Tisztelt KBS!Ha egy vezető beosztású köztisztviselőnek a besorolása a törvény szerint bruttó 500 e ft, akkor 30 év után, amikor indokolás nélkül kirúgják,8 havi, bruttó 4 millió ft végkielégítés jár.Korábban átlagkereset járt, de ezt már előtte megváltoztatták besorolási bérre. Ez a törvény szerinti juttatás, nem pedig valami extra jövedelem.Nézze meg kik, milyen gyakorlattal keresnek ettől többet fiatal versenyzőként a manapság funkcióba helyezetteknél."Amit tisztességtelenül elvettek, vissza kell adni"mondja a szóvivő..hát akkor amit ők vettek el tisztességtelenül(az Alkotmánybíróság szerint)azt tessék visszaadni a jogállam szabályai szerint!Mivel nem kívánok másnak rosszat, nem kívánom, hogy járjon úgy Ön is, hogy 30 év után állítsák fel a munkaköréből,és a miért kérdésére válaszolják azt, hogy nem mondhatjuk meg.A valóság az, hogy a klientúra cserét még olcsón is akarták megúszni.Senkit nem láttam itt sírni, nyígni,vagy rendszert szidni.A demokrácia azt jelenti, hogy ugyanarról a dologról különböző embereknek különböző a véleménye,és ezért nem ölik meg, nem rúgják ki, nem lehetetlenítik el egzisztenciálisan a más véleményen lévőt.Én tiszteletben tartom az Ön véleményét,noha nem értek egyet a közmunkások ide citálásával...egyébként több ismerősömet kirúgták, majd közmunkásként heti bérért dolgoztatták...több diplomával...
Alkotmányellenes a 98% - os különadó
Kedves Laikus, most képzeld el, ha véletlenül egy ilyen zugügyvédhez kerülne egy ilyen ügy képviselete...
Amúgy meg nem kell ide ügyvéd, az őszi adócsomag részeként várhatóan lesz valamilyen megoldás. Ha mégsem, akkor majd tényleg kell keresni egy jó ügyvédet ;-)
"Bruttó ötszázezer forint a besorolási illetményem."
Szerintem ezt írd fel egy táblára, akaszd a nyakadba, és állj ki egy általános iskola vagy egy óvoda elé. Aztán figyeled a hatást.
Egyébként a J kategóriában a 14. fokozat alapilletménye 289 301,- Ft. Most 2014-ben. Persze, lehet, hogy 2009-ben vagy 2010-ben sokkal több volt.
Mindjárt jöttök azzal, hogy nem közalkalmazott, hanem köztisztviselő. Nos, 2010-ben egy kiemelt államigazgatási intézményben (országgyűlés hivatala, minisztérium stb.) dolgozó, 15 év körüli munkatapasztalattal rendelkező, felsőfokú végzettségű köztisztviselő átlagos illetménye 334 000,- Ft körül volt. Hol van ez a félmilliótól?
Tévedés ne essék, ami jár, az jár. (Annak is, aki esetleg az én értékítéletem szerint nem érdemli meg.) Csak ezt a demagóg nyafogást nem bírtam tovább, amit műveltek itt.
Bocsánat, én kérek elnézést...
hm, a Fidesz-KDNP székesfehérvári képviselőjelöltje miért itt kampányol?
"Bruttó ötszázezer forint a besorolási illetményem."
szerintem te meg írd az ügyvédi valós jövedelmedet egy táblára, akaszd a nyakadba és azzal kampányolj...
https://www.facebook.com/…430863319137
olyan jó lenne, ha nem vernéd szét a fórumot...
Nem én kezdtem, gyerekek! Négy évig nem szóltam bele a nyavalygásotokba.
az e fórumba írók közalkalmazottak vagy köztisztviselők voltak, és nem a BKV megy egyéb kifizetőhelyek tényleg pofátlan 100 milliós végkielégítésükért "nyavalyognak", hanem mindössze azért a néhány millióért, amit a törvény garantált (volna) nekik, illetve most már jó eséllyel majd meg is kaphatnak.
