.A bírósági tárgyalások súlypontilag tények és adatok bizonyításáról szólnak! Bizonyos esetekben célszerűségi okokból a törvényhozó kizárja bizonyos tények vonatkozásában az ellenbizonyítás lehetőségét. Ezekre az esetekre alkotta meg a fikció és a megdönthetetlen vélelem jogintézményét. Tehát ha a jogi norma a tényállásában megjelöli, hogy valamit valónak kell tekinteni, akkor hiába bizonyítod az ellenkezőjét.
"Ha pedig a normáról a konkrét tényállás ismeretében derül ki, hogy fikció vagy vélelem, akkor az a norma általános jelleggel nem mondható sem egyiknek, sem másiknak. Annyi mondható bizonyosan, hogy vagy egyik vagy másik."
Nyilvánvaló dogmatikai tévedés azt állítani, hogy a konkrét tényállás alapján dőlne el valamiről, hogy az fikció, vagy megdönthetetlen vélelem. A fikció esetében ennek a vizsgálatnak nincs is értelme, mert előre tudjuk, hogy egy olyan dolgot fogadunk el valónak ami nem az. A megdönthetetlen vélelem attól még nem lesz fikció, mert adott esetben bebizonyosodik, hogy mégsem a férj a gyermek biológiai apja. Itt ui. mindössze arról van szó, hogy egy olyan dolgot tekintünk valónak ami vagy való, vagy nem, de az ellenbizonyítás lehetőségét kizárjuk. Ebben az az elvi lehetőség eleve bennefoglaltatik, hogy nem feltétlenül az a gyerek biológiai apja akit jogszabály alapján annak kell tekinteni.
Ez egy olyan típusú megdönthetetlen vélelem mint az, hogy:
1.§ A férjnek mindig igaza van.
Ez persze csak otthon hatályos!