munkaviszony felmondás

Tisztelt Jogtudók!
Tudna valaki érdemben válaszolni a március 27-én feltett kérdéseimre! Nem szeretnék türelmetlennek tűnni, de be kell mennem a munkahelyemre..
Előre is köszönöm a segitséget!
Tisztelettel, kissandi

sziasztok!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy hogy lehet úgy kirúgatni magam, hogy ne kapjak fegyelmit, viszont kapjak végkielégítést.
Jelenlegi munkahelyemen a válság miatt már iszonyatosak a körülmények. Dolgoztatnak éhbérért négy munkanapot, ráadásul ha akartam ha nem sofőrködnöm kell ami annyit jelent, hogy se éjjelem se nappalom.

Andi, szerintem én érdemben válaszoltam.

szeretném tudni, hogy a felmentési időre járó átlagbér számitásnál a kifizetés idején történő teljes összeggel számolják a ngyedév átlagát, vagy tovább kell előző negyed évre bontani pl. a jutalomat, ha azt mondják hogy az 1 évre szólt.
köszi nágid

Nágid

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

„152. § (1) Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál a munkabér esedékességétől eltérő időben kifizetett munkabért az esedékes bérfizetési napon teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
(3) Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.
(4) Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.

5. Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni.

(6) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó munkabérnek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó munkabérnek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső - a (8) bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével számított - (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett munkabér összegébe beszámítani.
(7) Ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.
(8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám).
(9) Az a naptári negyedév - az (5) bekezdés szerinti naptári negyedév(ek) hiányában az a naptári hónap -, amelyben a munkavállalónak kifizetett munkabéréhez osztószám nem tartozik, az irányadó időszak meghatározásánál nem vehető figyelembe.
(10) Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását írja elő, akkor egy havi átlagkereseten a munkavállaló egy napi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi átlagkereset kiszámításánál a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott egy órára járó átlagkereset összege szorzandó 174-gyel, részmunkaidő, rövidebb teljes munkaidő, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven órát meghaladó mértékű esetén, ennek időarányos részével. Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy órára megállapított átlagkereset és a munkaidő mértékének a szorzata.”

Ezti olvasd el:
http://www.munkaugy.hu/…getpage.aspx?…

Tisztelt Fórum!

A következőkkel kapcsolatban szeretnék kérdezni:
Nemrég felmondtak édesanyámnak, aki a felmondás időpontjában betegszabadságon volt és jelenleg is így van hivatalosan. A munkahelyére más hivatalos célból hívták be, de akkor elétették a papírt szegény elég rossz idegállapotban volt és sajnos aláírta. A kérdésem, hogy jogilag ezek után továbbra is betegállományban van, vagy a felmondás került érvénybe? Köszönöm.

Pontosan mit írattak vele alá?
Felmondás a munkáltató részéről - ezt csak át kell venni, vagy
Közös megegyezés - amibe bele is kellett egyeznie?

Nagyon nem mindegy, mert:

Ha a felmondását vette át, akkor a felmondás csak a betegállomány letelte után (vagy még 15-30 nappal később) kezdődhet.

Míg a közös megegyezésben abban állapodnak meg, amiben akarnak... Akár abban is, hogy táppénz alatt megszüntetik a munkaviszonyt.

S hogy teljesen érthető legyek:

Mivel az anyukád jelenleg betegállományban van, ezért rendes felmondással nem mondhat fel neki a munkaadója. Erre csak a táppénz leteltét követő x napon belül kerülhetne sor. Ha a betegállományi időszak a 30 napot meghaladja, akkor csak azután 30 nappal kezdődhet a felmondás, és utána jön még a legalább 30 nap felmondási idő (melyre természetesen bér illeti meg). Így lenne legalább plusz 30 - de inkább több - fizetett napja.

De ha közös megegyezésr írattak vele alá, akkor akár aznap is vége lehet a munkaviszonynak, és akár felmondási idő ill. végkieléítés sem jár neki.

Tisztelt Fórumozók!

