phd

Kedves hunfrakk,

pedig én azt hittem, hogy legalább az becsületes ember, aki egyenruhát visel...:O

http://hvg.hu/…tori_fokozat

Kedves orangeman,

jó monográfia...de nem jó tankönyv.

Kacsa, szerintem az Eörsi-féle kötelmi jog egy nagyon jó darab.

Kedves hunfrakk,

oké, én a bíró-lenkovics kis izére gondoltam, a zöld csíkós szerkezete és tartalma, most hirtelen nincs meg, de majd ránézek, aztán visszatérünk rá.

én nem (és lehet, hogy te sem) a Bíró-Lenkovics-féle általános részre (szinte Novotni kiadó), hanem a nagyon vastag (kb. 600 oldal) zöld csíkos kötelmi jog általános részre gondoltam, az jelenleg a leghosszabb kötelmi jog tankönyv

Kedves hunfrakk,

a meritumos könyvek általában jók, bár előfordult már párszor, hogy a kisfaludi nevével fémjelzett meritumos Gt. kommentár lószart sem ír arról, amiért épp felültöttem, de eddig direkt hülyeséget nem olvastam benne.

a bíró-lenkovics könyv viszont nem indulhat sem a tankönyv, sem a kommentár kategóriában...inkább amolyan általános ismeretterjesztő "magazin".:)))

Bíró György - Kötelmi jog általános rész (Novotni kiadó)

Ingatlanjog nagy kézikönyve (Meritum, CompLex)

[ezek szerintem jó könyvek...]

speciel pont a ptk-hoz nincs se normális kommentár, se normális tankönyv...pedig van pár civilista kakadémikusunk...

Mindenesetre több homályos pontnál vettem hasznát, ahol más kommentár, tankönyv stb. nem nyújtott eligazítást.

Kedves Legislator,

erősen kétlem, hogy egy 81es kommentár a gyakorlatban nagy haszonnal bír...márpedig egy kommentár esetében az lenne a fontos.:)

NEM, az 1981-es KJK-s nagykommentárra gondolok, 3.500 oldal. (1960 és 1981 között fura módon nem volt ilyesmi.) Gyakorlatban talán nem használható túl gyakran, de záróvizsgára készülésnél X zagyválása érthetetlen volt egy új kommentárban, de Eörsi Gyula magyarázata világos volt a nagykommentárban.

Kedves Legislator,

ezek közül sajnos csak a Besenyei érdekes, hiszen a többi nem a hatályos joggal foglalkozik (vagy a 3 kötetes Ptk. kommentárnál a sárga HVG Orac-ra gondoltál? - az nagyon messze van a jótól).

A Besenyei tankönyvére nem emlékszem, lehet, hogy jó...de őszintén szólva szkeptikus vagyok.:)

Kedves Kacsa 1111!

Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás c. műve jó tankönyv volt. És kevés az igazán jó kommentár is. Ilyen volt a 3x2 kötetes Közig. bír. tv. kommentárja, de Csemegi Btk. indokolása is kommentárjellegű, valamint a 3 kötetes Ptk. Nagykommentár érthetőbb bármelyik későbbi rövidítménynél. Bármilyen furcsa, én pl. Besenyei Kötelmi jog általános rész c. kötetét tartom jó tankönyvnek. Érthető, világos mű. (Helyesen mutattál rá, hogy a nagymonográfiák csak ritkán töltik be jól a tankönyv szerepét.)

Kedves Legislator,

ez szubjektív...jó jogi tankönyvet szerintem nehezebb írni, mint kommentárt.
Nincs is jó magyar jogi tankönyv (amire mondani szokták, hogy jó - pl. hamza-földi (ami ráadásul brósz-pólay):) - az meg műfaját tekintve messze van a tankönyvtől), míg kommentárból akad néhány elfogadható (pl. meritumos Gt. kommentár) - igaz nagyon kevés.

A magyar jogi tankönyvek írói elfelejtik, hogy a tankönyvnél már csak kommentárt nehezebb írni. Én eddig csak egy önálló jegyzetet írtam (a mai világban ez sem egyszerű, főleg 'fiataloknak'), de kutya kemény egy meló volt, voltak nagy dilemmáim...

Kedves hunfrakk,

akkor emiatt van ott a kb.:)

Kedves Sherlock,

a magyar jogi tankönyvek írói elfelejtik, hogy tankönyvet írnak...

Kedves orangeman,

csak most tudok válaszolni, de kb. már mindent leírtatok.

Én kívánatosnak tartanám csak azokat az oktatókat megtartani, akik tudnak tanítani, készülnek az órákra, nem ugyanúgy adják le az anyagot 100adszor is - korra való tekintet nélkül. Persze ehhez jó lenne értékelni a tanerőt, mert önmagában úgy tűnik, hogy nem jelzésértékű valakinek, hogy csak akkor járnak hozzá, ha katalógust ír, más tanárnál meg katalógus nélkül is az ablakban ülnek; nem csak év elején.

