Végrehajtási kifogás - felülvizsgálat

Andreas811, hát elég bizakodó vagy, én az első fokra majdnem 8 hónapot vártam, ráadásul olvashatod a hírekben, hogy a bíróságokon iratkarantént vezettek be, így még lassabb lesz az ügyintézés. Bosszantó, mert ha árverési vevőként pl. elkések a teljes vételár megfizetésének határidejével, akkor bukom az árverési előleget, míg ha a bíróság nem tartja be a rá vonatkozó határidőket, akkor meg nincs felelősségre vonás.

gerbera317, köszönöm a tippet, írok mindjárt egy ilyen kérelmet a végrehajtónak.

Szép napot mindenkinek!

drbjozsef, teljesen igaz! Magyarán 15-30. napon kérhetem a kiürítést. Köszi!

Ennek semmi köze a levonás mértékéhez. Ez az ügyvezetős dolog nem végrehajtási kérdés. Az "elhallgatást" nem erre értettem, hanem a levonás körülményire, különös tekintettel a folyamatbanlévő végrehajtások, illetve a hatályos letiltások számára. És ha minden igaz, a kérdésed is erre irányult.

Tisztelt gerbera 317, valóban nem tudok mindent leírnim a látáskorlátom hozadéka az írási nehézség is.
Az eset elszenvedője unokaöcsém, akivel féltestvér és annak férje anno 19 éves korában (most 33) aláírattak egy ügyzezetői szerződést egy kisebb cégra. Melynek felszámolás lett a vége. A fiú tevékenyen nem is vett részt a kft munkájában , máshol dolgozott és dolgozik azóta is. Az első meglepetés akkor érte, amikor apai örökségét egy kb. 15 mill értékű családi házát lewfoglalták. Most bérlőként lakhat a saját házába. Az igazi hideg zuhany a közelmúltban érte, amikor is elhúnyt a sógor édesapja, és egy csomó tartozás szakadt a nyakába. Ugyanis a sógorék előrelátóan lemondtak az apai - őrökségről és ez valamilyen módon a fiú nyakába szakadt. Nem is tudom hány féle,.A gépszíjít az utolsó vetette le, amikor is wgy olyab kb. 8 mill-ós tartozás behajtásról értesült, amikor is a pénz felvételét akkor írta alá, amikor külföldön tartüzkodott.
Akkor a rendőrséghez fordult feljelentéssel okirathamisitás és csaláésmiatrt. A szerv ki-és megvizsgálta és elhajtották Őt azzal , hogy nem tö9rrtént bűncselekmény. Majd egy ügyvéd közremáködésével megkérték az alapdokumentumot, amelyen az aláírások szemmel láthatólag nem tőle származnak Újabb feljelentés a rendőrség most már nem utasíthattael. tehát nyomoznak,
Ha ezt regéybe írná meg valaki ez tuti besseler lenne. A fiú bevalása szerint a nettó jövedelme 200 ezer Ft. Ezért az eredeti kérdéa. Az egyébbvként szerény fiatalember dolgozik , szenved a több 10 millióüs adóság csapdájában, amuig a sógorékj főuri mnódon élnek és talán sosem volt bejelentett munkahelyű. Lehet , hogy igy is elhllgattaqm valamit, talán nem tudom, vagy nem jut eszembe.

patriota
Elhallgatsz tényeket, így pedig csak általános jellegű választ lehet adni.
Főszabály szerint, 1 letiltás esetén 33%, több letiltás esetén további 17% - összesen 50% - vonható a nettó fizetésből.
Kiterjesztő szabály szerint, 1 letiltás esetén, 212.686,57 Ft-ot meghaladó nettó fizetés esetén, akármennyi is az, az adós legfeljebb 142.500 Ft-ot kaphat kézhez. 2 vagy több letiltás esetén, 285.000 Ft-ot meghaladó nettó fizetés esetén, akármennyi is az, az adós legfeljebb 142.500 Ft-ot kaphat kézhez.
Valószínűleg téged nem érint a kiterjesztés, ezért rád a több letiltásos 50%-os főszabály vonatkozik.
Ha mégis ragaszkodsz ahhoz téveszmének tűnő álláspontodhoz, hogy igenis csak 1 letiltásod van, akkor vagy tényleg meghaladja a fizud a 212.687 forintot, mégpedig éppen annyival, hogy pont 50% vonható a kiterjesztő szabály szerint (magyarán: éppen 285.000 Ft a nettó fizetésed - ennek azonban nagyon csekély a statisztikai valósznűsége), vagy pedig a munkáltatód nem tartja be a levonás szabályait.