Munkahelyünkre befészkelte magát egy másik szolgáltatói cég gazdasági szakértője, aki az anyag-raktárból rendes felmondással átszervezés címszó alatt eltávolított 3 jó dolgozó munkaerőt, akik már bizonyítottak több év alatt. Bűnük az volt, hogy a mi cégünk alkalmazottai voltak, ugyanis nem telt el 4 hónap és felvetetett a helyükre 3 új dolgozót, a saját cégéből, ráadásul visszamenőleges dátummal 1 hónapra. Hogy is van ez? Kirúgtak 3 embert azzal hogy megszüntetik a munkakörüket és felvettek 3-at azzal hogy mégis kell ilyen munkakör ill. munkavégzés , legfeljebb ás nevet adunk neki?

Úgy tudom, hogy „amennyiben létszámcsökkentéssel járó átszervezés során hasonló munkakörű munkavállalót is vettek föl, úgy különös gonddal kell vizsgálni a felmondás indokának valósságát. Ezért az átszervezés során nem azt kell vizsgálni, hogy van-e ugyanolyan elnevezésű munkakör, mint amilyen az érintett munkavállaló munkaköre volt, hanem azt kell vizsgálni, hogy az érintett munkavállaló munkakörébe tartozó feladatok alapulvételével egy újonnan kialakított munkakör nem felel-e meg a valóságban az eredeti munkakörnek más elnevezéssel. ..a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményének [Mt. 89. § (2)-(3) bek.].
Szóval a kirúgottak mehetnek a bíróságra munkaügyi perre?

Mondjuk én nem értem. De én közmondásosan nehéz felfogású vagyok.

Ha a munkáltató megköveteli a 30 nap ledolgozását, akkor le kell dolgozni. Ellenkező esetben kártérítési igénnyel is élhet. Szerintem...

Tisztelt Jogászok!

A munkáltatóm meg szerette volna szüntetni a munkaviszonyom márc. 25.-től. Nem írtam alá a közös megegyezést, a rendes felmondást munkáltató részről korrektnek találtam és aláírtam. Ápr. 30.-ig tart a munkaviszonyom, kérték, hogy április 17-ig dolgozzam le.

Kérdéseim:

1. szeretném passzív táppénzre menni, azóta szédülök. Ezt hanyadikától tegyem meg? Az utolsó ledolgozott naptól (04.17.) vagy a munkaviszonyom megszűnése napjától (04.30.)?
2. munkáltató általi rendes felmondás után egyből jogosult vagyok a munkanélküli segélyre?

Előre is köszönöm megtiszelt válaszukat!

Tisztelt Fórumozók!

Barátnőm kereskedelemben dolgozik, a gazdasági válság őt is érinti, a hónap végén bezár az üzlet, ahol alkalmazták.
Április 6.-án közölték, hogy rendes felmondással elküldik őket, ami azt jelenti, hogy 30 nap a felmondási idő, tehát május 6.-áig kellene dolgozni.

A kérdés arra vonatkozik, hogy hogy van pontosan a felmondási időről szóló rendelkezés. Ha jól értettük, akkor a felmondási idő felével a munkavállaló rendelkezik. [gondolom ez azt jelenti, hogy ha akarja, kiveheti szabadságnak.]
Mi a helyzet akkor, ha pont erre a 30 napra esik egy már jóval korábban megbeszélt szabadság? Akkor a 30 nap alatt kivett 1 hét már beleszámit a 15 napba?

Remélem sikerült érthetően megfogalmazni. :)

Köszönettel

g

Ha a munkáltató élt rendes felmondással, akkor a felmondási idő felére fel kell mentenie a munkavállalót a munkavégzés alól. Ez az idő nem lehet egyúttal rendes szabadság.
Viszont nincs akadálya annak, hogy a felmondási idő másik felében a munkavállaló a rendes szabadságát vegye igénybe, ha még van neki. Természetesen a szabadságnak csak azt a részét köteles kiadni a munkáltató, amellyel a munkavállaló rendelkezik.
A munkaviszony megszűnésig ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani.

Tisztelt KBS,

Férjem munkáltatója anyagi okokra hivatkozva december óta nam fizet munkabért. Férjem, mivel eddig nem talált mást, eddig lelkiismeretesen dolgozott tovább, mert ígéret míndig volt, hogy ekkortól meg akkortól rendezni fogják a bérét. Most úgy néz ki hogy talált másik munkahelyet. Felmondhat-e rendkívüli felmondással, arra való hivatkozással hogy 4 hónapja nem kap fizetést? Mi ennek a hivatalos módja? Ilyen esetben mennyi felmondási időre kötelezhető? Azt is szeretném tudni, hogy milyen lehetősége van arra, hogy az elmaradt munkabérét, volt munkáltatóján behajtsa?
Segítségét előre is köszönöm,

Nem válaszoltunk még erre? Olyan ismerős.

