végrehajtás kérdések

Dániel könyvében található az a történet, ahol a király álmot látott, de nem értette. Magához hívatta ezért az álomfejtőket, hogy fejtsék meg az álma jelentését. Mondták is a nagytudásúak, hogy: persze, király, mondd el mi volt az álmod! Mire a király mondta: egy nagy lófaxxt, ha olyan okosak vagytok, találjátok ki magát az álmot is! Na, ez a kérdező pont ilyen királynak képzeli magát.

Ez a kérdés alapján nem csoda, ahogy itt is láthattad.

Kovács_Béla_Sándor,
van ügyvédem, de túl sok kérdés fogalmazódik meg a fejemben illetve rá kellett jönnöm, van, amire nekem kell megtalálnom a jogszabályokban/precedensekben a megoldást. Például az eredeti kérdésemre több ügyvédtől többféle választ kaptam.

Ne szaladjunk ennyire előre!
Egyébként meg nincs ügyvéded?

gerbera317,
az az igazság, hogy nem tudná újra megindítani, mert egy másik per miatt meg sem tudná indítani illetve azonnal felfüggestzené a bíróság. Ha a bíróság a bérlő jjavára fog dönteni, akkor kérhet-e kártérítést/sérelemdíjat a kirakott bérlő a jogtalan eljársért-,

Ha a felmondás módjával van a gond, és a bíróság a bérlő javára határoz, akkor a bérbeadó nagy ívben tesz az eredeti állapot helyreállítására, hanem inkább megismétli a felmondást azokkal a tartalmi és formai elemekkel, amiket az ítélet a szájába rág, hogy azt úgy kell csinálni. Bármi is történik, a bérlő egy dologról ne álmodjon: hogy oda ő vissza fog költözni.

Kovács_Béla_Sándor,
igen, a szerződés körül van gond, valamint a felmondás közlésével. Nem devizás perekre kell gondolni és hivatkozni, hanem a közlés módjára a bérbeadó részéről. Ez utóbbira van precedens döntés, ezért írtam, van esélye, hogy törlik a záradékot és az eredeti állapotot kell visszaállítani. Ezért kérdeztem, hogy visszamehet-e a bérlő ezt köverően. (Néha ez emberek átgondolatlanul, kapkodva lépnek és nem őszinték, amikor a közjegyző előtt tesznek nyilatkozatot, mert egy cél lebeg a szeük előtt, amit mielőbb szeretnének elérni.)

Még mindig nem adta elő a teljes, releváns tényállást. Említett egy másikl pert; az talán magával a bérleti szerződéssel kapcsolatos. Valószínűleg az a lényeg - ez a másik annak a kimenetelétől függ.

gerbera317,
köszönöm a választ. Azt is megértettem, hogy a teljes ügy felfedése nélkül ennek a kérdésnek a feltétele nem volt jó ötlet részemről, viszont többet nem szerettem írni róla.
Tehát a válasz egyszeűen azt jelenti, hogy amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy törlésre kerül a záradék, akkor sem mehet vissza a bérlő.

Aha. Nem látom be, miért akarod itt elmagyarázni, mi a különbség az érdemi és az ügyviteli befejezés között, meg hogy mi a felfüggesztés joghatása, meg vitatkozol, hogy leírtad, holott nem írtad le; ahelyett, hogy úgy közölnéd a tényállást, hogy az elsőre is érthető legyen, például így.
Bérleti jogviszony megszűnése miatt közjegyzői vh-záradékkal elrendelt meghatározott cselekmény (lakáskiürítés) ügyben a végrehajtás meghatározott cselekmény része már teljesült, a végrehajtás a végrehajtásiköltségek behajtása iránt folyik tovább, de az egyidejűleg folyó perben a végrehajtást felfüggesztette a bíróság. Ha a per eredményeképpen a végrehajtási záradékot törlik - jó eséllyel a bíróság ezt fogja tenni - visszaköltözhet-e a kilakoltatott?
A válasz: nem.
Elmeséled nekünk, hogy a bíróság egyébként miért is törölné a végrehajtási záradékot? Ez azért érdekel engem, mert a vh-záradékot csak a végrehajtást elrendelő közjegyző törölheti, ha ő azt a törvény megsértésével állította ki. Ha a kereset erre irányult, akkor a bíróság a keresetet hatáskör hiányában el fogja utasítani, vagy - szerencsésebb esetben - utasítani fogja a közjegyzőt a vh-záradék törlésére. De semmi több.
Ha a kereset végrehajtás megszüntetésére irányul, akkor az érvényesíteni kívánt jog alaptalansága miatt a végrehajtást a bíróság megszüntetheti, és - kérelemre - rendelkezhet az eredeti állapot helyreállításáról. Ha erre a bérbeadó pedig nem adja át a bérlőnek újra az ingatlant, akkor a kilakoltatott bérlő végrehajtást indíthat a bérbeadó ellen, meghatározott cselekmény (lakáskiürítés) iránt.

A kötelezetten nem hajtották még be a költségeket sem, tehát nem fejeződött be a végrehajtás, csak a folyamat egy része. Persze, most a felfüggesztés miattt ügyvitelileg befejeződőtt, de ez felfüggesztés, ami akár folytatódhat is. A végrehajtó nemtehet jelenelg semmit.