Barátaim:)Ez egy szakmai fórum, ahol szerintem nincs helye pártpropagandának, ide nem illő stílusnak.Nem szégyellem bruttó 500 e ft volt a fizetésem.(3 diploma, nyelvtudás, 30 év gyakorlat) megnézheted a közszolgálati tv. díjazásra vonatkozó rendelkezéseit.A besorolás az alapilletmény szorzata, plusz különböző pótlékok(vezetői, vidéki, nyelvismereti, ügyfélszolgálati,stb).Az önkormányzati cégek huszonéves vezetőit 500 e ft plusz 50 % prémium,+költségtérítés,+gk,mobil stb használattal nevezik ki.Ennyit ad a tv. és attól nem lehet eltérni!Ezért nem mehet el egy jogász portásnak a minisztériumba, mert nem a munkakört, hanem a végzettséget fizetik meg.
Ezektől a kérdésektől sokkal fontosabb, hogy pl. a ügyészség miért nem vizsgálja, h hallgathat-e az adóhivatal hónapokig, nem gyakorolva a hatáskörét,mert vár egy jogszabályra? hatáskör jog és kötelesség!A jogorvoslati joga az ügyfélnek pedig a közigazgatási jog szent tehene!Sajnos a média az emberi irigység húrjait pengeti és valóban a jogtalan menedzser szerződésekkel egy lapon tálalja a tv szerinti juttatásokat.Ennyit a "nyavalgásról".Szerintetek hol tudtak elhelyezkedni az 50 felett kirugottak?
Kedves Laikus56, egyetértek, a „hivatását klasszikus módon művelő” ügyvéd úrnak pedig a honlapján szereplő „Honeste vivere, neminem laedere, suum cuique tribuere” szellemében javaslom áttanulmányozásra a Jogi Fórum szabályzatának alábbi rendelkezéseit:
„A Fórum rendeltetése
A Fórum a Jogi Fórum által működtetett és fenntartott, írásos hozzászólások, vélemények, információk (a továbbiakban: hozzászólások) továbbítására és cseréjére lehetőségét biztosító szolgáltatás, melynek célja, hogy elősegítse jogászok és laikusok számára a jogi, szakmai eszmecserét és tájékoztatást.
A folyamatosság és olvashatóság megőrzése érdekében a jelen etikai szabályzatba ütköző, így törlendő hozzászólásokkal együtt a rájuk adott válaszok is törlésre kerülhetnek. Fentiekből következően, azokra a hozzászólásokra, melyek valószínűleg sértik jelen Etikai szabályzatot, nem célszerű reagálni, hiszen ezek a reakciók is törlésre kerülhetnek.
Az alábbi hozzászólások a Fórumról – a felhasználó külön értesítése nélkül – törlésre kerülnek:
• Alpári illetve agresszív, fenyegető hangnemű, valamint kötözködő, rosszindulatú hozzászólások.
Azt, hogy egy hozzászólás alpári, agresszív, fenyegető, kötözködő vagy rosszindulatú-e, a moderátorok döntik el a téma jellegének függvényében.
• Egyes regisztrált felhasználókat lejárató, illetve egyértelműen velük kapcsolatosan alpári, bántó, sértő vagy gyalázkodó módon kinyilvánított véleményeket - személyeskedést - tartalmazó hozzászólások.
• Témaromboló hozzászólások.
A téma tartalmi rombolásának számít minden, a kulturált, folyamatos társalgást feltűnően, szándékosan akadályozó és zavaró, vagy témán kívüli hozzászólás.”
Én is úgy érzem ügyvéd úr eltévedt itt az internetes oldalak között, ez nem az „Első mérföldköveket elértük. Folytassuk együtt!” kampány oldala, ahol a társadalom „igazságérzetéből” fakadó megalázó szankciókat kell alátámasztani, itt a jogi fórumon a tárgy: segítségkérés. (Úgy is mondhatnám, hogy a 41 like ettől nem fog nőni, maradjunk csak a rezsicsökkentésnél, az biztos szavazatokat jelent.)
„Négy évig nem szóltam bele a nyavalygásotokba”és ezek szerint a 07.22-i „Jó tudni:)” hozzászólása kapcsán sem keresték meg tömegesen megbízásokkal az ügyfelek.
Kedves Fórumtársak, egyebekben a megnyilatkozást jó jelnek tekintem, mivel arra erősít rá, hogy a visszatérítést várhatóan jogszabály keretében fogják rendezni, ezért okafogyottá válik a „hivatásukat ilyen klasszikus módon művelő” ügyvédek támogatása.