Magam részéről kockázatosnak tartom a rendkívüli felmondást ilyen esetben, mert azt szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettség-szegésre lehet alapozni; ha viszont nincs miből fizetni, az sem nem szándékos, sem nem súlyosan gondatlan magatartás.
Talán az "egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi" indoklással lehet operálni.

A munkavállalói rendes felmondás azonnali hatályú, de a munkavállalónak jár mindaz, ami munkáltatói rendes felmondás esetén megilletné, így pl. végkielégítés, szabadságmegváltás, a felmondási idő felének megfelelő idő átlagbére. Ezt azonban a munkáltató aligh fogja önként kifizetni - pláne, ha már bért sem fizet.

A pénzbeli igények érvényesítésének a menetrendje általában: fizetési felszólítás, fizetési meghagyás, per, végrehajtás. Szubszidiáriusan, ebben a sorrendben.

Helyesbítek: a felmondási idő egészére járó átlagbér.

Tisztelt Szakértők!

A következő kérdésemre sehol nem találok egyértelmű választ. GYES lejárta után mennék vissza dolgozni, de a munkáltatóm nem tud visszavenni. Jelenleg a felgyülemlett szabadságomat töltöm, már kilátásba helyezték a rendes felmondást vagy közös megegyezést.
Kérdésem a következő:
A szabadságom megmaradt részét köteles vagyok-e kivenni a felmondási időszak felére - ők nem akarnak felmenteni az egész időszakra a munkavégzés alól, habár ők nem tudnak munkát adni -, vagy pedig kötelesek lennének felmenteni és a fennmaradt szabadságot pénzben megváltani?

Nagyon köszönöm a gyors választ!

caroline
A közös megegyezésbe ne menj bele, mert az a munkáltatónak kedvező, s a munkaviszony azonnal megszűnik. A munkáltatói rendes felmondás esetén jár a felmondási idő és végkielégítés. 30 nap felmondási védelem alatt állsz a gyes lejárta után. A felmondási idő felére kiadható szerintem a szabadság.

Olvass bele a Mt. 86-101 §-ba. Ez a felmondásra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Itt találod: http://www.jogiforum.hu/torvenytar/113

Rendes felmondás: (ekkor a munkáltató meg kell indokolja)
„89. § (1) A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet.
90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának
92. § (1) A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött
a) három év után öt nappal,
b) öt év után tizenöt nappal,
c) nyolc év után húsz nappal,
d) tíz év után huszonöt nappal,
e) tizenöt év után harminc nappal,
f) tizennyolc év után negyven nappal,
g) húsz év után hatvan nappal
meghosszabbodik.
93. § (1) A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele.
(2) A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.
(3) A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. ”

Végkielégítés
„95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
(4) A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén: egyhavi;
b) legalább öt év esetén: kéthavi;
c) legalább tíz év esetén: háromhavi;
d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi;
e) legalább húsz év esetén: öthavi;
f) legalább huszonöt év esetén: hathavi
átlagkereset összege. ”

Kedves Veci!

Nagyon köszönöm a segítségedet!

Tisztelt Fórumozók!

Közös megegyezéssel felbontottuk a szerződésemet a céggel, ahol dolgoztam. Két hónap végkielégítésben állapodtunk meg, plusz felmondási idő kifizetése és felgyűlt szabadságok kifizetése. A bérszámfejtő azonban az összes járandóságot egy kalap alá vette az adóbevallásban nem rendszeres bérjövedelemként, nem vette külön a végkielégítést. Amikor megreklamáltam, azt mondták, közös megegyezésnél nem jár végkielégítés, és különben sem ér anyagi hátrány emiatt. Nekem ez másodállás volt, egészségbizt. járulékot nem fizettek utánnam. Úgy tudom, másként adózik a végkielégítés, csak azt nem tudom, hogyan, és tényleg hátrányosan ér-e az "elírás"? A munkaviszonyom kezdetét ráadásul 1 hónappal korábbi időpontra írták, így átfedés van 2 munkahely között. Van ennek jelentősége?