A könyveket pedig szerintem nem kell kommentálni, az csak a legkisebb baj velük, hogy nem hatályosak, a tételes jogi tárgyaknál van jó sok jogtöri bennük, utána pedig megismétlik a törvényt. De legalább drágák-terjengősek, a legtöbbet fele oldalszámból meg lehetne oldani.

Kacsa: OK.

Pázmányon Sólyom László dobott vissza állítólag remek dolgzatokat (munkajogból)
(még mieőltt KE volt - védésre nem került sor)

Kedves Legislator,

egy szóval sem illetett senki téged, nem rólad irtunk, és nem arról, hogy neked ezt hogy kéne gondolnod...
te az üdítő kivétel vagy.:)

a legtöbben egyébként azért nem szereznek fokozatot, mert előbb abbahagyják önként...de hány benyújtott dolgozat bukik meg? kb. egy sem.

Attól, hogy egyesek így gondolkodnak, attól én még gondolkodhatom másként... Egyébként ha ez a dolog így lenne, ahogy írod, akkor minden doktori iskolai hallgató kapna fokozatot, de, mivel tán max. ha 5% kap, akkor a 95% eszerint még az idomított csimpánz szellemi képességeivel sem bír...legalábbis a te felvetésedből ez következik.

Kacsa történetéről eszembe jut egy barátom, aki természettudományos PhD-val rendelkezik. Egyébként gyakorlati szakember, de egy nagyon határterületből doktorált. (Kb mondjuk mint ha valaki jogászként L&E-ből írja a PhD-jét.) Namost ő mesélte, hogy meghívták egy PhD értekezés vitájára bírálónak. Meg is kérdeztem tőle: "Figyelj te értesz ehhez a témához?" Erre ő: "Nem, de ha az én dolgozatomra is bólintott pár ember, akkor én is tartozom azzal, hogy odamegyek és bólintok egyet."

Kedves Legislator,

az már nem feltételezés lenne ugyebár...:)

de attól még tény, hogy phd fokozatot ma már egy idomított csimpánz is össze tud hozni; semmilyen különleges képességet nem kíván, és még ennél is kevesebb erőfeszítést...

1)
elég komolytalan a magyar jogtudományi élet ahhoz, hogy egy-két tucatnyi tanulmányt el tudj sütni akár ismertebb folyóiratokhoz is. három év alatt, ez nem kunszt; recenziókat pedig szinte bárhol lehoznak, ha nem kritikai hangvételű...így könnyen összejön 30-40 tanulmány, hiszen komoly kutatómunkát nem kell ehhez véghezvinni.
ha pl. én most leülnék és vasárnap estig összedobnék valami 6-7 oldalas szösszenetet - legyen mondjuk - büntetőjogi témában (de lehet felőlem egyházjog is), és "megsóznám" néhány lábjegyzettel (nem számít, hogy össze-vissza idézgetek, mert senki nem fogja elolvasni úgyse), akkor kb. féltucatnyi folyóirat lenne, amelyik szó nélkül lehozná...és nehogy azt hidd, hogy a legmagasabb kakadémiai besorolásúak nem lennének a féltucatban!:)
egy kurva szót nem kérdeznének, hogy egyáltalán mi közöm nekem a témához...esetleg visszaszólnának, hogy formázzam át a lábjegyzeteket, vagy húzzam kicsit rövidebbre...de tartalmi szempontól "átmenne a szűrőn", akármilyen baromságot is firkálok össze.
a publikációkat ezzel kilőttük.

2)
konferencia nem tétel, hiszen a témavezető bármilyen részvételt szívesen igazol, hiszen neki is érdeke, hogy neked fokozatod legyen.
talán nem kéne kredit pontokat osztogatni konferencia részvételre...

3)
oktatói tevékenységet sem ellenőrzi senki! bármiről ugathatok a katedráról, akár a legabszurdabb hülyeséget is.

4)
konferencián előadni sem különösebb kunszt: szervezd te! biztosan nem felejted el meghívni magad...:)
ráadásul konferencia szervezésre is adnak néhol pontokat...röhej:)

5)
a doktori szigorlat egy vicc.

6)
a disszertációt SENKI nem olvassa el! SENKI! sem a konzulensek, sem az opponensek, sem a bírálóbizottság, sem a munkahelyi vitán résztvevő hozzászólók...SENKI!

folytassam?

Kacsa kedves,

Ebben az országban nem tucatnyi embernek van jogtudományi PhD-ja, más kérdés, hogy te csak annyi fokozatnak tudod a történetét. Ettől még akár igazad is lehet, de te és Orangeman téves feltételezésből indultok ki... A helyes feltételezés az lenne, hogy valamennyi fokozatszerzést kellene figyelembe venni, ami ugye, nem is olyan egyszerű.