Egyetértek Sidney2000, ne hagyjuk, hogy szétverje a fórumot és kedves Laikus, nem neked kell védekezni, olyan méltatlan, megalázó ez a helyzet.
Én azt szoktam mondani, hogy még egy gyilkosnak is van lehetősége a védekezésre, az ellenbizonyításra, itt viszont nem valamiféle bűncselekmény történt, amit szankcionálni kell, hanem rendeltetésszerű joggyakorlás mellett, jogszabályi előírásokon alapulóan megállapított összegek tekintetében –egy önkényesen megállapított összeg feletti jövedelemre – a különadó törvény minden további vizsgálat és mérlegelés nélkül vélelmezi a jogellenes tulajdonszerzést, és erre tekintettel büntet és nem biztosít semmiféle a jogorvoslati lehetőséget. Hiába keresgeted, hogy melyik állami szerv nem lép jogszerűen, a legnagyobb gondot maga a kiindulópont, az AB döntés – különösen a 2. pontja – okozza, mivel az úgy került megfogalmazásra -, hogy ne legyen továbbra sem jogorvoslati lehetőség az Art. alapján. Én nem vagyok jogász, de valahogy úgy érzem, hogy talán mégiscsak az emberi méltóságba tartozó jog a jogorvoslati lehetőség és emiatt nem elutasítani kellett volna az alaptörvény ellenesség megállapítására irányuló bírói indítványt, hanem megállapítani, és ez esetben tudna működni az Art. 124/B is.
Akkor én egy kivétel vagyok:).....15 év földalatti munkaviszony,Vértesi Erőmű....410 ezer forinttal rövidítettek meg...nem voltam sem közalkalmazott, sem köztisztviselő...
Néhány nem laikus észrevétel:
Az Art.124/B.§ szerinti eljárást az adóhivatal ellenőrzés nélkül, 15 napon belül köteles lefolytatni és határozattal elbírálni a kérelmet, megnyitva ezzel a jogorvoslati utat.Ezt írja elő a 3006/2013. NAV útmutató 10. pontja is amely speciálisan erre a szakaszra vonatkozik.A tv. indokolása szerint itt jogkérdés van, amit nem kell, lehet ellenőrizni.Ha ezen eljárás mellet az adóhatóság mégis szükségesnek lát ellenőrzést valamilyen körülményre, úgy azt kiutalás előtti ellenőrzés során a kiutalásra nyitva álló határidőn belül teheti meg.Ennek határideje 30 nap(Art.37.§(4),92.§(2) bek.d)pont).A 92.§(15) bekezdés ezen határidő után tiltja az ellenőrzési cselekményt.
Ha a kiutalási határidő letelt, teljesíteni kell a kiutalást.Megteheti az adóhatóság, hogy az Art.92.§(2)bek.a) pontja szerinti ellenőrzést rendeli el,de ha ezt 30 nap után teszi a kiutalást már teljesítenie kellett volna.Az AB. megállapítja, hogy a 98%os rendelkezést a bíróságok nem alkalmazhatják.Ez azonban a közig. szervekre is igaz(35/2011.7/1994.AB. határozatok,Kfv.V.35.522/2013/4)
A NAV elnöke kiadta a 3157655770 .sz.körlevelét(megjelent a sajtóban)amely szerint az NGM.utasítására ellenőrzést kell végeznie és meg kell állapítania az adózó terhére a kötelezettség csökkenést.Én ezt az utasítást tartom hatáskör elvonásnak,amit tovább fokoz a 2014. 08.19-i MTI nyilatkozat("az új jogszabály megalkotásáig érdemi döntést nem hozhat a NAV")
A határozat hozatal halogatásával az ügyfél előtt nem nyílik meg a jogorvoslati jog, amely által az bíróság által felülvizsgált ügynek minősülne, és azt utóbb a NAV nem érinthetné.
Az eljárás egyértelműen sérti a tisztességes eljárás elvét(Alaptörvény, Ket.)Ennek megsértése már több esetben fizetési terhet rótt az államra a nemzetközi fórumok előtt.Folyamatban lévő ügyként akarják kezelni, hogy vonatkozhasson rá az új jogszabály.