Köszönöm a választ!

Kéthavi végkielégítésnél még semmilyen különbség nem lesz az adózásban szerintem, és a másik dolognak sincs különösebb jelentősége, de a pontosság kedvéért kijavíthatjátok.

Kedves Szakértők!

Segítséget kérnék! Egy nagy cégnél dolgozom, jelenleg még határozott idejű a munkaszerződésem. Elvileg 2 hét múlva határozatlanon leszek már. A véglegesítésem még mindenképp megvárom, de utána szeretném, hogy terhes is legyek. Viszont nagyon félek, hogy találnak valamilyen indokot, amivel majd kirúgnak. Márpedig akkor nem kapnék se tgyást, se gyed-et, csak GYES-t, amiből nem tudnánk megélni. Leépítések vannak a cégnél, folyton fenyegetnek mindenkit, hogy ha nem lesz ilyen meg olyan teljesítménye, akkor kirúgják. Ráadásul a minap megtudtam, hogy két anyukát, akik otthon vannak jelenleg a gyerekeikkel GYED-en, kirúgták őket. A főnököm tudom, hogy borzalmasan dühös lesz, ha megtudja, hogy babát várok, mert ő ezt úgy fogja fel, hogy kihasználom a munkahelyemet, és direkt csak azért jöttem ide dolgozni, hogy ha véglegesítik a szerződésem elmehessek szülni. Ez egyébként így is van, 2 éves gyerkőc mellől kezdtem el újra dolgozni, pontosan azért, hogy a kistesóval is jó GYED-em legyen. (első gyerek előtt máshol dolgoztam) A lényeg, hogy ha a főnököm a GYED-es anyukákkal megtette, hogy kirúgta őket, akkor szerintem engem sem fog kímélni ha állapotos leszek. A kérdéseim, hogy MEGTEHETI-E???? Azzal az indokkal kirúghta-e, hogy rossz a teljesítményem? (ha valóban az lenne, nem véglegesítene) Vagy leépítés címszóval elküldhet-e? Kirúghat-e akkor, ha már terhes vagyok, de erről még nincsen orvosi papírom, mert olyan korai szakaszban van a terhesség? Ha netán TP-re megyek terhesen, TP alatt kirúghatnak-e? Ha kirúgnak milyen esélyeim vannak a munkaügyi bíróságon és ha nyerek mit nyerhetek?
A munkám szörnyen stresszes, a főnököm miatt folyton bőgök, Szeretnék egy nyugodt terhességet, kérlek segítsetek!

Kedves Szim44i!

A terhesség és a Gyes alatt jogszerűen nem tud rendes felmondással felmondani a munkaadó, ha meg jogellenesen teszi, a munkaügyi perben halálra marasztalják. Csak halkan jegyzem meg, hogy annyiban Ön sem egy makulátlan az ügyben, hogy eleve tudatosan megtévesztette a munkaadóját, ami ugyan itt nem jogi, de mégiscsak erkölcsi kérdés, ráadásul gondolom a munkája sem tegnap lett stresszes, ezt nyilván akkor is tudta, amikor ott helyezkedett el. Egyébként rendes felmondással a táppénz alatt sem szüntethető meg a munkaviszonya. Mindezt azért kellene megfontolnia, mert a következő reménybeli munkaadója nem vehető teljesen biztosra, hogy síkhülye lesz, és ha látja, hogy Ön következetesen és módszeresen átvágja a munkaadóit ("2 éves gyerkőc mellől kezdtem el újra dolgozni, pontosan azért, hogy a kistesóval is jó GYED-em legyen. Első gyerek előtt máshol dolgoztam"), nem valószínű, hogy igyekszik majd beállni a sorba. Üdv:

Tisztelt Szakértők(és mindenki)!

fel lehet-e érvényesen mondani egy olyan munkavállalónak, aki több napig nem jelenik meg a munkahelyén, nem lehet telefonon elérni, csak ő szólt az egyik kollegájának, hogy állítólag kórházban van.
Szóbeli figyelmeztetést már kapott hasonló magatartás miatt.
Ha holnap sem jelenik meg, rendkívüli felmondással elküldenénk. Ha viszont kiderül, hogy mégis kórházban volt, akkor gondolom, nem lehet neki felmondani.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Köszönöm