17hónap az nagyon soknak tűnik. Nekem elsőfokon "még" csak 4hónapja van bent, remélem nekem gyorsabban fog menni.

Tisztelt Fórumozók! Sajnos látás beli korlátaim miatt, csak keveset tudok olvasni ezért új kérdésként tenném fel - bár lehet, hogy a lntiekben van rá példa) a következőket: Hány %-ot lehet levonni a munkabérbőlEddig 33 amit felemeltek 50re. Csak kezesség miatt van tartozásom. Várom megtisztelő válaszotokat.

Ez azért csapda, mert az árverési vevő csak kézen-közön, és általában késve szerez tudomást a végrehajtási kifogás sorsáról, és így az ehhez igazodó kérelme is rendszerint elkésik. Ennek elébe lehet menni azzal, hogy már most kéri a kiürítést, de a kérelemben megindokolja azt is, hogy miért most kéri, miért nem a jogorvoslati határozat jogerőre emelkedésétől számítot 15-30. nap közöttt.

KZ80

Tévedsz, a lakás kiűrítése iránti kérelmedre NEM a döntéstől számított 15 napod van.
(Sőt általában sem a döntéstől szokás számolni a határidőket, hanem a közléstől, ami levél esetén a kézhezvételt jelenti)

„154/A.§(1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
...
(10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését.”

Szervusztok! Esetleg van itt olyan árverési vevő akinek a jegyzőkönyvét az adós kifogásolta és a bíróság már jogerősen el is bírálta a kifogást?

Nektek hány év alatt hozták meg döntést?
Én már 17 hónapja várok a jogerős döntésre (7 vagy 8 hónap volt az elsőfokú döntés és fellebbezett az adós), miközben azt olvasom, hogy az első és másodfok határideje mindössze 45-45 nap. (A bíróságon nem segítenek, bementem és szépen hazaküldtek hogy engem nem tájékoztatnak.)

Illetve Ti miként szereztetek tudomást időben a jogerőről? A döntés után 15 nap lesz a határideje a lakáskiürítés kérésének és ennyi idő alatt nem valószínű, hogy eljutna hozzám a hír, mivel a döntésről a végrehajtón keresztül fogok tájékoztatást kapni, aki meg heti 1x kezel postát.

Hát mert a kiürítéshez hozzátartozik a kiürítés iránti kérelem, amiről értesíteni kell a jegyzőt. Kérni továbbra is időben kell, a jegyzőt értesíteni viszont tilos.

Köszi.

Azok után, hogy már levelet sem írhat a jegyzőnek, kicsit elbizonytalanodtam ebben is...

Persze. Eleve erről szól a 154. §.

És olyan ingatlannál, ahol a lakó átadta a kulcsot az árverési vevőnek, kiköltözött, és jegyzőkönyvet vettek fel az óraállásokról miegymásról, és semmilyen személyes megjelenés nem kell hozzá? Ilyet átadhat irodai intézkedéssel?

Tegyük hozzá: amelyik átadás helyszíni eljárást igényel, olyan nem foganatosítható. Beépített terület, út, stb. átadása irodai intézkedéssel is történhet.

@Kuplung65:
„Nem lakóingatlanok esetében a birtokba adás lehetséges az új rendelet szerint?”
Nem lehetséges. Ez nem változott.

A 2020.04.17-i Korm. rendelet módosította a korábbi rendeletet a végrehajtásokhoz kapcsolódóan.

Korábban arról volt szó, hogy:
" végrehajtó jelenlegi vészhelyzeti rendelkezés szerint nem foganatosíthat helyszíni eljárást"

Nem lakóingatlanok esetében a birtokba adás lehetséges az új rendelet szerint? Ezt ti, hogy értelmezitek?

Köszönöm a válaszod.

