phd

Azért annyira nem eszik forrón a kását...

ha már megvan a phd, akkor elengedik az egyik évet, és a szakvizsga előkészítőt is...így már csak egy év (vagy legalábbis régen elengedték).

Persze, ha a phd még csak folyamatban van, akkor ez bukó (volt már régebben is).

Jhering, de ha ösztöndíjjal mész ki külföldre, akkor nem is tudod a "klasszikus" ügyvédjelölti feladatokat sem ellátni, szóval valahol érthető, hogy annyival csúszik a szakvizsgához szükséges gyakorlati idő megszerzése. Vagy te közben hazai ügyvédnél / ügyvédi irodánál jelöltként alkalmazásban leszel?
Azt már korábban is írták, hogy a phd nem számít bele a gyakorlati időbe.
Amúgy az oktatás dolgot kőkeményen veszik. Saját tapasztalat: 2,5 év már megvolt, de nem jelöltként, amikor hívtak egy irodához. Rákérdeztem, az előtte lévő idő kábé mintha nem is létezne, amíg a kötelező oktatás nincs meg, addig szóba sem kerülhet a szakvizsga. Passzoltam a dolgot.

Rossz ez a szabályozás, ha tényleg így van.

Phd-zom, mennék ki külföldre ösztöndíjjal, így nyilván nem tudok közben kötelező oktatásokra járni.

Ügyvédjelöltként 3 év gyakorlat kell.
A kamarai oktatás kötelező nem lehet kibújni alóla.
Ha nem mész el egy órára és nem igazolod írnak a téged alkalmazó ügyvédnek, hogy igazolatlanul voltál távol és gondoskodjon arról, hogy legközelebb bent legyél.
Ahhoz, hogy tovább mehessél a három évfolyamon minden félévben vagy évben írásbeli tesztvizsgát kell tenni. (amennyiben van egy igazolatlan hiányzásod már nem mehetsz vizsgázni).
Amennyiben ezen a három évfolyamon nem mész át, a Kamara nem enged szakvizsgázni.

A Phd nem váltja ki ezt az oktatást.

Nem ügyvédi pályán is három év kell jogász vezető irnyítása alatt dolgozzál ez a lényeg.
Amennyiben nem ügyvédjelöltként szakvizsgázol, a szakvizsga után 1 év kötelező alkalmazotti ügyvédi gyakorlat kell, hogy ügyvéd lehessél. A Kamara alkalmazott ügyvédeknek is tervez kötelező oktatást tudtommal, csak ez rövidebb.

Sziasztok!

Szakvizsgára a jogszabály alapján már lehet menni 3 év jogi gyakorlattal, akár jogi előadóként, akár fogalmazóként, vagy éppen ügyvédjelöltként töltötted el azt az időszakot, a joggyakorlati időket összeadva.
(Ezzel összefüggően az ügyvédekről szóló törvény is csak egy év ügyvéd(jelölti) gyakorlatot ír elő a kamarai tagsághoz.)

A Bp. Ügyvédi Kamara azonban azt írja elő, hogy 3 év ügyvédjelölti gyakorlati idő szükséges, továbbá, hogy szükséges részt venni a kamarai oktatáson, amely ugye, legalább két esztendő, plusz a szakvizsga előkészítő.

Kérdésem, hogy most mi a helyzet akkor? Hány év és milyen joggyakorlat után lehet menni a szakvizsgára és lehet valakiből ténylegesen praktizáló ügyvéd?
Ki lehet váltani a kamarai oktatást phd-képzéssel szerintetek?

Köszönöm a válaszotokat előre is.

Írj neki, mi történhet. Mindenki örül egy potenciális fokozatszerző-jelöltnek.

én is PhD-n töröm a fejem. Idén végeztem Pécsett és a Pázmányon szeretném a doktorit megszerezni, mivel itt találtam olyan oktatót akinek a téma kiírásába beleilleszthető lenne az én témám. Viszont fogalmam sincs, hogy fussak neki a dolognak,írjak egyszerűen egy emailt,mert ugyebár nulla kontaktom van vele és ahogy hallotta elég belterjes itt is a dolog.Vagy totál esélytelen? A választott témám elég periférikus és már publikáltam korábban,valamint viszonylag nagyterjedelmű szakdolgozat is áll mögöttem és elvileg az összes felvételi kritériumot teljesítem hozzá. Szerintetek?

