végrehajtás kérdések

papinianus88: Az adós volt a végrehajtónál és szerintük az nem a valós egyenleg. vettek fel jegyzőkönyvet, és a végrehajtó lekéri az egyenleget a vh. kérőtől. Állítólag feltüntették benne a végrehajtó szerinti egyenleget. Adós vár...

Na ezt kellett volna Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatásával. Így levelezgetnek egyet.

Kedves Fórumozók!

A következő ügyben kérek segitséget. Adott egy pár, akik korábban kölcsönt vettek fel. A hitelt nem tudták fizetni, végrehajtás alá került. A banki követelést végül a bank által felajánlott engedményezéssel az egyik adóstárs (legyen X ) cimborája megvette - és igy a jogutód most csak kizárólag a másik féltől (legyen Y) hajtat végre (fizetésből). Az ingatlanon jelzálogjog van bejegyezve annak, aki megvásárolta a követelést. Van e esélye a vh korlátozása iránti pernek? Az kölcsönszerződésben egyértelműen le van irva, hogy egyetemlegesen felelnek a kölcsönért, de egymás között nyilván ez 50-50%.

Köszönöm

Erdeklodo31,

A leírtak alapján nincs. Olvasd el a Pp. 528. § (2)-t, ott fel van sorolva, milyen alapon lehet azt követelni. És az a per a végrehajtást kérő ellen folyik, nem az adóstárs ellen.

De ettől az adós még követelheti, hogy az adóstárs fizesse meg a kifizetett összegek felét neki, a Ptk. 6:30. § alapján. Vagy adják el az ingatlant, és fizessék vissza a kölcsönt - ha nem akarja a másik tulajdonos eladni, akkor közös tulajdon megszüntetése iránt pert indíthat.

Osztap,

köszönöm, aztán beugrott, hogy igazából a vh kérőnek mindegy, kin hajtja be az összeget, bár jelen esetben mivel ők cinkostársak, igy nyilván összejátszanak hogy csak tőlem tiltat, de jogilag nézve mindegy. Ügyvéddel azt beszéltük, hogy a fmh pedig azért necces, mert ha az perré alakul, akkor mondhatja azt a vh kérő, hogy hát de csak a felét kéri tőlem....és fizethetek én mindent mint pervesztes.

„perré alakul, akkor mondhatja azt a vh kérő, hogy hát de csak a felét kéri tőlem”

De miért mondana ilyen butaságot, amivel csak magát szívatná?
Hiszen te magad mondtad, hogy egyetemlegesen feleltek a tartozásért, minden további nélkül követelheti tőled az egészet, mert az egész tartozásért felelsz. Aztán hogy te és a másik adós, egymás között hogyan rendezitek, az már a ti dolgotok, ahhoz a vh kérőnek már köze nincs, és nem is érdekli.

Segítséget kérnék jogszabály értelmezésében.
Jövedelem letiltás esetén hogyan kell értelmezni a Vht.62. § "(1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot"?
Ha el lehet vonni a jövedelem 50%-át több követelés esetén, valamint a 200.000 Ft feletti rész korlátlanul elvonható, akkor milyen esetben kell alkalmazni a Vht 62 § (1) bekezdése szerinti 60.000 Ft-ot?

Köszönöm a segítséget.

Majdnem mindig. Az egyetlen kivétel a gyerektartás miatti letiltás.

Mit nem lehet azon érteni, hogy ha az adott havi jövedelem nem haladja meg a 60K-t, akkor az adósé marad? (A gyakorlatban ez csak hónap közbeni munkakezdés esetén, hónap közbeni munkaviszonymegszűnés esetén; illetve fizetés nélküli szabadság esetén fordulhat elő. Meg a heti 10 órás munkaviszonyban.)

lajbiohhun,

Az egyik lényegében egy alsó határ, a másik egy felső.
Esetedben : (fizetésekben)
0-60ezer között nem vonnak semmit.
60-120ezer között a 60ezer feletti részt
120-400ezer között a fizetés felét viszik
400ezer feletti fizetés esetén, bármennyi is az, csak 200ezret kap kézhez az adós.