Nos. Az a puszta szakasz-számozásból kikövetkeztethető, hogy kezdetben vala a 154. §, mely szerint, „ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.” Ez a főszabály. Nem kell zseninek lenni annak belátásához, hogy ez bizony kiegészítés után kiált. Mert rögtön túl sok "mi van akkor, ha" merült fel. Így született meg a 154/A. §.
Itt a (10) bekezdés rendezi, meddig kérhető az ingatlan kiürítése (15 nap, korábban ez egyébként 8 nap volt). A (11) már a lakóingatlan kiürítéséhez rendel egy feltételt, a (13) pedig tovább folytatja az ingatlan kiürítésének feltételét. Ebből rögtön kiderül, hogy nem lakóingatlan esetén 1) nem kell a jegyzőt értesíteni a kérelemről, és 2) nem kell 60 napot várni. 3) És máshol - 182/A. § (1) - az is kiderül, hogy a nem lakóingatlan kényszerkiürítésére nem vonatkozik semmilyen moratórium.
Nemrégiben volt itt valami parázs vita arról, hogy lehet-e egy nem lakóingatlan "lakott". Itt persze nem arról van szó, hogy lakottságra és beköltözhetőségre külön kell becsértéket megállapítani, hanem hogy kell-e az adósnak tevőlegesen közreműködni ahhoz, hogy az ingatlan átadható legyen a 154. § szerint.
Ugyanis a 154. § szerint adható át például egy beépítetlen terület, egy út, vagy bármi olyan ingatlan, amit nem kell felnyitni, és nem kell az ingóságoktól kiüríteni. Ha viszont utóbbi szükséges (tehát ott valaki kvázi 'lakik'), akkor az ingatlan már csak a 154/A. § szerint adható át. Gondolj csak bele: Megveszed árverésen az MNB aranytrezorját. Az MNB nem biztosítja a végrehajtónak, hogy az ingóságoktól kiürítve átadja neked az ingatlant. Gondolod, hogy akkor azt majd önkényesen birtokba veheted? Hát még mit nem... Egy nem lakóingatlanban is lehet bent "lakni", ilyen lehet egy iroda, egy garázs, egy raktár, egy üzlet, egy műhely, üzemcsarnok stb. bármi. Ilyeneknél, ha nem állapítható meg egyszerű szemle alapján, hogy azt az adós ingóságaitól kiürítette-e, már csak a 154/A. § alapján adható át, amit külön kérni kell.
És akkor kérdéseidre a válasz:
„a szóban forgó árverésnél érvényes a kilakoltatási moratórium abban az esetben, ha nem akarják átadni az ingatlant?” - Nem.
„a jelenlegi vészhelyzet miatti rendelet korlátozza-e kereskedelmi ingatlanok birtokba adását?” - Igen. De nem azért, mert most vészhelyzeti "moratórium" van, hanem azért, mert - a minap írtam le egy másik topikban is - a végrehajtó jelenlegi vészhelyzeti rendelkezés szerint nem foganatosíthat helyszíni eljárást, így a helyszínen foganatosított, kiürítéssel járó átadás sem lehetséges.
„milyen reális időkereteken belül várható döntés a bíróság részéről manapság?” - Majdcsak. Attól függően, hogy melyik bíróság az, két héttől két évig bármi lehet.

Elolvastam. Köszönöm, a leírtakat értem.
Ezzel együtt a nem lakó ingatlan esetét szem előtt tartva szeretnék a lenti három kérdésemre választ kapni.

Ha elolvastad, szósz, és akkor kitárgyaljuk, mi az eltérés lakó- és nem lakóingatlan esetén.

Tehát nem lakóingatlan? Na, csak elköpted végre...
Nehéz elolvasni azt, amit közvetlenül a kérdésed előtt írtam?

Kereskedelmi ingatlan jelen esetben ABC, iroda, üzlet ami kisebb átalakítással étterem vagy ruhabolt is lehet. A lényeg az, hogy nem lakik az ingatlanban senki, nincs bejelentve sem állandó, sem ideiglenes címmel az adós.

Mi az, hogy "kereskedelmi ingatlan"?

Tisztelt Fórumozók!

Néhány hete árverésen vásároltam egy kereskedelmi ingatlant. Az adós nem lakik az ingatlanban, néhány ingósága van csak ingatlanon belül.
Az árverés ellen végrehajtási kifogás érkezett a végrehajtóhoz/bírósághoz. Kérdéseim:

• milyen reális időkereteken belül várható döntés a bíróság részéről manapság?
• a szóban forgó árverésnél érvényes a kilakoltatási moratórium abban az esetben, ha nem akarják átadni az ingatlant?
• számomra nem világos, hogy a jelenlegi vészhelyzet miatti rendelet korlátozza-e kereskedelmi ingatlanok birtokba adását?

Köszönöm előre is a válaszokat!