A adóhatóság ellenőrzési jogát nem vitatom de ezt nem egy más eljárás helyett,és nem az eljárási szabályok megsértésével teheti meg.
Befejezésül egy kedvenc fiatalkori idézet "nyavalygó" társaimnak:"valaki meghalhat a meggyőződésért, de sohasem ölhet érte"
Isteni a rendszer.
Finoman szóval is a megfélemlítés és a megalázás az amit az APEH ebben az ügyben művel.
Beadtam az önrevíziót hónapokkal ezelőtt, azóta 2x kellett bemennem ellenőrzésre. A NAV természetesen semmiféle határidőt nem tart, de nem is indokol.
Most kaptam levelet, hogy banktitkokat kérnek le rólam. Illetve a 2010-es 21%-os felajánlásomat 15 napon belül fizessem be nekik, mert önellenőrzéssel éltem, és így az jogtalan. Az már végképp érthetetlen, hogy az összegeket hogy hozta ki a 21%-ra. Illetve az önellenőrzésemet el sem bírálta, de kéri vissza az 1%-ot. Másnak aki nekifutott mi a tapasztalata?
A különadóról szóló jogszabály szerint az érintett kifizetés nem része az adóalapnak és nem járulékköteles.Az adóhivatal éppen arra a jogszabályra vár, ami ezt megváltoztatja.Az 1% os felajánlás az összevont adóalap után fizetendő adóhoz kapcsolódik.Konkrétan nézd meg melyik évet, milyen adónemet vizsgál az adóhivatal.A kitöltőprogramok, információs füzetek szépen leírnak mindent..kár, h a hivatalban nem olvassák ezeket:)A különadó külön adónem és nem szja!!!Mindig ellenőrizd, h milyen előírásokra hivatkoznak, és láthatod, h az vonatkozik e rád.Milyen típusú ellenőrzést rendeltek el, kiutalás előttit? Az ellenőrzési határáridők ezen múlnak.
Törvényjavaslat:
a 34. paragrafust tessék elolvasni ;-)
Köszönet a gyors, szemfüles infó-ért. Első olvasatra, nem olyan rossz.Egyelőre nem látok aknát, de még majd rágom egy kicsit, no és várjuk meg, hogy végül mit fogadnak el.
A hatályba lépés pedig a kihirdetését követő nap. 120 napjuk van a döntésre (gondolom határozat a 120. napon fog születni). Nem ismerem eléggé az Art-ot, hogy mennyi idejük van a határozat meghozatala után a fizetésre, gondolom 30 nap. Tehát tavaszra tán lesz valami kézzelfogható....
Gondolom egy pár emberben felmerül a kérdés, hogy ez nem minősül-e visszamenőleges kötelezettség megállapításnak, főleg akiknél már visszakapták a teljes összeget....a tisztességes eljárás, a határidők manipulálása, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvei mennek a levesbe......aki már márciusban beadta az önrevíziót miért nem kap kamatot?
Azt hiszem, mindannyiunkban felmerül jó pár hasonló kérdés, de ezek mind-mind túlmennek a konkrét ügyön, mármint azon, hogy visszakapjuk-e legalább egy részét az elvont 98 %-nyi összegnek. Ez a fórum itt most nem politikai fórum, nem gondolom, hogy a jogállam-e a Magyarország, és - ahogy régen mondtuk - ha igazságszolgáltatás nincs is nálunk, legalább jogszolgáltatás lenne stb. kérdéseket itt kéne megtárgyalni. Valahol meg kéne végre és főleg valahol tenni is kéne már valamit, mert csak a szánk jár nekünk is.
Viszont itt most ragaszkodjunk a konkrét tárgyhoz. Ennek jegyében kérdezem: átfutottam a törvénytervezetet (köszönet, Sydney 2000, hogy fölhívtad a figyelmet!), és két kérdésem rögtön adódik:
- ennek e kérelemnek mi lesz a formája, kézcsókolom? Várunk majd még a végrehajtási utasításra?