Igazán köszönöm a segítséget!

Én is így értelmeztem, csak meg akartam győződni erről, mielőtt továbblépnék.
Van egy "nézeteltérésem" a MÁK-al. Hivatásos tisztként az illetményemből visszavontak "jogtalanul kifizetett illetményrészt".
Nem egyszerű a helyzet, de vázolnám:
Beteg voltam az egyik hónap végén. A bérszámfejtés idejéig a "táppénz" igazolása nem lett lekönyvelve. Ezért a következő hónapban csak illetményt kaptam, nem volt benne táppénz. Ezért a második hónapban a kifizették a táppénzt, és ugyanezen időszakra vonatkozó munkabért visszavonták. Összegszerűen nincs különbség, mivel hivatásosként az első 30 nap táppénz 100% illetményt jelent.
Terheli a jövedelmem gyerektartás és végrehajtás.
A MÁK a 400.000 Ft jövedelemhez először hozzáadta a 100.000 Ft táppénzt, majd a létrejött 500.000. Ft nettó illetményből levonta a tartásdíjat, valamint a 200.000 Ft feletti maradékot elutalta a végrehajtónak, és a követelés kezelőnek. Végül a fennmaradt 200.000 Ft-ból levonta a 100.000 Ft munkabér túlfizetést.
Szerintük minden Ok, mivel a Vht 62 szerinti 60.000 Ft kifizetésre került, így nem hibáztak.
Az álláspontom az, hogy a Vht 165 szerinti kielégítési sorrend alapján kellett volna az illetményből levonni. Tehát a tartásdíj után visszavonja az illetmény túlfizetést, majd a végrehajtónak, illetve követelés kezelőnek elutalja a Vht 63 szerinti 200.000 Ft feletti részt.
A MÁK szerint ez azért nem jó, mivel a munkabér túlfizetést nem végrehajtási okirattal rendelték el levonni, ezért nem kellett figyelembe venni a Vht 165 kielégítési sorrendjét.
A MÁK jogszerűen járt el?

lajbiohhun,

A Vht.165.§ semmiképpen sem jön ide szerintem.
Annak a fejezetnek a címe "A VÉGREHAJTÁS SORÁN BEFOLYT ÖSSZEG KIFIZETÉSE", míg maga a paragrafus pedig így kezdődik : „ Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést...”

Ez tehát nem a levonás alapjára vonatkozik, hanem a végrehajtónak írja el, hogy a neki már elutalt összeget milyen sorrendben ossza el.

Hogy a levonás ilyetén számítása egyébként jogszerű-e, abban nem vagyok biztos, majd gerbera talán tud okosabbat. Véleményem szerint igen, jogos lesz ez sajnos, mert a végrehajtás fő célja az, hogy a követelés minél előbb megtörténjen, ez esetben pedig az alsó határnál egyedül figyelembe veendő az, hogy kapj legalább 60ezer forintot.
_Összességében_ nem jártál rosszabbul (sőt, szigorúan nézve egy picit még jobban is a korábbi térülés miatt), most, időlegesen persze igen. Amúgy is levonták volna később ezt az összeget, bár értem én, hogy 100ból nehezebb kihozni a hónapot, mint 200ból. De még mindig könyebb, mint 60ból...

A levonásokat a nettó bérből kell eszközölni. Az a 100K nem is tartozott bele a nettó béredbe.

Mindamellett - ahogyan a doktor is mondta - kár nem ért: amennyivel kevesebbet kaptál, annyival csökkent a tartozásod.

Kedves fórumozók!

Három kérdésem lenne, amelyekre nem találtam egyértelmű választ:

1. Adósként, a végrehajtás jogerőre emelkedése után, amikor a végrehajtó már tiltja a jövedelem egy részét, lehetséges-e közvetlenül a követelőnek fizetni?
2. Ha a tartozás rendezésre kerül, a követelőnek értesítenie kell a végrehajtót, vagy ezt az adósnak kell megtennie?
3. Amennyiben a végrehajtó (nem a követelő) zálogjogot jegyeztetett be az adós ingatlanán, akkor a tartozás rendezése után a végrehajtónak kell azt levetetnie, vagy az adósnak?

