munkaerőpiaci után munkanélküli segély, nyugdíjjárulék után nyugdíj stb.), amit visszamenőleg nem igazán lehet megvalósítani. Én konkrét esetekre számszerűen leszámfejtettem az akkori szabályok figyelembe vételével, majd hozzászámoltam a NAV pótlék számító programjával a kamatot és megközelítőleg az új törvény szerinti mértékek jöttek ki. Nem tapasztaltam semmi gáláns gesztust.

lehet kamatot számolni :-)

http://nav.gov.hu/…tlekszamitas

a kamatról: ne felejtsétek el, hogy a kamat a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese, ami tavaly márciusig 10% felett volt, de előtt egy hosszabb ideig még 14% is volt és 2015-ös visszafizetéssel lehet számolni.

http://www.mnb.hu/…at_alakulasa

a 120 napról: szerintem ennek egy oka van, mégpedig az, hogy az idei költségvetésbe már nem fér bele ez a 4-6 mrd forint, így a visszafizetést átteszik 2015 elejére.

Jól számolsz. Gáláns kormányunk így váltja ki a kamatot.
A tv. 34 §-hoz fűzött indokolás a következőt írja:
"Az átalányközteher kötelezettség mértéke......... figyelembe veszi a visszatérítés ésa különadó teljesítés közti időtartamot."
Ez virágnyelven van írva, de szerintem a kamatot jelenti.

Aromo, én is kiszámoltam, ellenőriztem is. Érthetetlen az eredmény: 2012-ről beszélünk, és a járulékok, valamint az akkori adó (16% a "fölbruttósított" adóalapból) együtt a különadóalapom majd 39%-a. De ez számolás nélkül is belátható: a nyugdíjjárulék 10, az eü 7, a munkaerőpiaci 1,5% volt. Ez együtt már 18,5. Ehhez jön a 16% szja (nem simán a jövedelem, hanem a bruttósított jövedelem!) 16%-a. Tehát az adóalap 35%-ánal magasabb volt az elvonás.

És átalányköztehernek 20%-ot állapít meg a tvjavaslat 2012-re.

Gondoljátok, hogy a késedelmi kamat megváltásának szánják a különbséget???? Gáláns kormányunk van, köszönjük szépen.

Vagy? Mi a magyarázat vajon? Mit értek / számolok félre?

Sydney köszi szépen, szerintem így már kerek a dolog :-).

Ha valaki szórakozni/bosszankodni (a megfelelő fakultative választható)szeretne, nézze meg az

angyalado.hu

oldalon a "Törvénytervezet a 98%-os különadó visszatérítésére. Kinek segít?" című cikket.
Az adótanácsadó úrnak megint eldurrant az agya, még mindig az önellenőrzés benyújtására buzdít, felajánlva a segítségnyújtást, jutányos díj fejében.

Valóban az könnyen lehet, hogy az összeget adófolyószámlára teszik, onnan viszont ha valakinek nincs semmilyen más adótartozása, egyszerűen, a 17-es nyomtatványon vissza lehet igényelni saját bankszámlára, sőt, talán postai úton is.

http://www.nav.gov.hu/…asok/17.html

anno, nekem is egy ilyen ügyben segítettek az ügyfélszolgálaton.

Nem lesz vhr., az adótv-ek "vhr"-je az Art. Az Art. alapján fog eljárni a NAV. Abban valóban van "lelakós" szabály. Azért én optimistább vagyok nálad, kedves Majd, Csak nem követi el azt a disznóságot, hogy akinek nincs adóhiánya, és már nincs aóköteles jövedelme, tevékenysége, annak "megőrzi jól" a NAV a pénzét. Nézd meg az meghaltak esetében az örökösöket megillető összegről szól a (7) bek. Nyugi, ha ki lesz hírdetve a tv, akkor már lehet a NAV-nál érdeklődni.

Félek tőle, hogy nem fog kiderülni a tv-ből és a hozzá majd egyszer csak elkészülő végrehajtásiból se, hogy utalják v külön kell kérni és ha külön, akkor azt hogyan.

Mondjuk ha nincs hiányod (ejnye!), akkor lelakhatod, mint egy pl. gázszla túlfizetést. És ha nem lesz miből lelaknod (mert munkanélküli vagy pl.), akkor meg így jártál. Lássuk be, ez egy nagyon is valószínű scenario - de már megint festegetek, pedig nincs is kézügyességem. Bocs.

Valóban a tv. javaslat nem rendelkezik a különbözet kiutalásáról. Én arra gondolok, hogy a 98 % és az átalányközteher különbözetét túlfizetésként kezelik (mivel kimondja, hogy ugyanazon adószámlán kell nyilvántartani) és az Art szerint fizetik majd vissza. Csak az a bajom, hogy az Art-ban nem találtam erre vonatkozó konkrét rendelkezést.Annyi lejött, hogy a túlfizetést alapvetően más adónemben lévő adóhiányra számolják el De mi van akkor, ha nincs adóhiány? Lehet, hogy külön kell kérni a visszafizetést?
Ha lesz nyomtatvány, abból bizonyára kiderül majd ez is.