A végrehajtás a kiürítés és költségei iránt indult. A bérlő nem volt jelen, a jegyzőkönyv szerint 60 napja maradt, hogy elvigye az ingóságait, addig se ki se be senki. Ezen iidőtartam alatt történt meg a felfüggesztés, miközben végrehajtási záradék törlése iránt per folyamatban va. Ennyi.

@Vesper
Nekem az szúrja a szememet, hogy a kilakoltatás megtörtént, de a kiürítés nem fejeződött be. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a kivégzés megtörtént, de a később elrendelt felfüggesztés miatt még nem fejeződött be. Jó-jó, lehet ilyen faxxságokat mondani, de ez nem az a fórum, ahol az ilyesmit rögtön értik is.

„ Mondom, az élet sokkal összetettebb helyzeteket is tud produkálni, mint amire a jogalkotó gondolt és a meglévő jogszabályok nem mindig képesek ezeket lefedni.”

Semmi gond, anno a porosz polgári törvénykönyv próbálkozott (ALR) ,hogy minden lehetséges esetet szabályozzon. közel 18 ezer cikkelyt tartalmazott, és gyakorlatilag használhatatlan volt, mivel az élet mindig tágabb mint a jog. Azonban, ha nem kívánod elmondani a tényállást, nem írsz le semmi konkrétumot, akkor legyél kedves ne tegyél fel olyan kérdést, amire ennek tudatában nem lehet válaszolni. Az orvosnak is kevés, hogyha valami valahol fáj, és ez alapján segítsen, mondjuk telefonon. Amit leírtál az kevés, és inkább véleményt formálsz a jogrendszerre, mintsem kifejtenéd, hogy a tételes jog alapján tájékoztassunk.

„ Leírtam, ”

Nem írtad le.

@kicsikem80
A bíróságot ilyen ügyben nem köti határidő.

@eulinem,

nincs ún. árverési vevő, mert nem történt árverés. Leírtam, bérleti szerződés felmondása miatt született végrehatási záradékkal történt a kilakoltatás, miközben a záradék törlése miatti jogvita a bíróságon folyamatban van. A bíróság egy másik per miat föggesztette fel a végrehajtást. Az ingatlan kiürítése pedig nem fejeződött be, volt mit felfüggesztenei a bíróságnak. Mondom, az élet sokkal összetettebb helyzeteket is tud produkálni, mint amire a jogalkotó gondolt és a meglévő jogszabályok nem mindig képesek ezeket lefedni.

A végrehajtó mulasztása (nem adta birtokba az ingatlant) miatt benyújtott végrehajtasi kifogás elbírálására milyen határideje van a bíróságnak? Az ítélkezési szünet ezt a határidőt befolyásolja?

@Vesper
Nem baj, ha maradni akarsz a rébuszoknál. Tessék, itt egy kis konkrétum.
Vht. 66. § Ha az árverést megsemmisítették, ez a jóhiszemű árverési vevő megszerzett tulajdonjogát nem érinti.

eulimen,
az élet, pontosabban a bírósági gyakorlat már csak ilyen. Párhuzamosan folyó ügyek, eltérő határidők. kapkodó végrehajtó. Nem kell megértened az egész ügyet.

@eulimen,

Nem szívesen tárom fel az egész történetet, de pont írtad a kulcsszót: jogerő. Itt semmi sem jogerős. A közjegyzőtől a végrehajtóhoz került az ügy, aki cselkedett, miközben a bíróság ezzel párhuzamosan indult meg a jogvita és meg a kilakoltatás után fel is függesztették a végrehajtást., és az ingatlan kiürítése nem fejeződött be, tehát semmi sem jogerős.

@Vesper
Ha így teszed fel a kérdést, akkor arra az adekvát válasz az, hogy: igen, ha a birtokon belül lévő (egyben tulajdonos) árverési vevő megengedi neki.
Egy kicsit bontsd már ki nekünk, hogy egy végrehajtói átadással befejezett, feltehetően minden lépésében jogerősített végrehajtási cselekmény- és intézkedéssorozatot hogy a túróban tudná szerinted a bíróság visszacsináltatni.
Amikor a sokat látott jogász segítők sem mernek a bírák helyett tippelni, mókás, hogy neked már előre megvan az ítélet egy bikkfanyelven előadott, értelmezhetetlen tényállással.
Akkor mégis mit vársz tőlünk?

????

Szép estét!
Lenne egy kérdésem. Amennyiben végrehajtási záradék kiállításával történt az ingatlan kiürítése, akkor a végrehajtási záradék törlése után - jó eséllyel a bírósásg ezt fogja tenni - visszaköltözhet-e a kilakoltatott?

Az, hogy a vht 41 nem alkalmas fizetési meghagyás előtti elévülésre való hivatkozásra, a vht 41 szövegezéséből, annak puszta nyelvtani értelmezésével levezethető. De ha valakinek ez nem elég, a Pp végrehajtás megszüntetése iránti perről szóló alfejezete végképp eldönti azzal, hogy kiköti, hogy ilyen perben csak novumra lehet hivatkozni, tehát olyan körülményre nem lehet hivatkozni, ami a fizetési meghagyás elleni ellentmondást követő perben előadható lett volna.
Egyébként a végrehajtót nem szokás behajtónak hívni. Behajtó és létezik, de az nem végrehajtó.
A nyilvánosság bevonásával mit akar a kérdező elérni? Ami eddig jutott, az nem elég neki? Kell még ezek tetejébe sérelmi díjas per, mitöbb, büntetőeljárás?