- akik már írtunk valamilyen levelet (tehát nem önellenőrzést nyújtottunk be, csak levélben jeleztük, hogy adják már vissza a pénzünket), mi most újra vmi kérvényt írjunk? Vagy, ha majd kiderült (ha kiderül), hogy milyen formában óhajtják látni, akkor azt a nyomtatványt töltsük ki? A kérdést ez a szakasz indukálta:
"Amennyiben а magánszemély а 98 százalékos adómértékkel megállapított adókötelezettségét az adóbevallásban е § hatálybalépését megelőzően már csökkentette, illetve а különbözetet visszaigényelte (ide nem értve azt az esetet, ha а visszaigénylésre azért került sor, mert nem állt fenn különadó-fizetési köteleze ttség), az adóhatóság ellenőrzés keretében hivatalból állapítja meg az átalányközteher-kötelezettséget, akkor is, ha az érintett bevallás vonatkozásában korábban már ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező vizsgálatot végzett."
Vagy nekünk hivatalból megállapítja a NAV?
Van még egy harmadik gondolat/kérdés is: a javaslat kijelenti, hogy késedelemi kamat márpedig nem jár. Ha visszamenőleg (évekre!) módosítják tehát az adózásra vonatkozó jogszabályt, akkor az én logikámban úgy néz ki, hogy rosszul vonták le az adót (hangúlyozom: nem mi vallottuk be rosszul!), pl. 2010-ben 58%-kal többet vettek el vkitől, mint az jogos (visszamenőleg legalábbis). Akkor ezért csak kárpótolni kéne, nem? Ha befekteti ezt a pénzt, már sikeres vállalkozó lehetne v mittomén.
Oda akarok kilyukadni, hogy attól, hogy vmire törvény van, pontosabban gyorsan csinálnak egyet, attól az még nem jogos. Tehát ilyenkor nincs jogorvoslati lehetőség? Hátha tudja erre a kérdésre vki a választ.
Persze könnyen lehet - ahogy Abbey is utalt rá -, hogy majd az elfogadott törvény sokban nem is hasonlít a javaslatra, de abból kell most főznünk, amit most látunk a pultokon.
bennem is sok kérdés van, még az sem kizárt, hogy a mostani törvénymódosítás is az alkotmánybíróság elé kerül...
szerintem talán lesz valami formanyomtatvány, amit majd ki kell tölteni, különben a NAV nem győz majd hiánypótlásokat kérni.
vártunk már eleget, szóval ebben már van gyakorlatunk... talán pár hét, és okosabbak leszünk a teendőket illetően.
Sziasztok!
A kérelemhez kapcsolódóan szerintem is várhatóan a NAV rendszeresít valamilyen nyomtatványt, mivel az Art. 175. § (1) bekezdése szerint:” Az adóhatóság az adókötelezettségek, valamint adótörvényben, vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéshez, illetve kérelem benyújtásához nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresíthet különösen a bejelentésre, a bevallásra, a költségvetési támogatás előlegének, gyakoribb igénybevételének igénylésére, az adatszolgáltatásra, a bevallás kiegészítésére szóló felhívásra tett nyilatkozatra, az önellenőrzésre, az adófizetésre, átvezetésre és az adófolyószámla egyeztetésére. A rendszeresített nyomtatványon történő teljesítéssel azonos értékű, ha az iratot az adózó az adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével tölti ki és állítja elő, és a kinyomtatott iratot aláírva az adóhatósághoz benyújtja, illetőleg elektronikus úton küldi meg az adóhatósághoz”
Idetartozik még: 171. § (8) bekezdés is : „Az állami adóhatóság meghatározza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy azok az adózók számára megfelelő időben, könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A bevallási és adatszolgáltatási nyomtatványokat - ideértve az adóhatóság honlapján közzétett informatikai alkalmazásokat - a benyújtásukra előírt határidőt megelőzően legalább 30 nappal kell közzétenni.”
Majd, szerintem a kérdésedre is kapsz a nyomtatvány kitöltési útmutatóban választ, mert a NAV körlevél szerint ez volt a követendő gyakorlat, hogyha valaki visszaigényelte a pénzt, akkor tájékoztatták, hogy azt csak önellenőrzéssel lehet.