Válaszukat nagyon köszönöm

log,

Nem találtál egyértelmű választ? Nem a Vht.-t nézted?

1. Szerencsésebb a végrehajtónak, de nem tilos a jogosultnak. Ha arra gondolsz, a jogosultnak való teljesítésed nem csökkenti a végrehajtó jutalékát. Az ő kényszerére fizettél, megilleti.
2. A jogosultnak. Vht. 40.§, ha nem tenné, az adós a Vht.41.§ szerinti eljárást indíthatja. Nyilván legyen igazolásod a jogosultnak történt teljesítésről.
3. Ha a végrehajtó jegyeztette be, más nem is törölthetheti azt nyilván. Az adós? Szép is lenne...

Látom, hogy válaszoltam, de nem jelenik meg. Fórummotorból elfogyott az olaj?

No most már igen.

Tisztelt dr. B. József!

Nagyon köszönöm gyors válaszát!
03. Nyilván "teljesítési igazolás" vagy hasonló benyújtása mellett gondoltam erre a lehetőségre. A földhivatali illetéket ilyenkor a végrehajtó előre beszedi, vagy az benne van a jutalékában?

log,

A végrehajtó jelzálogához az adós bármit benyújthat, nyilván arra nem fog semmit csinálni a földhivatal.

Kedves fórumtársak!

A következő kérdéssel fordulok a szakértőkhöz.
Egy ingatlan haszonélvezeti joggal kerül árverésre.
Van a követelések között társasházi közös költség is meg (víz vagy/és fűtés).
Van annak esélye hogy törlik majd a haszonélvezeti jogot a Vht. 137. §. (2) bekezdése alapján a sikeres árverés után?
Tamás

@Tamás111
Mint mond a hirdetmény? haszonélvezet törlésével beköltözhető; avagy a haszonélvezeti joggal terhelten, lakottan lesz árverezve?
Nincs annak "esélye", hanem egyenesen kiderül a hirdetményből.

"bejegyzett haszonélvezeti joggal terhelten, lakottan kerül árverésre"
Egyébként arra gondoltam mivel a haszonélvezőnek kellett volna fizetni a közös költséget (víz, fűtés) szóval megáll a Vht. 137. §. (2) így a haszonélvezeti jogot mégis lehetne majd töröltetni.
Vagy nem?

Nem. Akkor az lenne a hirdetményben.

Azért a "Nem" nem biztos szerintem. Csináltak már hibás hirdetményt.
Utána néztem és a Társasházi törvény szerint a tulajdonosnak kell fizetni a közös költséget nem a haszonélvezőnek, de a közüzemi díjakat a haszonélvezőnek kéne. Szóval megáll a Vht. 137. §. (2), az hogy eddig nem a haszonélvezőtől kérték a hátralékot az más kérdés.

@Tamás111
Itt egyedül az számít, hogy a haszonélvezet előbb került-e az ingatlanra, mint a jelzálogjog, amire a végrehajtás indult. Ezt a tulajdoni lapról ellenőrizni is tudod. Ha igen, akkor a haszonélvezet marad.
Hiába van a társasházi követelésen végrehajtási jog, ha nem a társasház a végrehajtást kérő.
De ha annyira jobban tudod, mint a végrehajtó, akkor sok sikert a kifogással kierőszakolt tehermentes árverési vételhez, lakott áron.
osztap fórumtárssal együtt szóltam, ráadásul előre!

Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog – függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve –, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős (Vht. 137. §. (2))
Ez meg hogy jön ide? "Hiába van a társasházi követelésen végrehajtási jog, ha nem a társasház a végrehajtást kérő."

@Tamás111
oké. Ki a végrehajtást kérő?
Van-e a haszonélvezőnek kielégítési kötelezettsége a vh kérő felé?

„Ez meg hogy jön ide? ”
Hát úgy, hogy "Egyébként arra gondoltam mivel a haszonélvezőnek kellett volna fizetni..."