Ez működhet, nekem ugyanígy jó a tapasztalatom a telefonos segítséggel kapcsolatban.

csak kis fenntartásom van: ha a bizonytalan kérdésekesetleg nem tisztázódnak a trv. majd elfogadott szövegében, akkor van benne akna. Rögtön az első: pl. az ügyfélszolgálatos se tudja, mi a helyzet a már levelezőkkel, de úgy gondolja, hogy nekik majd a hatóság számol, "az adóhatóság ellenőrzés keretében hivatalból állapítja meg az átalányközteher-kötelezettséget". A hatóság másik alkalmazottja, a megállapítós meg úgy gondolja, h nem.

Most veszem észre: az idézett mondat nem azt jelenti feltétlenül, hogy a megállapított kötelezettség és a már levont / befizetett lülönadó közti különbséget vissza is utalja. Csak megállapítja. És mondjuk ki is rója....

Abbahagyom az ördögfestést, még ha a festékem empíriál is van.

magam részéről azt tervezem, hogy ha lesz elfogadott, kihirdetett, illetve hatályba léptetett jogszabály, akkor besétálok a NAV ügyfélszolgálatára és segítségükkel kitöltöm a szükséges nyomtatványt, amennyiben nem lesz számomra teljesen egyértelmű a jogszabály értelmezése.

(pár éve egy másik, számomra nem egyértelmű ügyben igen jó tapasztalatot szereztem az ügyfélszolgálaton, helyettem kitöltötték, csak alá kellett írnom)

A parlament.hu oldalon lévő e-futár szerint a jövő heti ülésen hétfőn döntenek a T/1271 sürgős tárgyalásáról, kedden lesz az ált vita, szerdán pedig a Gazd. Biz. már a módosítókat tárgyalja. Ebből következően gyors elfogadásra lehet számítani.

Jobban megnézve a tervezetet, valóban több pénzt juttat vissza mint az adott évben érvényes közeher, az indokolás szerint ezzel tudják le a kamatot.

A Majd álal idézett (10) bekezdés nekem sem túl világos. Ha valaki kristálytisztán érti, magyarázza már el. Nekem két olvasata van:

1. azokra vonatkozik, akiknek valamilyen úton-módon mégis visszafizette a NAV mind a 98 %-ot. Rájuk is kivetik az átalány közterhet (ugye ez keményen visszamenőleges jogalkotás, másodszor is visszavennének a pénzből). Ha ez a szándék, jobb, ha nem kommentálom.

vagy

2. Azokra vonatkozik, akik nem önellenőrzéssel, hanem más módon - levéllel - igényelték vissza a pénzt (én is így tettem, levelezésben állok a NAV-val, hogy befogadják-e a kérelmem, ők azt válaszolták önellenőrizzek,én meg visszaírtam, hogy NEM). Ennek az értelmezésnek egyébként ellentmond a (9) bek., mivel a folyamatban lévő ügyekre e § szabályait rendeli alkalmazni.

Sziasztok!
A kérelemhez kapcsolódóan szerintem is várhatóan a NAV rendszeresít valamilyen nyomtatványt, mivel az Art. 175. § (1) bekezdése szerint:” Az adóhatóság az adókötelezettségek, valamint adótörvényben, vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéshez, illetve kérelem benyújtásához nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresíthet különösen a bejelentésre, a bevallásra, a költségvetési támogatás előlegének, gyakoribb igénybevételének igénylésére, az adatszolgáltatásra, a bevallás kiegészítésére szóló felhívásra tett nyilatkozatra, az önellenőrzésre, az adófizetésre, átvezetésre és az adófolyószámla egyeztetésére. A rendszeresített nyomtatványon történő teljesítéssel azonos értékű, ha az iratot az adózó az adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott iratot aláírva az adóhatósághoz benyújtja, illetőleg elektronikus úton küldi meg az adóhatósághoz”
Idetartozik még: 171. § (8) bekezdés is : „Az állami adóhatóság meghatározza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy azok az adózók számára megfelelő időben, könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A bevallási és adatszolgáltatási nyomtatványokat - ideértve az adóhatóság honlapján közzétett informatikai alkalmazásokat - a benyújtásukra előírt határidőt megelőzően legalább 30 nappal kell közzétenni.”
Majd, szerintem a kérdésedre is kapsz a nyomtatvány kitöltési útmutatóban választ, mert a NAV körlevél szerint ez volt a követendő gyakorlat, hogyha valaki visszaigényelte a pénzt, akkor tájékoztatták, hogy azt csak önellenőrzéssel lehet.
A késedelmi kamat kapcsán: a törvény indoklása az alábbiakat tartalmazza: „Az átalányközteher-kötelezettség mértéke igazodik а különadóval terhelt kifizetés időpontjában hatályos szabályoknak megfelelően kiszámított közteher-mértékhez, és figyelembe veszi а visszatérítés és а különadó teljesítése közötti időtartamot.” Kiszámoltam a magam esetére, nagyjából stimmel is, tehát az egyes új átalányadó kulcsokat úgy határozták meg, hogy mennyi lett volna az adott évben hatályos szja és egyéni járulék (nyugdíj, eü, munkaerőpiaci) mértékek figyelembe vételével az összes közteher százalékos mértéke és ezt diszkontálták az eltelt idő és az adott időszakhoz kapcsolódó jegybanki alapkamat mértékével.