Egyjogász!
Ezen én is elcsodálkoztam, hogy SP határozottan kijelentette, hogy megszerzi a phd fokozatot. Szerintem nem tudja, hogy ez nem egy értekezés megírása. Valószínűleg már megmondták neki.

Annyiban igen, hogy fogalmilag hasonlóak, mert mindkettő "kisebb tudományos fokozat". A dr. univ. meg nem tudományos fokozat.

Kedves Legislator,

pontosan erre gondoltam...szóval nem feleltethetőek meg egymásnak.:)

A kandidátusit az Akadémia adta, a PhD-t az egyetem, elvileg a kandidátusi nehezebb volt. De a dr. univ.-nak SEMMI köze nem volt hozzá, mert nem tudományos fokozat.

Mire végzünk, rájövünk, hogy nem a cím számít, hanem a megszerzett tudás és a gyakorlatban való alkalmazhatósága.
A jog tisztelete.

Kedves Sherlock,

nincs az 1% sem szerintem, ha kishazánk lakosságát vesszük alapul...

Kedves Legislator,

a PhD sem feleltetheő meg teljesen a kandidátusi fokozattal...ha jól tévedek.

dr.-dr. az emberek 99%-a ennyit lát/tud belőle és igazából csak a maradék 1%-nak fontos, hogy melyik micsoda.

Mi köze a doctor univ.-nak a PhD-hoz? A PhD jogelődje a kandidátusi fokozat... Miért nem képesek ezt belátni végre?

Persze, de nem eszik azt olyan forrón, nyárig kell jelentkezni, addigra meg már elfelejtik, hogy volt ilyen emberünk (nekem nem emberem mondjuk), úgyhogy nem kell majd bohóckodnia.

Nem a zenész SP, hanem a másik SP:)))
(Aki megfogadta, hogy 70 évesen nekiáll a PHD-nak.)

Szerintem SP a "zenélés" mellett nem ér rá ilyenekre :P

Ezt a topicot ajánlani kéne SP-nek, biztos sok hasznos információ van neki benne, gondolom, már elkezdte írni:))

A konzulenst azért érdekelheti, mert ha pl. DSc akar lenni, számít, hogy hányan kapnak fokozatot az általa vezetettek közül...

Egy pontig figyelembe veszik, hogy disszertációt írsz, de ugyanúgy kell a kutatási feladatokat teljesíteni, mintha nem írnál disszertációt.

Bünti tanszéken nagyon rendes mindenki- menni fog-)
Előbb nézd át azt is, mennyi szakirodalmad van hozzá,amiből tudsz majd dolgozni.

Kedves Legislator,

nem állítottam, hogy az kutatás nem meló...de kicsit könnyebb úgy disszertációt írni, ha a melód maga a kutatás...:)

a konzulenst miért kéne, hogy érdekelje, ha az egyetemet sem érdekli?

Foglalkozni nem is az egyetemnek kell, esetleg a konzulenst érdekelheti... Amúgy a kutatás/oktatás is meló...

Kedves Legislator,

szerintem az, hogy a nem kutató/oktató nem jut el a PhD dolgozat benyújtásáig, az legnagyobb részt a delikvensen múlik: meló mellett nincs annyi ideje kutatni, publikálni vagy csak egyáltalán a dolgozatával foglalkozni.

Az egyetem - tapasztalatom szerint - nem foglalkozik azzal, hogy kicsoda/micsoda a doktorjelölt, amíg a feltételeket teljesíti.

ÁDÁM PHD témájához:

Megszerzés fogalmának eltérő jelentés tartalma az egyes ,különös részi tényállásoknál: lőfegyverrel való visszaélés, kábítószerrel való visszaélés,lopásnál, a 2 .elkövetési fordulata, stb. -erről nem sokan írtak.
Elejére egy kis római jog, polgári jog bevezetés,a birtok fogalomról és a tulajdonosi triász bla-bla,
közepére korábbi Btk- elemzések, megszerzés fogalommal, végére a téma és a konklúzió levonása (saját tudományos rész), befejezés. Zusammenfassung,
Irodalomjegyzék.

Remélem, a szerdai bünti zv-d jól sikerült