A késedelmi kamat kapcsán: a törvény indoklása az alábbiakat tartalmazza: „Az átalányközteher-kötelezettség mértéke igazodik а különadóval terhelt kifizetés időpontjában hatályos szabályoknak megfelelően kiszámított közteher-mértékhez, és figyelembe veszi а visszatérítés és а különadó teljesítése közötti időtartamot.” Kiszámoltam a magam esetére, nagyjából stimmel is, tehát az egyes új átalányadó kulcsokat úgy határozták meg, hogy mennyi lett volna az adott évben hatályos szja és egyéni járulék (nyugdíj, eü, munkaerőpiaci) mértékek figyelembe vételével az összes közteher százalékos mértéke és ezt diszkontálták az eltelt idő és az adott időszakhoz kapcsolódó jegybanki alapkamat mértékével.
A parlament.hu oldalon lévő e-futár szerint a jövő heti ülésen hétfőn döntenek a T/1271 sürgős tárgyalásáról, kedden lesz az ált vita, szerdán pedig a Gazd. Biz. már a módosítókat tárgyalja. Ebből következően gyors elfogadásra lehet számítani.
Jobban megnézve a tervezetet, valóban több pénzt juttat vissza mint az adott évben érvényes közeher, az indokolás szerint ezzel tudják le a kamatot.
A Majd álal idézett (10) bekezdés nekem sem túl világos. Ha valaki kristálytisztán érti, magyarázza már el. Nekem két olvasata van:
- azokra vonatkozik, akiknek valamilyen úton-módon mégis visszafizette a NAV mind a 98 %-ot. Rájuk is kivetik az átalány közterhet (ugye ez keményen visszamenőleges jogalkotás, másodszor is visszavennének a pénzből). Ha ez a szándék, jobb, ha nem kommentálom.
vagy
- Azokra vonatkozik, akik nem önellenőrzéssel, hanem más módon - levéllel - igényelték vissza a pénzt (én is így tettem, levelezésben állok a NAV-val, hogy befogadják-e a kérelmem, ők azt válaszolták önellenőrizzek,én meg visszaírtam, hogy NEM). Ennek az értelmezésnek egyébként ellentmond a (9) bek., mivel a folyamatban lévő ügyekre e § szabályait rendeli alkalmazni.
magam részéről azt tervezem, hogy ha lesz elfogadott, kihirdetett, illetve hatályba léptetett jogszabály, akkor besétálok a NAV ügyfélszolgálatára és segítségükkel kitöltöm a szükséges nyomtatványt, amennyiben nem lesz számomra teljesen egyértelmű a jogszabály értelmezése.
(pár éve egy másik, számomra nem egyértelmű ügyben igen jó tapasztalatot szereztem az ügyfélszolgálaton, helyettem kitöltötték, csak alá kellett írnom)
Ez működhet, nekem ugyanígy jó a tapasztalatom a telefonos segítséggel kapcsolatban.
csak kis fenntartásom van: ha a bizonytalan kérdésekesetleg nem tisztázódnak a trv. majd elfogadott szövegében, akkor van benne akna. Rögtön az első: pl. az ügyfélszolgálatos se tudja, mi a helyzet a már levelezőkkel, de úgy gondolja, hogy nekik majd a hatóság számol, "az adóhatóság ellenőrzés keretében hivatalból állapítja meg az átalányközteher-kötelezettséget". A hatóság másik alkalmazottja, a megállapítós meg úgy gondolja, h nem.
Most veszem észre: az idézett mondat nem azt jelenti feltétlenül, hogy a megállapított kötelezettség és a már levont / befizetett lülönadó közti különbséget vissza is utalja. Csak megállapítja. És mondjuk ki is rója....
Abbahagyom az ördögfestést, még ha a festékem empíriál is van.
Valóban a tv. javaslat nem rendelkezik a különbözet kiutalásáról. Én arra gondolok, hogy a 98 % és az átalányközteher különbözetét túlfizetésként kezelik (mivel kimondja, hogy ugyanazon adószámlán kell nyilvántartani) és az Art szerint fizetik majd vissza. Csak az a bajom, hogy az Art-ban nem találtam erre vonatkozó konkrét rendelkezést.Annyi lejött, hogy a túlfizetést alapvetően más adónemben lévő adóhiányra számolják el De mi van akkor, ha nincs adóhiány? Lehet, hogy külön kell kérni a visszafizetést?
Ha lesz nyomtatvány, abból bizonyára kiderül majd ez is.
